HÍREK
A Rovatból

33 focipályányi fát vághatnak ki a paksi Duna-híd építése miatt

A Paksot Kalocsával összekötő hídhoz 23,6 hektárnyi faterületet kellene kiirtani, már engedélyt is adtak rá.


Rengeteg fa kivágásával járhat a Kalocsát és Paksot összekötő új Duna-híd építése.

A 24.hu megtudta, hogy a Tolna Megyei Kormányhivatal Szekszárdi Járási Hivatala

23,6 hektárnyi, Natura 2000-es (az európai ökológiai hálózat szempontjából fontos) területen található fa kivágására adott engedélyt az állami beruházónak, a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő (NIF) Zrt.-nek. Ez 33 focipályányi fát jelent, ráadásul a híd nyomvonala a természetvédelmi szempontból kitüntetett jelentőségű, Tolnai Duna elnevezésű természetmegőrzési területet érinti, amely a Kiskunsági, illetve a Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozik.

A portál azt írja, a hatóság szerint a kiirtandó helyszín 89 százaléka degradált, az ember természetátalakító hatásainak kitett terület,

az építkezés és az üzemeltetés pedig elviselhető következményekkel jár majd az élővilágra nézve.

A kormány 2015-ben hozott döntést arról, hogy a Paks 2 projekt miatt új hídra van szükség a Dunán, hogy az atomerőmű-beruházásban a Bács-Kiskun megyében élők is részt tudjanak venni, Kalocsán és környékén ugyanis nagy a munkanélküliség.

A Kalocsát Pakssal összekötő híd építése még idén megkezdődik, a kivitelezőről azonban még egyelőre nem döntöttek. Azt már tudni lehet, hogy a híd 946 méter hosszú, 2x1 sávos lesz, és 10 támaszon áll majd. Mivel az építkezést kiemelt állami beruházásnak nyilvánították, így viszonylag hamar, akár a kivitelező kiválasztása után 40 hónappal már el is készülhet.

Frissítés:

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. közleménye:

A Kalocsa-Paks új Duna-híd és kapcsolódó úthálózat építése projekt 2015-ben készült tanulmányterve alapján a NIF Zrt. elkészíttette az építési engedélyhez és a kivitelezői ajánlatadáshoz szükséges terveket. A tervekben szereplő új Duna-híd adatai a cikkben megjelentekkel (1133 méter és 12 támasz) szemben helyesen: hossza 946 m és támaszainak száma 10 db.

A beruházás útépítéssel érintett teljes területe 92 hektár. Az érintett beruházási terület kitűzése után végzett felmérés alapján fás szárú növényzet (akác, nyár, fenyő, juhar, fűz, kőris, egyéb) 14,5 hektáron található. Ebből az Országos Erdőállomány adattári nyilvántartás szerint az erdő 7,43 hektár, a többi bokros fás terület, útmenti fa. A kitermelésre kerülő fás növényzetre vonatkozóan a Kormányhivatal a Bács-Kiskun Megyei (Foktő) részen 3,85 hektárra, a Tolna Megyei (Paks, Gerjen, Dunaszentgyörgy) részen 3,58 hektárra adott ki határozatot.

A beruházással érintett erdőállományból a cikkben szereplő 23,6 hektárnyi Natura 2000-es területtel szemben 2,4 hektárnyi erdő tartozik a „Tolnai Duna Natura 2000 területhez”, amelynek legfeljebb negyede tekinthető természetszerűnek, a többi nagyrészt idegenhonos és özönnövényekkel fertőzött.

A letermelt ligeterdőt az erdőtörvénynek megfelelően a beruházó csereerdősítéssel pótolja, amelynek eredménye a korábbinál jóval természetesebb, hazai fafajokból álló növényzet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A magyar tolmács többször is komolyan átfogalmazta, amit Putyin mondott Orbán Viktornak
Az orosz elnök problémákról és nézeteltérésekről beszélt, a magyar kormányfő fülébe mégis csupa jó hír jutott. A nyilvános felvételből kiderült, a fordítás több ponton is tompította a Kreml üzeneteit.


„Nézeteink többek között nemzetközi ügyekben nem feltétlenül esnek egybe” – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök Orbán Viktornak Moszkvában, miközben a magyar miniszterelnök fülébe a tolmács már ezt fordította: „Az együttműködésünk nemzetközi szinten is jól működik”.

Az orosz elnök szavaitól több ponton is eltérő fordítás a november 28-i moszkvai találkozó kamerák előtt rögzített bevezetőjében hangzott el

hívta fel a figyelmet a Telex. A protokoll szerint a tárgyaló felek saját tolmácsot hoznak, hiszen ez egyszerre szakmai és bizalmi kérdés, így a magyar delegáció is saját szakemberrel érkezett. A tolmácsolás minősége azért kulcsfontosságú, mert a nyilvános nyilatkozatok előre meghatározhatják a későbbi, zárt ajtók mögötti tárgyalás hangulatát.

Az eltérések több területet is érintettek.

Amikor Putyin arról beszélt, hogy a két vezető között „olyan a légkör, amelyben lehetőség van arra, hogy nyíltan megvitassunk bármilyen kérdést”, a magyar fordításban ez úgy hangzott: „Tehát itt együttműködünk és továbbfejlesztjük a mindenféle ágazatban történő együttműködést és munkát.” Hasonlóan járt az a gondolat is, hogy a találkozó „módot ad arra, hogy ne csupán beszélgessünk, hanem megoldást is keressünk bármilyen problémára”. Ebből Orbán annyit hallhatott, hogy „nem csak beszélünk, hanem tulajdonképpen amit megígérünk, azt úgy csináljuk.”

A gazdasági adatoknál is jelentős volt a különbség: Putyin a kétoldalú áruforgalom tavalyi, 23 százalékos csökkenéséről és az idei, több mint 7 százalékos növekedéséről beszélt, a magyar fordítás ezt számok nélkül, általánosságban úgy adta vissza,

hogy „a tavalyi év az szintén változásokat hozott, nem volt annyira könnyű nekünk se”, de „ebben az évben tapasztalunk egy kis növekedést”. Az energetikai együttműködés kapcsán Putyin megemlítette, hogy „itt vannak kérdések és problémák, amelyeket meg kell vitatnunk”, amit a tolmácsolás a következőre módosított: „És így tudjuk továbbfejleszteni a gazdaságunkat.”

A beszélgetés további részében Orbán Viktor szavait már az orosz delegáció tolmácsa fordította oroszra, a forrás szerint szakmailag megfelelő minőségben.

A magyar tolmács kiválasztásának folyamatáról és a szakmai követelményekről a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, a Miniszterelnökséget és a Kormányzati Tájékoztatási Központot is megkereste a lap, de egyelőre nem kapott választ.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
200 milliós kártérítést és havi járadékot ítéltek meg a Jókai utcai házomlásban megsérült balerinának – de a fizetésre kötelezett cégek felszámolás alatt állnak
A Fővárosi Törvényszék jogerős ítéletet hozott Tóth Nikolett ügyében, aki életveszélyes sérüléseket szenvedett. A táncművész édesanyja is kap 15 millió forint sérelemdíjat.


Ítélet született a Jókai utcai házomlásban súlyosan megsérült táncművész ügyében:

Tóth Nikolett kétszázmillió forint kártérítést és élete végéig havi 3,5 millió forintos járadékot kap.

Ahogy a Blikk megírta, a bíróság a sérelemdíj és kártérítés kifizetését is jogerősen megítélte; a döntés értelmében a művész édesanyja a korábban kifizetett összegen felül 15 millió forint sérelemdíjban részesül.

A helyzetet ugyanakkor nehezíti, hogy a fizetésre kötelezett cégek felszámolás alatt állnak, így egyelőre bizonytalan, hogy a táncosnő mikor és hogyan juthat hozzá a neki megítélt összeghez.

A baleset 2022 júniusában történt: ekkor omlott az utcára a budapesti Jókai utca 1. szám alatti, átalakítás alatt álló épület díszfala. A lezuhanó törmelék négy embert sebesített meg. Hárman könnyebben sérültek, az Operettszínház táncművésze, Tóth Nikolett azonban életveszélyes, súlyos gerinc-, koponya- és belső sérüléseket szenvedett, ami miatt meg is kellett műteni, azóta pedig kerekesszékbe kényszerült.

A rendőrség gondatlan veszélyeztetés gyanújával indított nyomozást. Az eljárás során több mint ötven tanút hallgattak ki, és igazságügyi munkavédelmi, valamint építésügyi szakértőket is bevontak.

A nyomozás végül négy gyanúsítottat nevezett meg. A szakvélemények szerint a statikus tervezőmérnök nem végzett folyamatos statikai ellenőrzést, és nem ismerte fel a leomló díszfal párkánytartó szerepét. A műszaki vezetőnek azt rótták fel, hogy nem gondoskodott bontási tervről és a veszélyes terület lehatárolásáról. A generáltervező nem adott át olyan kivitelezési dokumentációt az építtetőnek, amely a bontási tervet is tartalmazta volna, a kivitelezőnek pedig a munkavédelmi intézkedések biztosítása lett volna a feladata.

A rendőrség szeptemberben lezárta a nyomozást, és vádemelési javaslattal küldte meg az ügy iratait az ügyészségnek. A kivitelező Pillér-Lakás Kft. korábban azzal védekezett, hogy a felelősség vitatott, a problémát szerintük a második világháború utáni, nem megfelelő helyreállítás okozta. Állították azt is, hogy a balesetet megelőző 9-10 napban a leomlott falszakaszon nem folytattak munkát. A tetőtér-beépítési projekt célja 15 új, luxuskategóriás lakás kialakítása volt, a kivitelező cég azonban idén szeptember óta felszámolás alatt áll.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Figyelmen kívül hagyják a Kúria ítéletét, új kormányhivatali eljárás indult a balatonföldvári kikötő ügyében
A 90 százalékban kész kikötő már áll, a helyeket árulják. A legfőbb bírói fórum ítélete ellenére a kormányhivatal most újra dönthet a sorsáról.


Bár a Kúria jogerősen megsemmisítette a balatonföldvári Nyugati-strandra épülő kikötő engedélyét, a beruházó alkotmányjogi panaszát pedig az Alkotmánybíróság is elutasította, a Veszprém Megyei Kormányhivatal a napokban mégis új engedélyezési eljárást indított az ügyben – írta a Népszava.

A lépés azért is különös, mert a Kúria korábbi ítélete egyértelműen kimondta, hogy a megismételt eljárás során a kormányhivatalnak el kell utasítania a beruházó Balabo Kft. kérelmét.

A Kúria ítéletét egyebek mellett azzal indokolta, hogy a beruházás a helyi építési szabályzatba ütközik, mivel egy partszakasz nem lehet egyszerre strand és kikötő is.

A bíróság kimondta: ha egy strand vízfelületén kikötő épül, ott a fürdőzés lehetősége nyilvánvalóan megszűnik, a strand funkciója pedig a jogszabályok szerint nem változtatható meg.

A Kúria emellett a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatósági állásfoglalását is hiányosnak találta.

A helyzetet bonyolítja, hogy amíg a kormányhivatal az alkotmányjogi panasz elbírálása miatt felfüggesztette az eljárást, a Balabo Kft. folytatta az építkezést. A 175 hajó befogadására alkalmas, 2,5 hektáros létesítmény készültsége mára elérte a 90 százalékot, sőt, a cég már tavasszal elkezdte értékesíteni a kikötőhelyeket.

A beruházó éppen erre, a már majdnem kész állapotra és a használat hiányából fakadó amortizációra hivatkozott az Alkotmánybíróság előtt, aránytalan veszteségre panaszkodva. Az AB ezt az érvelést azzal söpörte le, hogy a cég a folyamatosan per alatt álló engedélyek tudatában, saját gazdasági kockázatára építkezett.

Helyi források szerint a Kúria döntése ellenére sem lenne meglepő, ha a kormányhivatal ismét zöld utat adna a beruházásnak.

A projektet ellenző civil szervezet tanácstalan azzal kapcsolatban, mit lehet tenni, ha a hatóság a legfőbb bíróság ítéletével szemben dönt. Felmerült annak a lehetősége is, hogy a projektet utólag nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánítják, ami mentesítené bizonyos szabályok alól, bár egy jogerős kúriai ítélettel szemben egy ilyen lépés jogilag megkérdőjelezhető lenne. Egy másik elképzelés szerint kompromisszum születhet, amelynek keretében a város tulajdonrészt szerez a kikötőben, a cég pedig a korábbinál nagyobb összeget fordít a strand fenntartására.

A földvári kikötő ügye a 2019-es önkormányzati választások után került napirendre. A pályázatot a koronavírus-járvány miatti rendkívüli jogrend alatt Holovits Huba fideszes polgármester írta ki, amelyen egyedüli indulóként a Balabo Kft. nyert, amely nem sokkal korábban 897 millió forintos állami támogatást kapott a projektre. A civilek tiltakozása és nyertes perei többször is megakasztották az építkezést, a jogi csatározások végén mondta ki a Kúria, hogy a kormányhivatalnak el kell utasítania a kikötő engedélyezési kérelmét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Felmondhatta az Iványi Gáborékkal kötött szerződését a Belváros
A lelkészt a 2022-es NAV-razzia akadályozása miatt vádolják, amiért felfüggesztett börtönt kértek rá. A kormányhivatal közben már az iskoláit is bezáratta.


Belváros-Lipotváros fideszes többségű önkormányzata a csütörtöki képviselő-testületi ülésen úgy döntött, hogy felmondja a hajléktalan-ellátásra kötött szerződését az Iványi Gábor által vezetett Oltalom Karitatív Egyesülettel. Erről Herfort Marietta önkormányzati képviselő számolt be a Facebookon.

Az ezzel kapcsolatos napirendi pont a testületi ülés meghívójában még nem szerepelt, az indítványt az ülés előtti estén, sürgősségi indítványként nyújtották be.

Csütörtökön a képviselők már meg is szavazták a szerződés felmondását. Herfort szerint a döntést a Magyar Vöröskereszt jövőbeni szolgáltatásainak bevonásával indokolták. Az V. kerület eddig 30 fő számára biztosított nappali melegedőt és 30 főnek éjjeli menedékhelyet az Oltalommal kötött ellátási szerződés révén, és finanszírozta egy utcai szociális munkás bérét is.

Az Oltalom Karitatív Egyesület a József nádor téren működteti a Női Átmeneti Hajléktalan Szállót. A szervezet a szálló fenntartását évekkel ezelőtt átvette a Fővárosi Önkormányzattól, jelentős terhet átvállalva a fővárosi szociális ellátórendszertől.

„Miközben Belváros-Lipótváros fideszes vezetése szakmai okokra próbál hivatkozni, nehéz nem észrevenni a döntés mögött a politikai összefüggéseket: Iványi Gábort hosszú ideje célkeresztben tartja a kormányzat, és a mostani lépés könnyen értelmezhető ennek helyi leképeződéseként” – írta Herfort a történtekkel kapcsolatban.

(via hvg.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk