Így találkozik a magyaros és a mediterrán konyha a Hazai Provence 84 Bisztrójában – Endrédi Zoltán séffel beszélgettünk
A Balaton-felvidék ma már nemcsak a borairól és panorámájáról ismert, hanem azokról a gasztrohelyekről is, amelyek saját karakterrel és erős szemlélettel dolgoznak. A kapolcsi Hazai Provence és a hozzá tartozó 84 Bisztró pontosan ezt a világot képviseli: egy helyet, ahol a szezonális, helyi alapanyagokra és saját fűszerkertjük növényeire épülő bisztrókonyha, a provence-i hangulat, valamint a magyaros és mediterrán ízek természetes találkozása adja a hely saját karakterét.
A 84 Bisztró konyháját vezető Endrédi Zoltán séffel inspirációról, helyi termelőkről, szezonális fogásokról és arról beszélgettünk, hogyan lehet a Balaton-felvidék hangulatát természetesen megmutatni a tányérokon.
Hazai Provence: balatoni menedék Kapolcson
A Hazai Provence nemcsak egy szálláshely, hanem egy olyan vidéki menedék a Balaton-felvidék szívében, ahol a gasztronómia, a wellness és a természetközeli kikapcsolódás természetesen kapcsolódik össze. A levendulamezőkkel és mediterrán hangulatú udvarral körülvett birtokon wellnessélmények, élőzenés vacsorák és provence-i hangulatú szobák várják azokat, akik néhány napra kiszakadnának a hétköznapi rohanásból.
- Hogyan és mikor kerültél a Hazai Provence étterméhez, a 84 Bisztróhoz, és mi fogott meg benne igazán? Van személyes kötődésed a régióhoz?
- Endrédi Zoltán séf: Személyes kötődésem korábban nem volt a régióhoz, viszont az előző tulajdonosokat gyerekkorom óta ismerem, baráti kapcsolat köt össze minket. Már korábban is tudtam a helyről, időnként szakmai tanácsokat is kértek tőlem.
Amikor jobban megismertem a koncepciót és a környezetet, egyre közelebb került hozzám az egész szemlélet.
Utánanéztem a fejlesztési terveknek és annak, hogyan gondolkodik a cégcsoport a jövőről – ez meggyőzött arról, hogy itt érdemes dolgozni.
- Volt olyan meghatározó élményed – utazás, étel vagy személy –, ami a mostani konyhai filozófiádat formálta?
- Endrédi Zoltán séf: Nagyon sokat köszönhetek azoknak a szakembereknek, akikkel együtt dolgozhattam korábban. Ruprecht Lászlótól (Stílusos Vidéki Éttermiség egyesület elnöke) rengeteget tanultam és ezt a tudást később a csopaki Szent Donátban tudtam igazán kibontakoztatni. Tőle sokat tanultam az ételek technológiai megközelítéséről, a tálalásról és arról, hogyan lehet modernebben gondolkodni a gasztronómiáról. Varga Roland (korábban a Chianti/Gusto 13 vonalán vált ismertté Veszprémben), szintén nagy hatással volt rám – nemcsak szakmailag, hanem szemléletben is.
Szeretem azt a közvetlenebb, lazább, mégis magas minőségre törekvő stílust, amit egy jó bisztró képvisel.

- Hogyan találkozik a magyaros és a mediterrán konyha bisztró jelleggel a Balaton-felvidéken?
- Endrédi Zoltán séf: Számomra ez a kettő nagyon jól összeilleszthető. A magyar alapokhoz sok mediterrán hozzávalót és technikát használok. Egy ragulevesben például megjelenhet a bazsalikom vagy a paradicsom, miközben ott vannak benne az erdei gombák, a vadas karakterek és a burgonyagombóc is.
Természetesen gluténmentes verzióban, mert manapság erre is fontos figyelni.
Szeretek olyan alapanyagokkal dolgozni, mint a kacsamáj, a fekete kagyló vagy a paradicsom és fokhagyma párosa. A cél az, hogy a két világ természetesen találkozzon a tányéron.
- Mit jelent a gyakorlatban, hogy a térség legjobb kézműves alapanyagaival dolgoztok?
- Endrédi Zoltán séf: Nagyon fontos számunkra a helyi termelőkkel való kapcsolat.Nemcsak azért, mert kiváló alapanyagokat kapunk tőlük, hanem azért is, mert szeretnénk támogatni őket és életben tartani ezt a közösséget.
Rendszeresen járunk piacokra is, és azt látom, hogy egyre erősebb a helyi termelői kultúra.
Ez a vendégeknek is fontos visszajelzés: tudják, honnan érkezik az alapanyag és hogy valódi értékek kerülnek az asztalra.
A folyamatosan megújuló, szűk ételkínálat mennyire ad teret a kreativitásodnak?
- Endrédi Zoltán séf: A kreativitást leginkább a séfajánlatok és a táblás ételek tartják életben. Ezeknél lehet igazán reagálni az aktuális alapanyagokra vagy akár egy hirtelen jött ötletre.
Persze közben figyelni kell a gazdaságosságra is: az alapanyagárakra, a romlandóságra és a nyersanyagveszteségre. Egy málna például gyönyörű alapanyag, de nagyon érzékeny is. A jó konyha nemcsak kreativitás, hanem tudatos tervezés is.
- A 84 Bisztró két Michelin-ajánlással is büszkélkedhet. Mit jelent ez számodra?
- Endrédi Zoltán séf: A Michelin-ajánlások elsősorban az előző séf munkáját dicsérik, ezért ezt nagy tisztelettel kezelem, és törekszem arra, hogy a vendégeink számára továbbra is a megszokott minőséget nyújtsam.

- Hogyan születik meg egy új fogás nálad?
- Endrédi Zoltán séf:
Tavasszal például a medvehagyma és a spárga megkerülhetetlen. A mostani időszakban ezek több fogásban is visszaköszönnek.
A tavaszi étlapból különösen közel áll hozzám a medvehagymás krémleves kecskesajtos panna cottával, de hétvégi ajánlatként készítünk spárgakrémlevest és erdei gyümölcskrémlevest is. A kacsamellhez mindig az aktuális gyümölcsöket társítjuk, mert szeretem, amikor a szezon valóban jelen van a tányéron.
Az elmúlt 25 évben nagyon sok párosítást kipróbáltam, így ma már ösztönösen érzem, mi működik jól együtt. Vannak személyes kedvenceim is: például a mangófagylaltot nagyon szeretem, és a nepáli bors is gyakran inspirál, főleg halételeknél.
- A régió borai hangsúlyosan megjelennek nálatok. Hogyan áll össze egy étel–bor kapcsolat a konyhában?
- Endrédi Zoltán séf: Kilenc évig dolgoztam a Szent Donát Borászat séfjeként, így a borok világa mindig közel állt hozzám. Nálunk nincs klasszikus, mereven kialakított étel-bor párosítás, viszont ha a vendégek kérdeznek, nagyon szívesen segítünk ajánlani.
A 84 Bisztró borlapján ezért hangsúlyosan jelennek meg a régió borai, a gyöngyözőboroktól egészen a champagne-okig.
- Mit szeretnél, mit vigyenek magukkal a vendégek, amikor távoznak a 84 Bisztróból?
Endrédi Zoltán séf: Azt, hogy jó volt itt lenni. Hogy kaptak egy őszinte, szerethető élményt – nemcsak az ételekben, hanem hangulatban is.



