SPORT
A Rovatból

Ha továbbjutunk, az a baj, ha nem jutunk tovább, az a baj – kezelhető-e a nyomás, ami a magyar válogatottra nehezedik?

Politika, a focira költött milliárdok, túltolt esélylatolgatások – a nemzeti tizenegynek a pályán kívül is számos dologgal kell megküzdenie. Véleménycikk.


A magyar csapat szereplése az idei EB-n fanyar szájízt eredményezett: a továbbjutás kulcsa pedig nem nálunk és most már nem is az angoloknál, hanem Csehország és Georgia kezében van. Pontosabban, az ő vereségükben bízva számolhatunk továbbjutással. De mi történt eddig ezen az Európa-bajnokságon?

Focilázban égő ország, ide nekünk az oroszlánt is, talán az első olyan kontinenstorna, ahol a „fiaink” nem esélyek nélkül szállnak szembe más csapatokkal, és egy olyan csoport, ahol már-már az első hely gondolatával is erősen kacérkodni lehetett a sajtóban. 3 éve a németeket megizzasztottuk, egyszer nyertünk is ellenük, Svájcot valahogy majd megoldjuk, a skótok elleni győzelem szinte kötelező. A három évvel ezelőtti magyar válogatott Szoboszlai nélkül hozta össze az előző évtizedek talán legkedvesebb hőstetteit, noha a továbbjutás elmaradt. Így szinte borítékolható volt a magyar csapattal szembeni elvárás is: idén biztosan tovább kell jutni.

Beszédesebbek az eredmények

Mire elérkezünk a mai naphoz, 23-a reggel óta 83 cikk jelent meg csak az M4 oldalán a válogatottal kapcsolatban, ez a fajta láz pedig nagyjából az előző egy hónapra is jellemző volt, közel hasonló tempóban cikkeztek végig. Viszonyítási alapként, a tegnap csoportelsőként továbbjutó Ausztria esetében mind az ORF, mind a SkySport tekintetében ugyanez az intervallum közel negyedannyi cikket jelentett az osztrák csapat kapcsán.

Hogy három év alatt mi változott a magyarok háza táján? Annyi, hogy Szoboszlai Dominik lett az ország elsőszámú exportcikke, csoportelsőként kvalifikáltuk magunkat az EB-re, illetve a csapat valóban sokszor bizonyította, hogy bárki ellen lehet esélyünk.

Ezt követően az idei EB-szereplés már sokkal árnyaltabb képet nyújtott: kritikán aluli játék a svájci válogatott ellen, ahol a magunk megverése önmagában csak azért nem tényszerű, mert Svájc tele van tűzdelve óriásokkal – elég csak Xhakát említeni, aki Angliából visszatérve a Leverkusenhez „levezetésként” megnyerte a német bajnokságot.

A németek elleni (papírforma) vereséget követően a skótok legyőzése már-már ünnepelt hőstetté vált. Csoboth Kevin gólja valóban mesébe illő történet, ugyanakkor a 16-ba jutás egy rendkívül soktényezős számolgatás pozitív kimenetelével lehetséges csak.

Véleményválogatott

A válogatott igazi problémája a teljesen (sokszor politikailag is) megosztott hozzáállás, és a sok esetben elviselhetetlen elvárások tömkelege: tényszerű állítás, hogy soha nem volt ilyen jó esélye a csapatnak egy EB-t megelőzően, és az is tény, hogy rengeteg év után a csapatkapitányunk is a topcsapatok topligájában játszik. Ettől függetlenül nem lehet elmenni amellett, hogy a németek összeszedték magukat Nagelsmann alatt, de amellett sem, hogy a rutin, és a topligák „megszokottsága” pedig Svájc mellett szólt. A szinte papírforma eredményeket követően a vereségek mégis valahogy azonnal az elköltött milliárdok felé terelték a kommentelőket, Csoboth Kevin gólját követően pedig már aznap este arról cikkezett a sajtó egy része, hogy szinte biztos, hogy Ronaldoék várnak ránk a 16 között.

Ezzel a teherrel, pedig egész egyszerűen a labdarúgásban nem lehet élni.

Az 1986-ban „megsemmisülő” válogatott akkori edzője, Mezey György is hasonlóan nyilatkozott, az előzmények közel azonosak voltak: a korábbi sikerektől, a sajtó „túlhajtásától” a csapat kicsit elszállt, amit aztán a Szovjetunió elleni 6-0 követett. Természetesen összehasonlítani a két válogatottat nem lehet, ugyanakkor fontos leszögezni, hogy az apró pillanatok, vagy győzelmek az összképen sokszor nem változtatnak.

Magyarországon a válogatott kérdése a politikai csatározások egyik legfontosabb hivatkozási alapja: az egyik oldalról hősöknek, a másik oldalról sok esetben a kórházak és az oktatás fejlesztésének fő hiányának fő kikiáltott játékosoktól egész egyszerűen nem lehet elvárni ilyen és ekkora felelősséget – és nemcsak azért nem, mert a csapat több, mint fele nem a hazai utánpótlásrendszer terméke. Ha továbbjutunk: mindenki hősei a „fiaink”, ha nem jutunk tovább: „sok értelme volt ennyit költeni rá”.

A legnagyobb ellenfél a nyomás

Ezeket követően ki lehet jelenteni, hogy a magyar csapat egyik legnagyobb ellenfele (milliárdok ide vagy oda) az az elviselhetetlen nyomás, ahol a mindennapi emberek egy része egy feltételrendszeren keresztül várja a saját boldogságát: a mindenkori kommentelő sajátjának érzi a hőstetteket, a lehetetlen gólokat, a feltámadásokat.

Az a győzelem, amit a válogatott kiharcol, az övé, az a sikersztori, ami tényleg lehetetlen, szintén kicsit az ő érdeme is. Ellenben az a vereség, ami akár egy papírformát is jelent (ha csak objektíven a fogadóirodákra hagyatkozunk, a Svájc ellen is), az már elutasítható, ott az átlag néző fel van jogosítva, hogy megvesse, határozott véleménnyel éljen róla.

A kétirányú radikalizálódást pedig sportpszichológus legyen a talpán, aki akár a 23 éves csúcsjátékos számára kezelhetővé varázsolja.

Több külföldi lapot, annak kommentszekcióját átbogarászva is arra a következtetésre kell jutni, hogy egyfajta hungarikum feljebbvalónak tekinteni a válogatottat, mint ami. A horvátok kiesését követően nem a politikai háttéret, hanem Zlatko Dalić személyét kérdőjelezte meg a legtöbb kommentelő, ami valahol egészségesnek mondható. Még ennél is kedvesebben álltak az albán kommentelők a saját csapatukhoz a közösségi média felületein, pedig ott biztos kieső csapatokról beszélünk.

A mai nap folyamán eldől, hogy a válogatott folytathatja-e a kontinensviadalt, ami jelen esetben már nem rajtunk múlik: egy ország szurkol úgy a törököknek, mintha mindig is szerettük volna őket, és ugyanígy szorít Portugáliának, akiket a kedvező körülmények után a pontosan következő mérkőzésen borítékolhatóan fognak szidni ugyanígy.

Egy viszont biztos lesz a közvélemény nagy részének: ha továbbjutunk, az baj, viszont ha nem jutunk tovább – szintén baj.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SPORT
A Rovatból
Eladja a fia Keleti Ágnes olimpiai aranyait: egy luxuslakás árát kérik a nemzeti kincsekért
Rafael Bíró Keleti bejelentette, hogy a hagyatéki eljárás lezárása után a család elárverezi a tornászlegenda érméit.


Március 30-án felavatták a tavaly januárban elhunyt ötszörös olimpiai bajnok Keleti Ágnes szobrát a budapesti Hild téren, a háttérben már eldőlt a sportlegenda tíz olimpiai érmének sorsa.

A család a Blikk szerint

eladja a teljes kollekciót, amely akár egy fővárosi luxuslakás árát is érheti.

Bár a tornászlegenda kisebbik fiának, Rafael Bíró Keletinek tetszett Lelkes Márk alkotása, a Keleti Ágnes szobor, örömébe üröm is vegyült. Rosszulesett neki, hogy a szobor leleplezéséhez nem hívták fel az színpadra, pedig ő volt az egyetlen közeli családtag, és ő költöztette Budapestre az édesanyját.

Megismételte korábbi kérését is, hogy az édesanyja sírja a Kozma utcai izraelita temetőben szintén méltó emlékművet érdemelne.

Az avató után derült ki, hogy a hagyatéki eljárás lezárultával a család meghozta a legfontosabb döntést az öt arany-, három ezüst- és két bronzéremmel kapcsolatban.

A család már nyolc hónappal ezelőtt is beszélt az érmek eladásáról

– írta a Blikk. Rafael a következő lépésekről is beszélt.

A család megerősítette azt az információt, hogy a magyar állam nem tervezi megvásárolni a gyűjteményt, bár továbbra is reménykednek benne, hogy a relikviák itthon maradnak.

A lehetséges vevői körről és az értékesítés módjáról is konkrét elképzeléseik vannak.

„Lehet, hogy egy alapítvány lesz a vásárló, de az sem kizárt, hogy egy tehetős magyar. Ha meg nem sikerül, külföldre megy eladásra egy aukciós házhoz árverésre, esetleg egy múzeum veszi meg”

– vázolta a lehetőségeket a tornászlegenda fia.

Arra a kérdésre, hogy pontosan mennyit kérnek a kollekcióért, a fia egyelőre kitérő választ adott.

„Akit érdekel az értéke, utána tud nézni a neten, hogy az ilyesféle relikviák milyen áron cserélnek gazdát. Az más kérdés, hogy ehhez képest a valóságban mennyit adnak értük”.

A Blikk azt írja, hogy

a magyar sportolók relikviái közül Ihász Kálmán labdarúgó 1964-es aranyérme 23,4 millió, a vívó Ágoston Judit szintén tokiói aranya 18,7 millió forintért kelt el egy árverésen. A tíz olimpiai medál értéke tehát akár egy luxuslakást is kitehet.

Rafael Bíró Keleti ígéretet tett arra, hogy amint lezárul az ügylet, tájékoztatni fogják a nyilvánosságot. „Most csak annyit mondhatok, ha nyélbe lesz ütve az ügylet, megfelelő módon értesítjük majd a közvéleményt arról, mi lett a sorsuk”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SPORT
A Rovatból
Meghalt az Újpest hétszeres magyar bajnok labdarúgója
Keller Jenő a Pécs elleni bemutatkozó meccsén rögtön gólt szerzett. A játékos védőként és középpályásként is remekelt, a lila-fehérek aranycsapatának volt meghatározó tagja.


Szomorú hírt közölt szombaton az Újpest FC: életének 77. évében elhunyt a klub hétszeres magyar bajnok labdarúgója, Kellner Jenő. A lila-fehérek közleménye szerint a saját nevelésű játékos nemcsak a pályán nyújtott teljesítményével, hanem a klub iránti szenvedélyével és hozzáállásával is kiemelkedett.

A Tokodon született Kellner 1970 novemberében, a Pécs ellen 5–1-re megnyert mérkőzésen mutatkozott be az NB I-ben, és rögtön gólt is szerzett. Védőként és középpályásként is bevethető volt,

1970 és 1979 majd között 136 bajnoki mérkőzésen 18 gólt szerzett az Újpest színeiben. Pályafutása végén a Volán és a Chinoin csapataiban is játszott.

Egykori csapattársa, Tóth András a klub megemlékezésében Kellner feltétlen elköteleződését emelte ki. Elmondása szerint a védő „élt-halt az Újpestért”, és hozzátette, hogy a pályán is kiváló partner volt, „nagyon jó is volt vele játszani”.

Kellner Jenő az 1970-es évek aranycsapatának volt meghatározó tagja, stabil és sokoldalú játékával járult hozzá a korszak sikereihez.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SPORT
A Rovatból
Métereken át sodorta a vonat a világhírű osztrák kapus kocsiját – nem élte túl a balesetet
Halálos balesetet szenvedett Alexander Manninger, miután autójával egy vonattal ütközött az ausztriai Nussdorf am Haunsbergben. A sorompó nélküli vasúti átjáróban történt ütközés után a sportolónak esélye sem volt a túlélésre.
DP - szmo.hu
2026. április 17.



Vonattal ütközött és életét veszítette Alexander Manninger. A 48 éves korábbi osztrák válogatott kapus, aki az Arsenallal és a Juventusszal is bajnok lett, egy sorompó nélküli vasúti átjáróban szenvedett balesetet.

A tragédia csütörtök reggel 8:20 körül történt az ausztriai Nussdorf am Haunsberg területén, a Pabing nevű vonatállomás közelében.

A rendőrség közlése szerint Manninger autójának egy helyi vasúti szerelvény ütközött, majd métereken át magával sodorta egy technikailag nem biztosított vasúti átjáróban – írja az osztrák ORF.

A hírek szerint a vonatvezető a sínek kanyarodása miatt csak túl későn vehette észre a pályára hajtó autót, így már nem tudta elkerülni az ütközést.

A helyszínre nagy erőkkel vonultak ki a mentők, a tűzoltók és egy mentőhelikopter is érkezett, de Manninger életét az újraélesztési kísérletek ellenére sem tudták megmenteni. A vonaton utazó mintegy 25 utas és a mozdonyvezető nem sérült meg.

A salzburgi rendőrség megkezdte a vizsgálatot, amelynek két kulcsszereplője van.

Az egyik a mozdonyvezető, akit a legfontosabb tanúnak tekintenek, de kihallgatása pszichés állapotától függ. A másik Gerhard Kronreif szakértő, aki a baleset körülményeit méri fel.

Elrendelték a holttest boncolását is annak kizárására, hogy a tragédiát valamilyen hirtelen fellépő egészségügyi probléma okozta-e.

Amennyiben ez nem igazolódik, az emberi mulasztás kerülhet előtérbe, bár a hatóságok szerint ezt utólag már nehéz lesz egyértelműen megállapítani.

A helyi polgármester, Waltraud Brandstetter a helyszínről nyilatkozott.

„Normál esetben ez egy jól belátható vasúti átjáró, stop táblával” – mondta, hozzátéve, hogy egyelőre nem kíván sorompótelepítést szorgalmazni, mivel nincs tudomása arról, hogy korábban történt volna ott személyi sérüléssel járó baleset.

A baleset miatt az érintett vasúti szakaszt és a közeli utat is órákra lezárták.

Via CsakFoci


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SPORT
A Rovatból
Mbappé rossz térdét vizsgálták hetekig a Real Madridnál, az egész orvosi stábot kirúgták végül
Kylian Mbappé hetekig szenvedett, miközben a Real Madrid orvosai a jó térdét vizsgálták. A botrány után a teljes stábot kirúgták, de a valódi okot most egy szakértő tárta fel.


Elképesztő orvosi baklövéstől hangos a spanyol sajtó: a Real Madrid orvosi stábja hetekig Kylian Mbappé bal térdét vizsgálta, miközben a világbajnok csatárnak a jobb térdével akadtak komoly problémái.

A téves diagnózis után a klub orvosai pályára engedték a franciát, akinek állapota ettől csak tovább romlott, és végül hosszabb kihagyásra kényszerült.

A lassú rehabilitációval elégedetlen Mbappé végül hazájába, Franciaországba utazott, hogy megfelelő ellátást kapjon, noha a Real Madridnál elvileg a világ egyik legjobb orvosi háttere dolgozik.

A Real Madrid menesztette az orvosi stábot, a vezetőség viszont azzal indokolta ezt, hogy sok a sérült. Az igazság ennél sokkal kínosabb.

Az ügyről Daniel Riolo, az RMC After Foot spanyol szakértője rántotta le a leplet, aki szerint a klub hivatalos magyarázata a stábtagok menesztésére egyszerűen nevetséges.

„El kell, hogy mondjam, valójában azért menesztették őket, mert borzasztó munkát végeztek Mbappé térdének vizsgálatakor” – magyarázta a szakértő.

A madridi orvosok mulasztása miatt állítólag Mbappé világbajnoki szereplése is veszélybe került.

A csatár végül Franciaországban megkapta a megfelelő kezelést. Ennek köszönhetően Mbappé múlt szerdán, a Manchester City elleni Bajnokok Ligája-visszavágón visszatért, majd az Atlético Madrid elleni rangadón is pályára lépett.

Hétfőn már arról beszélt, hogy teljesen egészséges, és készen áll pályára lépni a szezon hátralévő részében a klubjában és a válogatottban is.

Via Index


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk