"Odamész és durvább rák van a levesben, mint egy thai étteremben" – 6 jó hely Újpesten
"Gróf Károlyi István tudatosan hozta létre ezt a települést s az ő álmait váltotta valóra az a sok-sok ember − gyáros, kereskedő, tanító, munkás − akik hittek a jövőben. Talán nincs is az országban még egy ilyen város, amely ilyen nagy lendülettel fejlődött, amely a semmiből ilyen nagyszerűt teremtett."
Biró Endre, Újpest: Egy 100 éves város emlékei
Budapest, kerületeinek sokszínűségét tekintve igazán hasonlít sok más nagyvároshoz. Eleve külön világ Buda és Pest, de az sem mindegy, hogy Pesten belül merre kószálunk.
Újpest nem egy turistaközpont, de a lokálpatrióták hosszasan tudnák mesélni, hogy miért gyönyörű az ottani élet, és ehhez a sportnak sincs feltétlenül köze.
Én, aki csak látogatóba és átutazóba járok sokszor arra, valószínűleg teljesen más előnyeit ismerem, de ezek a szempontok másnak is érdekesek lehetnek.
Újpesten, a központban van egy nagyon erős gasztrós mag, amiről mindig örömmel mesélek, és az új piac megnyitásával ez a helyzet csak még kecsegtetőbb lett.
Szent István tér 13-14.
Ha mostanában veszitek Újpest felé az irányt, már az új piac tetőkertjéről bámulhatjátok a régi bontási folyamatait. Érett már ez erősen, és az új épület sokkal több igényt kielégít. Rendezvény és bevásárlóközpont lett egyben. Szóval már nem csak húsért és zöldségért, de egy jó színházi előadásért vagy koncertért is lehet erre járni.
Alul csodaszép, rendezett sorokban találhatóak az árusok, és az üzlethelyiségek is szépen telnek meg élettel.
Az első emeleten még sok üres hely van, de mindenképpen érdemes ide is felmenni, hiszen innen a legszebb a látvány és van már olyan gasztrós állomás is, ami kihagyhatatlan...
Szent István tér 13-14.
Több olaszt a piacokra! Én teljes mellszélességgel támogatom, hogy a frissen készült házi tésztáknak és pizzáknak még nagyobb teret adjunk.
A Centróban a környék legjobb kávéja mellett olyan tésztát és pizzát is ehettek, amire biztos nem lesz panasz. Se az árakra, se az ízekre.
Ha pedig otthonra is vinnétek hasonló finomságokat, több alapanyagot is be tudtok szerezni náluk. Például a friss, sokféle színben és formában pompázó tésztát is. Hőtőben 1-2 napig jól elvannak, és kifőzés után az igazi, olasz tésztázás élményét nyújtják. Teszteltem!
Szent István tér 3.
A kedvenc helyem Újpesten a Calavera.
Nyitáskor jártam itt először, és bár azóta a személyzet több tagja is lecserélődött, a minőség változatlan maradt. Sőt! Mondok jobbat! Szerintem az adagok nagyobbak lettek. Itt 3000 forint alatt olyan tálat kap az ember, amire a belvárosban nem számíthat.
Az italkínálat brutális, a déli menü is bőséges, és az étterem hangulata mindig jobb kedvre derít.
Színek, ízek és illatok kavalkádja, ami egy ebédhez éppúgy tökéletes, mint egy meghittebb vacsorához.
(Tuti tipp: Fajitas! Ha az egészet betolod, kis túlzással másnap sem leszel éhes!)
Szent István tér 1.
Talán a Központ miatt vacsoráztam életem először Újpesten. És örömmel jelenthetem, hogy most is megéri ide betérni.
Az új, őszi étlap klasszikus magyaros fogásokat elevenít fel, tipikusan olyanokat, ami a hidegebb őszi-téli napokon extra energiát ad. Ilyen a kissé megreformált gödöllői csirkecomb, vagy az általunk is kóstolt kacsamáj brulée bodzában marinált lilahagymával, fügével, fonott kaláccsal, és a sertésszűz juhtúrós sztrapacskával, savanyú káposztával, rozmaringmártással. De burgerben is nagyon jók. A legfinomabb házi borgonyacsipszet kínálják hozzá.
És ha az italokra is kitérünk egy kicsit, akkor ebben az esetben nem alkoholt, hanem szörpöt ajánlanék:
A Mayer Szörpnek elképesztő kínálata van, és a Központban szinte minden opció megtalálható. Bodza vagy fahéjas szilva? Mindkettő!
Árpád út.62
Az Egyelek + -et több újpesti is ajánlotta már nekem, míg végre én is eljutottam, és elsőre kicsit meg is lepődtem. Az ismerőseim ételfotói alapján egy pöpec étteremre számítottam, de az Egyelek + inkább egy klasszik "főzelékfalóra" emlékeztet. És az ember akkor borul meg, amikor beleolvas a menübe, vagy eléteszik az ételt.
Ismeritek azt az érzést, amikor láttok egy baromi durva műtermi fotót egy helyről és az ott készült ételről, majd elmentek személyesen, és minden sokkal bénább és ízre is inkább csak semmilyen? Na ez a hely a tökéletes ellentéte ennek! Nem néznéd ki belőle, nem tűnik a Facebookon sem kecsegtetőnek... aztán odamész és durvább rák van a levesben, mint egy thai étteremben.
Ki érti ezt?
Amúgy az említett kókusztejes csirkelevest elvitelre kértem, így én sem fogok nektek csinos képet szolgáltatni róla... úgy látszik ez egy ilyen történet: Hallasz róla valahonnan, de a saját szemeddel kell bizonyosságot szerezned!
+
Szent István tér 6.
A következő új kedvencem nem szigorúan étterem, de úgy gondolom, hogy ha az újpesti gasztronómiáról beszélünk, akkor kihagyhatatlan.
Az Ételműhely Dóri és Barnabás első gyermeke (a második már Dóri pocakjában várakozik). Dóri az egyik legklasszabb gasztroblog szerzője (https://wanderfoodwonder.blog.hu), Barnabás pedig szakácsként dolgozik, így nem nehéz elhinni, hogy egy szakmailag megalapozott helyet nyitottak.
A Ételműhely gyakorlatilag bloggerek és fotósok számára bérelhető stúdió, de kisebb workshopokat is lehet itt tartani. Az árak úgy lettek kialakítva, hogy a konkurenciához képest kecsegtetőek legyenek a dolgozni vágyók számára (pontos infókat megkeresés után üzenetben tudnak küldeni).
Érdemes figyelni az oldalukat "földi halandóként" is, mert lesz amikor lakásétteremmé alakul a stúdió, és vannak olyan rendezvények, amire bárki jelentkezhet. Csak szemezgetek a legfrissebbek közül: 5 kontinens teakóstoló - Haladó, Gasztroajándék workshop, Mézet az asztalra! workshop
++
Ha már Ételműhely, akkor egy lépéssel még tovább mennék... Nem bírom nem megemlíteni Dóri könyvét!
Iklódi Dóra: Cukormentes örömök
Nemrég jelent meg ez a klassz szakácskönyv, ami elsősorban cukorbetegségben vagy inzulinrezisztenciában szenvedőknek lehet kincs, de az egészséges(ebb) életmódra törekvők is haszonnal forgathatják.
(Meg a cöliákiában, laktózintoleranciában vagy tejfehérje érzékenységben szenvedők, és a 160 gramm szénhidrát diétát követők...)
Kis odafigyeléssel ma már könnyedén folytathatunk reform életmódot, de az arányokra tényleg oda kell figyelni. A régi jól bevált receptjeinkben nem elég a fehér lisztet tönkölyre csereélni, vagy a cukrot mással helyettesíteni, mert... mert egyszerűen nem fognak ugyanúgy viselkedni az új alapanyagok.
Szóval egy olyan könyv, mint amit Dóri írt, főleg a kezdeti lépésekben lehet nagy segítség, míg ráérez az ember, és megtanul egy kicsit másképpen főzni.
A könyvben vannak reggelik, tízóraik, uzsonnák, péksütemények, saláták, főételek és desszertek is. És azt említettem már hogy csodaszép ételfotók?! Bizony!
Nem akarok nagy szavakat használni, DE... ez az egyik legfinomabb leves, amit valaha kóstoltam
