„Romjaimban voltam, épp a repülőutam előtti éjjelen szakítottam” – 10 ember mesélte el, hogy cselekedtek vele jót vadidegenek
Az írónő Nicole Cliff írta ki a napokban a Twitterre, hogy kíváncsi, milyen kedves gesztusok estek jól a felhasználóknak idegenektől - ami pedig lelkes tweet-lavinát indított el. Úgy tűnik, a legtöbbünknek van olyan története, ami mások önzetlenségéről szól. A someeecards.com gyűjteményéből válogattunk.
"Chicagóban éltem, 22 éves voltam, anyagilag nullán és lehangolt. Kértem egy üdítőt, mivel azt gondoltam, van 5 dollár a számlámon, de elutasították a kártyámat. Elsírtam magam, a pultos pedig azt mondta, csak fogyasszam egészséggel."
"14 voltam, amikor apám infarktust kapott. Egyedül voltam vele otthon, nem volt még mobiltelefon, így nem tudtam elérni anyámat. A kórházban, miközben a folyosón sírtam, odalépett egy nő, átnyújtott egy csomó aprót, hogy használhassam a nyilvános telefont. Biztos vagyok benne, hogy egy angyal volt."
"A válásom kellős közepén bebotorkáltam egy Starbucksba. Könnyek között adtam le a rendelésem. A pultos srác nem tudhatta, mi bajom van, mégis ezt mondta: 'minden rendbe jön majd, ne aggódj.'"
"Két nagyon kedves lány észrevette, hogy részegen és magányosan utazom a metrón szilveszter éjjel. Leszálltak velem a szerelvényről, hazakísértek, megitattak egy nagy pohár vízzel és lefektettek az ágyamba. Még a kutyámat is kiengedték, mielőtt elmentek."
"Örökké hálás leszek annak az ismeretlen nőnek, aki anyámmal egy utcában lakott és több bögre forró teát hozott oda nekem, míg a tornácon vártam egy fagyos februári éjjelen, hogy a halottkém befejezze a munkáját édesanyám testével. Nem bírtam bemenni."
"Egy alkalommal, még az éttermes időszakomban egy párt szolgáltam ki. Jót nevettünk, remekül elbeszélgettünk, pedig nem ismertük egymást korábban. 90 dolláros borravalót hagytak ott nekem egy kis levélkével együtt, amiben arra biztattak, mosolyogjak mindig így, és azt írták: csodássá varázsoltam a randevújukat."
"Romjaimban voltam, épp a repülőutam előtti éjjelen szakítottam. Egy apámmal egyidős férfi ült mellettem a repülőn és végig kellett hallgatnia, hogy az egész út alatt zokogtam. Amikor megérkeztünk, halkan ennyit mondott: "Nem tudom, min mész keresztül, de remélem, rátalálsz a békédre."
"Egy pénzzel teli borítékot és a tárcámat is elhagytam az utcán New York-ban - mindkettőt visszajuttatták hozzám. A pénz a főnökömé volt, és olyan rondán üvöltött velem, hogy zokogtam, amikor a megtalálók visszaadták. Megölelgettek, hogy megnyugtassanak."
"9 éves voltam és balettórára tartottam épp a buszon, amikor egy idősebb fazon odaült mellém és sugdosni kezdett. Egy idős hölgy odalépett, leült és megkérdezte: 'Louise (nem így hívnak), hogy van az anyukád?' Utána ottmaradt és addig beszélgetett velem, amíg le nem szálltam. Megmentőm."
"Amikor ellátogattam New Yorkba, egy férfi a Times Square-en abbahagyta a telefonálást, hogy közölje: imádja a dzsekimet."
