„Mikor fedeztem fel, hogy a Télapó nem létezik?” – felnőttek vallottak gyerekkoruk nagy traumájáról
Ennek sok oka lehet: a szülők nem figyelnek eléggé arra, hogy eltüntessék az ajándék-előkészítés nyomait, felismerik a Télapót alakító személyt, vagy esetleg az ajándékon lévő írást. Vannak, akik iskolatársaik „világosítanak” fel.
Az exeteri egyetem felmérése szerint, amelyet Chris Boyle pszichológus vezetett, a nyolcadik év körülre tehető az a kor, amikor a gyerekek eljutnak arra a felismerésre, hogy a piros ruhás, nagyszakállú bácsi, aki rénszarvas húzta szánon érkezik, csupán mesefigura – írta az IFLScience .
A „Santa Survey” címet viselő, e tárgyban első nemzetközi kutatásban 1200 embert szólaltattak meg különböző országokban, elsősorban felnőtteket, akik elmesélték a Télapóval kapcsolatos gyerekkori élményeiket. A megkérdezettek egyharmada bevallotta, hogy nagyon felkavarta a felismerés, hogy Télapó nincs is, 15% úgy érezte, hogy becsapták a szülei, 10% kifejezetten dühöt érzett. Ugyanakkor 65% játszott el a Télapó mítoszával, annak ellenére, hogy tudták, hogy nem létezik. Ugyanakkor interjúalanyok 34%-a nyilatkozott úgy, hogy még ma is szeretne hinni benne.
Érdekes eredményt hozott a felmérés a Télapó nemléte és a szülőkhöz fűződő kapcsolat tekintetében.
A válaszadók 56%-a állította, hogy nem vesztette el a felnőttekbe vetett hitét, amikor megtudta, hogy a Télapót csak kitalálták. Ezzel szemben 30%-nál ez a trauma aláásta a szülők iránti bizalmát.
Boyle szerint a válaszok többségében, függetlenül a valóság fogadtatásáról, érezhető volt egyfajta csalódás, amit a felnőtté vált gyerekek sem felejtettek el.
És hogyan viselkedtek a szülők, hogyan válaszoltak gyermekeiknek, ha rákérdeztek a Télapó létezésére? Alig egyharmaduk (31%) jelentette ki, hogy nemmel válaszoltak, amikor a gyermeknek kétségei támadtak, 40% viszont megmondta az igazságot.
A felmérésből, amelyet teljes egészében a jövő év elején hoznak nyilvánosságra, előzetesen kiemeltek néhány konkrét esetet. Egy amerikai kisfiú például úgy jött rá hétévesen az igazságra, hogy tanító néni ilyen című dolgozatot íratott velük: „Mikor fedeztem fel, hogy a Télapó nem létezik”? Egy másik gyerek azt hallotta az iskolában, hogy az Északi-sarkon nem él senki, a Télapó sem.
Egy nyolcéves gyerek azt volt képtelen megmagyarázni saját magának, hogy a Télapó miért nem visz ajándékokat a szegény gyerekeknek.
Egy másik, kilencévesen abból jött rá, hogy titokban írt egy e-mailt Lappföldre, de arról a címről nem érkezett válasz. Az is sokaknál előfordult, hogy felismerték azt a boltot, ahol az ajándékot vásárolták. Voltak, akik úgy vélték, a Télapó túl kövér ahhoz, hogy beférjen a kéménybe, mások pedig azt nem értették, hogy miért nem ég meg, ha a keményen keresztül érkezik.
Akadt azonban olyan is, aki azért tudta meg ötévesen, hogy mese az egész, mert annyira félt a nagydarab, fehér szakállas embertől, hogy amint meglátta, sírni kezdett, így szüleinek nem volt más választásuk, mint elmondani az igazságot.