Reggelijük közben fedeztek fel egy kígyófejet a felszolgált ételben egy török légitársaság utaskísérői – írja a gazete duvaR.
A török-német SunExpress légitársaság személyzete éppen az Ankarából Düsseldorfba tartó járaton dolgozott július 21-én, amikor az incidens történt.
A helyi idő szerint hajnali 3 óra 30 perckor felszálló járaton a személyzet leült reggelizni, amikor – miután már az étel felét megette a dolgozó – a felszolgált ravioli- és zöldségtál alján felfedezték egy kígyó fejét.
Az ételtartóban talált kígyónak le volt vágva a feje, ami a testéből maradt, az alapján a rejtélyes körülmények között a reggelibe került hüllő egy sötétzöld vagy fekete színű, és hosszában jellegzetes sárga csíkokkal díszített kígyó lehetett.
A légitársaság később közölte, elfogadhatatlannak tartják a megjelent híreszteléseket, és vizsgálatot indítottak az ügyben. Addig pedig leállították az érintett termék szállítását. Az ételt gyártó cég szerint kizárt, hogy az ő üzemükben került kígyó a termékbe.
Videó: Az ételről készült felvétel
Reggelijük közben fedeztek fel egy kígyófejet a felszolgált ételben egy török légitársaság utaskísérői – írja a gazete duvaR.
A török-német SunExpress légitársaság személyzete éppen az Ankarából Düsseldorfba tartó járaton dolgozott július 21-én, amikor az incidens történt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
49 év után derült ki a pár perc különbséggel született ikrekről, hogy nem ugyanaz az apjuk
A brit Michelle és Lavinia Osbourne egy otthoni genetikai vizsgálat után szembesült az igazsággal. A heteropaternális szuperfekundáció jelensége annyira ritka, hogy az övék az első dokumentált eset az Egyesült Királyságban.
Néhány perc különbséggel születtek, mégis féltestvérek: a brit Michelle és Lavinia Osbourne története az első dokumentált brit esete annak a szinte hihetetlen jelenségnek, amikor ikreknek különböző apjuk van. A ma 49 éves kétpetéjű ikrek egy otthoni DNS-teszt elvégzése után szembesültek a ténnyel, amely egy rendkívül ritka biológiai folyamat, a heteropaternális szuperfekundáció eredménye – írta a BBC. Világszerte eddig mindössze húsz hasonló esetet azonosítottak.
Michelle és Lavinia 1976-ban születtek Nottinghamben. Édesanyjuk egy bántalmazó kapcsolatból menekült, és mindössze 19 évesen, kiszolgáltatott helyzetben hozta őket a világra. A lányok nehéz gyerekkort éltek meg, otthonok és gondozók között hányódtak, az egyetlen stabil pontot egymásnak jelentették. Apjuk kilétéről az anyjuk mindig azt mondta, egy James nevű férfi az, aki azonban nem volt része az életüknek.
A lavinát Michelle indította el, aki 2021 végére már biztos volt benne, hogy a család által ismert James nem lehet az apja. DNS-tesztet rendelt, az eredmény pedig 2022. február 14-én érkezett meg, ugyanazon a napon, amikor az időközben demenciával küzdő édesanyjuk meghalt. A teszt igazolta a gyanúját. Hetekig tartó kutatás után kiderítette, hogy a biológiai apja egy Alex nevű férfi, akiről a rokonok azt mondták, évek óta alkohol- és drogproblémákkal küzd, és az utcán él.
Amikor Lavinia találkozott Michelle újonnan felfedezett rokonaival, nem érzett velük semmilyen kapcsolatot, ezért ő is elvégzett egy tesztet. 2022 szeptemberében jött a megdöbbentő eredmény: nemcsak az derült ki, hogy az ikertestvére valójában a féltestvére, hanem az is, hogy James neki sem az apja. Lavinia a felfedezést lesújtónak élte meg, és kezdetben dühös volt a testvérére.
„Haragudtam Michelle-re, amiért ezzel szembesített, mert én ezt a valóságot nem akartam.”
Michelle azonban Lavinia DNS-eredményei alapján felkutatta testvére apját, egy Arthur nevű férfit. A találkozásuk érzelmesre sikerült, Lavinia azonnal megkedvelte az apját, akivel azóta is szoros kapcsolatot ápol. „Egyszerűen késztetést éreztem rá, muszáj volt” – mondta arról a pillanatról, amikor először puszit adott Arthur arcára.
Michelle a saját apjával, Alexszel is találkozott, de a találkozó után úgy döntött, nem tartja vele a kapcsolatot.
„Ő az enyém, én az övé, de nem éreztem úgy, hogy valaki, akit a jövőmbe magammal kell vinnem. Csak tudni akartam.”
Michelle és Lavinia Osbourne története is azt mutatja, hogy a genetikai igazság új alapokra helyezheti, de nem feltétlenül töri meg a legszorosabb emberi kötelékeket. Bár a felfedezés eleinte megrázta őket, ma már mindketten csodaként tekintenek a létezésükre. Ahogy Lavinia fogalmazott: „Mi csodák vagyunk. Mindig lesz köztünk egy törhetetlen közelség.”
Néhány perc különbséggel születtek, mégis féltestvérek: a brit Michelle és Lavinia Osbourne története az első dokumentált brit esete annak a szinte hihetetlen jelenségnek, amikor ikreknek különböző apjuk van. A ma 49 éves kétpetéjű ikrek egy otthoni DNS-teszt elvégzése után szembesültek a ténnyel, amely egy rendkívül ritka biológiai folyamat, a heteropaternális szuperfekundáció eredménye – írta a BBC. Világszerte eddig mindössze húsz hasonló esetet azonosítottak.
Michelle és Lavinia 1976-ban születtek Nottinghamben. Édesanyjuk egy bántalmazó kapcsolatból menekült, és mindössze 19 évesen, kiszolgáltatott helyzetben hozta őket a világra. A lányok nehéz gyerekkort éltek meg, otthonok és gondozók között hányódtak, az egyetlen stabil pontot egymásnak jelentették. Apjuk kilétéről az anyjuk mindig azt mondta, egy James nevű férfi az, aki azonban nem volt része az életüknek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A benzines autó eleje és alváza szinte izzik a hőtől, míg egy elektromos jármű szinte beleolvad a környezet hőmintázatába.
A különbség nemcsak látványos, hanem pontosan megmutatja a két technológia közötti alapvető hatékonyságbeli eltéréseket. Erről árulkodik a Teledyne FLIR egyik szakmai anyaga.
A belső égésű motorok és a kipufogórendszerek jelentős hőenergiát termelnek, ami az első hűtőrácson és az alvázon ragyogó foltokként jelenik meg a termikus képen. Ez az erős infravörös lenyomat a kémiai égés és a mechanikai súrlódás közvetlen mellékterméke, egyfajta látható energiapazarlás, amely teljes sötétségben is messziről észlelhető.
Ez a jellegzetes „hő-ujjlenyomat” lehetővé teszi, hogy a szakemberek azonnal azonosítsák a jármű hajtásláncát, és rávilágít az elektromos motorok jobb hőhatásfokára.
Ezzel szemben az elektromos járművek feltűnően hűvösnek és egyenletesnek látszanak, mivel nincs üzemanyagot égető központi motorjuk. Az elsődleges hőforrások a motorháztetőről a kerekekhez és az akkumulátorhűtő komponensekhez tolódnak, de még ezek hőmérséklete is lényegesen alacsonyabb egy hagyományos kipufogócsőénél. Az amerikai Energiaügyi Minisztérium adatai szerint egy tipikus elektromos autó 87-91 százalékos hatásfokú, míg egy hagyományos benzines csupán 30 százalék körül teljesít.
A felvételek azért is beszédesek, mert rámutatnak arra, hogy mi minden járul hozzá a globális felmelegedéshez.
A technológiát persze nemcsak az utakon, hanem a fejlesztőlaborokban is használják: a fék- és gumikopás vizsgálatától az akkumulátorok hőmenedzsmentjének optimalizálásáig. James Cannon, a FLIR Systems akkori elnök-vezérigazgatója (2017–2021) egy korábbi közleményben azt mondta, a cég érzékelői már több mint egy évtizede játszanak kritikus szerepet a járművezetők biztonságának növelésében.
A technológia különösen az önvezető rendszerek fejlesztésénél kap kulcsszerepet, mivel a hőkamerák kiegészítik a hagyományos kamerákat, a radart és a lidart, főként éjszaka, ködben vagy vakító fényben. A fejlesztések iránya egyértelmű, ahogy azt Florida példája is mutatja, ahol egy 2019-es törvény értelmében már sofőr nélkül is közútra engedik az önvezető autókat.
A termikus képalkotás fejlesztése itthon is zajlik: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem laboratóriumaiban és a zalaegerszegi ZalaZONE tesztpályán is folynak ilyen irányú kutatások, amelyek hozzájárulhatnak a jövő biztonságosabb járműveinek megalkotásához.
A benzines autó eleje és alváza szinte izzik a hőtől, míg egy elektromos jármű szinte beleolvad a környezet hőmintázatába.
A különbség nemcsak látványos, hanem pontosan megmutatja a két technológia közötti alapvető hatékonyságbeli eltéréseket. Erről árulkodik a Teledyne FLIR egyik szakmai anyaga.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egyetlen, banálisnak tűnő szúnyogcsípés elég volt ahhoz, hogy egy 12 éves, aktívan sportoló kisfiú térdtől lefelé lebénuljon. A háttérben egy ritka, a nyugat-nílusi láz által okozott gerincvelő-gyulladás áll, a fiú és a családja fél éve tartó küzdelméről pedig az RTL Híradó számolt be.
Béla napokig feküdt az intenzív osztályon, miután a vírus megtámadta az idegrendszerét. A Bethesda Gyermekkórházban azonnal megkezdték a rehabilitációját. A fiú édesanyja arról beszélt, hogyan fordult fel fenekestül az életük. „Egyik napról a másikra megváltozott az életünk, hatalmas váltás volt, mert Bélus versenysportoló, kempós kissrác” – mondta az anyuka, hozzátéve, hogy a fiú szerencsére „napról napra fejlődik”. A fél éve tartó kezeléseknek és a rengeteg tornának köszönhetően a kisfiú már újra jár és biciklizik is.
A kórház neurológusa a riportban megerősítette, hogy egy banális szúnyogcsípés következtében elszenvedett vírusfertőzés okozta a bénulást, ami mögött gerincvelő-gyulladás állt.
Az intézmény osztályvezető főorvosa hangsúlyozta, rendkívül ritka esetről van szó. Elmondása szerint
a legtöbb ember észre sem veszi, ha átesik a nyugat-nílusi lázon. „Ha valamilyen idegrendszeri tünetet okoz a nyugat-nílusi láz, ennek 1% az esélye”
– közölte a főorvos, aki szerint ilyenkor is inkább agyhártya- vagy agyvelőgyulladás alakul ki.
Azt is hozzátette, hogy a gerincvelő-gyulladás ezen belül is egy ritka altípus. „Egy-két esetünk volt eddig összesen és abból egy volt, amelyiknél gerincvelőgyulladás fordult elő” – világított rá az eset különlegességére.
A vírust a hazánkban is őshonos dalos szúnyog (Culex pipiens) terjeszti, a fertőzések többsége pedig észrevétlen marad.
„Évről-évre tízezres, százezres nagyságrendben fertőződnek az emberek, 80%-uk egyébként tünetmentes”
– nyilatkozta Kemenesi Gábor virológus.
A szakértő a vírus útjáról is beszélt. „2008-ban jelent meg egy új törzse a nyugat-nílusi láznak, ezt mi kettes genetikai variánsnak hívjuk, ami azóta is domináns itt a régióban. Magyarország az elosztóközpontja ennek a vírusnak, összefüggésben van a vándormadarakkal: általában ők szállítják a friss vírustörzseket Afrikából, megpihennek, a helyi szúnyogok elkapják és a szúnyogok által tudunk fertőződni” – részletezte Kemenesi.
A nyugat-nílusi láz ellen nincs védőoltás, a megelőzés egyetlen módja a szúnyogcsípések elkerülése. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ tájékoztatása szerint idén még nem jelentettek nyugat-nílusi lázas megbetegedést, míg tavaly az előzetes adatok alapján 16 esetet regisztráltak.
Egyetlen, banálisnak tűnő szúnyogcsípés elég volt ahhoz, hogy egy 12 éves, aktívan sportoló kisfiú térdtől lefelé lebénuljon. A háttérben egy ritka, a nyugat-nílusi láz által okozott gerincvelő-gyulladás áll, a fiú és a családja fél éve tartó küzdelméről pedig az RTL Híradó számolt be.
Béla napokig feküdt az intenzív osztályon, miután a vírus megtámadta az idegrendszerét. A Bethesda Gyermekkórházban azonnal megkezdték a rehabilitációját. A fiú édesanyja arról beszélt, hogyan fordult fel fenekestül az életük. „Egyik napról a másikra megváltozott az életünk, hatalmas váltás volt, mert Bélus versenysportoló, kempós kissrác” – mondta az anyuka, hozzátéve, hogy a fiú szerencsére „napról napra fejlődik”. A fél éve tartó kezeléseknek és a rengeteg tornának köszönhetően a kisfiú már újra jár és biciklizik is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Árpa Attila az NKA-botrányról: Várjuk Zsülike filmjét, popcorn bekészítve
A színész-rendező egy Instagram-posztban fejtette ki véleményét Fásy Zsüliett 101 millió forintos NKA-támogatásáról. A pénzt Hankó Balázs miniszter egyedi döntése alapján ítélték meg egy dokumentumfilm-sorozatra a választások előtti vitatott pénzosztás részeként.
Árpa Attila színész-rendező is megszólalt a Fásy Zsüliettnek egyedi miniszteri döntéssel megítélt 101 millió forintos állami támogatás ügyében. A Nemzeti Kulturális Alap által kiosztott pénz egy dokumentumfilm-sorozatra szól, a hírre pedig sokan felháborodással reagáltak.
Árpa Attila vasárnap az Instagramon egy másik nézőpontot vetett fel, szerinte érdemes lenne megvárni a kész alkotást.
„Mindenki fel van háborodva azon, hogy Fásy Zsüliett 101 millió forint támogatást kapott az NKA-tól egy dokumentumfilmre. De hát mi a baj ezzel? Talán várjuk meg, amíg látjuk magát a filmet. Látta már bárki? Lehet, hogy brutálisan jó lesz” – írta posztjában.
Viszonyításként megemlítette, hogy a Hosszú Katinkáról készült dokumentumfilm több mint félmilliárd forintból valósult meg, miközben szerinte annak „jelentős része archív felvételekből állt, a fennmaradó rész pedig néhány forgatási napra és interjúhelyzetre épült”.
Árpa felhozta saját filmjeit is példaként: az Argo 2003-ban 200 millióból, az Argo 2 2013-ban 400 millióból készült, de a Futni mentem című film is „csak” 450 millió forintba került.
Az ügy a választás előtt kiosztott, több milliárd forintnyi NKA-támogatás egyik eleme. A beszámolók szerint a támogatásokból Fidesz-közeli, illetve a Fidesznek kampányoló szereplők is részesültek. A botrány miatt az NKA bizottságából többen is távoztak, köztük Bús Balázs, Baán László, Both Miklós és Vidnyánszky Attila, a minisztérium pedig utólag szakmai és pénzügyi beszámolókat kért be a nyertesektől.
Hankó Balázs távozó kulturális és innovációs miniszter pénteken az ATV Egyenes beszéd című műsorában védte meg a döntéseket. Azt mondta, az eljárásrend és a döntések is jogszerűek voltak, és nem a kedvezményezettek személyét, hanem a létrejövő kulturális tartalmat kell nézni.
A miniszter szerint a kulturális döntések ízlésbeli kérdések, és hozzátette: „Szerintem az, hogy a hazaszeretetet támogató kultúrát támogatjuk, az alapvető fontosságú.”
A kritikusok szerint a pénzosztás átláthatatlan volt, a Független Előadó-művészeti Szövetség pedig feljelentést tett költségvetési csalás és hivatali visszaélés gyanúja miatt.
A Fásy család cégének támogatása korábban is téma volt: a Zsam-Art Kft. 101 millió forintnál nagyobb támogatást kapott Hankó Balázs miniszteri keretéből egy Munkácsy-vándorkiállításhoz kapcsolódó projektre.
Árpa Attila a posztját azzal zárta, hogy „várjuk Zsülike filmjét, popcorn bekészítve”.
Árpa Attila színész-rendező is megszólalt a Fásy Zsüliettnek egyedi miniszteri döntéssel megítélt 101 millió forintos állami támogatás ügyében. A Nemzeti Kulturális Alap által kiosztott pénz egy dokumentumfilm-sorozatra szól, a hírre pedig sokan felháborodással reagáltak.
Árpa Attila vasárnap az Instagramon egy másik nézőpontot vetett fel, szerinte érdemes lenne megvárni a kész alkotást.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
