HÍREK
A Rovatból

3,3 milliárdból újítják fel a Lázár János batidai kastélyához vezető utat

Az úton naponta háromszor megy egy busz és az autóforgalom sem jelentős. Eközben nemrég nemrégiben 2100 milliárd forintnyi beruházást függesztettek fel.


A 47-es útról letérve, az M43-as felé vezető 4413-as úton kellemesen lehetett autózni, amíg el nem kezdődtek a felújítási munkálatok, írja az Átlátszó.

A Szeged365 számolt be róla, hogy a Magyar Közút közleménye szerint

a 4413-as Algyő-Maroslele összekötő út több mint 6 kilométeres szakaszát hamarosan felújítják, ami bruttó 3,3 milliárd forintba kerül.

Csak a Nagyfai bekötőút és az M43-as felüljáró közötti részt újítják fel, de ez is jelentős előrelépés.

Az út teljes hossza az algyői Tisza-hídtól az M43-asig 12 kilométer, ebből most a fele kap új aszfaltot, a másik fele pedig marad a megszokott rázkódós és 40-es sebességkorlátozású.

A Wikipédia szerint

az Algyőről Ady Majorig közlekedő busz 23,4 kilométeres távot tesz meg 44 perc alatt, napi három alkalommal.

Az autóforgalom sem jelentős: körülbelül 236 autó az M43-as csomópontnál, és valamivel több a Tisza-hídnál.

Tehát nem egy túlterhelt mellékút, de a felújítás mégis indokolt, hiszen

Lázár János kastélya is ezen az útvonalon található, így a miniszter hamarosan egyenesen tükörsima aszfalton suhanhat majd.

Mindez különösen érdekes annak fényében, hogy nemrégiben 2100 milliárd forintnyi beruházást függesztettek fel. Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentette, hogy további 675 milliárdnyi projekt is késni fog, de idővel ezek is megvalósulnak.

Az viszont biztos, hogy a 4413-ason már javában dolgoznak: alaposan felmarták az utat, kivágták a fákat, és a Duna Aszfalt már szorgosan végzi a munkát.

A Magyar Közút szerint

az árakat nem érdemes összehasonlítgatni, mert ez a projekt jóval összetettebb, mint az uniós pénzből finanszírozottak.

Itt teljes pályaszerkezetet bontanak és újat építenek, ami azért fontos, mert a térfogatváltozó altalaj elég fagyérzékeny. Talajstabilizálásra is szükség van, ami persze plusz költséggel jár, de így biztosítják, hogy az út hosszú távon is jól használható maradjon.

A Magyar Közút elárulta, hogy a 4413-as út a legrosszabb, 5-ös kategóriába esik az Országos Közúti Adatbank felmérése alapján. Az út jövőbeni szerepe is fontos: ha a 47-es főút vagy a Tisza-híd felújítása elindul, ezen az úton lehet majd kerülni.

Tehát bármennyire is eldugott ez a mellékút, most kiemelt projekt lett belőle.

A munkálatok 2024 végéig tartanak, addig pedig türelmet és megértést kérnek az autósoktól a kivitelezők.

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. közleménye:

"A Magyar Közút Nonprofit Zrt. beruházásában 2024. augusztus 21-én indulhatott el a 4413-as jelű Algyő-Maroslele összekötő út átfogó, teljes körű felújítása, melyről korábban a helyi, Csongrád-Csanád vármegyei közlekedőket és médiumokat is előre tájékoztatta a közútkezelő. A mai napon olyan cikkek jelentek meg a beruházás kapcsán, amelyek politikai szempontok alapján értelmezte át a projekt műszaki paramétereit, így fals módon járhatta be a hazai sajtót a fejlesztéshez kapcsolódó szakmai tájékoztatás.

Ezért a Magyar Közút szeretné még egyszer kiemelni, hogy a projekt olyan hosszútávú fejlesztés kezdő lépéseit jelenti, ami később a 47-es főút fejlesztési munkáihoz kapcsolódó teljes útzár miatti forgalomszervezési munkák miatt stratégiai fontosságú lesz. A 47-es főút algyői Tisza-hídjának bővítési, fejlesztési munkái már előkészítő fázisban vannak, a tervek alapján pedig már most realizálható, hogy az építési munkák során időszakosan teljes útzár bevezetése is sor kerül. A főúton naponta 17470 egységjármű közlekedik, ebből 888 teherautó. Ehhez hasonló forgalmat kell majd szükség esetén elvezetnie a 4413-as jelű Algyő-Maroslele összekötő útnak. A mellékút felújítás előtt nem rendelkezett olyan műszaki paraméterekkel, hogy naponta az ilyen megnövekedett arányú, főleg teherautó forgalom biztonságos és komfortos áthaladását biztosítsa, mivel nem ekkora terhelésre volt méretezve a szakasz.

Ezért még a 47-es főút fejlesztése előtt döntöttek arról, hogy a mellékút komplex felújítása elengedhetetlen ahhoz, hogy ez a szakasz hivatalos terelőút lehessen és a lehető legkisebb mértékű kerülővel számoljanak a térségben közlekedők és a teherautósok, vagyis ez a beruházás a főút fejlesztéséhez tartozó alprojektnek minősül. Tekintettel arra, hogy a mellékút térségében térfogatváltozó altalaj jellemző, amely rendkívül víz- és fagyérzékeny kötött talajfajta, ez pedig a pályaszerkezet deformációját is okozhatja, ezért a meglévő pályaszerkezetet teljes elbontják, új pályaszerkezet épül, arra terítik az új aszfaltrétegeket. A szakemberek célja így az volt, hogy hosszú távon, a terelés alatt és után is megfelelő állapotú utat használhassanak az autósok. Az útszakasz térségben betöltött jövőbeni funkciója mellett fontos kiemelni, hogy ez az út szolgálja a Nagyfai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet megközelítését is."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Die Zeit: Trump a csúcstalálkozó helyszínének kiválasztásával aktív választási segítséget nyújtott Orbánnak
A lap szerint a magyar miniszterelnök máris nyert a még le sem zajlott béketárgyalással, amivel tovább erősítheti békepártiságát a „háborúpárti” Unióval szemben. Az illiberális nemzetközi baráti hálózat pedig hibátlanul működik.


Donald Trump és Vlagyimir Putyin tervezett budapesti találkozója már önmagában is történelmi esemény lenne. A német Die Zeit szerint azonban van valaki, aki már most profitál az egészből: Orbán Viktor.

A cikk szerint a magyar miniszterelnök nemcsak házigazdaként jelenhet meg a nemzetközi színtéren, hanem újra megerősítheti magát a „békefőnök” szerepében – mind Európában, mind Magyarországon.

Orbán mindig kampányol

A cikk szerzője, Ulrich Ladurner így fogalmaz: „A magyarok négyévente új parlamentet választanak, de miniszterelnökük, Orbán Viktor, állandó kampányban él.”

A Die Zeit szerint Orbán politikájának középpontjában az áll, hogy minden választást megnyerjen – egészen addig, „amíg egyszer, nagyon-nagyon távoli napon, már nem lesz többé”. Ehhez pedig szükség van új témákra és ellenségképekre, legyenek azok valósak vagy kitaláltak.

Most azonban nem neki kellett új kampányanyagot keresnie, mert a lehetséges Trump–Putyin-találkozó pont kapóra jött. A hír után Orbán gyorsan posztolt az X-en: „Magyarország a béke szigete. A találkozó az amerikai és az orosz elnök között nagyszerű hír minden békeszerető ember számára. Készen állunk!”

A Die Zeit szerint ezzel a miniszterelnök ismét megerősítette, hogy ő a békét képviseli, szemben „a háborús Európai Unióval”. A lap összefoglalása szerint ez az üzenete: „Én, Orbán Viktor, megvédem Magyarországot a háborútól. Én, Orbán Viktor, vagyok az igazi békefőnök.”

Háborús hangulat Európában?

A német hetilap online kiadása szerint Orbán már régóta azt a képet festi, hogy az EU háborúpárti, míg ő a nyugalom hangja. A cikk idézi is a magyar kormányfő egyik kijelentését: „Európa ma saját meghatározása szerint háborúban áll. A legnagyobb uniós államok vezetői és intézményei úgy beszélnek az orosz–ukrán háborúról, mintha az a mi háborúnk lenne. Ez háborús pszichózis.”

A lap szerint ezzel szemben Orbán azt üzeni: ő a béke embere, a többiek a háborúé – és ezt az üzenetet jól tudja használni belföldi kampányában is.

A Die Zeit ugyanakkor megemlíti, hogy Orbánnak most komoly ellenfele is van a 2026-os választás előtt „Az ellenzéki Péter Magyar hónapok óta vezet minden felmérésben, és – mai állás szerint – jó eséllyel megverheti Orbánt.”

A lap szerint Orbán ezért komolyan is veszi őt, mivel „nemcsak politikailag, hanem szimbolikusan is riválisa lehet”.

Működésbe lép a nemzetközi kapcsolat

A cikk szerint Orbán külpolitikai kapcsolatai most ismét előnyére válnak:

„Trump a csúcstalálkozó helyszínének kiválasztásával aktív választási segítséget nyújtott Orbánnak. Putyin pedig évek óta támogatja őt olcsó olajszállításokkal.”

A Die Zeit szerint „a baráti hálózat tehát hibátlanul működik”. A találkozóval Orbán újra reflektorfénybe kerülhet nemzetközi szinten, miközben itthon a „nemzetközi béketeremtő” szerepét veheti fel – egy olyan időszakban, amikor egyre erősebb a politikai nyomás.

A német lap szerint Orbán pontosan tudja, mit csinál: „Orbán bemutatja magát az egyetlen békeszerető államfőként egy háborús Európában.”

„A találkozó már most neki hozott győzelmet – mert újra ő diktálja a történetet.”

A cikk szerint mind a helyszínválasztás, mind a kommunikáció azt szolgálja, hogy Orbán belpolitikai pozícióját erősítse – függetlenül attól, mi hangzik majd el a tárgyalóasztalnál. A lap szerint a magyar miniszterelnök újra elérte, amit akart: „Aki Orbánt választja, az a békét választja” – áll a cikk végén.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Vitézy Dávid is beszólt Orbánnak a rakparti videója után: A miniszterelnöknek egy telefonhívásba kerül, és máris indulhat a rakpart átépítése
A beruházás évek óta áll. Vitézy szerint a főváros uniós pénzéhez újabb és újabb kifogások miatt nem jut hozzá.


Ahogy arról korábban írtunk, Orbán Viktor kampányvideójában a pesti rakparton egy koszos grillsütő mellé állt, és gúnyosan azt mutatta, hogy így néz ki „a nemzet fővárosa Karácsony-módra”. A rövid klipben egy fotó is feltűnik, amelyen a padok alatt szemét látszik.

Erre Karácsony Gergely főpolgármester jó hangulatú képeket posztolt az éppen autómentes rakpartról, és arról, mire jó ez a grill nevű dolog, sőt még meg is hívta grillezni Orbánt.

Vitézy Dávid a fővárosi Podmaniczky-mozgalom képviselője pedig Facebook-oldalán a látottakról így fogalmazott. „méltatlan és szégyenteljes, ahogy a pesti alsó rakpart kinéz. Csak nem mindegy, miért van ez még mindig így.”

A politikus szerint a legfontosabb ok az, hogy a beruházásra járó, uniós programokba betervezett pénzt Budapest évek óta nem kapja meg, mert a kormány nem adja oda. Bejegyzésében ezt írta:

„Hétről hétre újabb kifogásokat találnak ki, hogy miért nem kaphatja meg Budapest a neki járó támogatást a rakpart átépítésére. Hol az a baj, hogy nem elég szép a sétány, hol az, hogy nem lehet csökkenteni az autóforgalmat. Hol az, hogy nincs elég növény, hol az, hogy túl sok van a terven. Mindig más, de a lényeg, hogy Budapest ne kapja meg a pont erre neki járó támogatást.”

A volt főpolgármester-jelölt egy képet is megosztott arról, hogyan nézne ki az állandósult autómentes rakpart az elképzelések szerint.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Kiderült, mi okozta a példátlan természeti katasztrófát Parajdon
A román kormány ellenőrző testületet állított fel, amely szerint a Salrom késlekedett a parajdi sóbánya esetében a védekezéssel.


A romániai Országos Sóipari Társaság (Salrom) alábecsülte és nem tekintette fenyegető veszélynek a parajdi sóbányában a vízbetörés kockázatát, valamint azt, hogy ennek milyen hatása lehet a sólelőhelyre – vonta le a következtetést szombaton ismertetett jelentésében a román miniszterelnöki hivatal ellenőrző testülete.

A miniszterelnöki hivatal ellenőrző testülete szombaton tette közzé jelentését, miután befejezte a májusban történt bányakatasztrófa nyomán a két érintett állami vállalatnál, a Salromnál és a vízügyi hatóságnál (ANAR) végzett vizsgálatot.

A kormány honlapján nyilvánosságra hozott, tíz pontban összefoglalt jelentés rámutat:

a vizsgált intézményeknél fellelhető információk szerint előrelátható volt, hogy Korond-patak eláraszthatja a bányát, ennek ellenére a Salrom folyamatosan alábecsülte ennek kockázatát és nem tekintette közvetlen veszélynek.

Így az állami vállalat műszaki és szervezési tervei nélkülözték a stratégiát a lelőhely, a tárnák és berendezések védelmére. Intézkedései nem a veszély kiküszöbölésére irányultak – főként karbantartási és sürgősségi munkálatokat végzett –, nem voltak olyan beruházások, melyek a sóbánya hosszú távú védelmét szolgálták volna – áll a jelentésben. Eszerint

az éves sókitermelési tervek jóváhagyása is formális volt, az alkalmazott műszaki eljárások nem alapultak egységes műszaki előírásokon, hogy mérhetőek legyenek.

A Salrom 2021 és 2024 közötti időszakra vonatkozó költségvetési adataiból kiderül: a cég rendelkezett a védelmi beavatkozásokhoz szükséges anyagi fedezettel, elvégezhette volna a bánya védelméhez szükséges beavatkozásokat - állapította meg a testület.

Az ellenőrök számos mulasztásra is rámutattak. A jelentés szerint a cégnek a 2006-ban kidolgozott és 2014-ben frissített tevékenységi terve szerint a vízszivárgás csökkentésére szigetelési munkálatokat kellett volna végeznie a régi bányák területén, de ezeket nem végezték el. Az 2012 és 2016 között elvégzett vízügyi munkálatok átvételekor nem tartották be a törvényi előírásokat, a többi között nem igényelték az illetékes Maros megyei vízügyi igazgatóság szakmai felügyeletét.

Az ellenőrző testület megállapításai szerint a Salrom a 2022-es szivárgások nyomán készült műszaki szakvélemény ajánlásait sem ültette át gyakorlatba, 2023-ban nem tartotta alkalmasnak a munkálatokat, és bár 2024-ben már szükségesnek ítélte őket, megvalósításuk a következő évre maradt.

Miután a 2023 februárjában megismétlődő vízszivárgások 2024 áprilisában súlyosbodtak, össze kellett volna ülnie az illetékes tárcaközi bizottságnak, de ennek szükségességét nem jelezték Bukarestnek - áll a jelentésben.

A cég a 2024 áprilisában történt vízszivárgás utáni szakvéleményben szereplő megoldások gyakorlatba ültetésével is késett: a munkálatokra csupán tíz hónappal a dokumentum elkészülte után kötöttek tervezési és kivitelezési szerződést, nyolc nappal azután, hogy 2025. május 5-én a Korond-patak vize ismét betört a sóbányába, és ennek nyomán május 7-én kérték a vészhelyzet kihirdetését.

A jelentés javaslatokat is megfogalmaz az illetékes minisztériumoknak és állami hatóságoknak a bányaszerencsétlenség nyomán kialakult helyzet kezelésére. A Salrom vezetőinek a visszahívását, a vezetőtanács és más, a kialakult helyzetért felelős személyek jogi úton történő felelősségre vonását javasolja, továbbá a többi között a bányák működtetésére vonatkozó jogszabályok kiegészítését ajánlja.

A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét. A sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek kerestek fel korábban, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése függ.

(MTI)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Magyar Péter: Meg akarják tiltani, hogy a Műcsarnok lépcsőjéről mondhassak beszédet október 23-án
A politikus szerint Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke intézkedett, „nyilvánvalóan politikai utasításra”. Emiatt az Orbán-kormányt rosszabbnak tartja, mint a kommunista diktatúra végnapjait.


Magyar Péter a Facebookon fakadt ki: azt állítja, nem engedik, hogy az ’56-os forradalomra emlékező beszédét a Műcsarnok lépcsőjén mondja el, ahogy azt az 1989-es Nagy Imre újratemetéskor Orbán Viktor tette.

„Meg akarják tiltani, hogy az ‘56-os forradalmárok tiszteletére az 1989-es újratemetéshez hasonlóan a Műcsarnok lépcsőjéről mondhassak beszédet október 23-án”

– írta.

A politikus szerint a mai döntéshozók még a történelem sötétebb időszakain is túltesznek. „Még a kommunista diktatúra végnapjaiban sem süllyedtek odáig, mint most az Orbán-rendszer kiszolgálói” – fogalmazta meg véleményét.

Magyar Péter úgy véli, a Műcsarnok tulajdonosaként a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, Turi Attila „nyilvánvalóan politikai utasításra” nem járult hozzá a helyszínhez. „Elnök úr arra hivatkozva tagadta meg a Műcsarnok lépcsőjének használatát, hogy az intézmény a nemzeti ünnepeken zárva tart” – írta.

Posztjában Magyar azt is mondta, hogy szerinte volt már példa kivételre: „Érdekes módon 2014. márciusában nem volt akadály, amikor Orbán Viktor ugyanitt mondhatott a Békemenet résztvevőinek beszédet…”

A politikus kérdéseket fogalmazott meg a kormány felé. „Vajon mitől félnek Orbánék és a kiszolgálóik? Talán kellemetlen lenne, hogy ezen az ikonikus helyszínen százezrek kiabálnák, hogy ruszkik haza?” – tette fel a kérdést.

Szerinte a Műcsarnok „mindannyiunk közös öröksége”, ezért azt várja, hogy a vezetés változtasson.

„Sokmillió magyar ember nevében elvárjuk, hogy mindannyiunk közös örökségét képező Műcsarnok vezetője haladéktalanul vizsgálja felül a kicsinyes döntését”

– írta.

A bejegyzés végén Magyar Péter közölte, hogy szerinte akkor is lesz megemlékezés: „Október 23-án 14 órakor találkozunk Budapesten, a Deák Ferenc téren, a Nemzeti Meneten!”.


Link másolása
KÖVESS MINKET: