FELFEDEZŐ

Rajtunk is múlik, hogy mennyi extrém szélvihar lesz a jövőben Magyarországon

Ha nem csökkentjük a kibocsátásokat, azaz a pesszimista forgatókönyvet követjük, akkor a fent említett térségben a század végére átlagosan akár 8 nappal több extrém szeles nap is előfordulhat évente, mint jelenleg.

Másfélfok - szmo.hu
2023. március 17.

A március 11-én, az M1-es autópályán történt tömegbaleset egyik okozója a talajerózió mellett az extrém szeles időjárás volt, megvilágítva, hogy a klímaváltozás miatt felerősödő és összekapcsolódó szélsőséges események életveszélyes kockázatokat is jelentenek számunkra. Az elmúlt két évtized mérései alapján elmondható, hogy a Dunántúl, azon belül is a Balaton, a Bakony és a Kisalföld térsége a leginkább kitett a szélviharoknak, amelyek döntően a téli időszakban és márciusban jelentkeznek. Országos területi eloszlásban azonban nagy eltéréseket kapunk: a Dunántúl északi felén a regisztrált összes extrém széllökés száma az elmúlt 20 év alatt 1-2 ezres nagyságrendű, míg az Alföldön jóval kevesebb, csak pár száz ilyen mérést rögzíthettünk. A klímaváltozás tovább fokozhatja ezeket az extrém szeles eseményeket: ha nem csökkentjük a kibocsátásokat, azaz a pesszimista forgatókönyvet követjük, akkor a fent említett térségben a század végére átlagosan akár 8 nappal több extrém szeles nap is előfordulhat évente, mint jelenleg. Ha ennél ambiciózusabb forgatókönyvet választunk, és legkésőbb 2040-től meredeken csökkennek az antropogén kibocsátások, akkor csupán 1-2 napos átlagos növekedésre számíthatunk 2100-ig. Bordi Sára, Szabó Péter és Pongrácz Rita elemzése.

A szélviharok az időjárás nehezen kiszámítható, gyakran súlyos károkkal járó extrém eseményei, melyekre igen nehéz előre felkészülni. Az épületek, lakóházak megrongálása mellett főként az infrastruktúrára jelentenek veszélyt. Az útra kidőlt fa, odahordott törmelék gátolja a közlekedést, a legtöbb esetben azonban vezetékek rongálódnak meg, melyeket a szél által kicsavart fa szintén elszakíthat.

Ilyenkor településrészek, esetenként teljes települések maradhatnak áramellátás nélkül, akár több órás időtartamra is.

Az építőipar számára rendkívül fontos az adott terület szélviszonyainak ismerete, ugyanis ennek függvényében olyan épületeket kell tervezni, amelyek kibírják az adott térségben előfordulható szélviharok által keltett szélnyomást.

Annak érdekében, hogy mind az infrastruktúra szervezésében, mind az építészetben fel lehessen készülni a klímaváltozás által keltett hatásokra, elengedhetetlen, hogy a szélviharokra vonatkozó lehetséges forgatókönyveket vizsgálva figyelembe vegyük azok jellemzőinek változásait.

A nyugati-északnyugati országrész a leginkább kitett a szélviharoknak

Magyarországon már az idei év elején is előfordult egy igen sok kárt okozó szélvihar, mely leginkább az ország nyugati részében fejtette ki hatását. 2023. február 4-én Kab-hegyen a napi maximális széllökés elérte a 36 m/s-ot (≈130 km/h), ezzel megdöntve az aznapi országos szélrekordot. A Balaton térségében több állomásról is 30 m/s körüli széllökéseket jelentettek, de az ország szinte teljes területén közelítette, vagy meghaladta a 20 m/s-ot a napi maximális széllökés. Az extrém helyzet a vasúti közlekedést is megbénította. (Szélvihar egy szokatlan ciklon nyomán – Tanulmányok – met.hu).

A talajerózió mellett a port az M1-es autópályára szállító erős szél is szerepet játszott a március 11-én történt tragikus tömegbalesetben, szomorúan szemléltetve azt, hogy

itt már korántsem csupán a klímaváltozásról van szó általában, hanem alapvető közlekedésbiztonságról.

Ha az elmúlt két évtizedben regisztrált erős széllökések előfordulásait összesítjük, akkor is azt kapjuk, hogy a legtöbb viharos nap (széllökés > 17 m/s) a Balaton térségében fordult elő (1. ábra) – ezen belül is jellemzően a Bakonyban, ahol idén is a legerősebb széllökéseket mérték. A gyakorisági térképről markánsan kirajzolódik a Balaton térsége,

ahol a legalább viharos széllökésű napok éves átlagos száma meghaladja az 50-et, de szintén sok, évente kb. 30 ilyen viharos nap fordult elő a Kisalföld területén is.

Általánosságban a legkevésbé az Alföld területére jellemző az ilyen nagy széllökésekkel járó szélsőséges időjárás, de azért évente néhány szélviharos nap itt is előfordul.

1. ábra: A viharos napok (amikor a napi maximális széllökés meghaladta a 17 m/s-ot, vagyis a 61 km/h-t) átlagos évi száma a 2001-2020-as időszakban. A szerzők ábrája. Adatok: Országos Meteorológiai Szolgálat.

Március a legszelesebb, különösen az Észak-Dunántúlon

Az extrém szelek éven belüli előfordulását mutatja be a 2. ábra három dunántúli meteorológiai állomáson (Siófok, Sopron és Veszprém). Jól látható, hogy mindhárom esetben a téli félévben jóval gyakoribbak a szélviharok, mint a nyári félévben.

Egyértelműen kirajzolódik az is, hogy a legszelesebb hónap általában a március, míg szélviharok előfordulása a legkevésbé augusztusban és szeptemberben jellemző.

Ez az ország más térségeiben is jellemző. Ennek oka, hogy az ilyen heves szélviharok főként a viharciklonok és mediterrán ciklonok velejárói, melyek leginkább a téli félévben érik el a Kárpát-medence térségét, míg a nyáron jellemző zivatartevékenységgel járó extrém szél általában rövidebb ideig áll fenn, és kisebb területre koncentrálódik.

2. ábra: Extrém szeles órás mérések éven belüli eloszlása Siófok, Sopron és Veszprém állomásokon a 2001-2020-as időszakban. A szerzők ábrája. (Mérések: Országos Meteorológiai Szolgálat)

A grafikonokon a különböző kategóriákba eső széllökések is elkülönülnek. A legtöbb széllökés a Beaufort-skála szerinti viharos kategóriába tartozik, melynek értéke meghaladja a 17 m/s-ot, de nem nagyobb 20 m/s-nál. Az ennél erősebb széllökések a heves vihar (21–23 m/s), szélvész (24–27 m/s), heves szélvész (28–32 m/s) és orkán (>32 m/s) kategóriákba tartoznak, melyek a szélsebesség növekedésével egyre ritkábban fordultak elő.

Orkán erősségű szelet csak a veszprémi és a siófoki állomáson jelentettek, a vizsgált 20 éves teljes időszakban is csupán 1-2 alkalommal. A Dunántúl északi felén a regisztrált összes extrém széllökés száma az elmúlt 20 év alatt 1-2 ezres nagyságrendű, míg az Alföldön elhelyezkedő meteorológiai állomásokon ennél kb. egy nagyságrenddel kevesebb, azaz csak pár száz ilyen mérést rögzítettek.

A 2001-2020-as időszakban az országon belül jellemzően ugyan csökkenő trendet kaptunk az extrém széllökéses napok átlagos évi számára vonatkozóan, ám ez a trend csak kis területen (jellemzően a Kisalföldön és az Alföld egy részén) tekinthető statisztikailag szignifikánsnak. Ennek az az oka, hogy a vizsgált 20 éves időszak túl rövid ahhoz, hogy egyértelmű trend kirajzolódhasson, főleg amiatt is, mert a szélviharos napok száma az egyes években nagyon eltér egymástól.

Van jelentősége a kibocsátás-csökkentésnek

A klímaváltozásnak a szélviharos időjárásra is hatása van, ahogy ezzel egy korábbi cikk már részben foglalkozott. A várható módosulás annak függvényében alakul, hogy milyen forgatókönyv szerint változnak majd az antropogén tevékenységekhez kapcsolódó üvegházgáz-kibocsátások, a felszínhasználat és az egyéb társadalmi-gazdasági folyamatok.

Ha a kibocsátást 2040 körül kezdenénk csökkenteni (azaz az RCP4.5 forgatókönyv szerint haladunk), akkor az extrém széllökéses napok száma – elsősorban az északnyugati országrészben – csak legfeljebb 1-2 nap/év mértékben emelkedhet (3. ábra felső térképsora).

3. ábra: A szélviharos napok átlagos évi számának változása 2021-2040, 2041-2060, 2061-2080 és 2081-2100-ra 6-6 regionális klímaszimuláció átlaga alapján az RCP4.5 és RCP8.5 forgatókönyv esetén. Referencia időszak: 2001-2020. A szerzők ábrája.

Ha viszont nem csökkentjük a kibocsátásokat (vagyis a a pesszimista, RCP8.5 forgatókönyvet követjük), akkor a változás mértéke nagyobb lehet a század végére – a Dunántúl északi felében átlagosan akár 8 nappal több extrém szeles nap is előfordulhat évente, mint jelenleg.

A hatás az ország nagyobb területét érintené, mint az optimistább forgatókönyv szerint. (3. ábra alsó térképsora).

Nem elvont problémáról, hanem konkrét kockázatokról van szó

A jövőben tehát a klímaváltozás hatására több szélviharos eseményre számíthatunk, és az országon belül a Kisalföld és az Északnyugat-Dunántúl az a térség, ahol a leginkább megnövekedhet a szeles extrémumok száma. Mivel a legerősebb széllökések már jelenleg is itt fordulnak elő egy-egy szélvihar során, ezen a területen különösen fontos a jövőbeli változásokra való felkészülés.

Az extrém szél veszélyét tovább erősíti az is, hogy gyakran nem önmagában, hanem valamilyen más extrém eseménnyel társulva érkezik, és a hatása ezáltal sokkal jobban felerősödik.

Például ha szárazság van, porvihart alakít ki, amely egy útszakaszon hirtelen pár méteresre csökkentheti a látótávolságot, fokozott balesetveszélynek kitéve az autósokat (ahogyan az március 11-én történt az M1-es autópályán), de gyakran jár az extrém széllel csapadék is, amellyel együtt az épületekben még nagyobb kár keletkezhet.

A klímaváltozás már most megfigyelhető szélsőséges hatásai miatt elengedhetetlen az alkalmazkodás, azonban megfelelő, ambiciózus és hatékony kibocsátás-csökkentés nélkül a károk növekedése pénzben, és legrosszabb esetben emberéletekben is mérhető lesz. Ezeknek az elkerülése mindannyiunk közös érdeke.

Szerzők: Bordi Sára, Szabó Péter, Pongrácz Rita, via Másfélfok

Köszönet illeti a regionális modelleredményekért az Euro-CORDEX konzorcium modellező intézeteinek tagjait, a hazai megfigyelésekért pedig az Országos Meteorológiai Szolgálatot.

Rövid tudományos módszertan:

1. Regionális klímamodellekkel végzett éghajlati szimulációk:

Egy térség, pl. hazánk éghajlatának részletesebb vizsgálatához regionális klímamodellekre van szükség, hiszen azok a légköri folyamatokat pontosabban és finomabb térbeli felbontással írják le, mint a globális modellek. A regionális modellek historikus szimulációi nagy számban továbbra is csak 2005-ig állnak rendelkezésünkre, míg a jövőre vonatkozóan, 2006-tól indítva 2100-ig azt szimuláljuk, hogy egy-egy feltételes üvegházgáz-kibocsátási forgatókönyvre hogyan reagál az éghajlati rendszer. Ebben az elemzésben két forgatókönyvet tekintettünk: a 2040 utáni kibocsátás-csökkentéssel számoló RCP4.5-öt, és a kibocsátás-csökkentés nélküli, ún. RCP8.5-öt. Adott forgatókönyvön belül az Európa egészét 10 km-es rácsfelbontással lefedő, Euro-CORDEX együttműködés keretében futtatott különböző, de ugyanazon hat-hat regionális klímamodell-szimulációt tekintettünk az elemzésben. Az alkalmazott hattagú szimuláció-együttes már megfelelően tudja reprezentálni a modellek különbözőségéből eredő bizonytalanságot, illetve ezeket a kétféle forgatókönyvvel meghajtva az emberi tevékenység jövőbeli alakulásából származó nagyfokú bizonytalanságot is.

2. Szimulációk hibakorrekciója és megfigyelések:

Az elmúlt évtizedek folyamatos fejlesztései ellenére az éghajlati szimulációk még ma sem tökéletesek, a meteorológiai változóktól függően kisebb-nagyobb hibával terheltek a megfigyelésekkel szemben. A hibák javításához hibakorrekciós módszerre és jó minőségű megfigyelésekre egyaránt szükségünk van. A széllökésekre az Országos Meteorológiai Szolgálat által előállított HuClim rácsponti adatbázis 0,1°-os (~10 km-es) rácsfelbontású adatait használtuk fel, melyek 2001-től álltak rendelkezésünkre. A szimuláció korrekciójához az ún. standardizálás módszerét használtuk, amely az eloszlások időbeli átlagát és szórását figyelembe véve végzi a hibák javítását. A korrekciós referencia-időszak egy megfigyelésekkel közös múltbeli időszakot kell, hogy tekintsen, így a 2001-2020 időszakot lehetett alkalmazni erre a célra. Az elemzésben hosszabb, húszéves időszak átlagait tekintettünk, melyek megadják, hogy az időszakon belül bármely évben milyen értékre számíthatunk. A változásokkal adtuk meg a húszéves időszakok közötti átlagos különbséget (jelen vizsgálatban nap/év mértékegységben kifejezve).

Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

A Kúria szerint az állam nem felelős a bántalmazott Ricsi ügyében, bár a fiút szerintük is verték, jogtalanul elzárták, megalázták a gyermekotthonban

A Kúria szerdán megváltoztatta a jogerős ítéletet, és elutasította a Belügyminisztériummal szembeni keresetet. A TASZ szerint ezzel az áldozatot teszik felelőssé. A fiú ezt mondta: „Nagyon fájt, hogy arra hivatkoztak, hogy szökdöstem. Azt nem kérdezték meg, hogy miért: azért, mert bántottak.”

KULT

Megérkezett az első előzetes a Harry Potter-sorozathoz - Kiderült, ki lesz az új Dumbledore és Piton

A sorozat a tervek szerint 2027-ben érkezik az HBO Maxra, de máris úgy fogalmaznak: "Az HBO Max történetének legnagyobb eseménye." A sorozatot a Trónok harca és az Utódlás tapasztalt alkotói készítik.

KÉK HÍREK

A negyedikről zuhant ki egy másfél éves kisfiú Kecskeméten, csodával határos módon túlélte

Zuhanását egy homlokzati elem tompította, majd a füves talajra esett a beton helyett. Azonnal kórházba vitték, a családja pedig a szomszédok szerint elköltözött a sokk után.

Címlapról ajánljuk

FELFEDEZŐ

Ötszáz jelentkezés után sincs állása, hónapok óta melegvíz nélkül él a volt banki alkalmazott

Egy georgiai nő otthonában a födémbeton alatt tört el egy vízvezeték, így hónapok óta nincs melegvíz. A munkanélküliség miatt nem tudja kifizetni a javítást, és a gyűjtés is lassan halad a 4000 dolláros cél felé.

Maier Vilmos, képünk illusztráció, fotó: Unsplash/Magnet.me - szmo.hu
2026. március 20.

Tizenegy hónap, több mint ötszáz elküldött pályázat, és még mindig nincs állása, miközben a lakásában már a melegvizet is elzárták, számolt be róla a Business Insider. Drámai helyzetbe került Valerie Lockhart, miután a garázsából kiömlő víz egy komoly, a födémbeton alatt húzódó csőszivárgásra utalt. A szerelő két lehetőséget vázolt fel a georgiai nőnek: egy drágább, 8 ezer dolláros (kb. 2,56 millió forintos) föld alatti javítást, vagy egy olcsóbb, 4 ezer dolláros (kb. 1,28 millió forintos) megoldást, ahol a vezetékeket a konyha felett vezetnék el. Mivel a nő munkanélküli, egyiket sem tudja finanszírozni, így hónapok óta melegvíz nélkül él.

A kétségbeesett nő a GoFundMe oldalon indított gyűjtést, hogy legalább az olcsóbb javításra, a 4 ezer dollárra összegyűjtse a pénzt. A kampány tavaly október 29-én indult, de március 20-ig mindössze 270 dollár, vagyis körülbelül 86 ezer forint jött össze öt adományozótól.

A nő helyzetét súlyosbítja, hogy állítása szerint tavaly bocsátották el a Morgan Stanley nevű banktól, és az azóta eltelt 11 hónapban több mint 500 állásra adta be a jelentkezését, mindeddig sikertelenül.

A pénzügyi szektorban valóban nagy leépítési hullám zajlik, a Morgan Stanley például idén márciusban mintegy 2500 dolgozójától vált meg világszerte.

A banki leépítések híre a közösségi médiában is heves reakciókat váltott ki, sokan fejezték ki aggodalmukat és osztották meg saját történeteiket. „Hát, ez nagyszerű, én szó szerint most kaptam állást a Morgan Stanleynél” – írta egy felhasználó a Reddit-en. Egy másik, korábban elbocsátott hozzászóló próbált némi reményt adni: „Engem 2023-ban értek utol, de őszintén szólva végül minden rendbe jött.”

Valerie Lockhart számára azonban a helyzet egyre sürgetőbb. A gyűjtés oldalán arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a hibát nem javítják ki a téli fagyokig, a sérült csövek további, még súlyosabb károkat okozhatnak az otthonában. A szükséges 4 ezer dollárból azonban még több mint 3700 hiányzik.

Kapcsolódó

Úgy néz ki, mint egy gyerek, ezért nem tud munkát találni egy kínai férfi

A munkaadók nem hiszik el neki, hogy valóban a húszas éveiben jár. De az internetezők is kételkednek a korában.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Disznóürülékben fetrengő apa-fia csatározással támad a Peaky Blinders új filmverziója, de vajon szükségünk volt rá?

Tommy Shelby ezúttal igazán nagyban játszik. Cillian Murphy visszatért, és kapott maga mellé néhány nagy sztárt is.

SIKERSZTORIK

Balatoni és alföldi szállodák lettek a 2020-as évek első felének legjobbjai a Best of AZ ÉV HOTELE 2020-25. döntőjében

AZ ÉV HOTELE Közönségszavazás évente választja meg a közönség szavazataival az év legjobb szállodáját, de most vasárnap a 2020-as évek első felének legjobbjait jelentették be a döntőt követő díjátadón.

KULT

Kórházba került a Quimby egyik tagja, nem lesz ott a jubileumi koncerten sem

A Quimby zenekar őszinte közleményben írta le, milyen nehéz napokon vannak túl a szombati koncert előtt. Kárpáti József kórházba került.

FELFEDEZŐ

Pottyondy Edina: Évek óta gyanús, hogy Szijjártó Péter orosz ügynök, erre most kiderült, hogy tényleg az

A humorista-influenszer „Szijjártó Pjotr lebukásáról”, Matolcsy aranyvécéjéről és Rákay Philip feleségének állami elismeréséről is kifejtette gondolatait új videójában.

F. O. - szmo.hu
2026. március 24.

Pottyondy Edina közéleti influenszer, humorista újabb videóval jelentkezett, amelyet a legaktuálisabb témával indított: a magyar külgazdasági és külügyminiszter, Szijjártó Péter a Washington Post szerint rendszeresen tájékoztatta Szergej Lavrovot a zárt uniós ülésekről.

„A Fidesz annyira felháborodott az illegális lehallgatásokon, hogy előkapart egy minden bizonnyal legális lehallgatást.

Most azt várja a Karmelita, hogy a közvélemény azon háborogjon, hogy az oknyomozó újságíró, Panyi Szabolcs telefonszámot szivárogtatott ki, és nem azon, hogy Szijjártó pedig EU-s titkokat… Évek óta gyanús, hogy Szijjártó Péter orosz ügynök, erre most kiderült, hogy tényleg az”

– mondta a humorista-influenszer, aki ezek után a magyar gazdaságról, Matolcsy Györgyről és az MNB-botrányról beszélt.

„Matolcsy Györgyöt újra meg lehetne bízni azzal, hogy vezesse a Magyar Nemzeti Bankot, hiszen jók a referenciái.

Megcsinálta kicsiben, amit a nemzetvezető nagyban. Több mint 2500 milliárd forintos veszteséget hozott össze az utolsó években, és a nemzeti bank saját tőkéje jelenleg mínusz 1800 milliárd forint”

– fogalmazott Pottyondy, majd hozzátette: „most pedig megtudtuk, hogy aranyvécé került abba a szép kis házba”.

„Aranyvécéről korábban korrupt ukrán politikusokkal és afrikai vezetőkkel kapcsolatban volt szó, de mi ez a fixáció? Az aranyfuxot még megértem, de a vécével nem lehet reprezentálni. Ez csak arra jó, hogy megnyugtassa a rajta ülőt, hogy sokra vitte. Innen merítenek önbizalmat, innen szippantják a magabiztosságot. Matolcsy György lelki rekreációjára is a magyar adófizetők adtak pénzt.

A gyerekek megerőszakolása és a közpénz eltűnése feltűnően nem szerepel az ügyészségi prioritás élén. Egy év alatt nem jutottak el a nyomozók odáig hogy kihallgassák Matolcsyt és fiát”

– fogalmazott a humorista.

Végül a március 15-i állami elismerésekről is szót ejtett.

„Rákay Philip felesége feltűnt a semmiből, és kapott egy lovagkeresztet. A saját bevallása szerint 63 ezer éves Pataky Attila Kossuth-díjas lett. Van valami paranormális jelenség a NER-ben?” – tette fel a kérdést Pottyondy Edina.

A teljes videót itt nézheted meg:

Kapcsolódó

Fekete-Győr Szijjártónak: Elképesztő, hogy pont neked van bőr a képeden számonkérni egy lehallgatást

A Momentum alapítója egyenesen a külügyminiszternek üzent a Facebookon. Nem érti, miért lepődök meg Szijjártó azon, hogy lehallgatják, szerinte ugyanis bőven tett azért, hogy erre legyen lehetőség.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Lenyelte kedvenc játékát: Egyetlen tömbbé állt össze a 20 mágnes a 10 éves fiú gyomrában, azonnal műteni kellett

A Heim Pál Kórház orvosai endoszkóppal próbálták kivenni a játék darabjait. A mágnesek súlya miatt azonban ez lehetetlen volt, így a kisfiú a műtőben kötött ki.

KULT

Tényleg jobb a Ted-sorozat, mint a filmek? Szinte egy élőszereplős Family Guy-t nézünk

Ugyanaz a pimasz humor, csak jobban működik. A Ted új évada végre ráérzett, mi teszi igazán élvezetessé ezt a világot. Meglepő módon nem a botrányos poénok a legerősebbek.

KULT

A javítóintézetből a halhatatlanságig – Steve McQueen tragédiája, aki alig 50 évet élt

Ma lenne 96 éves a menőség királya, aki alig 50 évet kapott az élettől. Hányattatott kezdet, megzabolázott düh és egy fegyelmezett, szinte néma hűvösség: ezekből az ellentmondásokból született a 20. század egyik legnagyobb és legmaradandóbb filmes ikonja.

FELFEDEZŐ

Elárulta egy hospice nővér, miket lát a legtöbb haldokló közvetlenül a halála előtt

Az ápolónő szerint a halál éppúgy az élet része, mint a születés, és lehet gyönyörű is. Hivatásának tekinti, hogy békében segítsen át másokat a túloldalra.

Maier Vilmos, képünk illusztráció, fotó: Unsplash/Bret Kavanaugh - szmo.hu
2026. március 22.

Egy New England-i hospice nővér nyíltan beszélt arról, mit tapasztal a haldokló betegek mellett az utolsó pillanatokban, írja az Unilad. Elmondása szerint sokan közülük elhunyt szeretteiket vagy korábbi háziállataikat látják, akik mintha rájuk várnának. A tapasztalatok nemcsak a hozzátartozóknak nyújthatnak némi vigaszt, de segítenek megérteni azokat a jelenségeket is, amelyeket sokan a „fátyol fellebbenéseként” írnak le.

A nővér, aki többnyire éjszakai ügyeletben dolgozik, egy Reddit-fórumon válaszolt az érdeklődők kérdéseire. A halálról alkotott véleménye a munkája során formálódott.

„Úgy gondolom, a halál éppúgy az élet része, mint a születés. Szerintem gyönyörű is lehet, ha gondoskodással és együttérzéssel történik”

– fogalmazott. Hozzátette, hogy a betegek kísérése a legvégső úton számára hivatás. „Mindig megtiszteltetés, hogy segíthetek valakinek békében eljutni oda, ahová megyünk. Számomra óriási jelentősége van annak, hogy minden nap végezhetem a munkámat.”

A leggyakrabban feltett kérdések arra vonatkoztak, mit élnek át a betegek a haláluk előtt. A nővér szerint sokan számolnak be olyan látomásokról, amelyekben korábban elhunyt személyek vagy állatok jelennek meg.

„Sok páciensem lát olyan embereket és állatokat, akik korábban meghaltak. Gyakran nyúlnak olyan emberek és dolgok felé, akiket és amiket mi nem látunk.”

A jelenségre kétféle magyarázat létezik: az egyik spirituális, a másik orvosi. „Az orvosi szakmában ezeket hallucinációknak nevezzük, de végső soron az a kérdés, te miben hiszel” – magyarázta a nővér, aki szerint ezek a víziók általában megnyugvást hoznak a haldoklóknak. Arra a kérdésre, hogy szerinte létezik-e a túlvilág, őszintén válaszolt. „Hogy ilyenkor számukra fellebben-e a fátyol? Nem igazán tudom. Azt hiszem, csak akkor fogok biztosat tudni, ha meghalok.”

A munkája a saját halálképét is átformálta, ma már sokkal kevésbé fél tőle. „Sokkal kevésbé félek! Őszintén szólva minden egyes nappal egyre komfortosabban vagyok a saját halálom gondolatával. Egész életemben ápolónő akartam lenni. Aztán amikor elkezdtem, tényleg azt éreztem, hogy ez az igazi hivatásom” – mondta.

Kapcsolódó

Az egykor rettegett vezér a végére csak árnyéka maradt önmagának – Lenin haláltusáját máig titkok övezik

A bolsevik forradalom vezére magatehetetlenül feküdt a halálos ágyán, miközben orvosai értetlenül álltak a teste pusztulása előtt. A boncolás után egy sötétebb elmélet is felmerült, ami egészen Sztálinig vezetett.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Hamis festmény is feltűnt A legjobb ajánlatban – megnéztük az RTL műtárgy-felfedező műsorát

Sváby mackós, Alföldi játékos, Pápai Joci testvére pedig olyan, mint egy aranyos nagybácsi. Az RTL műtárgyas show-ja kísértetiesen hasonlít a Kincsvadászokra, de lágyabb, szerethetőbb. Egy korábbi ValóVilág-győztes és egy X-Faktorban feltűnt rapper is megjelent a műsorban.

KÖZÖSSÉG

„Ott hittük el, hogy bármi jön, együtt megküzdünk vele” – így adott erőt Zoé családjának a Bátor Tábor

Zoé még csak öt és fél éves volt, amikor kiderült, hogy agydaganat miatt meg kell műteni. A családot letaglózta a diagnózis, ám a táborban átélt élmények hatására megszabadultak a félelemtől.

KULT

A választás estéjén tér vissza a Heti Hetes Majkával, Hajós Andrással és a jólvanezígyből ismert Nagy Ádámmal

A legendás műsor az RTL-en indul újra, Hajós András is visszatér. A műsorvezető Nagy Ádám, a jólvanezígy és a Fókuszcsoport YouTube-csatornák arca lesz, a többi szereplőt pedig a választásig hátralévő időben fogják felfedni.

FELFEDEZŐ

Rejtélyes, ülő csontvázak egy francia iskola mellett - már az ötödik került elő egy hónap alatt

A maradványok mind nyugat felé néztek, kezüket az ölükben tartották. A kutatók szerint a vaskorban élt gallok maradványai kerülhettek elő.

Maier Vilmos, képünk illusztráció, fotó: Unsplash/Aaron Burden - szmo.hu
2026. március 22.

Gyerekek egy csoportja váratlan meglepetésben részesült, miközben az iskolájuk játszóterén töltötték az időt Dijonban. A francia város Josephine Baker általános iskolája mellett egy ülő helyzetben lévő csontvázat fedeztek fel, amely egy kör alakú gödörből állt ki – írta a People.

A lelet egy sorozat legújabb darabja, ugyanis ebben a hónapban ez már az ötödik, hasonló módon eltemetett maradvány, amelyet a környéken találtak.

A Francia Nemzeti Megelőző Régészeti Kutatóintézet közleménye szerint mindegyik csontvázat ülő helyzetben, nyugat felé fordulva találták meg, kezüket az ölükben pihentetve. A kutatók úgy vélik, a maradványok a galloktól származnak, akik a vaskorban és a római korban éltek Európában. Annamaria Latron régész-antropológus a Le Monde-nak arról beszélt, hogy a felfedezés rendkívüli.

„Ez az ülő testhelyzet atipikus. Sokkal inkább a fekve eltemetett egyénekhez vagyunk hozzászokva, általában hanyatt, kinyújtott, és nem így behajlított alsó végtagokkal”

– mondta a szakértő.

Egy gyermekhez tartozó csontváz kivételével az összes maradvány férfiaké volt, akik körülbelül 160 és 175 centiméter közötti magasak lehettek, fogazatuk pedig jól megőrződött. „Csontjaikon oszteoartritisz nyomai láthatók, ami intenzív fizikai aktivitásra utal” – tette hozzá Latron.

A régészek egyelőre nem tudják, miért temették el a testeket ilyen egyedi módon. „Nincs elsődleges hipotézisünk. Hiányzik a felső réteg, amely a sírok fölött volt” – magyarázta a kutató.

Egy pénteken megjelent nemzetközi tudományos összefoglaló szerint a feltárás során összesen 18, két egyenes vonalban elrendezett kör alakú gödröt azonosítottak. A legfrissebb elemzések alapján az elhunytak 40 és 60 év közötti, fizikailag aktív férfiak lehettek.