178 milliót adott a kormány egy kétes ügyekről elhíresült egyházi iskolának
Az Egressy Béni Művészeti Szakgimnázium korábban mongol diákokkal való trükközés gyanújával került a hírekbe, de más szabálytalanságokat is feltártak a működésében.
Először decemberben merült fel a csepeli Egressy Béni Művészeti Szakgimnázium neve néhány zűrös ügy kapcsán. A 24.hu arról ír, hogy az iskola a 2020/21-es tanévben olyan a tanulókat is szerepeltethetett a névsorban, akik már nem jártak oda. Ezek egytől egyig mongol diákok voltak, akik a koronavírus-járvány miatt hazarepültek. A magyarországi gondviselőjük jelezte, hogy nem is térnek vissza, így kivehetik őket a nyilvántartásból. Ez azonban az iskolának nem állt érdekében, mivel a gyanú szerint így eleshettek volna a 14 diák után járó állami narratívától.
De nem ez volt az egyetlen szabálytalanság, amit felfedeztek az intézményben.
A helyszíni szemle során például kilenc tanárról megállapították, hogy a szakképzettségük nem felel meg az általuk oktatott tantárgy feltételeinek. Emellett további öt oktató pedig nem szerepelt a Köznevelési Információs Rendszer nyilvántartásában. Gondok voltak továbbá a tanügyi dokumentumokkal is.
Éppen ezért kifejezetten érdekes, hogy a kormány tavaly novemberben összesen 177 millió 889 ezer forint támogatást ítélt meg az iskolának ingatlanvásárlásra.
A lap szerint a támogatásról szóló kormányhatározat a 2021. november 16-i Magyar Közlönyben jelent meg. Pedig egy 2020. decemberi feljelentés után tavaly ősszel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal már javában nyomozott költségvetési csalás és más bűncselekmények gyanúja miatt. A nyomozás még mindig tart, emellett pedig az illetékes kormányhivatal és a Magyar Államkincstár jelenleg is vizsgálja az iskola működését.
Az Orbán Viktor által aláírt kormányhatározatból az is kiderül, hogy az iskola javára történő átcsoportosításról a helyettese, Semjén Zsolt kezdeményezésére döntöttek.
Először decemberben merült fel a csepeli Egressy Béni Művészeti Szakgimnázium neve néhány zűrös ügy kapcsán. A 24.hu arról ír, hogy az iskola a 2020/21-es tanévben olyan a tanulókat is szerepeltethetett a névsorban, akik már nem jártak oda. Ezek egytől egyig mongol diákok voltak, akik a koronavírus-járvány miatt hazarepültek. A magyarországi gondviselőjük jelezte, hogy nem is térnek vissza, így kivehetik őket a nyilvántartásból. Ez azonban az iskolának nem állt érdekében, mivel a gyanú szerint így eleshettek volna a 14 diák után járó állami narratívától.
De nem ez volt az egyetlen szabálytalanság, amit felfedeztek az intézményben.
A helyszíni szemle során például kilenc tanárról megállapították, hogy a szakképzettségük nem felel meg az általuk oktatott tantárgy feltételeinek. Emellett további öt oktató pedig nem szerepelt a Köznevelési Információs Rendszer nyilvántartásában. Gondok voltak továbbá a tanügyi dokumentumokkal is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Titkos alku születhetett Orbán és Putyin között: magyar kézbe kerülhetnek a szankcionált orosz olajcégek érdekeltségei
Szerbia, Bulgária és Románia is érintett lehet a gigantikus üzletben. A lépést az amerikai szankciók és a szerb olajellátás összeomlása kényszerítette ki.
„Ezt a munkát csendben, különösebb nyilvánosság nélkül kell elvégezni” – közölte Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes a Pervij Kanal állami tévécsatornának, miután megerősítette, hogy a Kremlben tárgyaltak a szankciókkal sújtott orosz olajcégek egyes külföldi érdekeltségeinek magyar kézbe adásáról. A téma Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök november 28-i, közel négyórás moszkvai találkozóján került napirendre.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a tárgyalás után egy videóüzenetben jelentette be: „Megvan, amiért jöttünk… Magyarország energiaellátásának biztonsága garantálva van.” Hozzátette, Oroszország a szerződéseknek megfelelően, időben szállítja a kőolajat a Barátság vezetéken és a földgázt a Török Áramlaton keresztül.
Elemzők szerint azonban önmagában emiatt felesleges lett volna Moszkvába utazni, hiszen a hosszú távú szerződések amúgy is garantálták a szállítást. Így hamar elindultak a találgatások, mi lehetett az út valódi célja. Erről lebbenthette fel a fátylat az orosz miniszterelnök-helyettes nyilatkozata, amit a magyar fél egyáltalán nem kommunikált.
A potenciális magyar felvásárlások célkeresztjében két nagyvállalat regionális eszközei állhatnak. Az egyik a szerb Naftna Industrija Srbije, amelynek többségi tulajdonosa a Gazprom Nyeft.
A cég pancsovai finomítója kritikus helyzetbe került, miután a horvát JANAF olajvezeték-üzemeltető az amerikai korlátozásokra hivatkozva leállította a kőolajszállítást.
A másik érintett vállalat a Lukoil, amelyet Washington októberben vett szankciós listára, amire a cég bejelentette, hogy megválik teljes nemzetközi portfóliójától, beleértve a bulgáriai és romániai finomítóit, valamint kiterjedt kúthálózatát.
A magyar kormány már a moszkvai út előtt utalt rá, hogy Szerbia segítségér siet. Orbán Viktor ottani látogatáson csütörtökön kijelentette, hogy ha a szerbek úgy döntenek, „Magyarország készen áll” arra, hogy szerepet vállaljon a pancsovai finomító működtetésében. A MOL eközben megkezdte a Szerbia felé irányuló olajszállítások növelését, hogy ellensúlyozza az amerikai szankciók miatt kieső importot.
„Ezt a munkát csendben, különösebb nyilvánosság nélkül kell elvégezni” – közölte Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes a Pervij Kanal állami tévécsatornának, miután megerősítette, hogy a Kremlben tárgyaltak a szankciókkal sújtott orosz olajcégek egyes külföldi érdekeltségeinek magyar kézbe adásáról. A téma Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök november 28-i, közel négyórás moszkvai találkozóján került napirendre.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a tárgyalás után egy videóüzenetben jelentette be: „Megvan, amiért jöttünk… Magyarország energiaellátásának biztonsága garantálva van.” Hozzátette, Oroszország a szerződéseknek megfelelően, időben szállítja a kőolajat a Barátság vezetéken és a földgázt a Török Áramlaton keresztül.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kabátban rendelnek az orvosok, hazaküldik a betegeket a fűtetlen budapesti kórházból
Az ambulancián 16, a mosdóban mindössze 7 fok van, a fűtéskimaradás pedig már a második hete tart. A kórház vezetése most azt kérte a dolgozóktól, inkább vegyék ki a szabadságukat.
Kabátban rendelnek az orvosok, a betegek a hideg folyosón várakoznak: immár második hete nincs fűtés a Budai Irgalmasrendi Kórház több épületében.
A kórház dolgozói szerint az ambulancián 16 fokot, a nőgyógyászat mosdójában pedig mindössze hét fokot mérnek,
írja a 444. A fekvőbeteg-ellátás több osztályon gyakorlatilag leállt, a pácienseket már november 21-én, pénteken elkezdték hazaküldeni. A krónikus osztályról nem küldhették haza a betegeket; a többnyire rossz állapotú embereket máshová szállították át. Úgy tudni, a fűtés a december 1-jei héten sem áll majd helyre.
Egy orvos a helyzetet így vázolta:
„Az összesen több mint nyolcvan ággyal működő két reuma és két rehab osztályon már csak négy-öt fekvőbeteg maradt, a többieket elküldték.
Sok izületi beteg van itt, őket a hideg különösen rosszul érintené. Vannak halasztható fizioterápiás kezelések, de rossz állapotú fekvőbetegek is voltak. Az immunbetegeknél különösen fontos lehet, hogy időben hozzájussanak a citosztatikus kezelésekhez.”
A kialakult helyzet miatt a kórház vezetése több osztályon is azt kérte a dolgozóktól, hogy vegyék ki a maradék szabadnapjaikat.
Egy dolgozó szerint „azt már tudjuk, hogy fűtés a jövő héten sem várható, szerdán pedig jött egy köremail arról, hogy aki tudja, inkább vegye ki a még bent lévő szabadságát. Ez alapján ebben az évben már kevesebb orvos lesz az érintett osztályokon, pedig a szakdolgozóhiány már korábban is nagy volt, ami már helyenként nehezítette az ellátást.”
A probléma november 20-án kezdődött az Árpád fejedelem úti épületben. Az intézmény főigazgatója november 24-én még arról tájékoztatott, hogy a hibát megtalálták és cserélik a korrodálódott csöveket, a helyzet azonban azóta sem oldódott meg.
Belső információk szerint a dolgozók egymásnak ellentmondó üzeneteket kaptak a javításról, ami után a rendszerben ismét nyomásesést tapasztaltak. A kórházban attól tartottak, hogy az elektromos hálózat nem bírná el a hősugárzók tömeges használatát, ezért csak azokban a kórtermekben tudtak fűteni, ahol van légkondicionáló.
A Betegápoló Irgalmasrend által fenntartott, mintegy 484 ágyas kórházban 2021-ben több mint 20 milliárd forintból új szárnyat építettek és részleges felújítást is végeztek, a hetvenes évekbeli tömbök korszerűsítése azonban elmaradt.
Kabátban rendelnek az orvosok, a betegek a hideg folyosón várakoznak: immár második hete nincs fűtés a Budai Irgalmasrendi Kórház több épületében.
A kórház dolgozói szerint az ambulancián 16 fokot, a nőgyógyászat mosdójában pedig mindössze hét fokot mérnek,
írja a 444. A fekvőbeteg-ellátás több osztályon gyakorlatilag leállt, a pácienseket már november 21-én, pénteken elkezdték hazaküldeni. A krónikus osztályról nem küldhették haza a betegeket; a többnyire rossz állapotú embereket máshová szállították át. Úgy tudni, a fűtés a december 1-jei héten sem áll majd helyre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter korábban a Facebookon jelentette be, hogy ma 14 órakor Nyíregyházán bemutatják a TISZA Párt képviselőjelöltjét a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 01-es választókerületben.
A politikus a Búza téren elmondott beszédében elmondta, hogy a tegnap bejelentett 104 képviselő és saját maga mellett a Nyíregyháza nagy részét is magába foglaló körzetben betegség miatt nem volt jelöltállítási folyamat.
A párt jelöltje ezen a helyen Gajdos László, a Nyíregyházi Állatpark igazgatója.
Őt végül a párt maga választotta ki.
Gajdos László öt éve vezeti a Magyar Állatkertek és Akváriumok Szövetségét, Nyíregyháza díszpolgára, számos rangos elismerés, köztük megyei Príma díj és a Fehér Rózsa-díj birtokosa. A magyar turizmus 50 meghatározó szakembere közé is beválasztották, kollégáival határon innen és túl is több turisztikai attrakciót mentorált. Munkájának elismeréseként 2024-ben megkapta a Magyar Bronz Érdemkeresztet. A 63 éves Gajdos László korábban súlyemelésben ért el sportsikereket.
Magyar Péter korábban a Facebookon jelentette be, hogy ma 14 órakor Nyíregyházán bemutatják a TISZA Párt képviselőjelöltjét a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 01-es választókerületben.
A politikus a Búza téren elmondott beszédében elmondta, hogy a tegnap bejelentett 104 képviselő és saját maga mellett a Nyíregyháza nagy részét is magába foglaló körzetben betegség miatt nem volt jelöltállítási folyamat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kellemetlen meglepetés érheti azokat, akik a Pennyben vásárolt Adelskronen sör dobozát próbálják visszaváltani: az italos dobozokat ugyanis nem fogadják el a MOHU automatái. A probléma oka, hogy a gyártó új vonalkóddal látta el a terméket, ám ezt elmulasztotta regisztrálni a kötelező visszaváltási rendszerben, írja a Telex.
A lap munkatársai maguk is tesztelték a helyzetet: egy próbaképp vásárolt sör vonalkódját a MOHU online keresője sem ismerte fel.
A MOHU megerősítette, hogy a gyártó valóban nem kezdeményezte az új kódok regisztrációját. A szabályok szerint visszaváltási díjas terméket csak érvényes regisztrációval lehetne forgalomba hozni, a mulasztás miatt a vásárlók a fogyasztóvédelmi hatósághoz fordulhatnak.
A Penny elismerte a hibát, és közleményben reagált: „A termék esetében a Mohu rendszerben történő regisztrációjára visszavezethető hiba miatt technikai fennakadások tapasztalhatók. A PENNY Magyarország számára a vásárlók elsődlegesek, így
a szükséges egyeztetések zajlanak, a visszaváltási lehetőség a folyamat lezárását követően ismét elérhető lesz. Addig is, amíg ez megtörténik, kollégáink a pénztáraknál visszaváltják az Adelskronen dobozát.”
A visszaváltási rendszernek köszönhetően az alumíniumdobozok, PET-palackok és üvegek darabonként 50 forint visszaváltási díjjal kerülnek forgalomba. A gyártóknak minden egyes terméket és annak vonalkódját a forgalomba hozatal előtt regisztrálniuk kell a MOHU-nál, és a csomagoláson fel kell tüntetniük a visszaváltást jelző logót. A 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű élelmiszerüzletek számára kötelező automata visszaváltó pontokat üzemeltetni. A rendszer tavaly nyári indulása nem volt zökkenőmentes, a kezdeti időszakban országszerte gyakoriak voltak a megtelt vagy meghibásodott automaták és a logisztikai nehézségek.
Kellemetlen meglepetés érheti azokat, akik a Pennyben vásárolt Adelskronen sör dobozát próbálják visszaváltani: az italos dobozokat ugyanis nem fogadják el a MOHU automatái. A probléma oka, hogy a gyártó új vonalkóddal látta el a terméket, ám ezt elmulasztotta regisztrálni a kötelező visszaváltási rendszerben, írja a Telex.
A lap munkatársai maguk is tesztelték a helyzetet: egy próbaképp vásárolt sör vonalkódját a MOHU online keresője sem ismerte fel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
