Felmondott a budapesti Karinthy Frigyes Gimnázium tanára, Berta Beáta, aki 23 évig tanított. Döntéséről a Facebookon azt írta, ez az elmúlt időszak történéseinek egyenes következménye.
„A kollégáim kirúgása, a januárban belengetett teljesítményalapú bérezés, illetve a polgári engedetlenséget egészen a tanév végéig, augusztus elejéig »büntethetővé« tevő, éjjel kihirdetett rendelet volt az utolsó csepp. Ezek egyértelművé tették számomra, hogy az oktatásirányítás semmit nem hallott meg a tanárok egy éve (igazából sok éve) tartó küzdelméből, amelyet a saját és diákjaink méltóságáért, az oktatásban szükséges, az emberséget és az eredményességet célzó intézkedésekért folytatunk”
- írta bejegyzésében.
Úgy gondolja, „rendszeren belül” már semmit nem tud tenni ezért az ügyért, „kívülről” viszont talán még igen. Mint írta, nem adja fel könnyen a számára fontos dolgokat, nem mond le könnyen a számára fontos emberekről, ügyekről. Most viszont eljött az a pont, amikor azzal szembesült, hogy mindent megtett, amit rendszeren belül tehet.
„Az ügy közös, és ebbe bele kell férnie, hogy én úgy érezzem, a jelenlegi helyzetemben »elmentem a falig«, azaz iskolán belül a cselekvési lehetőségek határáig. Ha közös az ügy, kell, hogy legyenek sokan, akik – ha eddig nem is tették – intézményen belül vagy onnan kilépve kezdenek cselekedni. Számomra ezt jelenti az összefogás és a szolidaritás.”
Azt is közölte, hogy nincs új munkahelye, és egyelőre B terve se született, és amíg "benn van", nem is fog, mert lefoglalja a tanítás. Amit egy ideje már lehetetlennek érez, mivel szerinte „leadni az anyagot” lehet, de tanítani, nevelni, példát mutatni a diákoknak ilyen körülmények között nem tudok, mert ehhez szükségem van az önbecsülésemre is”. Mint írta, várhatóan március közepéig dolgozik még, ezalatt lehetősége van elrendezni mindent, leginkább a diákjaival.
„A döntésemben megnyugodtam, mert azt gondolom, a tanítás leginkább példaadás, és most már azt a példát tudom mutatni, amelyet a legfontosabbnak tartok: ha valahol nem becsülnek meg, ha a véleményed nem számít, ha megaláznak, mert azt hiszik, megtehetik, akkor ne tűrj csendben, hanem állj fel, menj el onnan”
- írta bejegyzésében, amelyben köszönetet mondott a sok támogatásért.
Berta Beáta októberben nyilatkozott lapunknak, az akkor készült interjút itt olvashatjátok el:
Felmondott a budapesti Karinthy Frigyes Gimnázium tanára, Berta Beáta, aki 23 évig tanított. Döntéséről a Facebookon azt írta, ez az elmúlt időszak történéseinek egyenes következménye.
„A kollégáim kirúgása, a januárban belengetett teljesítményalapú bérezés, illetve a polgári engedetlenséget egészen a tanév végéig, augusztus elejéig »büntethetővé« tevő, éjjel kihirdetett rendelet volt az utolsó csepp. Ezek egyértelművé tették számomra, hogy az oktatásirányítás semmit nem hallott meg a tanárok egy éve (igazából sok éve) tartó küzdelméből, amelyet a saját és diákjaink méltóságáért, az oktatásban szükséges, az emberséget és az eredményességet célzó intézkedésekért folytatunk”
- írta bejegyzésében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szülés után agyvérzést kapott és meghalt egy 22 éves nő a nyíregyházi kórházban
Boldogan ment szülni, de a szülés után agyvérzést kapott, majd meghalt. A család válaszokat keres, a rendőrség vizsgálódik, ismerősei adományt gyűjtenek a kisbabának.
Egy 22 éves nő halt meg nemrég a nyíregyházi kórházban, miután világra hozta kisfiát, derül ki a Tények riportjából. Nikoletta március 22-én boldogan és izgatottan ment szülni. Az öröm azonban hamar szörnyű fordulatot vett: a szülés után agyvérzést kapott.
Az orvosok három és fél órán keresztül küzdöttek az életéért. A családnak azt mondták, hogy a műtét sikeres volt, ennek ellenére másnap agyhalottnak nyilvánították Nikolettát.
Szeretteinek csak néhány órájuk maradt arra, hogy elbúcsúzzanak tőle, mielőtt – a család kérésének ellenére – felajánlották a szerveit.
A hozzátartozók nem hibáztatnak senkit, de szeretnék megtudni, pontosan mi történt. A helyiek szerint Nikoletta epidurális érzéstelenítéssel szült, amit egy rezidens orvos adott be neki. Azt, hogy ennek köze lehetett-e az agyvérzéshez, jelenleg a rendőrség is vizsgálja.
A nő holttestét igazságügyi boncolásnak vetik alá.
„Nyilván a boncolás során találtak valami olyan adatot, ami arra utalt, hogy nem volt megfelelő az orvosi ellátás, és ilyenkor kötelezően át kell fordulni igazságügyi boncolásba, és hát nyilván a továbbiakban szövettan, egyéb toxikológiai és egyéb vizsgálatok alapján lehet majd állást foglalni abban, hogy történt-e bármilyen orvosi mulasztás” – mondta a Tényeknek Szeles Géza igazságügyi orvosszakértő.
Nikoletta családja és párja még sokkos állapotban van, nem tudnak nyilatkozni. Ismerőseik adománygyűjtést szerveztek az újszülött kisfiú számára, aki jól van. A rendőrség vizsgálja a tragédia körülményeit. A kórháztól egyelőre nem érkezett válasz.
Egy 22 éves nő halt meg nemrég a nyíregyházi kórházban, miután világra hozta kisfiát, derül ki a Tények riportjából. Nikoletta március 22-én boldogan és izgatottan ment szülni. Az öröm azonban hamar szörnyű fordulatot vett: a szülés után agyvérzést kapott.
Az orvosok három és fél órán keresztül küzdöttek az életéért. A családnak azt mondták, hogy a műtét sikeres volt, ennek ellenére másnap agyhalottnak nyilvánították Nikolettát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy volt közmédiás újságíró szerint „mindenféle legenda igaz” az MTVA működéséről
Siposhegyi Zoltán őszintén mesélt arról, milyen volt belülről a közmédia: telefonhívások, minisztériumi utasítások, és egyre forróbb talaj a szerkesztők lába alatt.
Siposhegyi Zoltán nemrég egy bécsi előadáson beszélt arról, milyen tapasztalatokat szerzett, amikor még az MTVA-nál, vagyis a közmédia hírszolgáltatójánál dolgozott, vette észre a 444. A külpolitikai újságíró már korábban is szerepelt az Öt lecke a valóság felszámolásáról című dokumentumfilmben, ahol hasonló témákról mesélt.
A bécsi előadáson elmondta, hogy amikor elbocsátották az MTVA-tól, a vezetők azt mondták neki: nem tudják pótolni, ezért még fél évig marasztalták. Kiemelte, hogy szerette közvetlen munkatársait, mert a külpolitikai újságírók a világ fontosabb eseményeivel foglalkoztak, nem a hazai politikával.
Siposhegyi szerint 2016-ban fordulat következett be, amikor Donald Trump megjelent az amerikai politikában. Elmondása szerint eleinte sokan nevettek rajta, de aztán „valaki felül rájött arra, hogy 'nekünk van itthon egy Trumpunk, nem röhöghetjük ki más Trumpját, hogyha nekünk is van egy, azt meg nem röhöghetjük ki'”.
Azt mondta, hogy ettől kezdve elkezdtek belenyúlni az anyagokba, megjelent a migránsozás, majd jöttek a sorosozós és brüsszelezős témák. Úgy fogalmazott: ekkor kezdett „forróvá válni a talaj a talpa alatt”.
Az M1-ről ezt mondta:
„Higgyétek el, pont olyan volt, mint ahogy elképzelitek. Mindenféle legenda igaz.”
Azt is hozzátette: „Tényleg letelefonáltak, volt egy kis telefon”, és „mindenki tudta, hogy valamelyik minisztériumhoz van bekötve”, illetve „amint megcsörrent ez a telefon, mindenkinek összeszorult a gyomra”.
Siposhegyi szerint sok barátja maradt ott, akik azt mondják: azóta a helyzet még rosszabb lett.
A teljes előadást itt lehet megnézni:
Siposhegyi Zoltán nemrég egy bécsi előadáson beszélt arról, milyen tapasztalatokat szerzett, amikor még az MTVA-nál, vagyis a közmédia hírszolgáltatójánál dolgozott, vette észre a 444. A külpolitikai újságíró már korábban is szerepelt az Öt lecke a valóság felszámolásáról című dokumentumfilmben, ahol hasonló témákról mesélt.
A bécsi előadáson elmondta, hogy amikor elbocsátották az MTVA-tól, a vezetők azt mondták neki: nem tudják pótolni, ezért még fél évig marasztalták. Kiemelte, hogy szerette közvetlen munkatársait, mert a külpolitikai újságírók a világ fontosabb eseményeivel foglalkoztak, nem a hazai politikával.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
20 fokról 3: őrült hőmérséklet-ingadozás lesz a jövő héten
Április első hete még nem hozza meg a várva várt tavaszt: záporokkal, erős széllel indul a hét, hétvégén pedig markáns lehűlés és hajnali fagyok lehetnek.
A hét elején még többfelé lehet zápor, majd csökken a csapadék esélye, és április első hetében jellemzően száraz, napos-felhős idő várható. A szél gyakran lesz erős. A hét közepén a hőmérséklet csúcsértéke ismét megközelíti a 20 Celsius-fokot, de vasárnapra 3-9 fok közé csökken, és visszatérnek a gyenge hajnali fagyok, írja az MTI a HungaroMet előrejelzése alapján.
Hétfőn a Dunántúlon és középen csak gomolyfelhők zavarhatják a napsütést, keleten, északkeleten viszont tartósan borult maradhat az ég, zápor legnagyobb eséllyel a középső országrészben alakulhat ki. Az élénk északias szelet a Dunántúlon erős, az Alpokalja és a Fertő térségében viharos lökések kísérik. A hőmérséklet csúcsértéke többnyire 10-15 fok között alakul, de a felhősebb északkeleti vármegyékben kicsit hűvösebb idő valószínű.
Kedden sok felhőre kell számítani, a nap második felétől az ország északkeleti, keleti felén csökkenhet a felhőzet, ezért arrafelé több, máshol legfeljebb néhány óra napsütés valószínű. Helyenként - legnagyobb eséllyel és számban a déli országrészben - alakulhat ki zápor, de zivatar sem kizárt. Az északi, északkeleti szél nagy területen lesz erős, a Nyugat-Dunántúlon és északkeleten viharos széllökések is lehetnek. A minimum-hőmérséklet 4-9 fok között valószínű. A csúcsérték 12-19 fok között alakul, keleten lesz a melegebb.
Szerdán fátyol- és gomolyfelhők mellett több órára kisüt a nap, egy-egy zápor előfordulhat. Az északi, északkeleti szél sokfelé lesz élénk, különösen északkeleten erős lökésekre is számítani kell. A minimum-hőmérséklet általában 4-9 fok között alakul, de a szélvédett, kevésbé felhős helyeken fagypont közelébe is lehűlhet a levegő. Délután 13-18 fok várható.
Csütörtökön északkelet, kelet felé egyre több gomolyfelhő zavarhatja a napsütést, de csapadék nem valószínű. Az északias szél a keleti országrészben nagy területen élénk, néhol erős lesz. A minimum-hőmérséklet általában 3-8 fok között várható, de a szélvédett, kevésbé felhős helyeken hidegebb lehet. Délutánra 13-19 fok közé melegszik fel a levegő.
Pénteken napos idő valószínű a gomoly- és fátyolfelhők mellett, majd észak felől megnövekedhet a felhőzet. Csapadéknak kicsi az esélye. Az északi, északnyugati szelet élénk, néhol erős széllökések kísérhetik. A minimum-hőmérséklet általában 3-9 fok között valószínű, de a szélvédett, kevésbé felhős helyeken hidegebb lehet. Délutánra 13-20 fok közé melegszik fel a levegő.
Szombaton szakadozott felhőzet mellett több-kevesebb napsütés valószínű, elszórtan lehet zápor. Az északias szél sokfelé megerősödik, helyenként viharossá fokozódik. Hajnalban 2-9, délután 6-14 fok valószínű, északkeleten várható a leghidegebb.
Vasárnap változóan felhős időre, elszórtan záporos csapadékra van kilátás, hózáporra is van esély. Az északias szél továbbra is nagy területen lesz erős, helyenként viharos. A minimum mínusz 1 és plusz 6, a maximum-hőmérséklet 3 és 9 fok között várható.
A hét elején még többfelé lehet zápor, majd csökken a csapadék esélye, és április első hetében jellemzően száraz, napos-felhős idő várható. A szél gyakran lesz erős. A hét közepén a hőmérséklet csúcsértéke ismét megközelíti a 20 Celsius-fokot, de vasárnapra 3-9 fok közé csökken, és visszatérnek a gyenge hajnali fagyok, írja az MTI a HungaroMet előrejelzése alapján.
Hétfőn a Dunántúlon és középen csak gomolyfelhők zavarhatják a napsütést, keleten, északkeleten viszont tartósan borult maradhat az ég, zápor legnagyobb eséllyel a középső országrészben alakulhat ki. Az élénk északias szelet a Dunántúlon erős, az Alpokalja és a Fertő térségében viharos lökések kísérik. A hőmérséklet csúcsértéke többnyire 10-15 fok között alakul, de a felhősebb északkeleti vármegyékben kicsit hűvösebb idő valószínű.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szijjártó Péter: Az EU egyetlen tagállamát és egészét sem fenyegeti semmilyen háborús kockázat, Oroszország részéről sem
A külügyminiszter szerint komolytalan az EU 72 órás túlélőcsomagjának javaslata. Szerinte az uniós politikusoknak csak csatlakozni kellene az USA által vezetett népszavazáshoz, a magyaroknak pedig véleményt nyilvánítani a kormány újabb konzultációján.
Megengedhetetlen, hogy az Európai Unió (EU) háborút kiszélesítő, háborút eszkaláló politikát folytasson – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában a 72 órás túlélőcsomag összeállításáról szóló európai bizottsági javaslatról.
Leszögezte, hogy ma az EU egyetlen tagállamát és egészét sem fenyegeti semmilyen háborús kockázat, Oroszország részéről sem.
Megjegyezte, hogy a háború eszkalációjának veszélyét jelenleg Brüsszel háborúpárti politikája jelenti.
Szijjártó Péter szerint a túlélőcsomagról készült videó világosan mutatja, hogy az EU miért veszítette el a komolyságát, a versenyképességét, a helyét és a súlyát a világpolitikában.
A javaslattal ugyanis szerinte „egy elképesztő és minden alapot nélkülöző, a józan ész minden aspektusát és összetevőjét nélkülöző hisztériakeltés” zajlik.
Kiemelte, hogy az EU politikusainak semmi más dolga nem lenne most, mint támogatni az amerikai elnököt a béketörekvésében. „Nem alá kéne aknázni a béketárgyalások útját, hanem támogatni a béketárgyalásokat” – fogalmazott.
A tárcavezető hozzátette, a „háborúpárti politikának” lehet gazdasági oka, de lehet, hogy "a felelősséggel való szembesülés időpontját akarják kitolni, mert három éven keresztül egy olyan háborúpárti politikát folytatott az európai elit, ami minden európai embernek a mindennapi életének szintjén érezhető károkat okozott" egyebek mellett a háborús inflációval, a szankciós áremelésekkel, az energiaárakkal, az élelmiszerárakkal vagy a fegyverraktárak kiürítésével – fogalmazott a külügyminiszter.
Szijjártó Péter szerint azt a kérdést is fel lehetne tenni, hogy hol vannak azok a százmilliárd eurók, „amiket az európai emberek pénzéből a brüsszeli politikusok odaadtak Ukrajnának hitel címén, miközben maguk az ukránok mondják, hogy sem a hadsereget, sem magát az állam működését ők fenntartani nem tudják”.
Kiemelte, a háborúpárti politikusok tudják, hogy Ukrajna felvételéhez az Európai Unióba mind a 27 tagországnak a jóváhagyása szükséges, Magyarországé is, „ezért tekintenek rendkívüli aggodalommal arra, hogy a magyar emberek a jövő hónapban egy véleménynyilvánító szavazáson elmondhatják majd a saját véleményüket, kifejthetik a saját álláspontjukat arról, hogy egyetértenek-e azzal, hogy Ukrajnát ilyen agresszív veszélyes módon, hirtelen benyomják az EU-ba” – utalt a kormány legújabb, ezúttal népszavazásnak álcázott nemzeti konzultációjára.
Hozzátette, Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke ezért „azt az utasítást adta az Európai Néppárt magyarországi tagpártjának, a Tisza Pártnak, hogy nekik produkálniuk kell gyorsan egy olyan eredményt bármi áron, hamisítással (...), mintha a magyar emberek támogatnák Ukrajna gyors felvételét az EU-ba”.
Ezért
„egy ilyen Ukrajna-párti aláírásgyűjtés zajlik ma Magyarországon azért, hogy azt a hamis képzetet állíthassák elő, mintha a magyar emberek támogatnák Ukrajna gyors benyomását az EU-ba”
– utalt Magyar Péter, olykor „népszavazásnak” is nevezett, egyébként 12 pontból álló Nemzet Hangja kérdőívére.
Megengedhetetlen, hogy az Európai Unió (EU) háborút kiszélesítő, háborút eszkaláló politikát folytasson – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában a 72 órás túlélőcsomag összeállításáról szóló európai bizottsági javaslatról.
