Újabb elképesztő számok Szijjártó utazásairól: 50 millió reptéri VIP-várókra, 104 millió különgépekre, amelyekre fel sem szálltak
Közérdekű adatigénylésből derült ki, hogy a volt külügyminiszter és kísérete 2021-től a kormányváltásig több mint 51 millió forintot költött reptéri VIP-várókra. 2026 első három hónapjában pedig 104 millió ment olyan különgépekre, amelyeket nem is használtak.
Újabb részletek derültek ki Szijjártó Péter volt külgazdasági és külügyminiszter utazási költségeiről: 2021-től a 2026-os kormányváltásig ő és delegációi 66 alkalommal vették igénybe külföldi repülőterek VIP-váróit, összesen több mint 51 millió forint közpénzből - írja a HVG egy közérdekű adatigénylés nyomán. A kimutatás szerint a volt miniszter az idei 13 hivatalos útjából egyszer sem utazott menetrend szerinti járattal.
Az adatok szerint idén az év első három hónapjában 104 millió forint közpénz ment el olyan lefoglalt különgépekre, amelyeket végül nem is használtak.
Az adatokból az is kiderül, hogy egy 2021-es oroszországi úton a 15 fős küldöttség több mint 11 millió forintot költött a helyi VIP-váróban. Egy másik, 2022-es amerikai út során Szijjártó Péter nevére 990 ezer forintnyi VIP-költséget számoltak el, míg a delegáció többi 12 tagjára összesen 509 ezer forintot.
A Külügyminisztérium új parlamenti államtitkára, Velkey György László korábban nyilvánosságra hozta, hogy 2022 és 2026 között 53 alkalommal béreltek magángépet Szijjártó Péternek, összesen 4,8 milliárd forintért. Az RTL Híradót pedig tegnap arról tájékoztatta a minisztérium új vezetése, hogy a 2022-es katari foci-vb idején egyetlen katari éjszakájára 6,5 millió forintért béreltek szállást Szijjártónak.
A Fidesz kommunikációs igazgatója a korábbi költéseket azzal védte, hogy Szijjártó Péter „mindenki által tudottan Európa legjobb külügyminisztere, aki a munkájával rengeteg előnyt, hasznot, befektetést intézett el Magyarország számára”.
A volt miniszter költései azután kerültek ismét a figyelem középpontjába, hogy július közepén bejelentette, lemond parlamenti mandátumáról és a kínai BYD autógyártó nemzetközi vezetőjeként folytatja pályafutását. A lépés miatt nemzetbiztonsági vizsgálat indult ellene, az ügyet tárgyaló parlamenti bizottság ülésének jegyzőkönyvét pedig 2051-ig titkosították.
Újabb részletek derültek ki Szijjártó Péter volt külgazdasági és külügyminiszter utazási költségeiről: 2021-től a 2026-os kormányváltásig ő és delegációi 66 alkalommal vették igénybe külföldi repülőterek VIP-váróit, összesen több mint 51 millió forint közpénzből - írja a HVG egy közérdekű adatigénylés nyomán. A kimutatás szerint a volt miniszter az idei 13 hivatalos útjából egyszer sem utazott menetrend szerinti járattal.
Az adatok szerint idén az év első három hónapjában 104 millió forint közpénz ment el olyan lefoglalt különgépekre, amelyeket végül nem is használtak.
Az adatokból az is kiderül, hogy egy 2021-es oroszországi úton a 15 fős küldöttség több mint 11 millió forintot költött a helyi VIP-váróban. Egy másik, 2022-es amerikai út során Szijjártó Péter nevére 990 ezer forintnyi VIP-költséget számoltak el, míg a delegáció többi 12 tagjára összesen 509 ezer forintot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kapitány István: Az előző kormány hibájából áll le a Paksi Atomerőmű
A gazdasági és energetikai miniszter a Paksi Atomerőmű leállását a Duna rekordalacsony vízállásával indokolta. Szerinte a helyzet egy elmaradt tízmilliárdos beruházás következménye, amiért az előző kormányt tette felelőssé.
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a kormányfővel együtt a MAVIR országos irányítóközpontjában egyeztetett a kialakult helyzetről, melynek részleteiről közösségi oldalán számolt be.
A miniszter posztja szerint „a Duna alacsony vízállása minden korábbi rekordot megdöntött: az eddigi mélypont 2018-ban -97 centiméter volt Paksnál, ma -121 centiméternél tartunk, és az előrejelzések szerint a szint tovább csökken.” A vízszint drasztikus esése miatt az atomerőmű termelése leáll, ami 2000 megawatt (MW) kiesést jelent.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy Kapitány szerint tegnap műszaki hiba miatt a Dunamenti Erőmű is leállt, ami további 400 MW-tal csökkenti a hazai termelést. „Összesen tehát 2400 megawatt hazai termelés esik ki, miközben a hőség miatt a csúcsidőszakban 20 százalékkal magasabb fogyasztásra számítunk az átlagos nyári esti 6000 megawatthoz képest” – írta.
Kapitány hangsúlyozta, hogy szakemberként is fontos kimondania:
„a leállítás nem veszélyhelyzet. Minden lépés a legszigorúbb biztonsági előírások szerint, előre kidolgozott rend alapján történik.”
A munka három szinten zajlik. Az első a termelés biztosítása, ami a hazai erőművi tartalékok mozgósítását és a szükséges áramimportot jelenti.
A második szint a nagyfogyasztókat érinti: a MAVIR a kormány utasítására több tucat céget, köztük akkumulátor-, cement-, vegyi- és autógyárakat szólított fel az áramfelhasználás önkéntes korlátozására a kritikus idősávban. Emellett előkészítik azokat a jogszabályokat is, amelyekkel szükség esetén kötelező jelleggel, ütemezetten és ideiglenesen korlátozható lesz egyes nagyfogyasztók ellátása. A harmadik szinten az állam a kormányzati épületekben csökkenti a fogyasztást.
Létezik egy előre kidolgozott biztonsági rendszer is, a rotációs kikapcsolási rend, amelyről szakmai alapon a MAVIR dönt, és „kizárólag akkor kerül alkalmazásra, ha minden más eszköz együttesen sem elegendő.”
A kórházak, a szociális intézmények és az ország működéséhez nélkülözhetetlen szolgáltatások kiemelt védelmet élveznek.
A miniszter szerint most a teljes magyar lakosság összefogására van szükség. Arra kért mindenkit, aki megteheti, hogy a nagy áramfogyasztással járó tevékenységeket, „különösen az elektromos autók töltését és a légkondicionálók használatát, időzítse az esti csúcsidőszakon, vagyis a 17 és 22 óra közötti sávon kívülre.”
Kapitány István arról is írt, hogyan jutott ide az ország, amit szakmai szemmel a legfelháborítóbbnak nevezett. Szerinte a Duna csökkenő vízállása évek óta ismert probléma volt, és egy tízmilliárdos beruházással, az új paksi szivattyútelep megépítésével a mostani leállás és a költséges áramimport elkerülhető lett volna.
„Az előző kormány ezt nem építette meg, miközben az MVM politikai utasításra százmilliárdokat költött hirdetésekre, szponzorációkra és sportklubokra. Ezt is ki fogjuk vizsgálni”
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a kormányfővel együtt a MAVIR országos irányítóközpontjában egyeztetett a kialakult helyzetről, melynek részleteiről közösségi oldalán számolt be.
A miniszter posztja szerint „a Duna alacsony vízállása minden korábbi rekordot megdöntött: az eddigi mélypont 2018-ban -97 centiméter volt Paksnál, ma -121 centiméternél tartunk, és az előrejelzések szerint a szint tovább csökken.” A vízszint drasztikus esése miatt az atomerőmű termelése leáll, ami 2000 megawatt (MW) kiesést jelent.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Több ezer migráns tört át a spanyol határon, Ceuta elnöke a hadsereget küldené ki eléjük
Tömeges határsértés történt a spanyol exklávéban, ahol csütörtökön 2-3 ezer ember jutott át Marokkó felől. A város 500 fős befogadóközpontja már az események előtt megtelt, a hónapban 11-en haltak meg az átkelés közben.
Káosz alakult ki Ceutában, miután az észak-afrikai spanyol autonóm városba tömegesen jutottak át határsértők Marokkó felől csütörtökön – jelentette az MTI spanyol tudósítója.
A spanyol közszolgálati televízió szerint két-háromezren lehetnek azok, akik úszva, vagy a hullámtörő gáton és a biztonsági kerítéseken átmászva érték el a Spanyolországhoz tartozó területet.
A helyszíni beszámoló szerint a spanyol hatóság tehetetlen volt a főleg fiatalokból, részben gyerekekből álló tömeg ellen. A helyzet már a csütörtöki események előtt is feszült volt. Ceuta vezetése az elmúlt két hétben több mint 1500 ember tengeri átkelése után már segítséget kért a spanyol kormánytól, mivel a város 500 főre tervezett ideiglenes befogadóközpontja teljesen megtelt.
Az átkelési kísérleteknek halálos áldozatai is vannak: az elmúlt 24 órában hárman, ebben a hónapban pedig már 11-en vesztették életüket.
A tömeges határátlépés után Juan Jesús Vivas, Ceuta elnöke ismét a kormányhoz fordult, de most már vészhelyzet kihirdetésére, az érintett határszakasz azonnali lezárására és a hadsereg kivezénylésére szólította fel a spanyol kormányt. Pedro Sánchez spanyol kormányfő egyeztetett Ceuta elnökével, és az X-en jelezte, hogy a kormány azonnali lépéseket készít elő.
„Spanyolország kormánya teljes mértékben elkötelezett amellett, hogy azonnal reagáljon a Ceutában kialakult helyzetre. Mozgósítjuk az összes szükséges erőforrást, együttműködünk a marokkói és a nemzetközi hatóságokkal, valamint előkészítjük a rend mielőbbi helyreállításához szükséges intézkedéseket.”
A mostani események nem példa nélküliek, példaként említhető, hogy 2021-ben néhány nap alatt nyolcezer migráns jutott be a városba. Akkor a tömeges határátlépést egy diplomáciai konfliktus előzte meg: Spanyolország orvosi kezelésre fogadta be a nyugat-szaharai függetlenségért küzdő Polisario Front vezetőjét. Több nemzetközi beszámoló szerint Marokkót azzal vádolták, hogy válaszul fellazította a határellenőrzést, és politikai nyomásgyakorlásra használta a migrációt. A mostani helyszíni beszámolók szerint a tömeg most is „a marokkói oldalon láthatóan összehangolt módon indult meg”.
Káosz alakult ki Ceutában, miután az észak-afrikai spanyol autonóm városba tömegesen jutottak át határsértők Marokkó felől csütörtökön – jelentette az MTI spanyol tudósítója.
A spanyol közszolgálati televízió szerint két-háromezren lehetnek azok, akik úszva, vagy a hullámtörő gáton és a biztonsági kerítéseken átmászva érték el a Spanyolországhoz tartozó területet.
A helyszíni beszámoló szerint a spanyol hatóság tehetetlen volt a főleg fiatalokból, részben gyerekekből álló tömeg ellen. A helyzet már a csütörtöki események előtt is feszült volt. Ceuta vezetése az elmúlt két hétben több mint 1500 ember tengeri átkelése után már segítséget kért a spanyol kormánytól, mivel a város 500 főre tervezett ideiglenes befogadóközpontja teljesen megtelt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter bejelentése az atomerőmű leállása kapcsán: Összehangolt lépésekre és önkorlátozásra lesz szükség a súlyosabb következmények elkerüléséhez
A lakosságtól azt kérik, hogy aki teheti, az esti csúcsidőszakon (17 és 22 óra között) kívülre időzítse a jelentős áramfogyasztással járó tevékenységeket, különösen az elektromos autók töltését és a légkondicionálók használatát.
Rendkívüli tájékoztatást adott Magyar Péter a MAVIR országos irányítóközpontjából, ahol bejelentette, a Paksi Atomerőmű termelését a Duna rekord alacsony vízállása miatt 24-72 órán belül teljesen leállíthatják. „A paksi atomerőmű 42 éves történetében először” kerülhet sor ilyen intézkedésre” - fogalmazott a miniszterelnök.
A leállás azt jelenti, hogy várhatóan legkésőbb hétfőtől 2000 megawatt esik ki a magyar energiatermelésből, miközben a hőség miatt folyamatosan nő az áramfelhasználási igény.
Magyar ismertette, hogy a Duna vízszintje Paksnál eddig 2018-ban volt a legalacsonyabb, mínusz 97 centiméterrel, ehhez képest jelenleg mínusz 121 centimétert mérnek, és az előrejelzések szerint a vízszint tovább fog csökkenni. Emiatt „rövid távon bizonyosan nem várható a paksi atomerőmű újraindítása”.
A miniszterelnök mindenkit megnyugtatott, hogy bár ilyen leállásra még soha nem került sor, „ez nem jelent semmilyen veszélyhelyzetet. Minden lépés a legszigorúbb biztonsági előírások betartásával történik”.
Magyar Péter szerint a kialakult helyzet elkerülhető lett volna. Úgy fogalmazott, „a jelenlegi leállásra és kellemetlenségekre, valamint 10 milliárdos több lett költségeket eredményező drága áramimportra nem kellett volna, hogy sor kerüljön, ha az Orbán-kormány 10 milliárdos beruházással megvalósította volna a szükséges új paksi szivattyútelep kiépítését”. Hozzátette, a probléma évek óta ismert volt, de a korábbi döntéshozókat „mégsem érdekelte őket hazánk energiabiztonsága”.
A helyzetet súlyosbítja, hogy a paksi leállás mellett Magyar szerint tegnap műszaki meghibásodás miatt leállt a Dunamenti Erőmű is, amivel további 400 megawatt kapacitás esett ki.
Az erőművek kiesése és a történelmi csúcs közelébe emelkedő fogyasztás miatt legkésőbb hétfőtől „olyan kritikus energiaellátási helyzetet eredményezhetnek hazánkban, amellyel eddig soha nem szembesültünk Magyarország történetében”. Magyar Péter úgy fogalmazott: összehangolt lépésekre és önkorlátozásra lesz szükség a súlyosabb következmények elkerüléséhez.
A kormányfő szerint a MAVIR a csúcsidőszakban, délután 17 és este 22 óra között 20 százalékos fogyasztás-növekedéssel számol, miközben összesen 2400 megawatt hazai termelés esik ki.
Bár az ország energiaellátása jelenleg biztosított, a kormány több intézkedést is bevezet.
„A MAVIR a kormány utasítására a mai naptól felszólít több tucat nagy feszültségű hálózatot igénybe vevő nagyfogyasztót köztük, akkumulátorgyárakat, cementgyárakat, vegyi üzemeket, autógyárakat és egyéb üzemeket a kritikus idősávban az áramfelhasználásuk önkéntes korlátozására” - mondta Magyar Péter, majd hozzátette: ezzel párhuzamosan a kormány megkezdte a jogszabályok előkészítését, hogy szükség esetén „akár kötelező jelleggel is be tudjon avatkozni egyes nagyfogyasztók ütemezett ideglenes lekapcsolásával”.
A lakosságtól azt kérik, hogy aki teheti, az esti csúcsidőszakon, tehát 17 és 22 óra között kívülre időzítse a jelentős áramfogyasztással járó tevékenységeket, különösen az elektromos autók töltését és a légkondicionálók használatát.
Magyar Péter elmondta, rendelkezésre áll egy előre kidolgozott biztonsági rendszer is, egy úgynevezett rotációs kikapcsolási rend. Ennek alkalmazására „kizárólag akkor kerül is sor, ha az erőművi tartalékok, az import, a nagyfogyasztók önkorlátozása, önkéntes leállása és a további műszaki eszközök együttesen sem elegendőek az országos hálózat egyensúlyának fenntartásához”.
A kórházak és a kritikus infrastruktúrák ellátása kiemelt védelmet élvez.
Rendkívüli tájékoztatást adott Magyar Péter a MAVIR országos irányítóközpontjából, ahol bejelentette, a Paksi Atomerőmű termelését a Duna rekord alacsony vízállása miatt 24-72 órán belül teljesen leállíthatják. „A paksi atomerőmű 42 éves történetében először” kerülhet sor ilyen intézkedésre” - fogalmazott a miniszterelnök.
A leállás azt jelenti, hogy várhatóan legkésőbb hétfőtől 2000 megawatt esik ki a magyar energiatermelésből, miközben a hőség miatt folyamatosan nő az áramfelhasználási igény.
Magyar ismertette, hogy a Duna vízszintje Paksnál eddig 2018-ban volt a legalacsonyabb, mínusz 97 centiméterrel, ehhez képest jelenleg mínusz 121 centimétert mérnek, és az előrejelzések szerint a vízszint tovább fog csökkenni. Emiatt „rövid távon bizonyosan nem várható a paksi atomerőmű újraindítása”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Karácsony Gergely: Budapesten lekapcsolják a díszkivilágítást
Budapest főpolgármestere az energiatakarékosság jegyében a díszvilágítás lekapcsolására adott utasítást egy esetleges paksi leállás esetére. A döntés több mint 300 épületet érint, de a közvilágítást nem korlátozzák.
Karácsony Gergely főpolgármester arra utasította a Budapesti Közműveket, hogy készüljön fel a fővárosi díszvilágítás lekapcsolására a Paksi Atomerőmű esetleges leállásának idejére. A csütörtöki bejelentés szerint a korlátozás több mint 300, a főváros által kezelt épületet érintene, de a közvilágítást nem.
A főpolgármester a közösségi oldalán azzal indokolta a döntést, hogy „Budapestnek ki kell vennie a részét az energiatakarékosságból.”
Karácsony hangsúlyozta, hogy a közvilágítás biztonságát a lépés nem érinti. Azt írta, az intézkedés éppen az energiafelhasználás szempontjából kritikus időszakot célozza, és a díszvilágítás elhagyásával „jelentős mennyiségű energia takarítható meg.”
Ezért a díszkivilágított magánépületek tulajdonosait is hasonló megtakarításra kérem.
Úgy fogalmazott: „A látvány ugyan szerényebb lesz egy ideig, de több energia marad a létfontosságú célokra, és most nincs ennél fontosabb.”
Karácsony Gergely főpolgármester arra utasította a Budapesti Közműveket, hogy készüljön fel a fővárosi díszvilágítás lekapcsolására a Paksi Atomerőmű esetleges leállásának idejére. A csütörtöki bejelentés szerint a korlátozás több mint 300, a főváros által kezelt épületet érintene, de a közvilágítást nem.
A főpolgármester a közösségi oldalán azzal indokolta a döntést, hogy „Budapestnek ki kell vennie a részét az energiatakarékosságból.”
Karácsony hangsúlyozta, hogy a közvilágítás biztonságát a lépés nem érinti. Azt írta, az intézkedés éppen az energiafelhasználás szempontjából kritikus időszakot célozza, és a díszvilágítás elhagyásával „jelentős mennyiségű energia takarítható meg.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
