HÍREK
A Rovatból

Mérgező örökvegyületek szivárognak a Dunába az akkugyárak mellett, a budapesti ivóvízbázist védő szűrőn is átjuthatnak

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont mérései szerint az akkugyártásban használt rövid szénláncú PFAS-ok a Dunába jutnak. Ez veszélyezteti az új uniós ivóvíz-irányelv betartását a parti szűrésű kutaknál.


Aggasztó eredményekkel zárult egy friss magyar kutatás, amely a Duna partjára telepített nagyobb akkumulátorgyárak, valamint egy papírgyár és egy olajfinomító környékén vizsgálta a folyó vizét és üledékét – számolt be róla a Telex.

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói a két évvel ezelőtt indított vizsgálatuk során az „örökvegyületeknek” is nevezett szerves vegyületeket, a PFAS-okat keresték a folyóban, és bőven találtak is belőlük, főként az említett gyárak közelében.

Az elmúlt években nem csupán a gyáron belüli szennyezések miatt kerültek a figyelem középpontjába a magyarországi akkumulátorgyárak. Négy évvel ezelőtt a gödi talajvízben, majd két éve a gödi kommunális szennyvízben és a szántóföldön is kimutatták az akkugyártáshoz használt, magzatkárosító NMP-t. A Greenpeace pedig az SK komáromi akkugyáránál azt tárta fel, hogy a hatóságok szabálytalanul magas NMP-kibocsátást engedélyeztek a cégnek.

A most vizsgált PFAS-vegyületcsaládba több ezer, különböző mértékben fluorozott szerves vegyület tartozik, amelyek tartósak, az élőlények szöveteiben felhalmozódnak és mérgezőek. Rendkívül nagy kémiai stabilitásuk miatt az ipar kedveli őket, de a környezetbe kerülve éppen ez a tulajdonságuk válik hátrányossá. Míg a hosszú szénláncú PFAS-vegyületeket vízlepergető anyagokhoz, például esőálló textíliákhoz használják, addig az akkumulátorgyártásnál a rövid szénláncú változatokat adalékolják az elektrolitokhoz. Ezek a vegyületek a kezelt ipari szennyvízzel a folyóba jutva az üledékben feldúsulnak.

A HUN-REN kutatói az eredményeiket a Journal of Environmental Chemical Engineering című folyóiratban megjelent közleményükben foglalták össze. A kutatócsoport a PFAS-szennyezőforrásokról az úgynevezett adszorbeálható szerves fluorvegyületek (AOF) összkoncentrációjának mérésével tájékozódott.

„Az így keletkező fluorid anionokat kapcsolt ionkromatográffal mérjük. Az üledékek esetében ezt megelőzi egy metanollal végzett és ultrahanggal támogatott extrakciós lépés” – mondta Záray Gyula professzor emeritus, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója és a kutatás egyik szerzője. Hozzátette, hogy a módszer nemcsak költséghatékony, de jelezheti új, ismeretlen szennyezők megjelenését is. „Az általunk alkalmazott AOF-méréstechnika azonban nemcsak a kisebb költségvonzat miatt előnyös, a szerves vegyületekhez kötött fluortartalom megnövekedése már utalhat egy új, ismeretlen célvegyület, egy új PFAS-komponens technológiai alkalmazására is.”

A kutatók 2024. július és 2025. január között 96 mintát vettek nyolc magyarországi helyszínről, többek között a komáromi akkumulátorgyárnál, a dunaföldvári papírgyárnál, valamint olyan pontokon, amelyek a gödi akkumulátorgyár és a százhalombattai kőolaj-finomító hatását tükrözik. A legnagyobb mértékű szennyezést közvetlenül az ipari kibocsátások közelében mérték, a vegyületek koncentrációja a kibocsátási ponttól távolodva 30–40 százalékkal csökkent, ami egyértelműen ipari forrásra utal.

A legmagasabb üledéki koncentrációt a komáromi akkugyár környezetében találták, és a vizsgálati adatok szerint a folyómeder üledékében néhol százszor nagyobb volt a szennyezőanyag-koncentráció, mint a vízben. Az akkumulátorgyáraknál a rövid szénláncú PFAS dominált, ami a parti szűrésnél jelenthet nagyobb környezeti kockázatot. Bár a kutatás nem tudta közvetlenül a gyárak tevékenységéhez kötni a kibocsátást, a koncentráció csökkenése a gyáraktól távolodva erős közvetett bizonyítékot jelent.

„Óriási a számuk, de gőzünk sincs egyelőre, hogy pontosan mennyi PFAS-komponens van detektálható mennyiségben nálunk a Dunában, hiszen hosszú élettartamuk miatt a németországi, osztrák, szlovák területekről, továbbá az ottani mellékfolyókon keresztül, számos szennyező folyamatos transzportjával kell számolnunk”

– mondta Záray Gyula.

A PFAS-vegyületek a táplálékláncban felhalmozódnak, így a halak és a potenciálisan szennyezett ivóvíz fogyasztásával az emberi szervezetbe is bekerülhetnek. A problémát különösen aktuálissá teszi a január 12-én bevezetett új, európai uniós ivóvízirányelv, ami a PFAS-szennyezők összkoncentrációját 0,5 mikrogramm/liter értékben határozza meg. „Tekintettel arra, hogy az ívóvízellátás több Duna menti településen, így Budapesten is, döntő mértékben parti szűrésű kútrendszereken alapul, és hogy a frissen publikált eredmények szerint számolnunk kell azzal, hogy az akkumulátorokban használt PFAS-komponensek (például GenX vagy ADONA) átjutnak a szűrőrétegen, gyors intézkedésekre van szükség az új előírásoknak megfelelő ívóvízminőség biztosításához” – hangsúlyozta a kutató.

A szakember szerint a megoldást a parti szűrésű kutakból nyert vizek hatékony utókezelése jelenthetné, például granulált aktív szénen való adszorpcióval, ioncserével vagy reverzozmózissal.

„De ezeket is ugyanolyan gőzerővel kellene fejleszteni itthon is, mint az akkumulátorgyárakat”

– fogalmazott Záray Gyula. A helyzetet nehezíti, hogy egyes cégek titkolóznak. „Sajnos vannak olyan gyárak hazánkban, ahol üzleti titokként kezelik a kétségtelenül jelentős költségű kutatások eredményeként alkalmazást nyert adalékanyagokat, de ezekről nem adnak kellő információt. Biztonsági és környezetvédelmi szempontok miatt azonban tudni kellene, hogy milyen anyagok érkeznek be egy gyár területére, és azt milyen molekulákból álló anyagok hagyják el. Ennek a megvalósítását hatósági szinten biztosítani kell, és ehhez kell adaptálni a hatékony víztisztítási technológiákat” – mondta a professzor.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Rendkívüli: Sulyok Tamást és Polt Pétert eltávolítják hivatalukból a 17. Alaptörvény-módosítással, és új alkotmány lesz
Magyar Péter a parlament ülésén bejelentette, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatal létrehozása mellett benyújtják az Alaptörvény 17. módosítását is, amivel eltávolítják az „Orbán-bábokat”. Sulyok Tamást és Polt Pétert már közvetlenül ezzel menesztik, a bíróságok függetlenítésével pedig a Kúria és az Országos Bírói Hivatal vezetője is távozhat.


Magyar Péter a vagyonvisszaszerzési törvény ismertetése után arról beszélt a parlamentben, hogy nem véletlenül nyújtják be a két intézkedést egyszerre, szerinte a maffia vezetőit csak akkor lehet felelősségre vonni, ha eltávolítják azokat, akik akadályozták az eljárásokat.

A 17. alkotmánymódosítással

kezdeményezik Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának megszűnését.

Szeptembertől átfogó alkotmányozási folyamatot indítanak, és a folyamat végén az új alkotmányt a magyar nép népszavazással megerősíti. Az alkotmányozási folyamat lezárultáig a parlament új köztársasági elnököt választ.

Az Alaptörvény-módosítás keretében lehetővé teszik, hogy az alkotmánybírák saját maguk választhassanak elnököt.

A 70 évet betöltő alkotmánybírák megbízatása megszűnik, köztük Polt Péter AB-elnöké is, „és ezzel a mentelmi joga is” - fűzte hozzá.

Megerősítik a bírói önigazgatást. A bírók a módosítás értelmében visszahívhatják a Kúria és az Országos Bírói Hivatal vezetőjét, ha kétharmaduk így dönt.

Változik a Kúria elnökének megválasztásának szabálya is. Nem az Országgyűlés, hanem a bírók fogják jelölni a három legtöbb szavazatot kapó indulót, akit ezután a köztársasági elnök döntésével a parlament nevez ki.

Magyar Pétr ezután arról beszélt, hogy

a 17. módosításban javaslatot tesznek az országgyűlési képviselői mandátum 12 évben történő maximálására, hogy az Orbán-rendszerhez hasonló „maffiarendszer” többé ne épülhessen ki.

Azt is elmondta, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatal vezetői 24 órás rendőri védelem alatt fognak állni, mert tudják, hogy a „maffia nem adja könnyen magát”. Szerinte ez egy maffia és korrupcióellenes szuperhatóság lesz, nem egy sóhivatal. A hivatal az országgyűlésnek tartozik elszámolással, és a kormánytól teljesen független lesz.

Majd volt feleségét, Varga Juditot idézte ismét: „ez egy maffia, amiből nem lehet kiszállni”. Magyar szerint az egyetlen választható út, ha az ország egy nemzetként száll szembe az országot kifosztó bűnözőkkel.

„Senki ne várjon csodát egyik napról a másikra” – mondta a kormányfő, hozzátéve, hogy ez egy hosszú küzdelem lesz. Úgy véli, valódi nyomozásra, igazságszolgáltatásra, gyorsabb eljárásokra és szakemberekre van szükség. Azt ígérte a kormány ehhez minden pénzügyi és más segítséget megad.

Azt kérte a fideszes képviselőktől, hogy egyenként, név szerint mondják ki, a magyar Cosa Nostra, vagy a magyar emberek oldalán állnak-e.

Szerinte aki az Alaptörvény-módosítást, vagy a nemzeti vagyon visszaszerzésére vonatkozó csomagot nem támogatja, az a maffiát támogatja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Aki közvagyonból gazdagodott meg, készítse össze a papírjait, és kezdje gyártani a magyarázatokat
A miniszterelnök parlamenti beszédében többek közt Lázár Jánost és Szijjártó Pétert is megemlítette, amikor a közvagyonból meggazdagodottaknak üzent a Nemzeti Vagyonvédelmi és Visszaszerzési Hivatal felállítása kapcsán.


Magyar Péter miniszterelnök hétfői parlamenti felszólalásban jelentette be, hogy olyan maffia-ellenes és korrupció-ellenes szuperhatóságot hoznak létre a Nemzeti Vagyonvédelmi és Visszaszerzési Hivatallal, amelynek egyetlen mércéje és feladata a magyarok vagyonának törvényes védelme lesz.

„Nem fogja érdekelni [a hivatalt], hogy ki milyen párthoz tartozik. Nem fogja érdekelni, ki milyen tisztséget visel vagy viselt. Nem fogja érdekelni, ki milyen befolyással vagy képzeld befolyással rendelkezik. Egyetlen kérdés fogja érdekelni. Hová került a magyar emberek vagyona? Kik döntöttek róla? Kik részesültek belőle? Milyen jogcímen és hol van? Ezért

azt tanácsolom mindenkinek, aki az elmúlt évtizedekben közvagyon felett rendelkezett, közvagyon sorsáról döntött, vagy közvagyonból gazdagodott meg – legyen az magyar vagy uniós pénz –, hogy kezdje el összerendezni a papírjait, a szerződéseit, és kezdje el gyártani a magyarázatokat

– fogalmazott Magyar Péter, aki ezt követően Lázár János, Pócs János, Kocsis Máté, Zsigó Róbert, Orbán Balázs és Szijjártó Péter nevét is megemlítette.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Indul a Tisztítótűz-művelet, meg fogjuk szabadítani hazánkat a gazdasági és politikai maffiától
A miniszterelnök a saját maga által „eddigi talán legfontosabb” parlamenti felszólalásának nevezett beszédét tartotta hétfő délután a parlamentben. Azt mondta, lépésről-lépésre, bűnözőről-bűnözőre leszámolnak a „magyar Cosa Nostrával”.


Magyar Péter hétfő délután „Tisztítótűz” címmel mondott beszédet a parlamentben napirend előtti felszólalásában.

A miniszterelnök azzal kezdte beszédét, hogy az Orbán-rendszert és a Fideszt a Cosa Nostrához, az olasz államot, médiát és társadalmat foglyul ejtő maffiához hasonlította, ami bírókat és ügyészeket, rendőröket gyilkoltatott meg.

„A maffiát nem lehet a régi eszközökkel legyőzni, évszázados harc után hoztak létre új intézményeket (...) A maffia csápjainak levágásához minden területen a lehető legszigorúbban kell eljárnunk. Mi nem fogjuk megengedni, hogy a maffia további évtizedekre átszője, megfojtsa Magyarországot”

- mondta Magyar, és bejelentette, hogy

megszabadítják az országot a politikai és gazdasági maffiától, ami ellehetetleníteni az embereket. Elmondta, csak ezért vállalta a miniszterelnöki tisztséget, ezért épített mozgalmat.

Elindítják az ún. „Tisztítótűz-műveletet”, ami egy átfogó jogi, politikai és gazdasági akció lesz, melynek célja Magyarország megszabadítása az „orbáni maffia” szorításáról.

Ennek egyik eleme lesz a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozása, amihez legalább 47 jogszabályt kell módosítani. Szerinte, ahogy a maffiahálózat sem egyik napról a másikra épült ki, így megszabadulni tőle sem lesz rövid idő.

Reméli, hogy június 22. lesz az a D-day, amikor a magyar társadalom partra száll, saját kezébe veszi sorsát, ami után az emberek már nem csak legyinteni fognak a politikusbűnözők elleni fellépések miatt.

Rendkívül hosszasan sorolta kifejezetten a Fidesz-frakcióvezetőjének, Gulyás Gergelynek címezve különböző korrupciós ügyeket: az Orbán-család vagyonát, a Mészáros-család vagyonát, a dohány- és kaszinókoncessziókat - „a haza kifosztását” - összegezte. Arról beszélt, hogy sorra dőlnek ki a csontvázak a szekrénybők, alig találnak olyan ügyet, amiben nem merül fel a korrupció és a lopás gyanúja az előző rendszer.

„Nem tudnék olyan területet mondani, ahonnan ne próbáltak volna ellopni valamit” - mondta a miniszterelnök.

Ezután átvezette a témát arra, hogy Orbánéknak nem volt elég a gazdaság leuralása, leuralták az állami intézményeket is. Külön kiemelte Sulyok Tamást, aki „több éves hallgatás, sunnyogás ás félrenézés helyett” arra kérte az AB-t, foglaljon állást egy nem létező Alaptörvény-módosításról.

Szerinte arra kérte a volt munkahelyét, hogy a bukott rendszer bábja, a bukott rendszer másik bábjához fordult, hogy legyen szíves megakadályozni a több millió magyar demokratiksu felhatalmazását.

Szerinte pontosan ezért van szükség a jogállamiság helyreállítására, a köztársasági hivatal és az AB tekintélyének helyreállítására.

Úgy gondolja, Sulyok Tamás ahelyett, hogy őrködött volna az államrend felett, alkotmányos puccsot, „pancserpuccsot” kísérelt meg, ami összeomlott.

A köztársasági elnök feladata szerinte az lett volna, hogy megteremtse a nemzeti egységet, szerinte ez nem sikerült, de egy dologban a végére összehozta a nemzeti egyetértést: Mennie kell.

Hasonló módon nyilatkozott Polt Péterről, akit „Consigliere” [kvázi maffiaügyintézőnek - a szerk] nevezett és a Kúria elnökéről, Varga Zs. Andrásról.

Bejelentette, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatal mellett benyújtják az Alaptörvény 17. módosítását is, amivel eltávolítják az Orbán-bábokat.

Magyar Péter a vagyonvisszaszerzési törvény ismertetése után arról beszélt a parlamentben, hogy nem véletlenül nyújtják be a két intézkedést egyszerre, szerinte a maffia vezetőit csak akkor lehet felelősségre vonni, ha eltávolítják azokat, akik akadályozták az eljárásokat.

A 17. alkotmánymódosítással

kezdeményezik a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszűnését.

Szeptembertől átfogó alkotmányozási folyamatot indítanak, és a folyamat végén az új alkotmányt a magyar nép népszavazással megerősíti. Az alkotmányozási folyamat lezárultáig a parlament új köztársasági elnököt választ.

Erről további részleteket alábbi cikkünkben találsz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Itt nézheted vissza Magyar Péter „eddigi legfontosabb parlamenti felszólalását”
A miniszterelnök hétfő kora délután beszédet mondott a parlament előtt. Ismertette a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló tervezetet, valamint az „Orbán-bábok” eltávolítását szolgáló intézkedést.


A miniszterelnök tegnap és ma is azzal igyekezett felspanolni a nyilvánosságot, hogy hangsúlyozta: kormányzásuk mérföldkőhöz érkezett. Ma reggel például azt posztolta, hogy

„Az eddigi talán legfontosabb parlamenti felszólalásomra készülök ma 13 órától napirend előtt”.

A drámai hangvétel nem véletlen. Most dől el, hogy mennyit tervez materializálni a Tisza Párt a fő választási ígéretéből: a független intézmények visszaállításából, az Orbán által kinevezett intézményvezetők eltávolításából, és ezen keresztül az előző kormányzat, és a klientúrája elszámoltatásából.

Habár ez még csak egy kommunikációs aktus lesz, valószínűleg képet kaphatunk arról, a Tisza körülbelül meddig szeretne elmenni.

Kövesd velünk élőben a miniszterelnök beszédét!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk