A Budapesti Rendőr-főkapitányság XIV. Kerületi Rendőrkapitányság nyomozói november 9-én reggel egy zuglói lakásban tartottak kutatást, mivel kábítószer-kereskedelemre gyanakodtak.
A rajtaütés során elfogták a 29 éves V. Bencét, lakásán mintegy 161 gramm növényi származékot, 131 gramm egyéb kábítószergyanús port, valamint 385 amfetamintablettát foglaltak le, ezeket szakértők vizsgálják. A kutatás során találtak egy gáz-és riasztófegyvert, több mint 18 millió forintot, valamint telefonokat, laptopot.
A díler az elmúlt két évben árulhatta a drogot.
A nyomozók a férfit kábítószer-kereskedelem miatt hallgatták ki gyanúsítottként. V. Bence nem tett vallomást, a zuglói rendőrök őrizetbe vették, a bíróság elrendelte a letartóztatását.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság XIV. Kerületi Rendőrkapitányság nyomozói november 9-én reggel egy zuglói lakásban tartottak kutatást, mivel kábítószer-kereskedelemre gyanakodtak.
A rajtaütés során elfogták a 29 éves V. Bencét, lakásán mintegy 161 gramm növényi származékot, 131 gramm egyéb kábítószergyanús port, valamint 385 amfetamintablettát foglaltak le, ezeket szakértők vizsgálják. A kutatás során találtak egy gáz-és riasztófegyvert, több mint 18 millió forintot, valamint telefonokat, laptopot.
A díler az elmúlt két évben árulhatta a drogot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Miért nem számít az életem?” – kérdezte Orosz Bernadett Menczer Tamástól a Parlamentben
Orosz Bernadett a karzatról nézte végig a szavazást, ami arról döntött, hogy Szabó Tímeát 3,5 millió forintra büntetik, amiért egy bizottsági ülésen felmutatta a brutálisan bántalmazott asszony összevert arcáról készült fotót.
Kedden 112 igen és 56 nem szavazattal hagyta jóvá az Országgyűlés a házelnöki döntést, amely Szabó Tímeát (Párbeszéd) 3,5 millió forintra büntette, mert a képviselő egy bizottsági ülésen felmutatta Orosz Bernadett összevert arcáról készült fotóját.
A döntés után Orosz Bernadett, a brutálisan bántalmazott édesanya a Parlament folyosóján vonta kérdőre Menczer Tamást.
„Miért nem számít az életem? Vagy a sorstársaim élete?”
– kérdezte Orosz Bernadett, mire Menczer úgy válaszolt:
„Ez egyáltalán nincs így! Minden élet számít...és valóban minden erőszakot elutasítunk különösen, ha ez nő, vagy gyerek ellen irányul. Minden ilyen erőszakot elutasítok.
- fogalmazott Menczer.
A politikus aztán kiemelte, hogy a büntetésnek nincs köze Orosz Bernadett ügyéhez, az kizárólag azért történt, mert Szabó Tímea nem megengedett módon demonstrált. Saját példaként említette, hogy őt is megbüntetné a házelnök, ha magyar válogatott mezben szólalna fel.
„Ha engem kérdez, akkor mindenkit, aki nőket, vagy gyerekeket bánt, egy sötét, hideg verembe kellene élete végéig bezárni. Ha ebbe keres szövetségest, rám számíthat”
- jegyezte meg Menczer.
Szabó Tímea közösségi oldalán jelezte, hogy ha papíron nem mutathatja fel a fotót, akkor a pólóján fogja viselni. Szerinte a döntéssel „Kövér és a fideszesek nem engem büntetnek, hanem a bántalmazott nőkbe rúgnak még egyet”.
A képviselő arról is írt, hogy Orosz Bernadett a karzatról nézte végig a szavazást, miközben a kormánypárti képviselők a büntetésén nevettek.
„Hollik István hangosan röhög, Nacsa Lőrinc ordít, hogy nem látja a fotót a pólómon, a többiek meg szimplán őrjöngenek. A végén egy fideszes tapsolt is. Hátborzongató”
- fogalmazott.
Kedden 112 igen és 56 nem szavazattal hagyta jóvá az Országgyűlés a házelnöki döntést, amely Szabó Tímeát (Párbeszéd) 3,5 millió forintra büntette, mert a képviselő egy bizottsági ülésen felmutatta Orosz Bernadett összevert arcáról készült fotóját.
A döntés után Orosz Bernadett, a brutálisan bántalmazott édesanya a Parlament folyosóján vonta kérdőre Menczer Tamást.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kirúgták a külügyminisztériumból a 22 éves gyakornokot, mert a neve felbukkant a kiszivárgott tiszás listán
Dániel állítása szerint nemzetbiztonsági okokra hivatkozva rúgták ki a Külgazdasági és Külügyminisztériumból, ahol tavaly óta dolgozott gyakornokként. A kirúgása meglepte, ugyanis nemrég fizetésemelést kapott és már csak öt nap volt hátra a próbaidejéből.
Egy 22 éves férfi Magyar Péter jánoshalmai országjáró fórumán azt állította:
nemzetbiztonsági okokra hivatkozva kirúgták a Külgazdasági és Külügyminisztériumból, miután a neve szerepelt a nyilvánosságra került, Tisza Párthoz köthető aktivisták adatait tartalmazó listán
Dániel állítása szerint tavaly ősz óta dolgozott gyakornokként a KKM kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkárságán. A kirúgása váratlanul érte, nemrég ugyanis fizetésemelést kapott, és már csak öt nap volt hátra a próbaidejéből.
Korábban egy nemzetbiztonsági átvilágításon is megfelelt. Bár a 2024-es EP-választáson a Tisza Párt szavazatszámlálója volt, a minisztériumi munkája alatt tudatosan kerülte a politikai aktivitást, például nem lájkolta Magyar Péter posztjait.
Dánielt később a 444 is megkereste. A fiatal a lapnak azt mondta,
október 17-én munkaidő előtt fél órával hívták be Illés Boglárka irodájába, ahol az államtitkár és kabinetfőnöke volt bent. Itt a nemzetbiztonságra hivatkozva azt mondták neki, hogy azért rúgják ki, mert kiszivárogtak az adatai „egy olyan applikációban, amit tudjuk, kik fejlesztettek”.
A fiatal állítása szerint egyébként az első, október 6-ai adatszivárgás után töltötte le a Tisza applikációját, mert úgy gondolta, hogy már nem lesz több szivárgás.
Dániel arról is beszélt, hogy a kirúgás közlése után Illés Boglárka azt mondta neki, „támogató szeretne maradni”, ezért felajánlotta neki, hogy elhelyezkedhet a minisztériumon belül egy másik pozícióban. A fiatal ugyanakkor úgy gondolja, hogy ez nem volt egy komoly ajánlat, mivel az elbocsátásáról szóló dokumentumot már a következő kedden alá is írta a közigazgatási államtitkár.
Azt is elmondta, hogy szerinte már készülhettek a kirúgására, ugyanis a kabinetfőnök a találkozón tudta, hogy öt nap van hátra a próbaidejéből, és azt is, hogy öt nap szabadsága maradt.
A fórum után Magyar Péter felajánlotta Dánielnek, hogy 3 hónapig a személyes gyakornokaként dolgozhat az Európai Parlamentben.
A fiatal végül elfogadta a Tisza Párt elnökének ajánlatát.
Az üggyel kapcsolatban a 444 kereste a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, választ azonban egyelőre nem kaptak.
Egy 22 éves férfi Magyar Péter jánoshalmai országjáró fórumán azt állította:
nemzetbiztonsági okokra hivatkozva kirúgták a Külgazdasági és Külügyminisztériumból, miután a neve szerepelt a nyilvánosságra került, Tisza Párthoz köthető aktivisták adatait tartalmazó listán
Rossz helyre küldött e-mail buktatta le a két államtitkárt: egy tiszás jelöltről tárgyaltak volna a főispáni értekezleten
Latorcai Csaba és Galik Gábor belső levelezése jutott a sajtóhoz. Az egyikük egy órával később már próbálta is visszahívni a kínos üzenetet, de már késő volt.
Egy rossz címre küldött, majd sietősen visszahívni próbált e-mailből derült ki, hogy a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium két vezetője egy tiszás jelöltről egyeztetett. Latorcai Csaba parlamenti államtitkár és Galik Gábor helyettes államtitkár arról levelezett, hogy egy végül be nem válogatott „jelöltjelöltről” a főispáni értekezleten fognak tárgyalni – írta meg a 444.
A kedd reggeli levelezést Galik Gábor indította 6 óra 26 perckor.
„jelölt jelölt nem lett , tegnap Kata említette, h a foispani értekezleten akarnak evvel foglalkozni.”
Latorcai Csaba alig négy perccel később válaszolt is a felvetésre.
„Tisztelettel visszajelzest kerek majd valahogyan a Foispani Ertekezleten a temaban elhangzottakat illetoen, mert egyikunk sem lesz most!”
Az államtitkár nem sokkal később, 7:30-kor megpróbálta visszahívni az elküldött üzenetet, de addigra a levelezés már eljutott a sajtóhoz. A főispáni értekezlet a kormányhivatalok hivatalos döntés-előkészítő fóruma, ezért a levelezést megszerző 444.hu kérdéseket küldött a két politikusnak arról, miért akartak egy pártpolitikai ügyet ezen a fórumon tárgyalni, és hogy mi hangzott el végül a témában.
A lap emlékeztet rá, hogy két és fél éve Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár egy komplett belső e-mail-láncot küldött el válaszul a Telex egy kérdésére. Abban a levelezésben Maruzsa többek között azt írta: „nagy nehézségben lennétek, ha mindig csak a színtiszta igazat kellene mondani”.
Egy rossz címre küldött, majd sietősen visszahívni próbált e-mailből derült ki, hogy a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium két vezetője egy tiszás jelöltről egyeztetett. Latorcai Csaba parlamenti államtitkár és Galik Gábor helyettes államtitkár arról levelezett, hogy egy végül be nem válogatott „jelöltjelöltről” a főispáni értekezleten fognak tárgyalni – írta meg a 444.
A kedd reggeli levelezést Galik Gábor indította 6 óra 26 perckor.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fordult a magyarok véleménye: egyre kevésbé félnek a háborútól, de Ukrajnának sem segítenének már annyian
A legfrissebb kutatás szerint a pénzügyi támogatást már a többség elutasítja. A Fidesz-szavazók körében egy év alatt megfordult a hangulat, már a humanitárius segélyt is ellenzik.
Fordulat állt be a magyar közhangulatban: miközben a többség már nem tart attól, hogy az országot belesodorják az orosz-ukrán háborúba, ezzel párhuzamosan zuhan a megtámadott Ukrajna támogatottsága. A Policy Solutions 2025 őszén készült reprezentatív felmérése szerint a magyarok fele már nem aggódik a háborús részvétel miatt, 46 százalékuk viszont továbbra is tart ettől. A félelemérzet egyértelműen csökkenő tendenciát mutat, hiszen két éve még a lakosság közel 60, tavaly pedig 49 százaléka érezte reálisnak a veszélyt – adta közzé az eredményeket a Telex
A szomszédunk iránti szolidaritás apadása leginkább a támogatások megítélésén látszik:
az Európai Unió által nyújtott humanitárius segítség népszerűsége a 2023-as 80 százalékról idénre 63 százalékra esett. Az uniós pénzügyi támogatást már csak a magyarok 36 százaléka pártolja, 63 százalékuk ellenzi, a fegyverszállításokat pedig a megkérdezettek 78 százaléka utasítja el.
Még elutasítóbb a kép, ha a Magyarország által nyújtott segítségről van szó. A hazai humanitárius segélyek támogatottsága a két évvel ezelőtti nagy többségről 2025-re szűk többségre olvadt. A Fidesz-KDNP szavazói között egyetlen év alatt fordult a hangulat: míg 2024-ben 63 százalékuk támogatta a humanitárius segítséget, idén már 56 százalékuk ellenzi. Ezzel szemben a Tisza Párt szavazóinak 65 százaléka továbbra is szolidáris. A leglátványosabb változás a Mi Hazánk táborában történt, ahol a tavalyi 73 százalékos támogatottság után idén már a többségük (52%) ellenzi ezt a segítségnyújtást. A magyar költségvetésből nyújtott pénzügyi támogatást 74, a fegyverküldést pedig 84 százalék ellenzi.
A háborús veszélyt a budapestiek érzékelik a legkevésbé, a fővárosban csupán 36 százalék tart a belesodródástól. Ezzel szemben a megyeszékhelyeken, a kisvárosokban és a falvakban élők közel fele gondolja úgy, hogy fennáll ez a veszély. A pártok támogatói közül egyedül a pártnélküliek körében vannak többségben az aggódók; a Fidesz-KDNP szavazóinak 45 százaléka tartja valósnak a háborús fenyegetést.
A felmérés a közösségi média véleményformáló szerepére is rávilágított. Az Instagram-használat 2025-re pozitívan hatott a magyar támogatás elfogadottságára, a TikTok esetében viszont a tavalyi enyhén pozitív hatás idén negatívba fordult, vagyis a platform tartalmai inkább az elutasító véleményeket erősíthették. A Facebook nem mutatott érdemi kapcsolatot a vizsgált attitűdökkel.
Ukrajna esetleges uniós csatlakozása mélyen megosztja a magyar társadalmat: a lakosság harmada (31%) támogatja, míg kétharmada (64%) ellenzi. A Fidesz-KDNP szavazói körében tízből nyolcan elutasítják a tagságot. A Tisza Párt támogatói tökéletesen megosztottak a kérdésben, 48-48 százalékban támogatják, illetve ellenzik a csatlakozást. A DK szavazóinak 41 százaléka támogatná a felvételt, de a többségük (58%) körükben is elutasító.
Fordulat állt be a magyar közhangulatban: miközben a többség már nem tart attól, hogy az országot belesodorják az orosz-ukrán háborúba, ezzel párhuzamosan zuhan a megtámadott Ukrajna támogatottsága. A Policy Solutions 2025 őszén készült reprezentatív felmérése szerint a magyarok fele már nem aggódik a háborús részvétel miatt, 46 százalékuk viszont továbbra is tart ettől. A félelemérzet egyértelműen csökkenő tendenciát mutat, hiszen két éve még a lakosság közel 60, tavaly pedig 49 százaléka érezte reálisnak a veszélyt – adta közzé az eredményeket a Telex
A szomszédunk iránti szolidaritás apadása leginkább a támogatások megítélésén látszik:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
