Rárobbant az omikron Kínára: újabb városokat zárnak le, sok millió ember mozgását korlátozzák

Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom alapítója és korábbi országgyűlési képviselője nyílt levélben fordult a NATO főtitkárához, amelyben a szövetség nyilvános fellépését kéri egy állítólagos orosz beavatkozási kísérlet ellen a magyar választásokon.

Fekete-Győr a levelében független oknyomozói és nemzetközi titkosszolgálati forrásokra hivatkozva azt állítja, hogy az Oroszországi Föderáció hetekkel ezelőtt egy orosz katonai hírszerzőkből álló operatív csapatot telepített Budapestre. Úgy fogalmaz, az amerikai titkosszolgálatok jelzéseire hivatkozó értesülések szerint e hálózatot a Kreml legfelsőbb köreiből az a Szergej Kirijenko irányítja, aki a közelmúltban a moldáv demokratikus választásokba is beavatkozott.

Szerinte ez a jól ismert orosz módszertan szerint zajlik: dezinformációs kampányokkal, mesterséges feszültségszítással és a külső fenyegetettség érzetének manipulálásával.

Ön is pontosan tudja: nehezen elképzelhető, hogy egy ilyen szintű, az amerikai és európai szövetségesek által is azonosított orosz hírszerzői jelenlétről a magyar elhárítás és a magyar kormány vezetése ne tudjon” – írja Fekete-Győr, aki szerint

és a színfalak mögött kollaborál a szövetség ellenfeleivel.

A Momentum alapítója úgy véli, egyetlen kormány sem csinálhat trójai falovat a saját hazájából a politikai túlélése érdekében. Ezért a NATO főtitkárához és a szövetséges tagállamok vezetőihez fordul:

Fekete-Győr azzal indokolja a nyilvános fellépés sürgősségét, hogy már csak 35 nap van hátra az április 12-i választásokig, ennyi idő alatt a hagyományos diplomáciai vizsgálatok nem zárulnának le. Szerinte a háttérdiplomácia minden jel szerint kudarcot vallott, mivel a sajtóértesülések alapján az amerikaiak hiába jelezték az orosz jelenlétet, a magyar kormányzat részéről érdemi lépés nem történt. Úgy látja, amikor a zárt ajtók mögötti diplomácia csődöt mond, a nemzetközi nyilvánosság lehet az egyetlen eszköz a nyomásgyakorlásra. Azt is állítja, hogy a magyar kormányzati propaganda mindent megtesz az orosz jelenlét elhallgatásáért, ezért ha a NATO csak a háttérben tárgyal, a magyar választók nem fogják megtudni az igazságot.

Egy nyilvános kiállás világos üzenet lenne a változást akaró, Nyugat-barát magyarok millióinak: nincsenek magukra hagyva egy ellenséges orosz titkosszolgálati gépezettel és egy azzal kollaboráló hazai kormánnyal szemben” – zárja sorait, hozzátéve, hogy Magyarország nem egyenlő a jelenlegi kormányával, és a magyarok többsége a Nyugathoz akar tartozni.

Donald Trump amerikai elnök Iránt tette felelőssé azért a támadásért, amelyben legalább 168 gyerek és 14 tanár vesztette életét egy dél-iráni általános iskolában. Az elnök állítása azonban ellentmond azoknak a sajtóelemzéseknek és szakértői véleményeknek, amelyek szerint a csapást valószínűleg az amerikai hadsereg követte el a Shajare Tayyiba nevű iskola ellen.

A minabi tragédia február 28-án, egy szombati tanítási napon történt. A CNN beszámolója szerint

Trump az elnöki különgép, az Air Force One fedélzetén egyértelműen fogalmazott az újságíróknak.

– mondta, majd hozzátette, hogy az iráni fegyverek „nagyon pontatlanok”. Pete Hegseth védelmi miniszter, ha óvatosabban is, de szintén Iránra utalt. „Természetesen vizsgáljuk az ügyet. De az egyetlen fél, amely civileket vesz célba, Irán.”

Az amerikai kormányzati kommunikáció ugyanakkor nem volt végig ennyire egységes: a Fehér Ház korábban nem zárta ki annak lehetőségét, hogy amerikai hadsereg követte el a támadást. Az iráni állami média ezzel szemben következetesen az Egyesült Államokat teszi felelőssé a csapásért.

A támadás miatt a Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet független, hiteles nyomozást sürgetett, és felvetette a háborús bűncselekmény gyanúját. A Pentagon hivatalosan megerősítette, hogy vizsgálatot indított az incidens ügyében.

Kapitány István a magyar oktatás helyzetéről és annak gazdasági hatásairól írt a Facebookon. Bejegyzését egy focis hasonlattal indítja, amely szerinte a magyar gazdaságpolitikára is igaz. „A jó játékos oda helyezkedik, ahol a labda lesz, nem oda, ahol éppen van. Az elmúlt másfél évtizedben Magyarország gyakran oda állt, ahol még labda sem volt.

Kapitány szerint az oktatási rendszer átalakítása sem segített ezen a helyzeten.

Csökkent az intézményi autonómia, a közoktatás túlterhelt és nehezen alkalmazkodik a 21. századi készségigényekhez, miközben a tankötelezettségi korhatár csökkentése sok fiatal számára idő előtt zárja le az oktatási pályát.”

Posztját azzal zárja, hogy: „Egy versenyképes ország alapja a minőségi, hozzáférhető oktatás. Ha Magyarország valóban ki akar törni a közepes fejlettség csapdájából, akkor a tudásba és az emberekbe kell befektetnie. Ez nemcsak oktatáspolitikai kérdés, hanem gazdasági és nemzetstratégiai ügy is.”

Az Európai Unió pénzügyi és ellenőrző szerveihez fordul Ukrajna az Oscsadbank állami bank Magyarországon lefoglalt vagyona miatt – jelentette be vasárnap Andrij Pisnij, az Ukrán Nemzeti Bank elnöke.

A Terrorelhárítási Központ és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kommandósai még március 5-én, csütörtökön fogták el a pénzszállításban közreműködő hét ukrán állampolgárt. Az ukránok ügyvédje szerint „zsákot húztak a fejükre, és úgy szállították őket, mint a legveszélyesebb terroristákat, annak ellenére, hogy nem gyanúsították meg őket semmivel”. Az ügyvéd azt is mondta, hogy semmi szokatlan nem volt az Ausztriából Ukrajnába tartó szállítmányban.

„Az Európai Központi Bank vezetéséhez, az Osztrák Központi Bankhoz, az Európai Bizottság Pénzügyi Stabilitás, a Pénzügyi Szolgáltatások és a Tőkepiaci Unió Főigazgatóságához, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez és másokhoz fogunk fordulni” – írta Pisnij a Facebook-oldalán. Hozzátette,

Pisnij arról is beszélt, hogy az eljárás alatt a magyar hatóságok akadályozták a konzuli és ügyvédi hozzáférést. „Olyan helyzetbe kerültünk, amikor a konzul nem juthat el az országának állampolgáraihoz, az ügyvéd nem fér hozzá ügyfeleihez, politikai nyilatkozatok hangzanak el mindenféle megerősítés nélkül, és a lejáratás lesz a fő cél – ilyen cselekmények nem maradhatnak megfelelő értékelés nélkül” – fogalmazott. Ukrajna ezért független ellenőrzést kezdeményez, és egy nemzetközi céget bízna meg a szállítás szerződéses hátterének vizsgálatával.

A magyar hatóságok ezzel szemben pénzmosás gyanúja miatt indítottak eljárást. A NAV tájékoztatása szerint a járművekben mintegy 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat találtak. A magyar kormány a lehető legmélyebb vizsgálatot ígérte, és a hatóságok azt is közölték, hogy a konzuli értesítést megtették.

Via Telex