Csütörtökön a hajnali órákban képződött zivatarok délelőttre lecsengenek - írja az Országos Meteorológiai Szolgálat. Ezt követően a sok napsütés mellett ismét gomolyfelhők képződnek, amelyekből délután elsősorban az ország középső harmadában várható elszórtan zápor, zivatar.

Az északi, északkeleti szél napközben sokfelé megélénkül, zivatarok térségében átmenetileg erős vagy viharos széllökések is lehetnek.

Éjszakára a gomolyfelhők csaknem mindenütt összeesnek, de egy-egy helyen továbbra is kialakulhat zápor, esetleg zivatar. Többnyire mérsékelt lesz a légmozgás. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 10 és 17 fok között alakul.

Pénteken sok napsütés mellett hol erőteljesebb, hol gyengébb gomolyfelhő-képződésre számíthatunk, elszórtan valószínű zápor, zivatar - nagyobb eséllyel a Dunántúl nyugati részén és egészen északkeleten. Az északi szelet nagy területen élénk, néhol erős lökések kísérik. Zivatar környezetében a szél átmenetileg viharossá is fokozódhat. Délutánra 24 és 29 fok közé emelkedik a hőmérséklet.

Szombaton napos idő várható fátyolfelhőkkel, majd délutántól erősödő gomolyfelhő-képződésre számíthatunk. Napközben elszórtan alakulhat ki zápor, zivatar, majd késő estétől északnyugat felől egyre többfelé. Az északnyugati szelet nagy területen élénk, zivatar térségében erős vagy viharos lökések kísérhetik. A minimum-hőmérséklet 11 és 18, a maximum-hőmérséklet 25 és 30 fok között várható.

Vasárnap éjszaka frontális felhőzet vonul át felettünk több helyre záport, zivatar hozva, majd mögötte kiderül az ég, és napközben már napos időre van kilátás gomolyfelhőkkel, helyenként futó záporral. Az északnyugati szelet erős, elsősorban a Dunántúlon nagy területen viharos lökések kísérik. Hajnalban 12, 19, a délutáni órákban 20, 25 fokot mérhetünk.

"Minden ország titkosszolgálata használ speciális szoftvereket, míg a nagy országok valószínűleg maguknak fejlesztenek, addig a kisebbek beszerzés útján jutnak ilyenekhez. Nincs abban tehát semmi meglepő, ha Magyarország külföldről vásárol ilyet" – mondta Szijjártó Péter a Portfoliónak adott interjújában.

A külgazdasági és külügyminiszter a megfigyelési botrányról elmondta, neki nem volt, és nincs is tudomása arról, hogy ilyen típusú adatgyűjtés zajlik Magyarországon, "de nem is kell, hogy tudomásom legyen, hiszen van egy világos jogszabályi rend a lehallgatások engedélyezésének és végrehajtásának módjáról" – tette hozzá.

Szijjártó szerint "azért, mert valaki újságíró, géplakatos, kárpitos vagy taxisofőr, a szakmájából fakadóan 2010 óta senkit nem hallgattak le Magyarországon, de ha valaki a magyar nemzet biztonságára és érdekeire veszélyt jelenthet valamilyen külső befolyás - ahogy említettem terrorszervezetekkel, titkosszolgálatokkal vagy bűnözői csoportokkal való együttműködés - miatt, ott lehetséges a lehallgatás."

Ugyanakkor az, hogy ezt az állam milyen eszközökkel látja el, nemzetbiztonsági kérdés a miniszter szerint, amit nem vitatnak meg a nyilvánosság előtt. Hozzátette: a kémszoftvert mintegy 45 országban értékesítették.

Az interjúban szóba került az is, hogy az Európai Bizottság egyelőre nem fogadta el a magyar kormány helyreállítási tervét. Szijjártó erről azt mondta:

Több orvosnak már azelőtt rendelnie kellett vakcinát a harmadik oltásokra, hogy tudta volna, kinek és mi alapján kell majd választania – írja a Népszava.

A lap szerint még hétfő este, hat nappal az újabb oltási kör kezdete előtt sem tájékoztatott arról a kormány, hogy mi az eljárási rend a harmadik oltásokkal kapcsolatban.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának közleménye szerint a harmadik oltás beadásának eljárásrendjét a Nemzeti Népegészségügyi Központ, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészégügyi Intézet, a Dél-pesti Centrumkórház, az Országos Korányi és Pulmonológiai Intézet szakmai vezetői, virológusai, a Szakmai Kollégiumi Tagozat képviselői egyhangúan határozták meg.

A praxisok hetente jelezhetik a vakcinaigényüket a kormányhivatalokban működő oltási munkacsoportoknak, Budapesten például már a hét közepéig jelezni kell az orvosoknak, hogy mennyi és milyen vakcinákat kérnek augusztus első hetére.

A Népszavának egy háziorvos azt mondta: fogalma sincs, hogy mit írjon a megrendelőlapra, miután az eljárásrend hiányában a betegek sem tudnak jelentkezni.

Vasárnaptól kezdődik a 60 év felettiek oltási akciója, amelyben háziorvosok, önkéntes orvosok és egyetemi hallgatók személyesen keresik fel a koronavírus ellen még be nem oltott időseket - közölte az országos oltási munkacsoport vezetője kedden a közmédiával.

György István azt mondta, hogy a 60 év felettiek 83 százaléka kapta meg eddig az oltást, még 470 ezren vannak azok, akik eddig nem kérték. A személyes felkereséskor, az érintett otthonában vagy az orvosi rendelőben is megtörténhet az oltás.

Hozzátette: az oltási akcióban részt vevő egyetemi hallgatókat a kormányhivatalok jelölik ki azon praxisok mellé, ahol az átoltottság elmarad a többi praxistól. Azok az egyetemisták, akik már legalább tíz félévet teljesítettek képzésükből, az oltást is beadhatják, az akcióban való részvételük pedig beleszámít a gyakorlati képzésükbe - ismertette.

Kitért arra is: Európában egyedül Magyarországon oltják tömegesen a 12 év felettieket. Az államtitkár arra biztatja a szülőket, hogy éljenek a lehetőséggel, és a tanévkezdésig adassák be mindkét oltást gyermekeiknek. A 12-18 éves korosztály oltási akciója augusztus végén kezdődik.

György István beszámolt arról is, hogy Magyarországon - Európában egyedülállóan - lehetőség nyílt a harmadik oltás felvételére, így

Kásler Miklós, az emberi erőforrások miniszter által összehívott egészségügyi szakmai grémium kidolgozta az oltóanyagok felhasználásának lehetőségét, hogy melyik vakcinával lehet a harmadik oltást elvégezni - tudatta.

Elmondta: a harmadik dózisra a háziorvosnál, illetve az időpontfoglalón keresztül a kórházi oltópontokra is be lehet jelentkezni – ahol az orvos dönt arról, milyen vakcinát kapjon a jelentkező.

György István beszélt arról is, hogy az átoltottság miatt járványügyi szempontból Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb országa, de a koronavírus delta variánsa agresszíven fertőz, és a többi közt a Spanyolországban, Portugáliában, Görögországban és Horvátországban nyaralók között is terjed. Magyarország nem rendelkezik biztosítékkal, hogy a fertőzést nem hurcolják be az emberek még nagyobb számban az országba, ezért csak az oltások jelentenek igazi védelmet - hívta fel a figyelmet az államtitkár.

Magyarország kivételével a kelet-európai országok többsége az elmúlt tizenöt évben faragni tudott jövedelmi hátrányából az Európai Unió átlagához képest. Az anyagi helyzetünk javult ugyan, de éppen olyan ütemben, ahogyan az EU-átlag is. Vagyis 2005 és 2017 között nemzetközi összevetésben tapodtat sem léptünk előre – számolt be a 444 Gábos András, Tomka Zsófia és Tóth István György, a TÁRKI munkatársainak tanulmányáról.

A szegénységi küszöb alatt azok a háztartások vannak, amelyek jövedelme alacsonyabb a medián jövedelem, vagyis a jövedelmi közép 60 százalékánál. A kutatásban az uniós szegénységi küszöböt hasonlították össze az egyes országok mutatóival.

A kutatás szerint a magyarok háromnegyede uniós szinten szegénynek számít, ami még a bolgárnál is magasabb arány. Az EU-ban csak Romániában rosszabb a helyzet.

Finnországban, Franciaországban vagy Hollandiában az emberek alig 5 százaléka számít uniós szinten szegénynek. A cseheknél 20 százalék, a lengyeleknél 40, a szlovákoknál 50 ugyanez a mutató. Magyarországon a lakosság több mint 75 százaléka esik bele ebbe a kategóriába.