ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Így készülhet(ne) fel a gyereked az életre – Ezt a 8 készséget fejlesztik a kreatív iskolák

Ha azt szeretnénk, hogy gyermekeink az iskolapadból kikerülve készen álljanak a 21. század kihívásaira, és sikeresek legyenek az életben, akkor az iskoláknak az alábbi 8 alapkompetenciát kellene fejleszteniük.
Szlafkai Éva írása a Szikra magazinblogon, Képek: Pexels - szmo.hu
2019. február 18.



A Szikra magazinblog gondolatébresztő cikkekkel inspiráló, szemléletformáló magazin azoknak, akiket hajt a kíváncsi tudásvágy.

A szikrák célja, hogy más nézőpontból is megvilágítsák a lehetőségeket, pozitív realista módon felrázzanak és kreatív szemléletre inspiráljanak, amely egy másfajta nézőpontot kíván. Kíváncsit...

A világ forradalmi változásokon megy keresztül. Az elmúlt 20-30 évben a digitális technológiák gyors fejlődése, és a népességrobbanás teljesen átalakította az életünk összes színterét, főként a gazdasági környezetet. Az iparosított oktatás, ami a megfelelt a 19-20. század igényeinek, ma már elavult, sőt, az igények teljesen átalakultak. Így nem az a megoldás egy rendkívül bizonytalan jövővel szemben, hogy javítunk a régi rendszeren, hanem teljesen másként csináljuk. Hogy mért és hogyan? A kreativitással és innovációval foglalkozó oktatási szakembernek, Sir Ken Robinsonnak van néhány javaslat a tarsolyában, amit meg is oszt a Kreatív iskolák című könyvében.

Szemléletváltás kell, mert a régi módszer nem működik

A standardizáló módszer célja, hogy felkészítse a diákokat a munka világára, ami mára teljesen megváltozott, és az adatok is azt mutatják, hogy ez a cél már nem teljesül. A frissdiplomás-munkanélküliség világszerte rekordokat dönt. A Földön kb. 600 millió 15-24 éves fiatal felnőtt él, akikből 73 millió munkanélküli, és ez a valaha feljegyzett legmagasabb arány.

Már Rubik Ernő is arra buzdított, hogy nem ismeretkonzerveket kellene átadni, hanem az ismeretek megszerzéséhez szükséges eszköztár használatát megtanítani, illetve fejleszteni a képességeket, valamint egyéniségként kezelni a diákokat. A legtöbb országban, ahogy hazánkban is van egy nemzeti tanterv, ami szigorúan előírja az iskoláknak, mit tanítsanak. A tantárgyak hierarchiába vannak rendezve, amelynek csúcsán az írás, olvasás és ma a STEM tantárgyak (Tudomány, a Technológia, a Mérnöktudomány és a Matematika) állnak. Ezután jönnek a humán tárgyak (történelem, földrajz, társadalomtudományok). Mivel a standardizálás az akadémikus tudást részesíti előnyben, így a gyakorlati tárgyak és a puha készségek fejlesztése hátra sorolódik, úgy mint a képzőművészet, dráma, tánc, zene, kommunikáció stb.

A jelenlegi rendszer szkeptikus a kreativitással, az önkifejezéssel, a nonverbális, a nem matematikai munkamódokkal, valamint a felfedezés, a képzelet és a játék általi tanulással szemben. - Sir Ken Robinson oktatási szakember, kreativitás szakértő

Számos országban látszik, hogy ez a standardizáló módszer már nem ér célt, és nem véletlen, hogy a PISA-méréseken legjobban teljesítő országok (Finnország, Kína) már elfordultak tőle és más szemléletet követnek. Tanulóikban inkább azokat a készségeket, képességeket és attitűdöket fejlesztik, amelyet a korábbi rendszer elfojtott, és amelyről alább olvashatsz (8K).

Nem (csak) a tudás, hanem a készség a fontos: kreatív iskolák kellenek

Az elmúlt 3-4 évtizedben az USA cégeinél több mint 1 millió állás tűnt el évente, és több mint 3 millió új munkahelyet hoztak létre. Az új állások betöltéséhez lényegesen más készségek kellettek, mint a régiekhez. Ráadásul felkészülni sem volt könnyű, mivel nem lehetett előre tudni, melyek lesznek ezek az új készségek. Az új állásokat olyan emberek kapták meg, akik már kifejlesztették magukban ezeket a képességeket, valamint olyanok, akik eléggé kreatívak és rugalmasak voltak a szakmai átképzésekhez, pályamódosításhoz.

Manapság a gazdaságok akkor működnek jól, ha az embereknek jó ötleteik vannak, vállalkozókedvük, motiváltak, megvalósítják a terveiket, és mindezzel állásokat teremtenek. Az IBM kezdeményezett 2008-ban egy felmérést, amelyben arról kérdeztek vezetőket, hogy milyen személyiségjegyekkel rendelkező alkalmazottakra van szükségük.

80 ország 1500 vezetőjével készített interjúból kiderül, hogy a két legfontosabb tulajdonság, amit egy alkalmazottól elvárnak a cégek a 21. században: a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodás képessége és az új ötletekben megnyilvánuló kreativitás.

Sok diplomásból egyébként ezek a készségek hiányoznak, viszont számos kiváló szakmunkásban megvannak, csak utóbbi csoportot beskatulyázzuk, nem értékeljük tudásukat. Ken Robinson azt mondja, hogy ez az akadémikus/szakmai kasztrendszer az oktatás egyik legrombolóbb hatású problémája. Közösségeink a tehetségek, szerepek és foglalkozások sokféleségétől függenek, és akkor érezhetjük magunkat sikeresnek munkákban, ha kiteljesedhetünk benne és motiváltnak érezzük magunkat, ez pedig nem diploma kérdése!

Szóval radikális szemléletváltásra lenne szüksége oktatás fronton (is), mert az emberek képességeit és személyiségét nem lehet standardizálni. Át kell térni a régi ipari modellről egy teljesen más elveken alapuló módszerre. Íme a “8K” kreatív oktatási módszer.

1. Kíváncsiság: az a képességünk, hogy kérdéseket tegyünk fel, és felfedezzük, hogyan működik a világ.

Mi mással is kezdődnek a felsorolás, mint a kíváncsisággal, amely a Szikra egyik kulcsszava is. A felfedezési vágy már gyermekkorunk óta hajt bennünket, így ismerkedünk a környezetünkkel, értjük meg a világot, tágítjuk a komfortzónánkat. Amikor kíváncsian fordulunk a minket érdeklő dolgok irányába, akkor óriási tudásvágy dolgozik bennünk, nyitottak leszünk és csak isszuk be a tudást mindentől és mindenkitől.

A jó tanárok arra buzdítanak, hogy folyamatosan kérdéseket tegyünk fel és ébren tartják a kíváncsiságunkat. Az iskola feladata lenne táplálni ezt a forrást, hogy ezzel a kiapadhatatlan munícióval előre vigyen minket és a világot.

2. Kreativitás: az a képességünk, hogy új gondolatokat alkossunk és más nézőpontból is lássuk a világot.

A Szikra másik kulcsszava a kreativitás, a kreatív nézőpont, és ennek a készségnek a fontossága Sir Ken Robinsonnál is erőteljesen megjelenik. Mi magunk alkotjuk a saját életünket, és a mi hozzáállásunktól függ, miként értelmezzük a körülöttünk lévő világot. Nézeteink, döntéseink, képességeink, érdeklődéseink határoznak meg bennünket, így nem árt fejlődő szemléletmódból tekinteni az életünkre ahhoz, hogy sikeresnek érezzük magunkat.

Mivel egyre inkább komplexebb feladatokkal kell szembenéznünk, fontos a problémák alternatív meglátásának/megoldásának ösztönzése a kreatív gondolkodás fejlesztésével. Kreatívnak lenni az emberi lét és a kulturális fejlődés feltétele, mégis ezt a készséget egyre inkább kitanítják belőlünk, ideje hát nagyobb teret adni neki. A dán iskolákban már régóta tisztában vannak vele.

3. Kritikai gondolkodás: az a képességünk, hogy elemezzük az információkat, valamint érveljünk és ítéletet alkossunk.

Vekerdy is mondja, hogy a 21. században a két legfontosabb készség a kreatív gondolkodás és a kritikai gondolkodás fejlesztése lesz. Manapság folyamatosan, és minden irányból információ vesz körbe minket, irdatlan mennyiségű hírt és adatot kell megszűrnünk nonstop, amit még tetéz a közösségi kommunikáció látszatvilága. A kritikai érzék tehát fontos, hogy megfelelően tudjuk szűrni az információkat. Az a képességünk, hogy logikusan gondolkodjunk, érvek mentén mérlegeljünk, objektíven szemléljünk, következtetéseket vonjunk le, az emberi intelligencia egyik ismérve.

Használjuk hát aktívan ezt a készséget a 21. században arra, hogy meg tudjuk különböztetni a tényt a véleménytől, az értelmeset az értelmetlentől, az őszinte híreket a “fake news”-tól. Ugye, nem kétség, hogy ennek is alap iskolai tantárgynak kellene lennie? Persze, nem lexikai tudást növel…. az életben való helytállást segíti.

4. Kollaboráció: másokkal való építő jellegű együttműködés.

Az együttműködés készsége elengedhetetlen ahhoz, hogy közösséget alkossunk, sikerre vigyünk projekteket, legyőzzünk akadályokat, merítsünk másokból. A Mi, sokkal nagyobb erő, mint az Én, viszont sokan nehezen tudnak csapatban jól együttműködni. Miért? Mert nem tanultuk meg. Te hány közös projektben vettél részt az általános iskolában és a gimnáziumban? Maximum a felsőoktatásban, de előtte nem nagyon volt rá példa az iskolákban.

Pedig az életben, munkahelyeken az együttműködés fontos kulcs a sikerhez. A csoportmunkán keresztül a fiatalok megtanulnak együtt dolgozni, ösztönözni egymást, proaktívnak lenni, együttműködni a közös célért, erőt meríteni egymásból, egyezséget kötni, konfliktusokat kezelni.

5. Kommunikáció: az a képességünk, hogy világosan, magabiztosan, önazonosan fejezzük ki magunkat.

Tudjuk, hogy a kommunikációnk csupán 7%-a zajlik a szavak mentén, 55% nonverbálisan és 38% vokálisan. Nem csak szavakban fejezzük ki gondolatainkat, érzéseinket, hanem képekben, gesztusokban, hanglejtésben, mozgásban, és mindebből áll össze például a zene, a vizuális művészetek, a tánc, a színház. Az iskolákban a kommunikáció számos területének fejlesztése kiemelt fontosságú lenne, ugyanolyan fontos, mint az írás és olvasás.

6. Közösségvállalás: az a képességünk, hogy együttérezzünk másokkal és ennek megfelelően cselekedjünk.

A másik cipőjébe való belebújás fontos ahhoz, hogy megértsük a gondolatait, tetteit és ennek megfelelően cselekedjünk vele szemben. Az empátia lényege, hogy a másik helyzetébe képzeljük magunkat, így megértjük a mozgatórugóit, valamint megértjük azt az elvet, hogy bánjunk úgy másokkal, ahogyan szeretnénk, hogy mások velünk bánjanak.

Mindehhez pedig az érzelmi intelligenciánk fejlesztése nagyon fontos. A közösségvállalás gyakorlásával szembeszállhatunk a rasszizmus, az erőszak, a bullying, az érzelmi abúzus, a társadalmi kirekesztés ellen, vagy éppen tehetünk a fenntarthatóságért és egy jobb világot építhetünk.

7. Kiegyensúlyozottság: az a képességünk, hogy megismerjük önmagunkat és megteremtsük belső harmóniánkat.

Az önismeret mindennek az alfája és omegája, kiemelten fontos a megelégedett élethez, hogy megtaláljuk a helyünket a világban, ahhoz pedig tudnunk kell, mi mozgat bennünket, milyen célokért küzdünk, milyen mintázatokat hoztunk magunkkal és hogyan tudjuk fejleszteni magunkat. Az pedig, hogy miként látjuk és értjük önmagunkat, befolyásolja a világban való megnyilvánulásunkat is.

A stressz, a szorongás, a depresszió egyre jobban jelen van az életünkben, így az ezekkel való megküzdési képesség, a jelenre való fókuszálás, a lassítás, a tudatos jelenlét, a lelki egyensúlyra való törekvés gyakorlása fontos muníció.

8. Közösségi szellem: az a képességünk, hogy konstruktívan részt vegyünk a társadalmi életben, folyamatokban.

Mi, emberek, közösen alakítjuk a jövőt, és a demokrácia akkor működik, ha a polgárok aktívan részt vesznek benne, gyakorolják szavazati jogaikat, hangot adnak a véleményüknek, felelősséget vállalnak a tetteikért, részt vállalnak a közösségi feladatokból. Ennek a kulturált megvalósításához elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk azzal, miként működik a társadalom, az életünket befolyásoló jogi, gazdasági, politikai rendszerek. A kreatív iskolák ezt a készséget is számos módon fejleszthetik.

Azt mondja Sir Ken Robinson, hogy akik magabiztosan sajátítják el ezt a nyolc kompetenciát, az iskola végeztével fel lesznek készülve az életüket érintő különféle helyzetekre, és sikerrel vehetik a 21. század kihívásaival járó akadályokat. Erre készítenek fel a kreatív iskolák! Szerinted milyen megoldások, iskolai tárgyak, feladatok, projektek támogatnák a fenti kompetenciák fejlesztését?

Téged is hajt a kíváncsi tudásvágy? A Szikra magazinblogon hiteles, igényes tartalmak inspirálnak kreatív életszemléletre.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kiderült, hány éves korukban bírják legtovább a férfiak az ágyban
Friss kutatásban vizsgálták meg, hány percig tartanak az együttlétek különböző korosztályokban.


Nem titok, hogy a férfiaknál nagyban függ az életkortól az, hogy mennyi ideig tart nekik eljutni az orgazmusig. A szexjátékok eladásával foglalkozó Lovehoney most kiderítette, hogy különböző korosztályokban meddig bírják a férfiak az ágyban – számolt be róla a Metro.

2025-ben készített felmérésük szerint – amelyben az előjátékot nem vették bele a számításba –

a 18–24 éveseknél átlagosan 16,14 percig tartanak az együttlétek.

Az ebben a korosztályban megkérdezettek 5 százaléka azt mondta, 1-2 percig tart csak ki, de szintén 5 százalék vallotta azt, hogy minden aktusnál akár több mint egy órán keresztül is bírja.

A 25–34 éves férfiaknál az átlag 18,29 perc. Itt 21 százalék 11–15 perces átlagos időt mondott, 15% pedig 21–30 perc alatt jut el az orgazmusig.

„A kutatások azt mutatják, hogy az aktusok hossza a húszas évek végén–harmincas évek elején tetőzik, és ahogy a férfiak idősebbek lesznek, ez fokozatosan rövidül”

– mondja Sarah Mulindwa, a Lovehoney szakértője.

A 35-44 éveseknél enyhe csökkenés látszik: az átlag alig több mint egy perccel rövidül az előző évtizedhez képest. Erre a szakértő szerint az a magyarázat, hogy ebben a korban a férfiak már tapasztaltabbak, jobban kommunikálnak, ez pedig gördülékenyebbé teszi a szexet. A hátráltató tényező a stressz vagy a rendelkezésre álló idő rövidsége lehet, ezért érdemes az együttléteket akkorra időzíteni, amikor a legtöbb energia jut rá.

A 45–54 éves korosztályban nagyobb a visszaesés: az átlag 14,15 perc.

A megkérdezettek 25 százaléka 6–10 perc alatt ér a csúcsra, 18 százalék pedig 11–15 perc között jut el az orgazmusig. A szakértő elmondása szerint ennek legfőbb oka, hogy az ötvenes évekre a merevedés kevésbé kiszámíthatóvá válhat.

Az 55–64 éves férfiaknál már csak 11,3 perc az átlagos idő. Hatvan év felett már az egészségi állapot és a rendszeresen szedett gyógyszerek hatása is közrejátszhat abban, hogy nehezebb elérni az izgalmi állapotot, majd az orgazmust.

A 65 év felettiek már csupán átlagosan 8,15 percig bírják az ágyban.

A leggyakoribb tartomány a 6–10 perc (28%), a megkérdezettek 26 százaléka alig 3–5 percet mondott, 1 százalék viszont azt állította, hogy egy óránál tovább is tart eljutni a csúcsra.

A Lovehoney szakértője felhívta a figyelmet, hogy mindegyik életkorban a kommunkáció, a technika és az élvezet a legfontosabb, nem az, hogy mennyi ideig tart az együttlét.

Egy 2024-es felmérés szerint egyébként a heteroszexuális férfiak 95%-a azt mondja, hogy mindig vagy általában eljut az orgazmusig, míg a nőknél ez az arány 65%. A férfiaknál több tényező befolyásolja az orgazmusig tartó időt: számít, mennyi alkoholt iszik valaki, mikor szexelt legutóbb, és az életkor is.

„Összességében az adatok azt mutatják, hogy a nagyjából 10–15 perces szeretkezések a leggyakoribbak minden életkorban, a nagyon hosszú együttlétek pedig ritkák. De a legfontosabb tényezők a hozzáállás, a technika és a kommunikáció”

– hangsúlyozza a szakértő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Tényleg nem viszik el kukát október 1-től, ha papír, vagy műanyag van benne? Mutatjuk az új szabály részleteit
Több ponton is fontos változások jönnek: nem mindegy, hogy hova dobjuk a papírt és a műanyagot, 2026 januárjától pedig a túlcsordult kukáért külön díjat kell fizetni.


Október 1-jétől módosul a kommunális hulladék gyűjtésének szabálya. A MOHU az általános szerződési feltételeiben rögzítette: „A Vegyes Gyűjtőedénybe papír-, üveg-, műanyag-, és fémhulladék nem helyezhető el kivéve, ha az

(a) folyadékot és Biológiailag Lebomló Hulladékot tartalmaz; vagy

(b) Vegyes Hulladékkal vagy más Hulladékkal összetapadt vagy összeragadt.”

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a tiszta csomagolási karton, az újságpapír vagy a műanyag zacskó nem mehet a vegyes kukába.

De például a felvágottak csomagolópapírját vagy a tömlős sajt műanyag héját nem kell elmosni attól tartva, majd nem viszik el a kukát. És a tejfölös doboz miatt sem marad a ház előtt a teli kuka, ugyanis az ezekben lévő ételmaradék biológiailag lebomló hulladéknak számít.

A változás az „ÁSZF Közszolgáltatási résztevékenység (hatályos 2025.10.01-től)” pontban szerepel, és 2025. október 1-jétől lép életbe.

Emellett pedig vannak olyan változások, amelyek jóval súlyosabban érintik a lakosságot.

2026 januárjától ugyanis a túlcsordult kukák többlettartalmáért külön díjat kell fizetni,

és a háztartási mennyiségű sitt hulladékudvari lerakása fizetős lesz.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kipróbáltam a latex vákuumágyat és a korbácsolást – Az ország legnagyobb fetish rendezvényén jártam (+18)
Sosem éreztem magam nagyobb biztonságban, mint a Freedom Fetish 800 fős, felszabadítóan szexpozitív partiján. Íme a perverziót nem csak nyomokban tartalmazó, edukatív beszámolóm – fotógalériával.


Rendkívül izgatottan készültem hazánk leggrandiózusabb fetish bulijába a Freedom Fetish szervezésében, amelyet nem a szokásos klubjukban tartottak – mivel ezen négyszer annyian vettek részt, mint amennyit a törzshely elbír –, hanem ezúttal egy Pest külterületén található rendezvényhelyszínen. Már előre elolvastam a részletes, öltözködésre és kulturált viselkedésre kiterjedő szabályzatot, illetve a programlistát, úgyhogy nem ért váratlanul, amikor a bejáratnál leragasztották a mobilom kameráját egy matricával, valamint egy szívélyes transzvesztita ellenőrizte (sőt, meg is dicsérte) a dresscode-omat. Utcai ruhában tilos a belépés, úgyhogy aki nem kocsival érkezett, nem feltétlenül találta komfortosnak, hogy az utcán például szegecses testhámban és platformtalpú, lakk combcsizmában flangáljon – ezért az alsó szinten található öltözőt sokan igénybe is vették.

Alapvetően magas az ingerküszöböm, de belépve a rendezvényre elfelejtettem pislogni egy ideig, és a pupillám akkora lett, mint az a részletesen megmunkált szájpecek, amelyet az egyik bőrdíszműves kínált a vásártéren. Már a ruhatárosokon sem volt túl sok ruha, de a közönség nagy része csupán egy-egy falatnyi kiegészítőt viselt, például bimbótapaszt, rafinált tangát vagy bőrszíjakat. Ami pedig más eseményeken a welcome drink szerepét tölti be, az itt egy dupla élőtál volt, azaz többféle bonbon és macaron meztelenül fekvő emberekre felszolgálva, komoly gasztronómiai igényességgel.

– Tiéd itt a legszebb farok! – nevettem fel hangosan, miután megláttam egy tetőtől-talpig rókajelmezes férfit, akinek realisztikusan mozgott hátul a méteres rókafarka. Mint kiderült, applikációval vezérelte a farok mozgását.

Akadt Borat-tangás férfi is békatalpakkal, ugyanakkor frakkot viselő úriember is, sőt, péniszketrecet, valamint heresúlyt vagy análdugót viselő fazonok is felbukkantak.

De a személyes kedvencem hatalmas ördögpatát, szőrős lábvédőt, mellkas-hámot és busómaszk-szerű álarcot viselt. Egy gazellavékony, szép lány áttetsző fűzőt viselt, és láttam egy vagány, idős hölgyet is nevetni egy sarokban ülve (végre valaki, aki nem az SZTK-ban ücsörög panaszkodva, éljenek az ilyen nyugdíjasok!). Minden látogató végtelenül békés, kedves és udvarias volt, mintha egy szupermarketben sétálgatnánk a polcok közt. Fontos tudni, hogy a fetish partikon a szokásosnál szigorúbban veszik, hogy minden közeledéshez szóbeli jóváhagyást kell kérni és kapni.

Kifejezetten érdekes látnivalónak bizonyult a felnőtt játszótér, ahol kipróbálható szexbútorok voltak kihelyezve szép számban, például ketrecek, paskolók, András-keresztek és tantra-fotelek. Izgalmasnak tűnt továbbá a bondage helyiség is, ahol egymást kötözgethették az emberek kényükre-kedvükre, akár profi segítséggel.

Erre a tematikára egyébként felfűztek egy önkötöző performance-t is, amelyben egy mosolygós hölgy hajóinasokat megszégyenítő módon függesztette fel magát japán shibari kötelekkel.

További előadások is követték egymást BDSM, erotikus légtornászat és korbácsolás fókusszal a színpadon.

Kíváncsivá tett a kihelyezett „touch box”, amelybe beleállhattál inkognitóban, vagy bele is nyúlhattál a szűk, semmit nem láttató lyukakon keresztül. Itt is élt a szabály, miszerint ha valaki bent eltakarja magát egy testrészén, azt kerüld el. Az egyik legfurcsább programnak az állatsimogatót találtam, amely gyakorlatilag egy állatjelmezes embersimogató: egy boci-maskarás hölgy láhatóan élvezte, hogy fedetlen kebleit cirógatják az arra járó fetisiszták. A tánctéren pedig végig kiváló hangulat uralkodott a profi DJ-knek és az UV-fénytől látványos neonfüggönyöknek köszönhetően.

A személyzet folyamatosan rendelkezésre állt, ha kérdésed vagy problémád akadt volna, de mindenhol ki is volt függesztve a házirend, például hogy nem érhetsz hozzá másokhoz engedély nélkül. Tanúsítom, hogy valóban senki nem zaklatott, szólt be vagy tapogatott az este folyamán – nem úgy, mint sajnos egyéb divatos szórakozóhelyeken –, mindössze egyetlen tisztelettudóan feltett kérdést kaptam egy karika-nyakörves férfitól: „te sub vagy, vagy dom?”

Az egyik ott dolgozó, Ádám nevű srác elmesélte nekem, hogy az évek alatt mindössze párszor kellett kikísérnie valakit hasonló rendezvényről, például tiltott fotózás vagy félreértés miatt.

Dicsérendő, hogy volt HIV- és szifilisz-gyorsszűrés a helyszínen, valamint a kizárólag pároknak fenntartott szex-szeparé elé egy kosár óvszer volt kihelyezve. De az egyedül érkezők számára is akadt lehetőség huncutkodni a dark roomban, ahol nevéhez híven tényleg nagyon sötét volt.

És hogy mi a különbség egy swingerbuli és egy fetish parti között? Erre az egyik főszervező, Molli válaszolt nekem:

„Míg a swinger klubba a direkt szexért mennek az emberek, a fetish bulikban a szabad partizás a cél, és a szex csak egy lehetőség. Mi szexpozitív partinak hívjuk ezt: a szexualitás megjelenése teljesen elfogadott, itt is van, aki szexel, van, aki más erotikus játékot játszik, de legtöbben csak azért jönnek hozzánk, hogy táncoljanak, ismerkedjenek, beszélgessenek egy izgalmas, nyitott és elfogadó közösségben.

Olyan ez, mint a nachos a moziban. Moziba elsősorban a filmélményért mennek az emberek, és az, hogy lehet nachost is venni, az csak egy lehetőség, és így is a legtöbben simán a popcornt (a mi esetünkben a szabadon bulizást) választják, és köszönik, nem kérnek mást, hiába a lehetőség.”

Ami a saját élményeimet illeti, elsőként az álló vákuumágyat próbáltam ki, amelyhez két kifeszített latexponyva közé kellett bemásznom – cipő és hegyes kiegészítők nélkül –, és megfognom belül kétoldalt az oszlopokat. Egy kis köralakú nyíláson bújtattam ki a fejem, hogy kapjak levegőt. A segítő kollegina rendkívül empatikusan érdeklődött a hogylétem felől, és hogy indíthatja-e a vákuumozást, valamint jelezte, hogy bármikor leállíthatja, és kiszállhatok. Aláírtam egy nyilatkozatot is arról, hogy a hivatalos fotós lefotózhat ebben egy belső használatra készülő galériához.

Amikor rácuppant a testemre elöl-hátul a latex, de úgy, hogy a kisujjam végét se tudtam volna megmozdítani benne, egyszerre volt kiszolgáltatott és felszabadító: a kontrollvesztésnek ezt a fajtáját még nem éltem át, de kifejezetten extatikus volt, ahogyan a kiengedés is, ahogy hirtelen visszakaptam a testem.

Ám itt nem értek véget a kalandjaim aznapra: a saját dark zenei szubkultúrámból már ismertem pár arcot a közönség soraiban, és az egyikőjük – immár kétgyerekes édesanya – elárulta, hogy azért jött ide, hogy megkorbácsolják a fenekét. Én pedig „miért ne” alapon fogtam magam, és neki is láttam az elnáspángolásnak, hiszen egy jó úttörő ott segít, ahol tud. A háttérben szóló elektronikus zene ritmusára korbácsolás meglepően szórakoztatott, közben néha megkérdeztem, hogy ilyenre gondolt-e, illetve gyengébben vagy erősebben szeretné.

Miután végeztem a bravúrral, rájöttem, hogy vannak itt igazi feketeövesek is: egy ötvenes éveikben járó pár hölgytagja olyan intenzíven fenekelte el a párját, ráadásul egy büntetőbíró szigorával az arcán, egy pillanatra sem esve ki a szerepből, hogy már nekem fájt a látvány.

„Általában a vendégeink fele a párjával vesz részt egy ilyen buliban – foglalta össze Molli a statisztikákat –, most a legutóbbi Freedom Fetish után kiküldött kérdőívünk alapján ez 52% volt, 20% jött egyedül, a többiek pedig barátokkal. A közösség összetételéről elmondható, hogy nagyon vegyes, 18-tól a 60-asokig minden korosztály képviselteti magát, ezen belül legnagyobb számban a 30-asok vannak, alatta és felette pedig nagyjából egyenlően oszlanak el az emberek.

A nemi arányokat tekintve szinte fele-fele a fiú és lány megoszlás, épp csak egy kicsit billen a mérleg a fiúk javára, de szép számban vannak a magukat be nem soroló, queer emberek is. A szexuális irányultsági skáláknak is minden tagja jelen van, sőt, az aszexuális vendégeink körében is kifejezetten kedveltek a fetish események.

Mindig vannak külföldi vendégeink is, a Freedom Fetish 2019-es indulása óta elég jó hírrel van benne az európai kinky köztudatban, sokan kifejezetten emiatt az esemény miatt látogatnak el Magyarországra.”

Egyszóval hiába szólt minden az erotikáról, kicsit sem éreztem magam kellemetlenül vagy feszélyezve ezen a bulin, ami a szervezésnek, valamint az intelligensen viselkedő közönségnek egyaránt köszönhető. Technikailag senkihez nem értem hozzá, és más sem ért hozzám, mégis rengeteg ingerrel és önreflexióval gazdagodtam. A Freedom Fetish tehát egy olyan partisorozat, ahol bárki szabadon, korlátok nélkül jól érezheti magát, méghozzá ítélkezés és zavaró tényezők nélkül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kiderült, hogy mennyiért ebédelhetnek a debreceni BMW-gyár dolgozói
A konyha nyitott, a pultnál lehet sorban állni, és nem kötelező helyben enni: saját étel is hozható, melegítéshez több mikró és hűtő áll a dolgozók rendelkezésére.


A Vezess.hu is ott volt a debreceni BMW-gyár megnyitóján, és útközben benézett az üzemi étkezdébe is. Megnézték, milyen fogások közül választhatnak a dolgozók, és mennyit kell fizetni értük. Fotót is közöltek, melyről kiderül, hogy több ételnél két ár látható: a látogatóknak szóló normál és a dolgozói kedvezményes.

A kiemelt fogások és áraik:

  • Budapest sertésszelet petrezselymes burgonyával: 3 450 / 1 545 forint;
  • Rántott gomba rizzsel, tartárral: 2 915 / 1 010 forint;
  • Cigánypecsenye tepsis sültburgonyával: 3 450 / 1 545 forint.

A lap megjegyzi, hogy a

normál ár nem olcsó, dolgozói kedvezménnyel viszont már az.

A konyha nyitott, az alkalmazottak és a vendégek a kiszolgálópultnál állhatnak sorba.

Nem kötelező itt ebédelni: aki szeretne, hozhat otthonról ételt. Ehhez több mikrohullámú sütő és több hűtő is rendelkezésre áll, ezeket a dolgozók szabadon használhatják.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET: