10 év után újra bíróság előtt a norvég tömeggyilkos, aki csökkenteni akarja a luxuscellájában töltendő éveit
Anders Breivik egy autóba rejtett pokolgéppel ölt meg nyolc embert Oslóban, majd másfél órával később gépfegyverrel összesen 69, többségében tizenéves fiút és lányt a norvégiai Utøya szigetén.
10 éve ül börtönben Anders Behring Breivik norvég tömeggyilkos, aki kedden bíróság elé áll, hogy 21 évnyi börtönbüntetésének csökkentését kérvényezze. Úgy érzi, már nem veszélyes a társadalomra. A szélsőjobbos terrorista ugyanakkor még nem jelezte, hogy megbánta volna a 2011-ben végzett tömegmészárlást.
Előbb egy autóba rejtett pokolgéppel ölt meg nyolc embert Oslóban, majd másfél órával később gépfegyverrel összesen 69, többségében tizenéves fiút és lányt a norvégiai Utøya szigetén.
Az áldozatok családtagjai és a túlélők azt mondják az AP hírügynökség szerint, hogy Breivik semmi mást nem akar, csak hogy a tárgyaláson is szélsőséges nézeteket terjesszen. Az AP szerint a tárgyalást követően néhány hét múlva hoz a bíróság ítéletet, addig viszont vélhetően a norvég sajtó Breivikről fog szólni.
Arra nincs sok reménye Breiviknek, hogy enyhítsék a büntetését, amely a norvég törvények szerint kiszabható maximális büntetés. Van egy olyan záradéka is, amely azt mondja ki, hogy határozatlan ideig fogva tarthatják, ha továbbra is veszélyes a társadalomra. A záradék nemcsak ezt mondja ki, hanem arra is lehetőséget ad, hogy Breivik tíz év elteltével feltételes szabadlábra helyezést kérhet. Erre alapul a terrorista kérelme most.
Breivik amúgy a világ legtöbb börtönéhez képest kiváló körülmények közt él, egy háromszobás zárkában, rendkívül szigorú biztonsági intézkedések mellett őrzik a Skien börtönben. Van lehetősége játszani videójáték konzolokkal, de a cella fel van szerelve tévével, DVD-lejátszóval és elektromos írógéppel is. Kondigépei vannak a zárkában, és naponta kimehet egy nagyobb udvarra is, tehát a testmozgás is biztosított maximálisan.
Breivik az elmúlt 10 évben leérettségizett, és most már egyetemen tanul. A bebörtönzése óta őt kísérő pszichiáter viszont azt mondja, hogy semmilyen változást nem fedezett fel Breivik magatartásában 10 év alatt.
10 éve ül börtönben Anders Behring Breivik norvég tömeggyilkos, aki kedden bíróság elé áll, hogy 21 évnyi börtönbüntetésének csökkentését kérvényezze. Úgy érzi, már nem veszélyes a társadalomra. A szélsőjobbos terrorista ugyanakkor még nem jelezte, hogy megbánta volna a 2011-ben végzett tömegmészárlást.
Előbb egy autóba rejtett pokolgéppel ölt meg nyolc embert Oslóban, majd másfél órával később gépfegyverrel összesen 69, többségében tizenéves fiút és lányt a norvégiai Utøya szigetén.
Az áldozatok családtagjai és a túlélők azt mondják az AP hírügynökség szerint, hogy Breivik semmi mást nem akar, csak hogy a tárgyaláson is szélsőséges nézeteket terjesszen. Az AP szerint a tárgyalást követően néhány hét múlva hoz a bíróság ítéletet, addig viszont vélhetően a norvég sajtó Breivikről fog szólni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Eljárást indított a Médiatanács a közmédia, a TV2 és a HírTV ellen a Voks 2025-kampány miatt
Több csatorna is a közzétett tartalmakkal megsérthette azt a törvényi rendelkezést, amely előírja, hogy a társadalmi célú reklámokat más médiatartalmaktól optikai és akusztikus figyelemfelhívással megkülönböztetetten kell közzétenni - áll a közleményben.
Közleményt adott ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) arról, hogy eljárást indított a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-vel, a TV2 Zrt.-vel, valamint a HírTV Zrt.-vel szemben. Indoklásuk szerint „mivel ezen médiaszolgáltatók a május 16. – június 20. közötti időszakban az M1, M2, M4 Sport, M5, Duna és Duna World, valamint a TV2 és a HírTV csatornákon közzétett tartalmakkal megsérthették azt a törvényi rendelkezést, amely előírja, hogy a társadalmi célú reklámokat más médiatartalmaktól optikai és akusztikus figyelemfelhívással megkülönböztetetten kell közzétenni.”
A Media1 cikke szerint a közleménye azt nem írja, hogy milyen ügyről van szó. De szerintük "az időbeli egybeesés és az eset körülményeinek leírása alapján egyértelműen" arról lehet szó, hogy a kormány Voks2025 nevű kezdeményezését hír- és egyéb műsorokban népszerűsítette.
Ezt azonban a médiatörvény szerint nem tehették volna meg. A Media1 emlékeztet rá, hogy a kormány Ukrajna-ellenes kampányának elemét, a Voks2025 logót elhelyezték a tévéképernyőn. Ezzel pedig reklámozták a kormányzati kampányt, cselekvésre ösztönözve a tévénézőket.
A portál megemlíti azt is, hogy korábban hasonló módon népszerűsítette az M1 Híradó a választások előtt a Fideszt, előfordult, hogy Orbán Viktor reklámfilmjét sugározták híradós riportnak álcázva.
Közleményt adott ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) arról, hogy eljárást indított a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-vel, a TV2 Zrt.-vel, valamint a HírTV Zrt.-vel szemben. Indoklásuk szerint „mivel ezen médiaszolgáltatók a május 16. – június 20. közötti időszakban az M1, M2, M4 Sport, M5, Duna és Duna World, valamint a TV2 és a HírTV csatornákon közzétett tartalmakkal megsérthették azt a törvényi rendelkezést, amely előírja, hogy a társadalmi célú reklámokat más médiatartalmaktól optikai és akusztikus figyelemfelhívással megkülönböztetetten kell közzétenni.”
A Media1 cikke szerint a közleménye azt nem írja, hogy milyen ügyről van szó. De szerintük "az időbeli egybeesés és az eset körülményeinek leírása alapján egyértelműen" arról lehet szó, hogy a kormány Voks2025 nevű kezdeményezését hír- és egyéb műsorokban népszerűsítette.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fontos közlekedési szabály változik szombattól: már nem az utas fizet, ha nincs bekötve a biztonsági öv
A jogszabály július 5-én lép hatályba, az objektív felelősség alapján a bírság a jármű tulajdonosát terheli. A cél a hatékonyabb eljárás és az alacsony övhasználati arány javítása.
A rendőrség márciusban egy hét alatt több mint 16 ezer esetben szabott ki bírságot, mert az autóban ülők nem használták a biztonsági övet. A hatóságok évek óta próbálják elérni, hogy többen bekapcsolják az övet, de a statisztikák szerint ez nem sokat változott.
Ezért szigorították a szabályokat. A június 19-én megjelent Magyar Közlöny szerint július 5-től életbe lép egy új jogszabály, amely szerint már nem az utas, hanem az autó üzemben tartója vagy használója felel a biztonsági öv használatáért, vette észre a Telex.
Ez azt jelenti, hogy ha valaki nem köti be magát, a rendőrség automatikusan a jármű tulajdonosát bünteti meg.
A változtatás célja, hogy hatékonyabbá váljon az eljárás, mert eddig az ügyek többsége eredménytelenül zárult. Ennek oka többnyire az volt, hogy a címzettek nem válaszoltak a hatóságok megkereséseire, vagy másik családtagra hivatkoztak. Az új rendszer az objektív felelősség elvén alapul, vagyis a hatóság vélelmezi, hogy a jogsértést az autó üzemben tartója követte el.
A rendőrség ezentúl kamerákkal is ellenőrizni fogja, hogy az autókban mindenki be van-e kötve.
A szabályozás szerint jelenleg is pénzbírság jár, ha valaki nem használja az övet: lakott területen ez 20 ezer forint, lakott területen kívül 30 ezer forint, autóúton és autópályán pedig 40 ezer forint.
„Az Európai Bizottság tavalyi jelentése szerint a biztonsági öv használata akár 60 százalékkal csökkenti a halálos balesetek kockázatát az autókban elöl ülők esetében és 44 százalékkal a hátul ülőknél.” A gyerekek biztonságát szolgáló gyerekülések használata szintén fontos, hiszen ezek körülbelül 60 százalékkal csökkentik a súlyos vagy halálos sérülések esélyét.
A módosítás indoklása szerint Magyarországon még mindig kevesebben használják a passzív biztonsági eszközöket, mint az uniós országok többségében.
A rendőrség márciusban egy hét alatt több mint 16 ezer esetben szabott ki bírságot, mert az autóban ülők nem használták a biztonsági övet. A hatóságok évek óta próbálják elérni, hogy többen bekapcsolják az övet, de a statisztikák szerint ez nem sokat változott.
Ezért szigorították a szabályokat. A június 19-én megjelent Magyar Közlöny szerint július 5-től életbe lép egy új jogszabály, amely szerint már nem az utas, hanem az autó üzemben tartója vagy használója felel a biztonsági öv használatáért, vette észre a Telex.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hatvanhét éves korában elhunyt Michael Madsen amerikai színész, producer, rendező, forgatókönyvíró, költő és fényképész. Szívroham végzett vele csütörtök reggel, a malibui otthonában találták rá - a hírt menedzsere közölte.
A színészt leginkább a Quentin Tarantinóval közös munkáiból ismeri a közönség.
Filmes pályafutása során több mint kétszáz filmben szerepelt, többek között a Thelma és Louise (1991), a Kutyaszorítóban (1992), a Szabadítsátok ki Willyt! (1993), a Wyatt Earp (1994), A lény (1995), a Fedőneve: Donnie Brasco (1997), a Kill Bill-filmek (2003, 2004), a Sin City – A bűn városa (2005) és az Aljas nyolcas (2015).
Jellegzetes, rekedt hangja miatt szinkronszínészként, de számítógépes játékokban is hallható volt.
Hatvanhét éves korában elhunyt Michael Madsen amerikai színész, producer, rendező, forgatókönyvíró, költő és fényképész. Szívroham végzett vele csütörtök reggel, a malibui otthonában találták rá - a hírt menedzsere közölte.
A színészt leginkább a Quentin Tarantinóval közös munkáiból ismeri a közönség.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Több tucat ember gyűlt össze a győri kórháznál, hogy időpontot kérjenek MR- vagy röntgenvizsgálatra. A betegek már kora reggel sorba álltak, és sokan órákon át várakoztak a tűző napon, tudta meg az RTL Híradó.
Akadt olyan is, aki jóindulatú agydaganattal érkezett, mások magas vérnyomással vagy több tíz kilométeres utazás után próbáltak bejutni.
Volt, aki annyira rosszul lett a hőségtől, hogy segítségre szorult.
A sorban állók elmondása szerint nem először fordult elő ilyen eset. Mivel havonta csak egyszer lehet időpontot kérni a vizsgálatokra, sokan egyszerre próbálnak hozzájutni az ellátáshoz.
A várakozókat végül Boncsarovszky Péter, a Fidesz önkormányzati képviselője kezdte el vízzel kínálni, hogy enyhítse a hőség okozta kellemetlenségeket.
A képalkotó vizsgálatokat az Affidea magánszolgáltató végzi az állami finanszírozás keretében, a győri kórház épületében. A kórház az RTL Híradó kérdésére közölte: „a várakozás az Affidea Központ időpontfoglaló rendszerének megnyitása miatt alakult ki”, és miután tudomást szereztek róla, „egy zárt fedett folyosót biztosítottak a várakozóknak”.
Nem ez az első hasonló eset: tavaly Józsefvárosban is többórás sorban állással jártak az ultrahang-időpontok, sokan már hajnalban sorba álltak.
Több tucat ember gyűlt össze a győri kórháznál, hogy időpontot kérjenek MR- vagy röntgenvizsgálatra. A betegek már kora reggel sorba álltak, és sokan órákon át várakoztak a tűző napon, tudta meg az RTL Híradó.
Akadt olyan is, aki jóindulatú agydaganattal érkezett, mások magas vérnyomással vagy több tíz kilométeres utazás után próbáltak bejutni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
