Szijjártó: „41 ezer Pfizer vakcina cseh barátainknak”

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke szombat reggeli Facebook-posztjában arról írt, hogy a magyar kormány orosz segítséggel próbálja befolyásolni a választásokat. A politikus szerint Kádár János óta Orbán Viktor az első, aki „behívja az oroszokat a hazánkba”.

Magyar Péter több helyről származó információi szerint az orosz katonai hírszerzés (GRU) emberei már hetek óta Budapesten vannak, hogy befolyásolják a magyar választás eredményét. Hozzátette, ugyanezt tették korábban Moldáviában is, és szerinte példátlan, hogy „a bukás előtt álló hatalom saját érdekében külső beavatkozással akarja befolyásolni a magyar választást”. A posztban felszólította Orbán Viktort, hogy állítsa le az akciót, és utasítsák ki az országból a diplomáciai fedésben érkező orosz titkosszolgákat.

– olvasható a bejegyzésben.

A Tisza Párt elnöke szerint Magyarországnak olyan vezetésre van szüksége, amely semmilyen keletről érkező fenyegetésnek nem teszi ki az országot, jöjjön az Putyintól vagy Zelenszkijtől. Álláspontja szerint a nemzeti érdek az, hogy Magyarország stabil és kiszámítható partner maradjon, mert a szövetségi rendszerek és a felelős külpolitika erősítik az ország biztonságát és szuverenitását, míg Orbán Viktor akciói gyengítik azt. Magyar Péter arra is utalt, hogy idén van 1956 hetvenedik évfordulója, és a magyarok nem fogják tétlenül nézni, hogy Orbán Viktor „ránk hívja az oroszokat”. A bejegyzés végén mindenkit szavazásra buzdított április 12-én, majd azzal zárt: „Éljen a szabad, független, európai Magyarország! Ruszkik haza!”

Magyar Péter állításait több magyar és nemzetközi oknyomozó cikkre alapozta, amelyek szerint az orosz katonai hírszerzéshez (GRU) köthető, diplomáciai mentességet élvező személyek hetek óta Budapesten tartózkodnak az április 12-ére kiírt országgyűlési választás befolyásolásának céljával. Elsőként Panyi Szabolcs a VSquare hírlevelében névtelen európai nemzetbiztonsági forrásokra támaszkodva azt írta, hogy a műveletet Vlagyimir Putyin első kabinetfőnök-helyettese, Szergej Kirijenko koordinálja, és egy háromfős, GRU-hoz köthető csapat a budapesti orosz nagykövetségről dolgozik. A magyar kormány ezeket az állításokat hivatalosan nem kommentálta.

Váratlan bocsánatkéréssel fordult a szomszédos országokhoz szombaton Maszúd Peszeskján iráni elnök, miután országa egy hete rakétákkal és drónokkal támadja az amerikai erőket befogadó öböl-menti államokat. Az állami televízióban közvetített beszédében az elnök bejelentette, hogy Irán leállítja a katonai akciókat.

– közölte a The Guardian tudósítása szerint. Peszeskján tudatta azt is, hogy Irán ideiglenes vezetői tanácsa jóváhagyta a döntést: „Mostantól nem szabad támadni a szomszédos országokat, és nem szabad rakétát indítani rájuk, hacsak nem onnan indul ellenünk támadás. Úgy gondolom, ezt diplomáciával kell megoldanunk.”

A bejelentés egy héttel azután érkezett, hogy február 28-án amerikai és izraeli erők összehangolt légicsapásokat mértek iráni célpontokra. Válaszul Teherán megtorló rakéta- és drónhullámokat indított többek között Bahrein, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek ellen. A támadások még a bocsánatkérés reggelén is folytatódtak: a szaúdi légvédelem szombat hajnalban négy drónt semmisített meg egy olajmező térségében. Az elmúlt napok offenzívájának méretét jelzi, hogy az Egyesült Arab Emírségek egy korábbi közlése szerint csak március 3-ig 186 ballisztikus rakétát észleltek a légterükben, amelyek többségét sikeresen elfogták.

Mindeközben Donald Trump amerikai elnök pénteken a Truth Social platformon követelt feltétel nélküli megadást Irántól. „Nem lesz alku Iránnal, csak a FELTÉTEL NÉLKÜLI MEGADÁS!” – írta bejegyzésében. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök pedig korábban kijelentette, hogy a hadműveletet folytatják. „A művelet addig folytatódik, ameddig szükséges” – fogalmazott.

– ezzel a mondattal jelent meg egy középkorú férfi a Magyar Kétfarkú Kutya Párt mohácsi standjánál, aki kérdésre elismerte, hogy fideszes aktivista, majd aláírt és továbbsietett. A Népszava riportja az ajánlásgyűjtés utolsó napján, pénteken készült Mohácson, percekkel a 16 órás határidő lejárta előtt, ahol a párt végül sikeresen gyűjtötte össze az országos lista állításához szükséges ajánlásokat.

A hajrában a párt listavezetője és pártigazgatója, Nagy Dávid is a helyszínen volt, aki a végkimerülés határán győzködte az embereket. „Teljesen elfáradtam lelkileg, úgy utazok majd haza, mint egy szobanövény” – mondta, hozzátéve, hogy mostanában napi 3-4 órát alszik. „Úgyhogy ebben hasonlítok Orbán Viktorra” – jegyezte meg. A munka végül eredményes volt, a párt leadta az országos lista állításához szükséges ajánlásokat.

Az aláírók többsége azzal érkezett, hogy semmiképpen nem akar a Fideszre szavazni. „Nagyon bírom a társaságot, mert ki merik nyitni a szájukat” – nyilatkozta egyikük.

„Nincs nagy tömeg a Kutyapárt mögött” – idézte az egyik gyakori érvet egy idős nő.

A két párt között a hangulat kifejezetten feszült. Nagy Dávid szerint miközben ők arról próbálják meggyőzni az embereket, hogy a Tisza nem akarja háborúba vinni az országot, addig Magyar Péter folyamatosan őket kritizálja. A pártigazgató szerint a Tisza Párt „hasonló gyűlöletcunamit” zúdít rájuk, mint a Fidesz, ezért határokat szeretne szabni és megvédeni az embereiket. A konfliktus hátterében Magyar Péter többször hangoztatott véleménye áll, miszerint aki az ellenzéki oldalon „ráindul” a Tiszára, az Orbán Viktor hatalomban maradását segíti.

A Kutyapárt stratégiája szerint biztosan indulnak országos listán, az egyéni körzetekben viszont a jelöltjeikre bízzák a döntést.

Amikor Kovács Gergely pártelnök látszólagos passzivitásáról kérdezték, Nagy Dávid egy matricát adott át, amely egy korábbi interjúból származó idézetet tartalmazott: „Nem tudom, nem olvastam, nincs rá időm”. A pártigazgató szerint ezt a jelenséget „ki kell nevetni és kész, és egyébként ez egy bizonytalan szavazóknak tett gesztus”.

Ahogy korábban mi is beszámoltunk róla, magyar terrorelhárítók csaptak le csütörtökön egy benzinkútnál két, Ausztriából Ukrajnába tartó páncélozott pénzszállítóra. A járművekből 40 millió dollárt, 35 millió eurót és kilenc kilogramm aranyat foglaltak le, az ukrán állami Oschadbank hét munkatársát pedig ideiglenesen őrizetbe vették pénzmosás gyanújával. Az ügy azonnal diplomáciai vihart kavart Budapest és Kijev között, Ukrajna állami terrorizmussal és túszejtéssel vádolta Magyarországot.

Péntek este Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter már arról számolt be, hogy a banki alkalmazottakat szabadon engedték. „Biztonságban vannak, és már az ukrán határon túl” – írta az X-en. Ezzel szemben Kovács Zoltán magyar kormányszóvivő korábban a hét ukrán kiutasítását helyezte kilátásba. Az ukrán külügyminisztérium bekérette a magyar ügyvivőt, és azt tanácsolta állampolgárainak, hogy ne utazzanak Magyarországra.

Szijjártó Péter külügyminiszter azonnali magyarázatot követelt Ukrajnától, és feltette a kérdést, hogy nem az „ukrán háborús maffia” pénzéről van-e szó. Szerinte a szállítmány kísérőinek „egyértelmű kapcsolataik vannak az ukrán titkosszolgálatokkal”. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai szerint január óta összesen 900 millió dollárt, 420 millió eurót és 146 kilogramm aranyrudat szállítottak Magyarországon keresztül Ukrajnába.

Az Oschadbank visszautasította a vádakat, és rutineljárásról beszélt. Közleményük szerint az orosz invázió kezdete óta a devizatartalékokat és a nemesfémeket kizárólag közúton, hetente szállítják. Azt is közölték, hogy a járművek GPS-jelei Budapest belvárosában, egy biztonsági szerv épülete mellett jeleztek. A fogvatartottak magyar ügyvédje, Horváth Lóránt a Reutersnek azt mondta, nem engedték hozzá a védenceihez. „Ez felháborító eljárás” – jelentette ki.

A bécsi Raiffeisen Bank International, amelytől a szállítmány indult, a banktitokra hivatkozva nem erősítette meg az ügyletet, de szóvivőjük közölte, hogy régóta folytatnak bankjegy-kereskedelmet, írja a Kurier.at.

„Folyamatos egyeztetésben állunk a szabályozó hatóságokkal, amelyek részletes információkat kapnak az RBI-től a kereskedett volumenekről, a valutákról és a kiszolgált országokról” – hangsúlyozta. Gerhard Bösch, az ukrán PrivatBank korábbi vezérigazgatója szerint a magyar pénzmosási vádak nevetségesek.

– mondta.

A pénzszállítási ügy egybeesik a két ország között az orosz olajszállításokról folyó vitával. Miután a Barátság kőolajvezetéket január végén orosz támadás miatt sérülés érte, a budapesti kormány gyors javítást és a tranzit újraindítását sürgette. Az ukrán fél szerint ez nem lehetséges, amit Magyarországon és Szlovákiában is kétkedéssel fogadnak. A nyomásgyakorlás részeként Magyarország blokkolja egy, az EU által Ukrajnának szánt, létfontosságú hitel folyósítását is. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök erre reagálva burkoltan azzal fenyegette meg Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy katonáit is beveti.