Három ember halt meg egy Atlanti-óceánon közlekedő óceánjárón kitört feltételezhetően hantavírus-járvány miatt – közölte a WHO a BBC-vel. Egy hantavírus-esetet megerősítettek, további öt gyanús esetet vizsgálnak – közölte az Egészségügyi Világszervezet. Egy 69 éves brit állampolgár intenzív osztályon van Johannesburgban, Dél-Afrikában.
A tragédia egy 70 éves utas megbetegedésével kezdődött, aki még a hajón életét vesztette. Feleségét, egy 69 éves nőt evakuáltak a fedélzetről, de később egy johannesburgi kórházban ő is elhunyt. A The Guardian szerint a harmadik halálos áldozat vasárnap este még a hajón volt.
A brit külügyminisztérium a BBC-nek azt nyilatkozta, hogy szorosan figyelemmel kíséri a jelentéseket, és készen áll a brit állampolgárok támogatására.
A járványt az MV Hondius óceánjárón jelentették, amely Argentínából Zöld-foki Köztársaságba tartott.
A hantavírus jellemzően fertőzött rágcsálók ürülékével vagy vizeletével terjed, és súlyos, akár halálos kimenetelű betegséget okozhat. Bár ritka, a WHO szerint a hantavírus emberről emberre is terjedhet, ezért a betegek megfigyelése és a közegészségügyi válaszlépések fontosak.
Az MV Hondiust az Oceanwide Expeditions utazási iroda üzemelteti.
A holland Oceanwide Expeditions által üzemeltetett hajó március 20-án indult az argentin Ushuaiából, és az eredeti tervek szerint május 4-én ért volna a Zöld-foki-szigetekre. A hajó vasárnap este már a főváros, Praia kikötőjénél tartózkodott. A Hondius nagyjából 170 utast és egy mintegy 70 fős fedélzeti csapatot képes befogadni, amely 57 fős legénységből, 13 idegenvezetőből és egy orvosból áll.
Három ember halt meg egy Atlanti-óceánon közlekedő óceánjárón kitört feltételezhetően hantavírus-járvány miatt – közölte a WHO a BBC-vel. Egy hantavírus-esetet megerősítettek, további öt gyanús esetet vizsgálnak – közölte az Egészségügyi Világszervezet. Egy 69 éves brit állampolgár intenzív osztályon van Johannesburgban, Dél-Afrikában.
A tragédia egy 70 éves utas megbetegedésével kezdődött, aki még a hajón életét vesztette. Feleségét, egy 69 éves nőt evakuáltak a fedélzetről, de később egy johannesburgi kórházban ő is elhunyt. A The Guardian szerint a harmadik halálos áldozat vasárnap este még a hajón volt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy árván maradt hároméves kisfiútól követelnek 160 milliót a végrehajtók, már a lakásuknál járnak
Végrehajtók jelentek meg annál a családnál, ahol egy hároméves kisfiú nevére 160 milliós adósságot írtak. A tartozás több hitelből áll, köztük egy céges fejlesztési kölcsönből, amit az elhunyt édesanya vett fel sikeres vállalkozásához.
A levelek után már személyesen is felkeresik a végrehajtók azt a hároméves kisfiút, akire édesanyja halála után nagyságrendileg 160 millió forintos adósság szállt. A helyzetet súlyosbítja, hogy a család jövője teljesen bizonytalan, miközben a gyerek szeptemberben kezdené az óvodát. A család tehetetlenségét mutatja, hogy a tartozások mértékéről a hagyatéki eljárásig semmit sem tudtak – írta a Blikk.
Az elhunyt édesanya, Hédi sikeres könyvelőirodát vezetett, ám halálával az általa felvett hitelek kártyavárként omlottak össze. A tartozások között van lakáshitel, a cégére felvett fejlesztési banki hitel és további két kölcsön is. A legnagyobb gondot a nemrég vásárolt lakás jelenti, amire az anya 50 millió forint önrész mellé közel 30 milliós hitelt vett fel, és ami most a kisfiúra szállt.
Ezen felül két másik családi ingatlan is érintett, amelyekben rokonok élnek. A helyzetet tovább nehezíti, hogy Hédi egykori ügyfelei közül többen a saját tartozásaikat is a hagyatékra próbálják terhelni.
A kisfiú gyámja és nagynénje, Koncz Gabriella elmondta, a betegség utolsó szakaszában hangzott csak el a kérés, ami előrevetítette a jövőt. „A húgom mindennél jobban szeretett volna gyermeket, végül lombikprogramon keresztül hozta világra Mátét, akit teljesen egyedül kezdett nevelni. A szülés után jelezte, hogy óriási a fájdalma, de nem vették őt eléggé komolyan az orvosok. Három hónap múlva a kontrollon már a véréből kimutatták, hogy valami nincsen rendben. Fél évig mászkáltunk szakemberekhez, végül csináltatott egy komplex vizsgálatot.”
Onnan hazaérve, a könnyeivel küszködve közölte: „ha nagy lesz a baj, neveld fel a kisfiamat”.
A család a pénzügyi helyzetről semmit sem tudott, mert a hagyatéki eljárásra csak 11 hónappal a haláleset után került sor. Koncz Gabriella szerint ez az időveszteség lehetetlenítette el a helyzet kezelését.
„A kisfiú az egyenesági örökös, és már senki nem foglalkozik velünk, mondván, a hagyatéki eljárás lezárult.”
A gyám hiába kereste a bankokat. „Ha a halála után beleláthattam volna a cégbe, és intézkedhettem volna a pótlásáról, nem lenne semmi gond, de majdnem egy évig, a hagyatéki eljárásig nem volt rá lehetőségem” – magyarázta, hozzátéve, hogy a pénzintézetek a kamatok felfüggesztésére sem adtak lehetőséget.
A kisfiú történetéről korábban a Házon kívül is beszámolt:
A levelek után már személyesen is felkeresik a végrehajtók azt a hároméves kisfiút, akire édesanyja halála után nagyságrendileg 160 millió forintos adósság szállt. A helyzetet súlyosbítja, hogy a család jövője teljesen bizonytalan, miközben a gyerek szeptemberben kezdené az óvodát. A család tehetetlenségét mutatja, hogy a tartozások mértékéről a hagyatéki eljárásig semmit sem tudtak – írta a Blikk.
Az elhunyt édesanya, Hédi sikeres könyvelőirodát vezetett, ám halálával az általa felvett hitelek kártyavárként omlottak össze. A tartozások között van lakáshitel, a cégére felvett fejlesztési banki hitel és további két kölcsön is. A legnagyobb gondot a nemrég vásárolt lakás jelenti, amire az anya 50 millió forint önrész mellé közel 30 milliós hitelt vett fel, és ami most a kisfiúra szállt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Látható sérülés nélkül halt meg veszettségben egy 11 éves fiú, miután denevér repült az arcára
Egy 11 éves ontariói fiú vesztette életét veszettségben, miután egy denevérrel érintkezett alvás közben. A most publikált orvosi esettanulmány szerint ez volt az első ilyen haláleset a régióban 1967 óta.
Egy 11 éves fiú arra ébredt egy észak-ontariói nyaralóban, hogy egy denevér fekszik az orrán és a száján. A fiú lesöpörte magáról az állatot, amit az apja befogott, majd elengedett. Mivel a gyereken nem látszott sem harapás, sem karmolás nyoma, a család nem fordult orvoshoz, a fiú később két hét intenzív kezelés után mégis meghalt. A tragikus esetről és annak tanulságairól június 29-én jelent meg egy részletes orvosi esettanulmány a Canadian Medical Association Journal (CMAJ) című szaklapban.
A 2024-es eset volt az első helyben szerzett emberi veszettség-megbetegedés Ontarióban 1967 óta.
A publikáció szerint a denevérrel való érintkezés után 19 nappal kezdődtek a fiú tünetei: zsibbadást, bizsergést és duzzanatot érzett az arca jobb oldalán, majd gyakori hányás is jelentkezett
Először vírusellenes gyógyszert kapott, de állapota rohamosan romlott. Másnap, amikor visszavitték a kórházba, már zavart volt, elmosódott a beszéde, nyelési nehézségei és hallucinációi voltak. Az orvosok ekkor diagnosztizálták a veszettséget, de már nem tudták megmenteni. Két hét után lekapcsolták az életfenntartó gépekről.
A betegség tüneteinek megjelenése után a kimenetel szinte mindig végzetes. Dr. Brian Hummel gyermekinfektológus, az esettanulmány egyik szerzője a megelőzés fontosságát hangsúlyozta.
„Ha kialakul a tünetes veszettségfertőzés, az szinte kivétel nélkül halálos. De ha a megelőző kezelést a tünetek megjelenése előtt megkapja az ember, az szinte kivétel nélkül sikeres”
– magyarázta a szakember a posztexpozíciós profilaxis (PEP) nevű eljárásra utalva, ami egy oltássorozatból és ellenanyag adásából áll.
A legfontosabb tanulság, hogy a fertőzéshez nem feltétlenül szükséges látható sérülés. Egyes denevéreknek olyan apró fogaik vannak, hogy a harapásuk észrevétlen maradhat. A vírus a nyálukkal a bőrön lévő apró, akár láthatatlan sérüléseken vagy a nyálkahártyán (szem, orr, száj) keresztül is bejuthat a szervezetbe. Észak-Amerikában az emberi veszettség eseteinek döntő többsége denevérrel való érintkezésre vezethető vissza, ami sokszor halálesettel végződik.
A kanadai orvosi folyóiratban megjelent tanulmány ezért egyértelmű üzenetet fogalmaz meg mind a lakosság, mind az egészségügyi dolgozók számára.
„Bármilyen közvetlen ember–denevér kontaktus, még látható harapás vagy karmolás nélkül is, a megelőző kezelés szükségességét veti fel, amit a közegészségügyi hatósággal meg kell beszélni” – áll a közleményben.
A szakértők szerint bármilyen fizikai érintkezés magas kockázatúnak számít, különösen, ha az a fejet, az arcot vagy a kezeket érinti. A kanadai hatóságok idén áprilisban frissítették is az erre vonatkozó ajánlásukat, amely szerint a denevérrel való érintkezés után szinte mindig javasolt a megelőző kezelés megkezdése.
Egy 11 éves fiú arra ébredt egy észak-ontariói nyaralóban, hogy egy denevér fekszik az orrán és a száján. A fiú lesöpörte magáról az állatot, amit az apja befogott, majd elengedett. Mivel a gyereken nem látszott sem harapás, sem karmolás nyoma, a család nem fordult orvoshoz, a fiú később két hét intenzív kezelés után mégis meghalt. A tragikus esetről és annak tanulságairól június 29-én jelent meg egy részletes orvosi esettanulmány a Canadian Medical Association Journal (CMAJ) című szaklapban.
A 2024-es eset volt az első helyben szerzett emberi veszettség-megbetegedés Ontarióban 1967 óta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Végre kiderült, ki volt a Mount Everest leghíresebb halottja: DNS-teszttel azonosították a híres „Zöld bakancsost”
Azonosították a hegyen hátborzongató tájékozódási ponttá vált zöld bakancsos holttestet. A férfi az 1996-os Everest-katasztrófában halt meg. A hatóságok már keresik a csapatot a földi maradványok lehozatalára.
Harminc év után végre nevet kapott a Mount Everest egyik közismert holtteste: a hegymászók által csak „Green Boots”-ként (Zöld bakancs) emlegetett áldozatot egy DNS-vizsgálat alapján az indiai Dorje Morupként azonosították. Az indiai határrendészet már meg is kezdte egy olyan művelet előkészítését, amelynek célja, hogy a maradványokat még a nyáron lehozzák a hegy tibeti oldaláról – írta a The Guardian.
Az indiai kormány közbeszerzési portálján megjelent egy tender, amely egy „Phase II Retrieval operation” elnevezésű küldetésre keres erre szakosodott céget. A kiírás egyértelműen Dorje Morup földi maradványainak lehozatalát nevezi meg feladatként.
A műveletet a rendkívül veszélyes, 8000 méter feletti halálzónában kell végrehajtani, ahol a helikopteres mentés már lehetetlen.
A tervek szerint legalább hat, extrém magassági mentésekben jártas serpára lesz szükség, hogy a jégbe fagyott, akár 200 kilogrammosra becsült testet lehozzák a hegyről. A holttest kiléte évtizedekig vita tárgya volt, de az indiai határrendészet tenderdokumentuma és az AFP hírügynökség által látott iratok szerint elvégzett azonosítás most lezárhatja a vitát.
Morup, valamint két társa, Tsewang Paljor és Tsewang Samanla az indiai határrendészet expedíciójának tagjai voltak. 1996. május 10-én a Mount Everest északi, tibeti oldalán kísérelték meg a csúcstámadást, amikor a csúcs közelében súlyos hóviharba kerültek.
Míg a csapat három tagja visszafordult, ők hárman folytatták az utat, de soha nem tértek vissza. Az 1996-os májusi katasztrófában összesen nyolc hegymászó halt meg.
Morup holtteste a feltűnő, méregzöld Koflach-bakancsok miatt vált az északkeleti útvonal hátborzongató tájékozódási pontjává.
A holttestek lehozatala a Mount Everestről mindig komoly etikai és biztonsági kérdéseket vet fel. Guy Cotter új-zélandi hegymászó, az Adventure Consultants vezetője szerint a családok számára lezárást hozhat, ha visszakapják szerettük maradványait.
„A családok számára a holttest visszaszerzése a hegyről lezárást jelent, mindaddig, amíg ez nem sodor másokat indokolatlan kockázatba” – nyilatkozta.
A dilemma magyar vonatkozásban is ismert: Suhajda Szilárd felesége korábban úgy döntött, nem kéri a hegymászó holttestének lehozatalát a hegyről, részben a mentőcsapatot fenyegető veszélyek miatt.
A mostani akció egy szélesebb körű kezdeményezés része is, amely a Mount Everest megtisztítását célozza a felhalmozódott szeméttől és a hátrahagyott holttestektől. A nepáli hatóságok az utóbbi években több szigorítást is bevezettek, például kötelezővé tették a hegymászók számára, hogy a saját ürüléküket is lehozzák a hegyről.
A „Green Boots” kiemelésére irányuló misszió a tervek szerint a nyári hónapokban zajlana.
A siker több tényezőtől függ: meg kell találni a megfelelő, tapasztalt mentőcsapatot, be kell szerezni a kínai hatóságok engedélyeit a tibeti oldalon végzett munkához, és szükség lesz egy kedvező időjárási ablakra is a monszun idején. Ha minden a tervek szerint halad, Dorje Morup földi maradványait Katmandun keresztül szállíthatják vissza Indiába, hogy harminc év után végre végső nyugalomra leljen.
Harminc év után végre nevet kapott a Mount Everest egyik közismert holtteste: a hegymászók által csak „Green Boots”-ként (Zöld bakancs) emlegetett áldozatot egy DNS-vizsgálat alapján az indiai Dorje Morupként azonosították. Az indiai határrendészet már meg is kezdte egy olyan művelet előkészítését, amelynek célja, hogy a maradványokat még a nyáron lehozzák a hegy tibeti oldaláról – írta a The Guardian.
Az indiai kormány közbeszerzési portálján megjelent egy tender, amely egy „Phase II Retrieval operation” elnevezésű küldetésre keres erre szakosodott céget. A kiírás egyértelműen Dorje Morup földi maradványainak lehozatalát nevezi meg feladatként.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Felfújható medencében pancsoltak a reptéri dolgozók a repülőtéren
Az amszterdami Schiphol repülőtér munkatársai egy felfújható medencét állítottak fel a forgalmi előtéren, hogy enyhítsék a hőséget. A reptér közölte, hogy ez tilos, és egy videóban mutatták meg, hogy a dolgozókat slaggal locsolva hűsítik.
Végigsöpört az interneten az a videó, amelyen az amszterdami Schiphol repülőtér két dolgozója egy felfújható medencében hűsöl a forgalmi előtéren, miközben körülöttük zajlik a repülőgépek kiszolgálása. A különös jelenetről készült videó pedig hamar eljutott a repülőtér vezetéséhez is – írta a német Kreiszeitung.
A felvételen látszik, ahogy az utasok épp elhagyják a gépet, a kamera pedig ráközelít a két munkatársra, akik egy lapos, felfújható medencében pancsolnak. A videó alatt a Jet2 brit fapados légitársaság reklámjából ismert, nyaralást idéző zene szól.
A repülőtér a felmerült biztonsági aggályokra reagálva közleményt adott ki, amelyben bár megértést tanúsítottak, egyértelművé tették az álláspontjukat. A Schiphol az AD holland lapnak hangsúlyozta, hogy a szabályok mindenkire vonatkoznak.
„Egy felfújható medence ezekben a hőmérsékletekben nagyon csábító, de természetesen semmi keresnivalója nincs a repülőgépek közötti forgalmi előtéren.”
A repülőtér egy Instagramon közzétett videóban azt is megmutatta, mi a hivatalosan engedélyezett módja a hűsölésnek: a földi kiszolgáló személyzetet slaggal locsolták le a legnagyobb melegben.
A rendkívüli hőség elleni védekezés nem csak Hollandiában okoz fejtörést. A közeli hannoveri repülőtéren például már intézményesített lépéseket tettek: locsolókocsikkal öntözik a futópályát, hogy megvédjék a burkolatot a hőtágulás okozta károktól.
Végigsöpört az interneten az a videó, amelyen az amszterdami Schiphol repülőtér két dolgozója egy felfújható medencében hűsöl a forgalmi előtéren, miközben körülöttük zajlik a repülőgépek kiszolgálása. A különös jelenetről készült videó pedig hamar eljutott a repülőtér vezetéséhez is – írta a német Kreiszeitung.
A felvételen látszik, ahogy az utasok épp elhagyják a gépet, a kamera pedig ráközelít a két munkatársra, akik egy lapos, felfújható medencében pancsolnak. A videó alatt a Jet2 brit fapados légitársaság reklámjából ismert, nyaralást idéző zene szól.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
