178 milliót adott a kormány egy kétes ügyekről elhíresült egyházi iskolának
Az Egressy Béni Művészeti Szakgimnázium korábban mongol diákokkal való trükközés gyanújával került a hírekbe, de más szabálytalanságokat is feltártak a működésében.
Először decemberben merült fel a csepeli Egressy Béni Művészeti Szakgimnázium neve néhány zűrös ügy kapcsán. A 24.hu arról ír, hogy az iskola a 2020/21-es tanévben olyan a tanulókat is szerepeltethetett a névsorban, akik már nem jártak oda. Ezek egytől egyig mongol diákok voltak, akik a koronavírus-járvány miatt hazarepültek. A magyarországi gondviselőjük jelezte, hogy nem is térnek vissza, így kivehetik őket a nyilvántartásból. Ez azonban az iskolának nem állt érdekében, mivel a gyanú szerint így eleshettek volna a 14 diák után járó állami narratívától.
De nem ez volt az egyetlen szabálytalanság, amit felfedeztek az intézményben.
A helyszíni szemle során például kilenc tanárról megállapították, hogy a szakképzettségük nem felel meg az általuk oktatott tantárgy feltételeinek. Emellett további öt oktató pedig nem szerepelt a Köznevelési Információs Rendszer nyilvántartásában. Gondok voltak továbbá a tanügyi dokumentumokkal is.
Éppen ezért kifejezetten érdekes, hogy a kormány tavaly novemberben összesen 177 millió 889 ezer forint támogatást ítélt meg az iskolának ingatlanvásárlásra.
A lap szerint a támogatásról szóló kormányhatározat a 2021. november 16-i Magyar Közlönyben jelent meg. Pedig egy 2020. decemberi feljelentés után tavaly ősszel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal már javában nyomozott költségvetési csalás és más bűncselekmények gyanúja miatt. A nyomozás még mindig tart, emellett pedig az illetékes kormányhivatal és a Magyar Államkincstár jelenleg is vizsgálja az iskola működését.
Az Orbán Viktor által aláírt kormányhatározatból az is kiderül, hogy az iskola javára történő átcsoportosításról a helyettese, Semjén Zsolt kezdeményezésére döntöttek.
Először decemberben merült fel a csepeli Egressy Béni Művészeti Szakgimnázium neve néhány zűrös ügy kapcsán. A 24.hu arról ír, hogy az iskola a 2020/21-es tanévben olyan a tanulókat is szerepeltethetett a névsorban, akik már nem jártak oda. Ezek egytől egyig mongol diákok voltak, akik a koronavírus-járvány miatt hazarepültek. A magyarországi gondviselőjük jelezte, hogy nem is térnek vissza, így kivehetik őket a nyilvántartásból. Ez azonban az iskolának nem állt érdekében, mivel a gyanú szerint így eleshettek volna a 14 diák után járó állami narratívától.
De nem ez volt az egyetlen szabálytalanság, amit felfedeztek az intézményben.
A helyszíni szemle során például kilenc tanárról megállapították, hogy a szakképzettségük nem felel meg az általuk oktatott tantárgy feltételeinek. Emellett további öt oktató pedig nem szerepelt a Köznevelési Információs Rendszer nyilvántartásában. Gondok voltak továbbá a tanügyi dokumentumokkal is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Pár ezer forintot kell csak befizetni évente, mégis tízezreket érint az új rendelet. A könyvelők szerint értelmetlenül bonyolítja a vállalkozók életét.
A „29/2024. (IV. 30.) AM rendelet” a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezeténél működő Közösségi Marketing és Innovációs Alapba történő befizetésről szól. A szabályozásra Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke hívta fel a figyelmet és a 444 vette észre.
„A közteherviselés terén közben sorjáznak az ostoba kormányzati döntések, ilyen volt az a döntés is, amely során az Agrárminisztérium »dísznövényadó«-val sújtotta a gazdaságot” – írta egy Facebook-posztban.
A rendeletben szereplő befizetés jogilag nem adó, hanem „marketing és innovációs hozzájárulás”. A szabályozás 2024 tavaszától érvényes, de Ruszin szerint „csak most kezd el tudatosodni a közel 50 ezerre becsülhető érintetti körnél”.
A hozzájárulás összege évi 8 millió forint árbevétel alatt 5000 forint, telephelyenként további 5000 forinttal kiegészülve. 8 millió forint árbevétel felett 10 000 forintot kell fizetni.
Az érintettek között nemcsak dísznövényekkel foglalkozó vállalkozások vannak, hanem sportpályák és temetők is. A rendelet szerint ide tartoznak a „sportpályát létesítő és fenntartó, temető zöldfelület létesítő és fenntartó” szervezetek is.
Ha minden érintett a legmagasabb összeget fizetné, a befizetések összesen 500 millió forintot tennének ki. Mivel azonban sokan ennél kevesebbet fizetnek, a teljes bevétel várhatóan nem éri el a félmilliárd forintot – írja a lap.
A „29/2024. (IV. 30.) AM rendelet” a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezeténél működő Közösségi Marketing és Innovációs Alapba történő befizetésről szól. A szabályozásra Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke hívta fel a figyelmet és a 444 vette észre.
„A közteherviselés terén közben sorjáznak az ostoba kormányzati döntések, ilyen volt az a döntés is, amely során az Agrárminisztérium »dísznövényadó«-val sújtotta a gazdaságot” – írta egy Facebook-posztban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Már az első tanítási nap káoszba fulladt Hajdúviden. Az általános iskolás gyerekeket ugyanis mától nem iskolabusz, hanem menetrend szerinti járat viszi a 10 kilométerre lévő Hajdúböszörménybe. A szülők többségének nincs autója, és felháborodtak, hogy a megszüntetett önkormányzati buszt távolságival pótolná a Tankerület. Ez ráadásul csak múlt héten derült ki.
A 7 óra 25-ös járatra kell felszállniuk a diákoknak, melléjük két kísérőt ad a Tankerület. Egy ötödikes azt mondta, lehetetlen, hogy reggelente mindenki le tudjon ülni.
Egy apuka az elsős kislányát félti: „Egy elsős gyereknek, egy 6 vagy 7 éves gyereknek le kell ülnie! Ha fékez a busz, fordul a busz, ez balesetveszélyes!” – mondta az RTL Híradónak.
A szülők gúnyos tapssal fogadták a kijelölt buszt. A félelmük beigazolódott: egy kisméretű, majdnem megtelt járatra kellett volna felszállnia a közel 40 gyereknek, de nem fértek fel. A busz elment, a gyerekek ott maradtak.
„Jöjjön a busz! Jöjjön a busz!” – skandálták a kisfiúk, a lányok pedig táncoltak unalmukban.
A hajdúböszörményi polgármester végül odarendelte a beszüntetett iskolabuszt. Erre már mindenki felfért, és a gyerekek 25 perces késéssel indultak el az iskolába.
A szülők szerint volt, aki emiatt az évnyitóról, más az első óráról késett el.
A polgármester elmondta: bár ez 10 millió forint pluszkiadást jelent, amíg a Tankerület nem lép, újraindítják az iskolabuszt. „Kedvezményként adta a képviselő-testület, hogy behordják a gyerekeket, de azt tudni kell, hogy ez nem a mi feladatunk” – mondta a Híradónak Görögné Bocskai Éva.
A Tankerület szerint viszont ez az önkormányzat feladata. Ők csak Volán-buszokkal tudják biztosítani az iskolába jutást.
Az RTL Híradó riportja a hajdúvidi káoszról
Már az első tanítási nap káoszba fulladt Hajdúviden. Az általános iskolás gyerekeket ugyanis mától nem iskolabusz, hanem menetrend szerinti járat viszi a 10 kilométerre lévő Hajdúböszörménybe. A szülők többségének nincs autója, és felháborodtak, hogy a megszüntetett önkormányzati buszt távolságival pótolná a Tankerület. Ez ráadásul csak múlt héten derült ki.
A 7 óra 25-ös járatra kell felszállniuk a diákoknak, melléjük két kísérőt ad a Tankerület. Egy ötödikes azt mondta, lehetetlen, hogy reggelente mindenki le tudjon ülni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Schmidt Mária Orbán Viktor magángépes nyaralásáról: Legyen már szabad a miniszterelnöknek is legalább annyit, mint bármelyik más állampolgárnak!
A történész az interjúban azzal érvelt, hogy más országokban sem firtatják a kormányfők nyaralását. Úgy véli, Orbán jövedelme elég ahhoz, hogy évente egyszer magángépet vegyen igénybe.
Schmidt Mária az ATV-nek adott interjút, ahol szóba került, hogy a miniszterelnök a hozzá köthető Pilatus PC-12-es magángéppel utazott stábjával Horvátországba. Orbán a BIF tulajdonában lévő géppel repült Brač szigetére. A cégnek a kormány egyik fő ideológusa mellett a lánya, Ungár Anna és a fia, Ungár Péter (volt LMP-társelnök) is tulajdonosa. A vállalat a múlt héten hangsúlyozta, hogy a gépet bárki kibérelheti, és egy ilyen utazás körülbelül 4,5 millió forintba kerül.
„Ez egy légcsavaros repülőgép…” – mondta Schmidt, majd hozzátette: „a múlt héten, amikor a német sajtó megkérdezte, hogy hol nyaral a német kancellár, a válasz az volt: a kancellár nyaralásával kapcsolatban semmilyen információt nem adunk ki. Van, ahol így kezelik a dolgokat.”
Szerinte Orbán Viktor jövedelme elegendő ahhoz, hogy egy évben egyszer megengedjen magának egy ilyen utat.
„Azt hadd kérdezzem meg: nincs a miniszterelnöknek kellő jövedelme ahhoz, hogy egy évben egyszer megengedje magának, amikor lemegy a horvát tengerpartra a munkatársaival, hogy ne kelljen neki több órát autóban ülni a teljes TEK-es kísérettel?”
Hozzátette: „Az idő pénz, tehát lemenni főszezonban innen Brac-ra, az bizony 8-10 óra. De ha kék lámpával megy, hogy gyorsabban leérjen, akkor meg arról cikkeznek. Legyen már szabad annak is, aki egy ország miniszterelnöke, legalább annyit, mint bármelyik más állampolgárnak! Én tényleg nem értem, mi ebben a probléma.”
Schmidt azt is felidézte, hogy Orbán 2023-ban Opátijában, a Schmidt–Ungár család nyaralójában töltött pár napot. „Meghívtam, meglátogatott, ott töltött pár napot. Ő nem tud elmenni egy szállodába, nem tud elmenni bárhová, mert megismerik, percenként odamennek hozzá… Nem tud úgy kikapcsolódni. Nyilván azért is szállt most vitorlás hajóra, hogy a nyílt tengeren legyen… Nem mindenki szereti, ha lefotózzák, miközben úszik, fürdik.”
„Lehessen már neki is néha magánélete! És miért ne hívhatnám meg a barátomat a nyaralómba? Más nem hívja meg a barátját? Nem látja vendégül? Most jöttem vissza Horvátországból, és jóformán mást, mint magyar szót nem is lehet hallani ott”
– fakadt ki Schmidt.
Úgy véli, álságos számon kérni a miniszterelnök horvát nyaralását. „Mindenki megengedhet magának a horvát tengerparton egy vagy két hetet, kivéve az ország miniszterelnökét? Hagyjuk már ezt! Milyen álságos dolog! Miközben elolvasom az interneten, hogy a különböző celebek a Maldív-szigetekre járnak, meg a Bahamákra, de ott senki nem emel kifogást? Nem kérdez rá a repülőjegyre, a szállásköltségre” – mondta el a kormánypárti történész, holott korábban többek között Orbán lányának maldív-szigeteki útjáról is sokat cikkezett a kormányfüggetlen sajtó.
Hozzátette: „az is beleférne, hogy azt mondja ki a magyar törvény, hogy a miniszterelnök egy évben kétszer használhatja magáncélra is az állami, honvédségi gépet”.
Schmidt Mária az ATV-nek adott interjút, ahol szóba került, hogy a miniszterelnök a hozzá köthető Pilatus PC-12-es magángéppel utazott stábjával Horvátországba. Orbán a BIF tulajdonában lévő géppel repült Brač szigetére. A cégnek a kormány egyik fő ideológusa mellett a lánya, Ungár Anna és a fia, Ungár Péter (volt LMP-társelnök) is tulajdonosa. A vállalat a múlt héten hangsúlyozta, hogy a gépet bárki kibérelheti, és egy ilyen utazás körülbelül 4,5 millió forintba kerül.
„Ez egy légcsavaros repülőgép…” – mondta Schmidt, majd hozzátette: „a múlt héten, amikor a német sajtó megkérdezte, hogy hol nyaral a német kancellár, a válasz az volt: a kancellár nyaralásával kapcsolatban semmilyen információt nem adunk ki. Van, ahol így kezelik a dolgokat.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lázár megmagyarázta Hatvanpusztát: Lehetne ötezer birkát tartani benne, csak senkinek nem tudja eladni az ember a gyapjút manapság
A dokumentumok étteremnek is beillő központi konyhát, hatalmas társalgókat és dohányzószobákat mutatnak. Lázár János úgy véli, nincs benne semmi rendkívüli.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő megszerezte a hatvanpusztai birtok épületeinek alaprajzait. A dokumentumokból kiderül, hogy az egykori birkaistálló helyén most egy olyan lakóépület áll, amelyben 10 apartman, két lift, egy 160 és egy 90 négyzetméteres dohányzószoba van, a központi konyha mellett pedig hús- és zöldség-előkészítő is található.
Az egykori uradalmi istállót most vendégháznak nevezik. Az alaprajz szerint tíz lakást, két liftet, három lépcsőházat, a földszinten egy 190 négyzetméteres kandallós étkezőt és egy 140 négyzetméteres társalgót alakítottak ki. Az emeleten egy 160 és egy 90 négyzetméteres dohányzó- vagy klubszoba kapott helyet.
Az épület nagy központi konyhája egy éttermet is ki tudna szolgálni – mondta Hadházy Ákos. Az alaprajz szerint van külön hűtőtér, italraktár, szárazáru raktár, fogyóeszköz raktár, zöldség- és hús előkészítő, fehér és fekete mosogató, mosókonyha és tisztaruha-raktár is. Emellett söntést is kialakítottak, ami olyan helyiség lehet, ahol italokat és poharakat tartanak.
Lázár János építési és közlekedési miniszter hétfőn elmondta, hogy ő már járt az egykori istállóban, de semmi rendkívülit nem látott. Szerinte Hatvanpuszta nem tehertétel a Fidesz számára:
„Miután egy műemléképületnek a helyreállítására került sor, én ebben nem látok semmi luxizást. Még egyszer mondom, nekem megmutatta a tulajdonos, végig mentem azon az épületen, én semmi rendkívülit nem látok ebben. Funkcióváltás az történt, mert ezek nagy épületek, nyilván funkciót kell adni nekik. Lehetne mondjuk 5 ezer birkát tartani benne, az is egy lehetőség, csak senkinek nem tudja eladni az ember a gyapjút manapság.”
A miniszter arról is beszélt, hogy nem lát luxust abban sem, ha valaki magánrepülővel megy nyaralni. Szerinte a magyar embereket inkább az zavarja, ha valaki meg is veszi a repülőt vagy a hajót: „a magyaroknak fáj az, a magyarok szemét csípi, a magyaroknak nem tetszik az, hogy ha egy nagyvállalkozó, aki ráadásul állami megrendeléseket is kap, az a pénzét jachtokra költi adott esetben, repülőgépekre költi és erre szórja el. mert a magyarok lehet, hogy azt szeretnék, hogy fektesse be, többek között az ő érdekükben is.” Azt viszont nem árulta el, kire gondolt pontosan.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő megszerezte a hatvanpusztai birtok épületeinek alaprajzait. A dokumentumokból kiderül, hogy az egykori birkaistálló helyén most egy olyan lakóépület áll, amelyben 10 apartman, két lift, egy 160 és egy 90 négyzetméteres dohányzószoba van, a központi konyha mellett pedig hús- és zöldség-előkészítő is található.
