HÍREK
A Rovatból

Putyin „nagyon durván rálépett a gereblyére” Boris Johnson szerint

Közben kisebb belpolitikai botrány robbant ki Nagy-Britanniában, miután a miniszterelnök a Brexit-szavazáshoz hasonlította az ukránok harcát az oroszok ellen.


A Nyugat még mindig naponta százmilliókat fizet Oroszországnak az energiahordozó-szállításokért, és Vlagyimir Putyin orosz elnök ebből finanszírozza az ukrajnai háborút – mondta vasárnap megjelent nyilatkozatában Boris Johnson brit miniszterelnök.

Johnson a The Sunday Times című konzervatív vasárnapi lapnak adott interjúban kijelentette azt is, hogy nagy-britanniai menedéket ajánlott fel Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek. A brit kormányfő szerint az ukrajnai háború a fogyasztók és az autósok számára is rettenetes következményekkel járhat, de a briteknek el kell fogadniuk „a Putyinnal szembeni kiállásból eredő magasabb költségeket”. Hangsúlyozta:

az egész világot meg kell győzni arról, hogy túl kell lépni az orosz nyersolaj- és földgázszállításokkal szembeni függésen.

Johnson szerint fel kell gyorsítani a megújuló energiaforrások felhasználásának fejlesztését, és beruházásokat kell kezdeni az atomerőművek számának növelésére is.

A brit miniszterelnök kijelentette: amikor Oroszország 2014-ben annektálta a Krím-félszigetet, a Nyugat „borzasztó hibát követett el”, mivel lehetővé tette, hogy Putyin „ráerőltesse szénhidrogén-készleteit” az európai fogyasztókra, és az orosz elnök ebből finanszírozta azt a háborús gépezetet, amelyet most Ukrajnában bevet.

Boris Johnson szerint a Nyugat naponta 700 millió dollárt fizet az orosz nyersolaj- és földgázszállításokért, és „Putyin ezt a pénzt is az Ukrajna elleni barbár invázióra fordítja”.

A brit kormányfő kijelentette: megdöbbentette, hogy Vlagyimir Putyin nem látta előre az ukrajnai ellenállás várható mértékét. Az orosz elnök alapvető hibát követett el az invázió elrendelésével, „nagyon durván rálépett a gereblyére” – fogalmazott Johnson a vasárnapi lapinterjúban.

Hozzátette: a jelek szerint Putyint már nem is foglalkoztatja az a gondolat, hogy Ukrajna csatlakozik-e a NATO-hoz.

Johnson elmondta: még az invázió előtt személyesen fejtette ki Putyinnak, hogy Ukrajna „nem lesz egyhamar” a NATO tagja, de az orosz elnök nem is igazán foglalkozott ezzel a gondolattal, Putyint valójában „birodalmi ambíciók vezérlik”.

A brit kormányfő kijelentette: bízik abban, hogy Kijevet soha nem sikerül bevenniük az orosz fegyveres erőknek. Hozzátette ugyanakkor, hogy nagy-britanniai menedéket ajánlott fel Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek és családjának arra az estre, ha az ukrán főváros mégis elesik, Zelenszkij azonban azt mondta, hogy Ukrajnában a helye. Johnson mindeközben maga is hazai és külföldi bírálatok kereszttüzébe került, miután a kormányzó brit Konzervatív Párt Blackpoolban zajló tavaszi kongresszusán párhuzamot vont a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) és az orosz invázióval szembeni ukrán ellenállás között.

A brit miniszterelnök a pártrendezvényen felszólalva úgy fogalmazott, hogy „a britek, akárcsak az ukránok, ösztönösen a szabadságot választják”, és ennek egyik „közelmúltbeli példája volt” a brit EU-tagságról 2016-ban rendezett népszavazás, amelyen a kilépésre voksolók került szűk többségbe.

Donald Tusk, az EU-tagországok vezetői alkotta Európai Tanács volt elnöke, a legnagyobb európai parlamenti frakció, az Európai Néppárt jelenlegi vezetője személyesen Johnsonnak címzett vasárnapi Twitter-bejegyzésében

annak a véleményének adott hangot, hogy a brit kormányfő kijelentése sérti az ukránokat, a briteket és a józan észt egyaránt.

Guy Verhofstadt, az Európai Parlament volt Brexit-ügyi koordinátora ugyancsak a Twitteren "elmebeteg" összehasonlításnak nevezte az ukránok harca és a Brexit között vont párhuzamot. Verhofstadt szerint a Brexit a szabadságjogok leépítéséről és az EU elhagyásáról szólt, az ukránok viszont több szabadságot akarnak és csatlakozni kívánnak az EU-hoz.

Tobias Ellwood, a londoni alsóház védelmi bizottságának konzervatív párti elnöke vasárnapi Twitter-bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy az ukrán nép által Putyin zsarnoksága ellen vívott harc összehasonlítása a Brexitre leadott voksokkal a brit államvezetési normákat károsítja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Videó: Zokogva jelentette be az iráni műsorvezető Hámenei legfőbb vezető halálát
Az ajatollahot az amerikai–izraeli légicsapások után nyilvánították halottnak. A bemondónál azonnal eltört a mécses, amikor fel kellett olvasnia hírt.


Egy könnyeivel küszködő műsorvezető jelentette be vasárnapra virradó éjjel, hogy meghalt Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vezetője. Az országban negyvennapos nemzeti gyászt és egyhetes munkaszünetet rendeltek el.

Az iráni állami televízió hivatalos közleménye szerint Hamenei

„egy egész életnyi, hoszeini szellemiségű küzdelem után – lankadatlanul és fáradhatatlanul –, az iráni Iszlám Köztársaság szent oltárának védelméért folytatott útján megízlelte a mártíromság édes és tiszta italát, és csatlakozott a Legfelsőbb Mennyek Birodalmához.”

A hírt az állami Press TV egyik láthatóan megrendült bemondója olvasta fel.

Videón, ahogy az állami televízió műsorvezetője zokogva jelenti be Hámenei halálát.

A halálhír után az iráni alkotmánynak megfelelően azonnal megkezdődött a hatalmi átmenet. „Az alkotmányos eljárásnak megfelelően a hatalomátvétel folyamata vasárnap megkezdődik, hogy biztosítsuk az állam működésének folytonosságát” – közölte Ali Laridzsáni nemzetbiztonsági főtanácsadó. Az ország irányítását ideiglenesen egy háromfős tanács veszi át, amelynek tagja az elnök, az igazságszolgáltatás vezetője és a Vallástudósok Tanácsának egy jogtudósa.

Miközben a kormányzat gyászgyűléseket szervez, az ellenzéki és külföldön élő források több iráni városból is ünneplésről és megkönnyebbülésről számoltak be. A hivatalos narratíva szerint Hamenei mártírként halt meg egy külföldi agresszióban, és kemény megtorlást ígérnek, míg a rendszer kritikusai történelmi pillanatnak és a valódi politikai átmenet lehetőségének tekintik a halálát.

Ali Hamenei 1989 óta, több mint három évtizeden át volt Irán legfőbb vallási és politikai vezetője. Irányítása alatt állt a Forradalmi Gárda, és ő hozta meg a végső döntéseket olyan kulcskérdésekben, mint az ország nukleáris programja. Hatalmát a 2022-es, nők jogaiért indult országos tiltakozáshullám sem tudta megingatni. Halálával hatalmi vákuum keletkezett, utódlása pedig komoly regionális és nemzetközi kockázatokat hordoz. A következő napokban dől el, hogy a Szakértők Gyűlése mikor és hogyan választja meg az új legfőbb vezetőt, és hogy az átmenet békés lesz-e, vagy további eszkalációhoz vezet a Közel-Keleten. Minderről itt olvashattok bővebben:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Török Gábor: Szijjártó Péter egyszer sem írta le, hogy Amerika indította a háborút
A politológus a közösségi oldalán elemezte a külügyminiszter kommunikációját. Szerinte a nyilvánvaló tények eltagadása rosszabb, minthogy a békepárti és a trumpbarát narratíva megdöccen.


Török Gábor politológus a Facebookon hívta fel arra a figyelmet, hogy szerinte Szijjártó Péter egyetlen egyszer sem írta le, hogy a háborút az amerikaiak is indították Irán ellen.

A politológus szerint a politikusok számára hasznos és fontos dolgokat lehet megtanulni a politikai kommunikációról.

„Egyszerűség, ismétlés, saját narratívába illesztés, keretezés stb. Magyarországon ebből sok mindent először a Fidesz mutatott meg, az egyik úttörője ennek a »profi kommunikációnak« éppen a jelenlegi külügyminiszter volt” – idézte fel Török Gábor.

A politológus ugyanakkor úgy látja, a nyilvánvaló eltagadásnak az értelme egy olyan helyzetben, amikor minden egyéb hír úgyis arról szól, hogy az izraelieken kívül az amerikaiak is háborúba léptek, nem tűnik teljesen racionálisnak. Szerinte világos, hogy a békepárti és a trumpbarát narratíva (a kettő együtt) itt most megdöccen.

Török Gábor a posztját egy, elsősorban kommunikációs szakmai szempontból feltett kérdéssel zárja:

„nincs jobb megoldás ennek feloldására, mint a tények elhallgatása?”

Február 28-án az Egyesült Államok és Izrael összehangolt légicsapásokat és tengeri műveleteket indított Irán ellen. Donald Trump amerikai elnök videóban jelentett be „jelentős harci műveleteket”, miközben izraeli részről megelőző csapásokról beszéltek. Irán válaszul rakéta- és dróntámadásokat indított Izrael, valamint a térségben található amerikai bázisok és egyes regionális infrastruktúrák ellen. Izraelben szükségállapotot hirdettek, több ország pedig átmenetileg lezárta a légterét.

A magyar kormányzati kommunikációban aznap több hivatalos és személyes Facebook-poszt jelent meg. A HVG szemléje szerint

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Orbán Viktor és a kormány hivatalos oldala az iráni helyzetről szóló bejegyzésekben következetesen Izraelt említette támadó félként, az Egyesült Államok szerepét viszont nem.

Ez a keretezés akkor is így maradt, amikor nemzetközi források már amerikai–izraeli közös műveletről számoltak be.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Donald Trump: Hámenei, a történelem egyik leggonoszabb embere, halott
Az elnök szavait, Ali Hámenei halálhírét zokogó műsorvezetőkkel erősítette meg az iráni állami média. Teherán megtorlást ígér.


„Hamenei, a történelem egyik leggonoszabb embere, halott” – ezzel a mondattal jelentette be Donald Trump amerikai elnök február 28-án, szombaton, hogy az iráni legfőbb vezető életét vesztette.

Az amerikai elnök állítását vasárnap hajnalban az iráni állami média is megerősítette, egyúttal 40 napos nemzeti gyászt és hétnapos munkaszünetet hirdetett.

„Hámenei, a történelem egyik leggonoszabb embere, halott. Ez nem csak az iráni nép számára jelent igazságszolgáltatást, hanem minden nagyszerű amerikai számára is, valamint azoknak a világ számos országából származó embereknek, akiket Hámenei és vérszomjas bandája megölt vagy megcsonkított.”

Trump állítása szerint Hámenei nem tudta elkerülni az amerikai hírszerzést és a „rendkívül kifinomult nyomkövető rendszereket”, és az Izraellel való szoros együttműködés miatt sem ő, sem a többi, vele együtt meggyilkolt vezető nem tehetett semmit. Az elnök úgy véli, ez az iráni nép számára a legnagyobb esély, hogy visszaszerezze országát. Azt is írta, hogy értesülései szerint sok, az Iráni Forradalmi Gárdához (IRGC) tartozó katona és a biztonsági erők más tagjai már nem akarnak harcolni, és mentességet kérnek. Ezzel kapcsolatban egy korábbi üzenetét is idézte:

„Ahogy tegnap este mondtam: »Most még megkaphatják a mentességet, később csak a halált!«”

Trump reményét fejezte ki, hogy az IRGC és a rendőrség békésen egyesül az „iráni hazafiakkal”, hogy az ország visszanyerje méltó nagyságát. Bejegyzésében azt állította, hogy nemcsak Hamenei halt meg, hanem az ország is „egyetlen nap alatt nagy mértékben megsemmisült, sőt, teljesen elpusztult”. Hozzátette, hogy a „súlyos és pontszerű bombázások” a héten át, vagy ameddig szükséges, megszakítás nélkül folytatódnak, hogy elérjék céljukat, ami a béke a Közel-Keleten és valóban az egész világon.

- írta Trump.

Szombaton Izrael és az Egyesült Államok légitámadás-sorozatot zúdított Iránra. A hadművelet célpontjai iráni katonai és nukleáris létesítmények, valamint a teheráni vezetés központjai voltak. Trump közölte, a „nehéz és pontos bombázás” a héten is folytatódik, majd hozzátette: „Ez a legnagyobb esély az iráni nép számára, hogy visszavegye az országát.” Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök már a hivatalos iráni bejelentés előtt arról beszélt, hogy „sok jel mutat arra”, hogy a legfőbb vezető már nincs életben, és felszólította az irániakat, hogy „özönöljenek az utcákra, és fejezzétek be a munkát.”

Irán válasza nem késett: az Iszlám Forradalmi Gárda „kemény, határozott és megbánást kiváltó megtorlást” ígért, miközben az állami televízióban síró műsorvezetők jelentették be a „mártírhalált”. Az iráni alkotmány értelmében az új legfőbb vezetőt a teokratikus szervezete, a Szakértők Gyűlése választja meg, de az utódlás folyamata bizonytalan.

A lépést a republikánusok a „béke erőn keresztül” elvét hangoztatva üdvözölték, míg a demokraták élesen bírálták. „Ez a háború törvénytelen. Szükségtelen. És katasztrofális lesz” – közölte Alexandria Ocasio-Cortez demokrata képviselő. Ilhan Omar képviselő szerint Trump „egy illegális és igazolhatatlan háborúba rángatja az országot”. A kritikusok szerint a művelethez hiányzott a kongresszusi felhatalmazás, ami sérti a háborús jogkörökről szóló törvényt.

A nemzetközi közösség aggodalommal figyeli az eseményeket. Az ENSZ a deeszkalációra és a feszültség csökkentésére szólított fel, míg Reza Pahlavi, a száműzött iráni trónörökös „humanitárius beavatkozásnak” nevezte a történteket, amely esélyt adhat a népnek a győzelemre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Szijjártó Péter: négyezernél is több magyar rekedt a Közel-Keleten
Több támadás is érte Dubaj repülőterét, egyben a magyarországi forgalmat bonyolító terminált is. A külügyminiszter szerint Irán csak az Egyesült Arab Emirátusokra 137 rakétát és 209 drónt lőtt ki.


Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebookonszámolt be arról, hogy a közel-keleti térségben hevesek a harcok, miután Irán az éjszaka folyamán folytatta a támadásokat a környező arab országok ellen.

A miniszter posztjában azt írta:

„Csak az Egyesült Arab Emirátusokra 137 rakétát és 209 drónt lőttek ki. Több támadás is érte Dubaj repülőterét, egyben a magyarországi forgalmat bonyolító terminált is. Támadták az abu-dzabi, a dohai (Katar) és a manamai (Bahrein) repülőtereket is. Az aktív rakétázás miatt a légterek zárva vannak, a világ légiforgalmát meghatározó nagy társaságok, a Qatar és az Emirates sem repülnek, utasaikat folyamatosan helyezik el különböző szálláshelyeken.”

Szijjártó Péter hozzátette, hogy az abu-dzabi turisztikai hivatal közölte, átvállalják az ott ragadó turisták költségeit. A külügyminiszter szerint a térség magyar nagykövetségein folyamatos a munkavégzés, a call center emelt létszámmal működik.

A térségben tartózkodó, konzuli védelemre regisztrált magyarok száma egyetlen nap alatt 1893-ról 4144-re nőtt. Bejegyzése végén arra kérte az ott tartózkodó magyarokat, hogy kövessék a helyi hatóságok utasításait.

Szombaton az Egyesült Államok és Izrael indított összehangolt légicsapásokat Irán ellen. Teherán erre válaszul vasárnapra rakéta- és dróntámadásokat hajtott végre Izrael, valamint több öböl menti állam, köztük az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Bahrein és Szaúd-Arábia ellen. Az emírségekbeli hatóságok közlése szerint a beérkező rakéták és drónok túlnyomó részét megsemmisítették, de a törmelékek és robbanások így is okoztak helyi károkat és halálos áldozatokat Abu-Dzabiban, valamint sérüléseket a dubaji repülőtéren.

A támadások miatt az Egyesült Arab Emírségekben részlegesen, míg Bahreinben és Katarban ideiglenesen lezárták a légteret. A Qatar Airways átmenetileg szünetelteti a járatokat, az Emirates és a flydubai pedig vasárnap délutánig függesztette fel a dubaji indulásokat és érkezéseket. Az emírségekbeli hatóságok közlése szerint több tízezer utast helyeztek el ideiglenes szállásokon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk