KULT
A Rovatból

10 híres rockdal, amelyeket tragikus események ihlettek

Súlyos társadalmi kérdések, gyerekkori emlékek, tragédiák ihlették a zenetörténet számos híres dalát.


A rockzene nem mindig a szex, a drog és a folyamatos bulik bűvköréről szól, igen gyakori az is, hogy negatív élményeikből táplálkoznak a dalszerzők. Itt van 10 példa arra, hogy nem csak móka és kacagás a rocksztárok élete.

10. Beatles – A Day in the Life

A Beatles olyan, mint a pizza. Mindenki ismeri, és nagyjából mindenki szereti is őket. A habkönnyű Twist and Shouttól kezdve a pszichedelikusabb témákig rengetegféle dalt adtak ki karrierjük során. A történelem egyik legelismertebb zenekaraként tartják őket számon, egyaránt kivívták a kritikusok és a közönség szeretetét.

A fenti dalukat egy autóbaleset ihlette. Egészen pontosan Tara Brown, a Guiness sörbirodalom örökösének halála. Az előkelő londoni férfi sportautójával száguldozott, és nem vette észre időben egy lámpánál, hogy az pirosra váltott, így belehajtott egy álló kamionba. Másnap belehalt sérüléseibe.

9. The Doors – Peace Frog

A Doors blues, jazz és rock and roll stílusok ötvözésével és a frontember, Jim Morrison megnyerő személyiségével vívta ki magának a világhírnevet. Morrison – aki nem csak énekes, dalszerző, filmes és költő is volt – érdeklődött az amerikai őslakos kultúra iránt, ilyen téma ihlette az 1970-es Peace Frog című dalukat is.

A háromperces dal több sora kezdődik a „vér” szóval, ami ambivalens hatást ér az egyébként vidám zenei aláfestéssel. Vérző indiánokról, véres utcákról énekel benne: elmondása szerint egy korai emléke ihlette a dalt. Négyéves volt, amikor családjával áthajtottak egy indián rezervátumon, ahol végignézett egy súlyos autóbalesetet.

Elképzelhető, hogy Morrison felnagyította a történteket az emlékezetében, mert a róla megjelent biográfiákból az derül ki, hogy annyira nem is volt durva a baleset.

8. Neutral Milk Hostel – In the Aeroplane Over the Sea

A Jeff Mangum vezette rejtélyes formáció a késő ’90-es évek egyik legnagyobb független zenekara volt. Híres albumuk, az 1998-as In the Aeroplane Over the Sea dalszövegeit az Anne Frank naplója könyv ihlette.

Mangum egy interjúban elismerte, hogy a könyv olvasása után napokig sírt és arról álmodott, hogy visszamegy az időben és megmenteni a fiatal Holocaust-áldozat életét. Ezek a képek jelentek meg a dalszövegben is, amelyekben megjelenik Anna szelleme, és az is, hogy az énekes hallja, hogy beszél hozzá.

7. The Fray – Heartbreak

A lista legfiatalabb zenekara 2002-ben alakult. 2005-ben jöttek az első komolyabb sikereik, amikor az Over My Head (Cable Car) című daluk top 10-es sláger lett Amerikában.

A 2011-es Heartbeat első hallásra egy kommersz szerelmes dal, de valójában sokkal mélyebb jelentés húzódik meg mögötte. Az 1994-es ruandai népirtásról szól, ami becslések szerint 800.000 ember életét követelte mindössze 100 nap leforgása alatt. Az énekest a ruandai fővárosban, Kigaliban tett látogatása ihlette meg, ahol egy 250.000-es tömegsírt is látott. A dal az erőszak ellen szólal fel.

6. Blink-182 – Adam’s Song

Futottak meztelenül videoklipben, énekeltek csajozásról és rengeteg hülyeségről, de ők sem foghatták meg mindig az élet bohó oldalát. Legjobb példa erre a 2000-ben megjelent Adam’s Song.

Azután írták a dalt, hogy búcsúlevelet kaptak egy 17 éves rajongójuktól, aki öngyilkos akart lenni, de sikertelen volt a kísérlete. Később csúnya fordulatot vett a történet- Talán pont ezen felbuzdulva egy 17 éves fiú – aki végignézett egy iskolai mészárlást – felakasztotta magát garázsukban, miközben ez a dal szólt CD-ről. Mark Hoppus, a zenekar basszusgitárosa később azt nyilatkozta az MTV-nek, hogy rendkívül elszomorította őket a hír, mivel a dal pont a depresszión és az öngyilkossági gondolatokon való felülemelkedésről szól.

5. Bruce Springsteen – Nebraska

Nem véletlen hasonlítják gyakran Bob Dylanhez. Bruce Springsteen is igen sok versszerű dalszöveget írt, amelyeket a kritikusok imádtak. 1982-es szólóalbumán megjelenő dalát, a Nebraskát egy sorozatgyilkos története ihlette.

Charles Starkweatherről van szó a dalban, aki tíz embert ölt meg az ’50-es években Amerikában. Tinédzser barátnőjével együtt követték el a bűncselekményeket. Springsteen azután merített inspirációt a történetből, hogy megnézte a részben arról szóló 1973-as, Badlands című filmet.

4. Eric Clapton – Tears in Heaven

A világ egyik legjobb gitárosaként számon tartott Clapton legérzelmesebb dala kétségkívül az 1992-es Tears in Heaven. Fiáról, Conorról szól, aki négyévesen szörnyethalt az 53. emeleti New York-i lakásukból kizuhanva.

„Tudnád-e a nevem, ha találkoznánk a Mennyországban?” – teszi fel a kérdést a dalban elvesztett fiának. Arról is énekel benne, hogy ő maga nem való a Mennyországba.

3. Nirvana – Polly

A Nirvana legendás frontembere, a 27-esek klubjához tartozó Kurt Cobain állítólag mindenhez vonzódott, ami groteszk. Kevesen tudják róla, hogy festett is, képei készítése során állítólag használt vért, ondót és fekáliát is.

Míg a leghíresebb daluk, a Smells Like Teen Spirit körülbelül egy házibuli élményeiből született, vannak sokkal súlyosabb tartalmú szerzeményeik is – ilyen például a Polly.

Springsteenhez hasonlóan egy gyilkos bőrébe bújt a dalszöveg megírásakor, amelyet egy 14 évesen megerőszakolt és meggyilkolt lány története ihletett.

Cobain öngyilkossága után pedig Lukács Lacit ihlette meg a történet, és a rocklegendáról való megemlékezésként adta ki a Tankcsapda az Egyszerű dalt.

2. U2 – Sunday Bloody Sunday

Senkinek sem kell bemutatni a világ leghíresebb ír zenekarát, akik 1976-os bemutatkozásuk óta szinte folyamatosan öntik magukból a slágereket.

Ezt az ikonikus dalt egy 1972-es írországi esemény, a „Véres vasárnap” ihlette. Egy évtizedeken át tartó, az írek és a britek között húzódó nemzetiségi ellentét brutális formát öntött abban az évben január 30-án. Brit katonák tüzet nyitottak egy fegyvertelen tüntetőcsoportra, megöltek 14 embert, köztük hét tinédzsert.

1. Pearl Jam – Jeremy

A Nirvana versenytársa, a ’90-es években elsöprő sikert arató grunge színtér másik ikonikus zenekara, a Pearl Jam 1992-ben adta ki a kísérteties, dühös hangulatú Jeremyt. Egy tizenöt éves fiúról szól, aki osztálytársai előtt lőtte magát fejbe az iskolában 1991-ben.

A dalszöveg hátborzongató metaforával írja le a történetet: „Jeremy megszólalt ma az osztályban” (Jeremy spoke in class today) – Eddie Vedder frontember olvasta a hírekben, hogy osztálytársai nagyon csendes srácként ismerték Jeremyt.

Forrás: Listverse

Ha érdekes volt, oszd meg másokkal is!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Megszólalt Krasznahorkai László: Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni
A Nobel-díjas író pár mondatban reagált ma a díjra, az azt követő jókívánságokra, és meg is köszönte az olvasóinak őket. Záporoznak is a kommentek a poszt alá.


Néhány napja jelentették be, hogy Krasznahorkai László kapta a 2025-ös irodalmi Nobel-díjat, akkor volt egy rövid nyilatkozata, de azóta nemigen szólalt meg az író. Most a közösségi média oldalán írt pár sort a követőinek a maga fanyar humorával:

„Krasznahorkai László hálás az Elkerülhetetlen Véletlennek, hogy ennyi embernek okozott örömöt. Köszöni a jókívánságokat. Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni”
– írta a Facebookon.

A kommentek túlnyomó része pozitív reakciókat tartalmaz, köszönik a könyveket, az olvasás élményét, és gratulálnak a frissen díjazott írónak:

"Pont a mester kötetét olvasva kaptam a híreket. Hát persze hogy boldogság."

"Itt Erdélyben is nagy volt az öröm. Egy könyves kávézóban dolgozom, jó volt elsőnek két német egyetemi hallgatónak elújságolni a hírt, hallottak a szerzőről!"

"Mikor évekkel ezelőtt egy brit könyvtárban dolgoztam karbantartóként, mindig megpróbáltam becsempészni a Wenckheim báró hazatér angol nyelvű, keménykötésű kiadását az ajánlott irodalom polcra, de valaki mindig észrevette és visszatették. Végig nekem volt igazam. Gratulálok a díjhoz!"

"Igen, végre önfeledten lehetett örülni, egy időre ki lehetett lépni a nyomasztó, nehezen elviselhető mindennapjainkból. Köszönjük!"

"Hatalmas öröm és boldogság,hogy egy magyar ember ismét feltette hazámat a kultúra felső polcára.Szívből gratulálok,jó egészséget és kreatív energiákat kívánok az elkövetkezendő időkre is!"


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Aktnaptárt készít Tóth Enikő új főszerepében - egy pikáns darab a Játékszín színpadán
A darab a bátorságról és egy női közösség erejéről szól, és a világ számos helyén színpadra állították már. De Tóth Enikő egy másik tabudöntögető színdarabban is játszik, ami a menopauzáról szól.


Tóth Enikő nagy dobásra készül: a Játékszín Naptárlányok című előadásának egyik főszerepét viszi, amelyben egy kisvárosi női közösség aktnaptárt készít egy nemes ügyért. „Van egy női közösség, amelynek tagjai egy nemes ügy mellett elindítanak valamit, és rendkívül bátor döntést hoznak a kissé színtelen kis életükben.” – mondta erről a Blikknek.

A Naptárlányok Tim Firth műve, amelyet egy valós történet ihletett: Angliában, Yorkshire-ben egy női klub tagjai jótékonysági aktnaptárt készítettek, hogy pénzt gyűjtsenek egy barátnőjük férje emlékére és a leukémiakutatás támogatására.

A darab a barátságról, a közösség erejéről, az önelfogadásról és a veszteség feldolgozásáról mesél, sok humorral és megható pillanattal.

A színpadi jelenetek a pikáns szituációkat játékosan, ízléssel oldják meg: a szereplők a „kényes” pillanatokban hétköznapi tárgyakkal – teáskannákkal, süteményekkel, virágokkal – takarják el magukat, miközben egyre nagyobb önbizalommal állnak ki az ügyük mellett. A történet a 2000-es évek elején bemutatott, nagy sikerű film után került színpadra a 2000-es évek végén, és azóta világszerte számos színház műsorán szerepelt.

A mi kis falunk című sorozatban Zömbiknét alakít Tóth Enikő a Menopauza című darabban is brillírozik, és erős visszajelzéseket kap a nézőktől.

„Nagyon sok nőnek hozott megkönnyebbülést, hogy például a menopauzáról beszélünk a színpadon, ráadásul humorral, öniróniával, de közben úgy, hogy belefacsarodhat az emberek szíve.

Sok hölgy mondta, hogy az előadás után a férje már jobban érti, miért volt olyan a változókorban, amilyen. A nők szemében meg azt a boldogságot látom, hogy megértve érzik magukat, van bennük egy felszabadult érzés” - fogalmazott Tóth Enikő a Blikknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Színészlegendák és legendás szerepek kísérték Diane Keaton életét – galéria
A 79 éves korában elhunyt színésznő a szakma krémjével dolgozott együtt. Néhány munkakapcsolata párkapcsolattá is alakult, bár sosem ment férjhez. Egy élet és karrier képekben.


Ahogy arról korábban beszámoltunk, szombaton Los Angelesben elhunyt Diane Keaton amerikai színész, rendező és producer.

Az Oscar- és Golden Globe-díjas művész pályafutása során olyan nagy sztárokkal dolgozott számos filmben, mint Woody Allen, Al Pacino, Richard Gere, Warren Beatty, Jack Nicholson, Mia Farrow vagy Jane Fonda.

Megannyi filmes szerepéből olykor romantikus kapcsolat is szövődött kollégáival, bár férjhez soha nem ment. Két örökbe fogadott gyereke Dexter (1996) és Duke (2000).

Filmes szerepeiből, pár- és munkakapcsolataiból készítettünk válogatást (a képekre kattintva galéria nyílik):


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Nem egy árváról, hanem az egész elárvult országról szól Nemes Jeles László új filmje
Az Oscar-díjas rendező (ezúttal Nemes László néven) új filmjében saját családja történetén keresztül mutatja be, hogy próbált magára találni az ország 56' után. Az Árvában a nagyszerű főszereplők mellett Iványi Gábor is feltűnik egy kameo erejéig.


(A CIKK KISEBB SPOILEREKET TARTALMAZHAT)

Rögtön az elején szeretném tisztázni a film címét, mert már látni, hogy rengeteg helyen rosszul szerepel.

Tehát helyesen: Árva – így, névelő nélkül.

Nemes Jeles László életművében kiemelt szerepe van a most bemutatott Andornak, hiszen saját családja, egészen pontosan édesapja történetét vitte filmvászonra. Jeles Andrást is foglalkoztatta a megfilmesítés lehetősége, de ő végül nem tudta elkészíteni a saját változatát. Fia szerint kellett az egy generációnyi távolság a történtektől ahhoz, hogy fel lehessen dolgozni.

A film története szerint Andor (Barabás Bojtorján) a második világháború urán négy éves koráig egy árvaházban élt, amit azonban az államosítások során bezárnak. Andornak szerencséje van társaihoz képest, akik állami otthonokba kerülnek át: ő csak félárva, és édesanyja, Klára (Waskovics Andrea) eljön érte, hogy magához vegye. Andor úgy tudja, apja egy Hirsch nevű zsidó jegyügynök volt, de koncentrációs táborba hurcolták. Miután a férfi haláláról nem győződhettek meg minden kétséget kizáróan, Andor egyre csak várja édesapja visszatérését.

Klára és Andor kapcsolata nem szokványos anya-fia viszony. A háború árnyékában annyira nem egyedi eset, hogy egy nő árvaházba adja gyermekét, de érezzük, hogy itt nem a nélkülözés az elsődleges ok. Klára próbál helytállni anyaként, rendesen bánni Andorral, de kettejük interakcióiból hiányzik az igazi anyai gyöngédség.

Csak lassan értjük meg ennek vérfagyasztó okait…

Közben telik az idő. Az 56'-os forradalom utáni hónapokban járunk. Rendkívül feszült a légkör, a város romokban, a hatóságok bárkit, bármiért vegzálhatnak. Akárki lehet besúgó, az emberek kétszer is meggondolják, kinyissák-e a szájukat.

Andornak csupán két igazán közeli barátja van. Iskolatársa, Sári (Szabó Elíz), akinek a bátyja, Tamás (Soma Sándor) részt vett a forradalomban és most egy pincében bujkál a hatóságok elől, illetve a pantomimes Géza (a Nemes-Jeles mindhárom filmjében szereplő Marcin Czarnik), aki Hirsch legjobb barátjaként szárnya alá veszi a félárvát.

Andor élete fenekestül felfordul, amikor megjelenik Klára múltjából Berend, a hentes (Grégory Gadebois egészen hihetetlen alakítása), akiről az anyja sokáig nem mondja meg az igazat. A könnyen dühbe guruló férfi egyre nagyobb részt követel magának Klára és Andor életéből. Bár Berend tud kedves és figyelmes lenni, de ha elönti a düh, senki és semmi nincs biztonságban tőle. Andor fél tőle, és elhatározza, hogy bármi áron megszabadítja tőle a családját. Miközben kamaszos dühe egye szélsőségesebb tettekre viszi, apránként fény derül a múlt nyomasztó titkaira, amiben az a legfélelmetesebb, hogy teljesen átírja Andor identitását és jövőjét.

A film tulajdonképpen Andor személyes forradalmát mutatja be 56' árnyékában, és ily módon a forradalom metaforájává válik. Elgondolkoztatja az embert, mit is jelent pontosan a bukás és a győzelem.

Talán ezért is lett a film címe Árva, névelő nélkül, mert nem egy árváról szól, hanem az egész elárvult országról.

A filmet Nemes Lászlóként jegyző rendező mesterien bánik a fényekkel és a plánokkal, a beszűkített terekkel, hogy megteremtse az ötvenes évek fojtogató miliőjét. A korfestésben nem csak a jelmezek és a technika segítségével feljavított díszletek segítenek, hanem a műgonddal kidolgozott, apró részletek is. Ily módon pedig a film arra is alkalmas, hogy kicsit megismerjük az akkori mindennapokat. A tujázás, az 56'-ban szétlőtt házak romjain játszó gyerekek, a mozi nézőterén dohányzó emberek és a szünet, amikor mutatványosok szórakoztatják az embert csak néhány apróság abból, amit az alkotók felvillantottak 1957 miliőjéből. A rendező és Erdély Mátyás operatőr precízen megkoreografált, hosszú snittekkel teszi még életszerűbbé, még átélhetőbbé a történetet.

Barabás Bojtorjánt több hónapnyi intenzív casting során találták meg Andor szerepére. Bojtorján a sajtótájékoztatón azt mondta, nem készült sohasem színészi pályára, de a film gyökeresen megváltoztatta az elképzeléseit.

Nemes-Jeles szerint Bojtorján igazi őstehetség, akivel nagyon könnyű volt együtt dolgozni, mert ahogy elindult a kamera, rögtön Andorrá változott.

Waskovics Andrea azon színésznők közé tartozik, akik teljesen fel tudnak oldódni a szerepben. Ha meg akartok győződni róla, nézzék meg a Vígszínház előadásaiban. A Letargiában például tökéletes gimnazistává változik, bármelyik középiskolában be tudna olvadni és az embernek eszébe sem jut, hogy egy érett, felnőtt nőt lát. A filmben nagyon érzékenyen hozza a szerencsétlen sorsú anyát, aki a háborúban elvesztette férjét, élete szerelmét, és az anyaságot sem képes a maga teljes gyönyörűségében megélni, mert fia a traumák élő mementója.

A film egyik nagy meglepetése a Sára nagypapáját alakító Iványi Gábor, aki kiválóan alakítja a bölcs zsidó öregembert.

Alighanem Iványi saját, személyes hitelessége és kisugárzása az, ami több mint alkalmassá teszi erre a szerepre.

(Iványi szerepeltetéséről bővebben is mesélt nekem a rendező, a vele készült interjút is hamarosan olvashatják majd a Szeretlek Magyarországon.)

Végére hagytam a Berendet alakító Grégory Gadebois-t, aki egészen elképesztő teljesítményt nyújt. Először is szenzációsan hozza a durva hentes alakját. Az efféle figurák a filmekben nagyon könnyen válnak egydimenzióssá: narcisztikus, brutális állatok, akiknek egyetlen jellemvonása az erőszakosság. De Berend nem ilyen, sokszor elhisszük neki, hogy őszintén vágyik a fiú szeretetére, elfogadására, és bizonyosan pillanatokban, amikor azt várnánk, hogy robban, a leggyöngébb oldalát mutatja. Ehhez nyilván szükséges a remek forgatókönyv is, de Gadebois alakítása is.

A legnagyobb fegyvertény azonban mégsem ez, hanem az, hogy a francia színész a szerep kedvéért megtanult magyarul. Igen, a filmben nem szinkronhangot hallunk, Gadebois maga beszél tökéletes, akcentusmentes magyarsággal, ami valami egészen egyedülálló teljesítmény.

Nincs tökéletes film, így az Árva sem az, lehet találni benne apró koszokat. Bennem például hiányérzetet hagyott, hogy nem tudjuk meg, pontosan mi volt Klára motivációja arra, hogy mégis magához vegye a fiát. De fölöslegesnek érzem a szőrszálhasogatást. Ha vannak is apró szépséghibák, azok csak még inkább kiemelik a nagy egész értékeit.


Link másolása
KÖVESS MINKET: