Márciustól 107 ezer forinttal nő a parlamenti képviselők alapilletménye, de átlagosan ennél is nagyobb fizetésemelést kapnak az illetményszorzóknak köszönhetően - írja a Blikk.

Néhány évvel ezelőtt a bruttó átlagkeresetekhez kötötték a juttatást, így ez automatikusan emelkedik minden év márciusától. Ha a Központi Statisztikai Hivatal(KSH) szerint nőtt az átlagfizetés az előző évben, akkor a képviselők is többet keresnek, a KSH tegnapi jelentése szerint tavaly 9,7 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset, tehát ennyivel növekszik a képviselők fizetése is.

A képviselői alapfizetés bruttó 1 millió 103 ezer forintról 1 millió 211 ezer forintra nő. Szinte minden képviselő többet kap, aki nem államtitkár vagy miniszter (ők emellett kapják az államtitkári és miniszteri fizetést is), mert a tisztségekért és bizottsági helyekért jelentős pluszpénzek járnak - írja a lap.

A frakcióvezető-helyettesek, bizottsági elnökök és jegyzők fizetése már túl van a kétmillió forinton is, 2 millió 58 ezer forintot fognak keresni, ezzel már többet keresnek, mint a legtöbb miniszter. A hét frakcióvezető, a hat parlamenti alelnök és a háznagy bére több mint 214 ezerrel emelkedik, ők már 2 millió 421 ezer forintot kapnak.

Növekednek az egyéb juttatások is: albérletre már havi 424 ezer forintot költhetnek, ebből a Blikk szerint már egy remek helyen levő tágas és kényelmes lakást ki lehet bérelni Budapesten.

70 ezerrel több jut mostantól irodabérlésre is, márciustól már havi 848 ezer forintos keretet használhatnak erre a célra, ez egy jó helyen lévő iroda bérlésére is elegendő lehet.

Sorra kerülnek fel a közösségi oldalra a főként magánlaborokban elvégzett antitest-vizsgálatok eredményei. Ezek az IGG-t, az immunoglobulinok szintjét mutatják a koronavírus elleni oltások után. Ez az érték a vírus tüskefehérje ellen termelődött ellenanyag-szintjét jelöli.

Bezzegh Attila laboratóriumi szakorvos azt mondta az RTL Híradónak:

"Én egy magánlaboratóriumban dolgozom, ahol többek között az ilyen jellegű vizsgálatok nyilvánvalóan bevételi szempontból lényegesek, és magam ellen beszélek, de NEM javaslom azt, hogy mindenki az oltás ellenőrzése céljából ilyen vizsgálatokat végezzen folyamatosan, felesleges".

A szakemberek sem tudják még, van-e összefüggés a magasabb antitestszám és a nagyobb vagy épp hosszabb ideig tartó védettség között. Még most folynak vizsgálatok annak kiderítésére, hogy az ellenanyag hogyan, meddig véd.

"Az a baj, jelen pillanatban nem tudjuk biztonsággal meghatározni, hogy az immunoglobulin-meghatározások, így az IGG meghatározás tükrözi-e ezt, hogy ő védett, illetve, ha ő védett, akkor kicsit védett vagy nagyon védett" - mondta.

Félév, egy év után lesz majd lehetőség arra, hogy az egyes vakcináknál megmondják, hogy mennyi ideig nyújtottak védettséget. Nem mindegy az sem, hogy milyen antitestet vizsgálnak. Vannak komoly, költséges vizsgálatok is, amik pontosabb értékeket tudnak adni. A piacon kapható tesztek is eltérőek, még a mértékegységek is változóak - mondja a szakember.

Úgy véli, hogy az oltásoknál a második vakcina beadását követő 10-14 nap után szinte biztosan kialakul valamilyen védettség. De ezt szerinte fölösleges egyénileg ellenőriztetni.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója

A számokat méricskélni Rusvai Miklós víruskutató szerint sem érdemes. Úgy véli, hogy ezeket a számokat méricskélni nem érdemes, hogy az 615 vagy 5314. Az számít, hogy 50 feletti értéket kapunk vagy 50 alatti értéket.

A tisztifőorvos szerint pedig az se aggódjon, akinek nem mutattak ki ellenanyagot, mert nagyon is lehetséges, hogy a sejtes immunitása a háttérben működik, ő védettnek minősül.

Boldogkői Zsolt virológus szerint az biztosnak látszik, hogy akinek van antitestje, az valamennyire védett a vírussal szemben: "Hogy ezzel az információval mit kezdjen, az megint más kérdés, mivel nem tudjuk pontosan még ha védettek is vagyunk, ha elkapjuk a vírust, akkor képesek vagyunk-e továbbadni, ezek az információk még nem bizonyosak. Ezért ebben az esetben is tartsuk be a különböző óvintézkedéseket."

Az ADOM Diákmozgalom hétfő reggel indított felmérése szerint a válaszadó szülők, tanárok és diákok beszámolói alapján

A délután 17 óráig beérkezett adatok alapján a felmérés által lefedett több mint 27 ezer alsós diák közül több mint 12 ezren maradtak otthon - írja az ADOM Diákmozgalom a közösségi oldalán.

Az eredményeket az összes alsó tagozatos diákra kivetítve arra a következtetésre jutottak, hogy még egy jóval alacsonyabb tényleges országos hiányzási arány esetén is

A hiányzók arányában osztályonként és iskolánként hatalmas különbségek alakultak ki. Míg van olyan nyírbátori 17 fős, valamint budapesti 27 fős osztály, ahol minden tanuló részt vett az órákon, addig rengeteg olyan beszámoló is érkezett, amelyek szerint egy osztályból a többség hiányzott (például egy budapesti osztályban 25-ből 22 fő). Sok olyan osztály is akadt, ahol a teljes osztály otthon maradt (például egy mosonmagyaróvári 27 fős osztályból mind a 27 fő, egy csömöri 22 fős osztályból mind a 22 fő). Olyan beszámolók is érkeztek, ahol a szülői közösség kérésére egy osztály vagy iskola digitális tanrendben folytatta az oktatást.

Megjegyzik, hogy a felmérés eredményei valószínűleg nem tökéletesen reprezentatívak (jelenleg a főváros felülreprezentált, valamint a gyereküket otthon tartó szülők nagyobb eséllyel töltötték ki a kérdőívet), azonban az eddigi adatok alapján országos viszonylatban nagy valószínűséggel több mint százezer alsó tagozatos diák nem ment hétfőn iskolába.

A felmérés során az egy településről érkező, osztálylétszámban és hiányzók létszámában is megegyező válaszokat az ismétlődések elkerülése érdekében kiszűrték, a délután folyamán pedig már lehetővé tették a pontos iskola és osztály megadását is a válaszadóknak.

Frissítés: Újraindult az óvodákban és az általános iskolák alsó tagozatán a jelenléti nevelés, oktatás hétfőn. Az óvodákban országosan a gyermekek 60 százaléka, az iskolákban a tanulók 75 százaléka jelent meg - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az MTI-vel. Közleményükben hozzátették: a pedagógusok szinte valamennyien munkába álltak. A tárca köszönetet mondott minden óvodai és iskolai dolgozónak a jelenléti nevelés, oktatás újraindításáért végzett "áldozatos munkájáért".

- tájékoztatta az MTI-t Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi bizottságának elnöke hétfőn, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének egyhetes ülése hétfői munkanapjának keretében.

Németh Zsolt telefonon nyilatkozva kiemelte: az európai konzervatívok frakciójához való csatlakozás fontos lépést jelent az európai jobboldalon belüli együttműködés kialakításának irányába az Európa Tanács fórumán belül.

Szavai szerint a frakció meghatározó erejét mások mellett a brit Konzervatív Párt, a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) párt, valamint két olasz párt, a Liga, valamint a Fratelli d'Italia tagsága jelenti.

Elmondta azt is, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének munkájában részt vevő tagjai továbbra is az Európai Néppártban (EPP) tevékenykednek. A közgyűlés két legnagyobb frakciójában ez által adottak a magyar érdekek képviseletének jó feltételei - tette hozzá.

Ezzel összefüggésben kiemelte: az elnöki pozíció betöltése azért is fontos, mert ez által Magyarország még sikeresebben tudja majd megvalósítani a május 21-től kezdődő, fél éves Európa tanácsi elnöksége munkaprogramjának prioritásait.

A politikus közölte, az Európa Tanács magyar elnöksége a fél év során hangsúlyt kíván helyezni a nemzetek kulturális, jogi és történelmi hagyományainak tiszteletben tartásának erősítésére, a nemzeti kisebbségek védelmére, a családvédelemre, a vallások közötti párbeszéd előmozdítására, a mesterséges intelligencia okozta kihívásokra adható válaszokra, illetve a kiberbűnözés kezelésére, valamint a környezetvédelem kérdéseire egyaránt.

"A magyar elnökség lehetőséget teremt arra is, hogy megmutassuk azt a gondolkodásmódot, azt az értékrendszert az európai színtéren, amit a magunkénak vallunk" - tette hozzá Németh Zsolt.

Az elnök úgy véli, hogy elsőbbséget kéne kapnia ennek a szektornak is, hiszen "ők vannak a következő frontvonalban".

Szerintük idén körülbelül 60 ezerrel kevesebben dolgoznak a vendéglátásban, mint tavaly. Az előző évi 150 ezerrel szemben most 90 ezer dolgozóval számolnak. Ennek ellenére lesz elég munkaerő a teraszok kinyitására.

Több vendéglátós is úgy nyilatkozott, hogy alapos fertőtlenítés után várják a vendégeket és a korábbiaknál is nagyobb távolságot biztosítanak az asztalok között. Lesznek olyan helyek, ahol csak egy-két hét múlva tudnak megnyitni, mert az eddigi bizonytalanság miatt most intézik többek között a beszerzéseket.

A főváros segítené az olyan vendéglátóhelyeket, amelyeknek eddig nem volt teraszuk, de nyitni szeretnének egyet.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója