2,6 millió forintos gázszámla-túlfizetése lett az özvegy nőnek, és csak hosszas huzavona után kapta vissza a pénzét
Egy megözvegyült asszony több mint másfél év után tudta az elhunyt férje nevén lévő gázórát a sajátjára íratni, közben pedig brutális túlfizetésbe sodródott.
A valós gázfogyasztáshoz képest 2,6 millió forinttal többet szedett be az MVM egy megözvegyült asszonytól, akivel szemben sokáig furcsa feltételeket szabott a szolgáltató a pénzvisszafizetés teljesítéséhez – írja a 24.hu.
Az asszony férje tavaly áprilisban halt meg, a nyaralójuk gázórája pedig az elhunyt házastárs nevén volt. Az hét alkalommal, személyesen és online is megpróbálta átíratni a gázórát a saját nevére, de rendre falakba ütközött.
Végül több mint másfél év után, idén novemberben tudott a saját nevére szerződést kötni.
Közben nem volt gázóra-leolvasás, és mivel szerződés híján nem volt ügyintézési joga, diktálni sem tudott. Elhunyt férjének valószínűleg online küldték a számlákat, illetve fizetési felszólítók érkeztek levélben az ingatlan postaládájába.
Az özvegy eleget tett a felszólításoknak, és befizette a mintegy 44 ezerről több mint 200 ezer forintra nőtt havi számlákat, mert nem akarta, hogy kikapcsolják a gázt a nyaralóban.
Biztos volt benne, hogy jelentős túlfizetése lesz, mert férje halála után az ingatlan nagyrészt lakatlan volt. A havi gázszámla azért emelkedett ilyen mértékben, mert tavaly augusztustól csak átlagfogyasztás alatt (gáznál havi 144 köbméter) jár a rezsicsökkentett ár, felette piaci árat (ami hétszer akkora, mint a rezsicsökkentett) kell fizetni a földgázért. A korábbi részszámlák szerint átlagosan nagyjából havi 440 köbmétert használtak el a nyaralóban.
Aztán idén novemberben végre átírták az özvegy nevére a gázórát, és kiderült: 2,6 millió forinttal többet fizetett az MVM-nek, mint amennyi a valós fogyasztás volt. Az asszony kérte a pénz visszafizetését, de az eljáró ügyfélszolgálatos szerint bizonyítania kell, hogy ő fizette be a 2,6 millió forintot, ehhez pedig be kell mutatnia másfél év bankszámlakivonatait.
Az özvegy nem értette, miért kíváncsi a gázszolgáltató az ő bankszámlakivonataira, így az azokon szereplő költéseire, jövedelmeire, hiszen az MVM pontosan látja, milyen bankszámlaszámról érkeztek az utalások. Emellett a temetési számla bemutatását is kérték tőle, amit az özvegy szintén nem értett, az eljárásból pedig hiányolta a segítőkészséget és az együttérzést. Ezért e-mailben panaszt tett az MVM-nél. A szolgáltató válaszlevelében elismerte a 2,6 millió forintos túlfizetést, de a pénz visszafizetését a hagyatéki végzés másolatához, valamint a haláleset utáni csekkes és átutalási bizonylatok bemutatásához kötötte.
Az asszony továbbra sem akart személyes információkat tartalmazó dokumentumokat átadni az MVM-nek, de nem hagyta annyiban a dolgot: végül telefonon sikerült egy olyan ügyintézővel beszélnie, aki csak annyit kért tőle, hogy küldje be a befizetett csekkek másolatát. Ezután rögtön intézkedett, hogy utalják vissza a túlfizetés összegét.
Az MVM a 24.hu megkeresésére azt írta, aktív szerződésnél az éves elszámolás után automatikusan kezdeményezik a visszafizetést, ha a folyószámla egyenlege 3000 forint feletti túlfizetést mutat, és az ügyfél nem kérte a túlfizetés elszámolását a következő számlában. Ha megszűnik egy egyetemes szolgáltatási szerződés, a záró elszámoló számla kiállítása után szintén egyedi ügyfélmegkeresés nélkül automatikusan küldik vissza a túlfizetés összegét a szerződő félnek.
A visszafizetés vagy az egyetemes szolgáltatási szerződés szerint történik, vagy az ügyfél egyedi igénye szerint.
Amennyiben igazoltan az MVM tudomására jut, hogy ügyfele elhunyt, úgy a pénzügyi elszámolás a jogosultság hitelt érdemlő igazolása alapján történik. Az elhalálozás után keletkezett túlfizetést a befizetést igazoló dokumentumok alapján fizetik vissza. Az MVM azt nem részletezte, hogy mi számít „befizetést igazoló dokumentumnak”.
A valós gázfogyasztáshoz képest 2,6 millió forinttal többet szedett be az MVM egy megözvegyült asszonytól, akivel szemben sokáig furcsa feltételeket szabott a szolgáltató a pénzvisszafizetés teljesítéséhez – írja a 24.hu.
Az asszony férje tavaly áprilisban halt meg, a nyaralójuk gázórája pedig az elhunyt házastárs nevén volt. Az hét alkalommal, személyesen és online is megpróbálta átíratni a gázórát a saját nevére, de rendre falakba ütközött.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
nem engedte, hogy uniós napirendi pont legyen a gyermekvédelmi vitanap az Országgyűlésben, így Dobrev Klára nem szólalhat fel EP-képviselőként.
A DK a hónap elején összegyűjtötte a szükséges legalább 40 aláírást, ezzel megnyitotta az utat a vitanaphoz, és azt kérte, hogy uniós napirendben tárgyalják a témát – közölte a Demokratikus Koalíció.
„Ezt a Fidesz a Törvényalkotási Bizottság múlt heti ülésén, és a mai plenáris ülésen is leszavazta.”
A párt szerint Balla György „véletlenül be is vallotta”, hogy Dobrev Klárától tartva nem támogatják az uniós napirendi pont felvételét.
A Demokratikus Koalíció kemény szavakkal üzent: „ilyen gyáva képviselők még soha nem voltak e házban, hogy a milliárdokból működtetett propagandabirodalmuk árnyékában is attól reszketnek, hogy Dobrev Klára kérdéseket tesz fel nekik a parlamentben.”
De a DK Dobrev Klára nélkül is kérdez a kormánypárttól: Kik azok a „Zsolti bácsi” és a „két magas rangú politikus”, akiknek állítólag gyerekeket szállíthattak - közölték.
Dobrev Klára a közösségi oldalán többek között azt írta az eset után:
"Kitiltottak a fideszesek és a KDNP-sek a gyermekvédelmi parlamenti vitáról!
A „133 bátor ember” egyértelműen retteg az igazságtól. Félnek attól, hogy a Szőlő utcai pedofilbotrány kapcsán a parlamentben szembesítem őket a hazugságaikkal. Ezért inkább be sem engednek.
Félnek tőlem – ez múlt héten világosan kiderült, amikor a parlamenti szakbizottságban az egyik fideszes bevallotta, hogy nem akarják, hogy én kérdezzem őket a Szőlő utcai borzalmakról. De azt megígérhetem nekik, hogy nem fogok leállni. Ki fog derülni, kik voltak azok a magas rangú politikusok, akiknek gyerekeket szállíthattak. És persze azt is: Ki az a Zsolti bácsi?" - írta a politikus.
nem engedte, hogy uniós napirendi pont legyen a gyermekvédelmi vitanap az Országgyűlésben, így Dobrev Klára nem szólalhat fel EP-képviselőként.
A DK a hónap elején összegyűjtötte a szükséges legalább 40 aláírást, ezzel megnyitotta az utat a vitanaphoz, és azt kérte, hogy uniós napirendben tárgyalják a témát – közölte a Demokratikus Koalíció.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Parázs szóváltás robbant ki az Országgyűlésben: Kálmán Olga (DK) a gyermekvédelemről és a Szőlő utcai ügyről kérdezte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest, a KDNP elnökét. A vita az Országgyűlés plenáris ülésén zajlott.
„Tisztelt Miniszterelnök-helyettes, nem igazán értem, hogy miért ment önként házhoz… amiért házhoz szoktak menni” – kezdte Kálmán. Szerinte Semjén magára húzta az ügyet, „pancser bűnelkövető”-ként viselkedett.
A DK-s politikus azt mondta, őt az érdekli, ki erőszakolt meg 10–12 éves gyerekeket, és a kormánynak nem a képviselőket kellene fenyegetni, hanem az elkövetőket. Hozzátette, hogy „elmorzsolt pár könnyet”, és azt várta, hogy elhangozzon az a szó: „áldozatok”.
Kálmán szerint a kabinet összemossa a pedofíliát a homoszexualitással. Azt is mondta, hogy a kormánynak bocsánatot kellett volna kérnie a Szőlő utcai ügy miatt, és Semjén „minimum cinkos”.
Semjén Zsolt reagált Kálmán Olga felvetéseire. „Az elmúlt héten többet tettünk ezekért a gyerekekért, mint ön, Arató Gergely vagy Dobrev Klára egész életükben együttvéve.” A miniszterelnök-helyettes szerint a kormány meghozta Európa legszigorúbb pedofilellenes törvényét, és a múlt héten 17 milliárd forintnyi támogatást rendeltek a szociális és gyermekvédelmi területnek.
A „Zsolti bácsi” kifejezésre Semjén így reagált.
„Ki Zsolti bácsi? Nem ki, hanem mi. A maguk politikai terméke. Egy zavart elméjű, idézőjelbe tett próféta fantáziája és egy politikai provokátornak a manipulációja.” Szerinte a „zsoltibácsizás” az ártatlanul megtámadott ember és az ellenzék „aljas és sunyi rágalmazásának” szimbóluma, a DK „esszenciája” pedig „hungarofóbia és az antikrisztianizmus”.
Semjén a Szőlő utcai ügyről hálát mondott a sok imádságért, és arról beszélt, hogy az istenszerető embernek minden a javára válik.
Parázs szóváltás robbant ki az Országgyűlésben: Kálmán Olga (DK) a gyermekvédelemről és a Szőlő utcai ügyről kérdezte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest, a KDNP elnökét. A vita az Országgyűlés plenáris ülésén zajlott.
„Tisztelt Miniszterelnök-helyettes, nem igazán értem, hogy miért ment önként házhoz… amiért házhoz szoktak menni” – kezdte Kálmán. Szerinte Semjén magára húzta az ügyet, „pancser bűnelkövető”-ként viselkedett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Amit Önök csinálnak, az vádaskodás és rágalmazás” – Orbán Viktor a Szőlő utcai ügyről feltett kérdések miatt ment neki a DK-nak
Arató Gergely keményen nekiment Orbán Viktornak a Szőlő utcai ügy miatt az Országgyűlésben, erre a miniszterelnök álhírgyártással vádolta az ellenzéket. Heves szóváltás alakult ki belőle a parlamentben.
Az Országgyűlés hétfői plenáris ülésének azonnali kérdések órájában Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció frakcióvezető-helyettese a Szőlő utcai ügyről kérdezte Orbán Viktort.
Arató szerint a kormány „kommunikációs kártyavárat” épített az igazság eltakarítására a Szőlő utcai és más pedofil ügyekben, és ez most összeomlott. Felidézte, hogy Semjén Zsolt korábban tíz éve zajló nyomozásról beszélt, később Tuzson Bence és Gulyás Gergely mást állítottak.
Arató Gergely a parlament október 20-i plenáris ülésén. Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Arató hivatkozott a Belügyminisztérium friss válaszára is, amely három ügyet említ a javítóintézet kapcsán. Szerinte korábban azt állították, nincs kiskorú áldozat, most viszont a tárca azt írta, legalább két ügyben kiskorú sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmény miatt zajlik nyomozás. A DK politikusa azt is felidézte, hogy kormánypárti szereplők szerint „Zsolti bácsinak” semmi köze a Szőlő utcához, miközben a rendőrség Juhász Péter vloggert az intézetre hivatkozva kereste meg.
Arató végül megkérdezte a miniszterelnöktől, „ugyanúgy, mint a kegyelmi ügyben” meneszti-e „alkalmatlan minisztereit” – név szerint Semjén Zsoltot, Tuzson Bencét és Rogán Antalt – vagy lemond.
Orbán Viktor azt válaszolta, hogy az ellenzék, személy szerint Arató, álhírbotrányt gerjesztett, és az állításaiknak nincs ténybeli alapja. „A DK szájából az összeomlás szó mindig izgalmasan hangzik” – mondta a miniszterelnök.
„Amit Önök csinálnak, az vádaskodás és rágalmazás” – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy a hatóságok végzik a dolgukat, a rágalmazóknak pedig a bíróság előtt kell felelniük.
„Álhír, hogy az egyik nagy gyermekvédelmi intézeti vezető, akit önök neveztek ki, az prostitúciós hálózatot szervezett?” – dobta vissza a labdát a DK-s képviselő. Arató szerint a miniszterelnöknek válaszolnia kell a Szőlő utcával kapcsolatos kérdésekre, azoknak pedig, akik Juhászt kinevezték, felelniük kell, amiért pedofilokat fedeztek a gyermekvédelemben.
Orbán Viktor szerint azért van álhírbotrány, mert kormánytagokat rágalmaztak meg, és ez bűncselekmény. Hozzáfűzte: nagyon reméli, hogy amikor a jogi eljárások megindulnak, az ellenzéki honatyák „nem fognak a mentelmi joguk mögé bújni”.
VIDEÓ: A parlamenti vitából
A parlamenti adok-kapok közvetlen előzményei közé tartozik az, hogy szeptember 24-én a kormány külön rendeletben bízta meg Tuzson Bence igazságügyi minisztert a Szőlő utcai ügy teljes körű vizsgálatával. Tuzson még aznap videóban ismertette jelentése fő állításait: szerinte az eljárásban nincs kiskorú sértett, politikus neve nem merült fel, de idegen titkosszolgálati szál igen. Ugyanezen a napon Kocsis Máté arról írt, hogy „a Szőlő utcai bűnügyben nincs kiskorú áldozat”, és azt hangsúlyozta, hogy a Szőlő utcában „nincs gyermekotthon, kiskorúak börtöne van”, zárt, zsilipelt biztonsági rendszerrel. Később Fülöp Attila államtitkár videón is bemutatta, mennyire zárt intézményről van szó.
Szeptember 26-án az ügyészség hatáskörébe vonták az ügyet, négy nappal később pedig Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára három, egymástól különálló eljárást sorolt fel a javítóintézethez kapcsolódóan: a volt igazgató és bűntársa ügyét (nagykorú lányok futtatásának gyanúja), egy 2019-ben indult, az intézmény egyik nevelőjét érintő, szexuális erőszak ügyében kezdeményezett nyomozást, valamint egy idei panasz alapján indult eljárást. Közölte, hogy mindhárom nyomozás folyamatban van.
Október 2-án a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség házkutatást tartott és lefoglalásokat végzett Juhász Péternél (aki NEM azonos a Szőlő utcai ügyben megvádolt Juhász Péter Pállal). A volt politikusnál és vloggernél végzett vizsgálat kapcsán a hatóság úgy fogalmazott, „jelenleg is bizonyítékokat foglal le a volt politikus Juhász Pétertől”. Ezzel párhuzamosan a javítóintézet volt igazgatójának, Juhász Péter Pálnak és társának az előzetes letartóztatását november 29-ig meghosszabbították. A korábban rendőrségi felügyelet alatt zajló nyomozás ügyészi irányítás mellett folytatódik.
Október 3-án a Belügyminisztérium Dobrev Klárának adott válaszában azt írta: „tízéves nyomozás egyetlen kapcsolódó ügyben sem folyt”, ugyanakkor 2020-ban fedett nyomozás zajlott egy kapcsolódó ügyben, amely a tárca szerint sikeresen zárult az elkövető elfogásával és bíróság elé állításával. Ezt követően is több kormányzati szereplő megismételte, hogy a Szőlő utcai eljárásokban nincs kiskorú sértett.
A volt igazgató, Juhász Péter Pál ellen a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda emberkereskedelem, közfeladati helyzettel visszaélés és engedély nélküli fegyvertartás gyanújával folytat eljárást; a gyanú szerint a párjával több – a gyanúsítás időszakában már nagykorú – fiatalt prostitúcióra kényszerítettek, a bevételt pedig elvették.
A Belügyminisztérium későbbi tájékoztatása szerint 2020-ban fedett nyomozás is zajlott egy kapcsolódó ügyben, amely „sikeresen lezárult”, ugyanakkor „tízéves nyomozás egyetlen kapcsolódó ügyben sem folyt”. Rétvári Bence három, egymástól különálló eljárást sorolt fel a Szőlő utcához kötődően: a volt igazgató és bűntársa ügyét, egy 2019-ben indult, nevelőt érintő szexuális erőszak-nyomozást, valamint egy idei panasz alapján indult eljárást.
Az Országgyűlés hétfői plenáris ülésének azonnali kérdések órájában Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció frakcióvezető-helyettese a Szőlő utcai ügyről kérdezte Orbán Viktort.
Arató szerint a kormány „kommunikációs kártyavárat” épített az igazság eltakarítására a Szőlő utcai és más pedofil ügyekben, és ez most összeomlott. Felidézte, hogy Semjén Zsolt korábban tíz éve zajló nyomozásról beszélt, később Tuzson Bence és Gulyás Gergely mást állítottak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter volt Rónai Egon első vendége az ATV induló podcastsorozatában
Indul Rónai Egon 45 perces interjúsorozata, a Mérleg, amely kiegyensúlyozott feltételeket ígér minden vendégnek. Az ATV YouTube-csatornájára szánt sorozat első adásában a TISZA Párt elnöke lesz a vendég.
Magyar Péter nyitja a vendégek sorát az ATV legújabb sorozatában, amit kifejezetten a digitális térbe szánnak. A Blikk a csatorna közleményére hivatkozva azt írja, a Mérleg Rónai Egonnal minden második hétfőn jelentkezik az ATV YouTube-csatornáján, majd szerdánként az ATV Extra is leadja.
Az ATV közölte: az új műsor célja, hogy mélyinterjúkat mutasson be hazánk legjelentősebb és legfontosabb közéleti szereplőivel, akikről így árnyalt és személyes képet kaphat a közönség.
Azt ígérték, kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a szerkesztés során maradéktalanul érvényesüljenek a kiegyensúlyozott tájékoztatás elvei.
Magyar Péter a Facebook-oldalán egy, a műsorvezetővel közös stúdiófotó kíséretében jelentette be, hogy ő nyitja az ATV új sorozatát. Azt írta, Rónai Egonnál kezdte a napot, és az első adást hétfőn 16 órától már meg is lehet tekinteni az ATV Magyarország YouTube-csatornáján.
„Beszéltünk a leendő TISZA-kormány adócsökkentési és nyugdíjemelési terveiről, a magyar gazdaság beindításáról, valamint egy működő és emberséges ország felépítéséről.
Szóba került Orbán Viktor gyalázatos zánkai beszéde is, amelyben az egész nemzetet megfenyegette, valamint bűncselekmények egész sorára és háborúra hívott fel” – harangozta be az interjút Magyar.
A TISZA Párt elnöke hozzátette: elmondta azt is, hogy „talán soha nem volt ekkora tétje október 23-nak, és hogy mindenkinek ott a helye csütörtökön 14 órakor a Deák Ferenc téren, a Nemzeti Meneten, akinek fontos, hogy a gyerekeink és az unokáink egy valóban szuverén és szabad Magyarországon nőhessenek fel”.
VIDEÓ: Magyar Péter október 23-ról, provokációkról, családi pótlékról
Magyar Péter nyitja a vendégek sorát az ATV legújabb sorozatában, amit kifejezetten a digitális térbe szánnak. A Blikk a csatorna közleményére hivatkozva azt írja, a Mérleg Rónai Egonnal minden második hétfőn jelentkezik az ATV YouTube-csatornáján, majd szerdánként az ATV Extra is leadja.
Az ATV közölte: az új műsor célja, hogy mélyinterjúkat mutasson be hazánk legjelentősebb és legfontosabb közéleti szereplőivel, akikről így árnyalt és személyes képet kaphat a közönség.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
