Öt összeesküvés-elmélet, ami meghatározza az orosz politikát
Már nem csak a közvéleményt akarják velük befolyásolni: úgy tűnik, Putyin is elhiszi ezeket az állításokat, és rájuk alapozza a döntéseit – állítja Ilja Jablokov, az összeesküvés-elméletek kutatója.
Vlagyimir Putyin Oroszországában kiemelt szerepük van az összeesküvés-elméleteknek, amelyeket azért terjeszt a rezsim, hogy igazolja a saját maga érdekében meghozott döntéseit. Ám, mint azt a Sheffieldi Egyetemen újságírást oktató Ilja Jablokov a New York Times-ban megjelent cikkében hangsúlyozza, ezek az összeesküvés-elméletek a közvéleménynek szóltak, az volt a céljuk, hogy az embereket a hatalom mellé állítsák, de a politikai döntéseket nem ezek alapján hozták meg.
Az Ukrajna elleni háború kezdete óta azonban eltűnt ez a szakadék. Ilja Jablokov szerint Putyin, aki korábban távolságot tartott az összeesküvés-elméletektől, az állami médiára és másodvonalbeli politikusokra hagyva azok terjesztését, mostanra a legfőbb hangadóvá vált. A kutató öt olyan összeesküvés-elméletet fejt ki cikkében, amelyek meghatározzák az orosz politikát.
A Nyugat fel akarja darabolni Oroszországot
2007-ben a szokásos éves sajtótájékoztatóján azt kérdezték Vlagyimir Putyintól: mit gondol arról, hogy Madeleine Albright egykori amerikai külügyminiszter szerint nem tisztességes, hogy Oroszország egymaga rendelkezik Szibéria természeti erőforrásai felett? Az orosz elnök erre azt felelte, hogy vannak politikusok, akik osztják ezt az elképzelést, de ő nem tudott Madeleine Albright kijelentéséről.
Ez azért van, mert az egykori külügyminiszter nem mondott semmi ilyet. 2006-ban a kormánypárti Rosszijszkaja Gazeta című újságnak adott interjúban állította egy nyugdíjas tábornok, hogy a KGB-nél volt egy főnöke, aki egy fénykép alapján belelátott Madeleine Albright tudatalattijába, amiből olyan gondolatokat olvasott ki, hogy Oroszországról le kellene választani a távolkeleti részét és Szibériát.
A cikk további szemléjét az rtl.hu-n olvashatjátok.
Vlagyimir Putyin Oroszországában kiemelt szerepük van az összeesküvés-elméleteknek, amelyeket azért terjeszt a rezsim, hogy igazolja a saját maga érdekében meghozott döntéseit. Ám, mint azt a Sheffieldi Egyetemen újságírást oktató Ilja Jablokov a New York Times-ban megjelent cikkében hangsúlyozza, ezek az összeesküvés-elméletek a közvéleménynek szóltak, az volt a céljuk, hogy az embereket a hatalom mellé állítsák, de a politikai döntéseket nem ezek alapján hozták meg.
Az Ukrajna elleni háború kezdete óta azonban eltűnt ez a szakadék. Ilja Jablokov szerint Putyin, aki korábban távolságot tartott az összeesküvés-elméletektől, az állami médiára és másodvonalbeli politikusokra hagyva azok terjesztését, mostanra a legfőbb hangadóvá vált. A kutató öt olyan összeesküvés-elméletet fejt ki cikkében, amelyek meghatározzák az orosz politikát.
A Nyugat fel akarja darabolni Oroszországot
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Pogátsa Zoltán közgazdász a Népszavának adott interjújában arról beszélt, hogy szerinte Orbán Viktor nem akarja kiléptetni Magyarországot az Európai Unióból. Úgy véli, a kormányfő számára is előnyös, ha az ország az unió tagja marad.
A közgazdász azzal indokolta ezt, hogy a kínai befektetők is azért jönnek Magyarországra, mert így elkerülhetik az európai importvámokat. Hasonló okokból jelentek meg a német autógyártók is: nemcsak az olcsó munkaerő miatt, hanem azért is, mert innen vámok és kvóták nélkül lehet árut szállítani az unió más tagállamaiba, ráadásul határellenőrzés sincs.
Pogátsa úgy fogalmazott:
„Ha kilépnénk az EU-ból, Orbán presztízse az észak-macedón miniszterelnökének szintjére csökkenne.” Hozzátette: „Márpedig ki tudja ma megmondani internetes keresés nélkül, hogy ki a macedón miniszterelnök?”
A beszélgetésben szóba került Ukrajna uniós csatlakozása is. Pogátsa szerint erre belátható időn belül nincs esély, mivel senki nem gondolkodik abban, hogy egy háborús ország belépjen az EU-ba. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: ő maga a világot járva még nem találkozott „nemet váltó” óvodással sem, miközben ez a téma korábban fontos szerepet kapott a magyar közbeszédben. Úgy fogalmazott: „Az előbbiekkel kapcsolatos állítások legfeljebb blöffnek tekinthetők.”
A gazdasági kilátásokat is értékelte. Szerinte az egymillió új munkahely programja kifulladt. Véleménye szerint előrelépni csak intenzív gazdaságpolitikai eszközökkel lehetne, ha a magyar munkavállalók magasabb hozzáadott értékű állásokban dolgoznának. Ehhez azonban humántőke-fejlesztésre lenne szükség: jó minőségű oktatásra, egészségügyre és infrastruktúrára. Mint mondta, „valamilyen rejtélyes okból Orbán amióta kormányon van nem akar csinálni” ilyen fejlesztéseket.
Pogátsa azt is megemlítette, hogy a magyar gazdaság jelenleg nem éli fénykorát: az idei első negyedéves GDP-adat elmaradt a várakozásoktól.
Pogátsa Zoltán közgazdász a Népszavának adott interjújában arról beszélt, hogy szerinte Orbán Viktor nem akarja kiléptetni Magyarországot az Európai Unióból. Úgy véli, a kormányfő számára is előnyös, ha az ország az unió tagja marad.
A közgazdász azzal indokolta ezt, hogy a kínai befektetők is azért jönnek Magyarországra, mert így elkerülhetik az európai importvámokat. Hasonló okokból jelentek meg a német autógyártók is: nemcsak az olcsó munkaerő miatt, hanem azért is, mert innen vámok és kvóták nélkül lehet árut szállítani az unió más tagállamaiba, ráadásul határellenőrzés sincs.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Warren Buffett, a világ egyik leggazdagabb embere és a Berkshire Hathaway elnök-vezérigazgatója szombaton az éves részvényesi találkozón bírálta Donald Trump kereskedelmi politikáját, írja a 444. A 94 éves üzletember szerint az amerikai kormányzat hibát követ el, amikor a vámokat stratégiai fegyverként használja.
„A kiegyensúlyozott kereskedelem jót tesz a világnak”, mondta Buffett a nebraskai Omahában tartott eseményen, ahol évente körülbelül 40 ezer ember gyűlik össze. Hozzátette: „a kereskedelem nem lehet fegyver”.
Szerinte a vámok ilyen jellegű alkalmazása rontja az országok közötti kapcsolatokat, és instabilabbá teszi a globális piacokat. Úgy látja, a világ virágzása összefüggésben van az Egyesült Államok sikerével is.
„Nem hiszem, hogy jó ötlet olyan világot tervezni, ahol néhány ország azt mondja, hogy ha-ha-ha, mi nyertünk”
– fogalmazott Buffett. Majd így folytatta: „Szerintem nagy hiba, ha van 7,5 milliárd ember, akik nem nagyon szeretnek, és van 300 millió, akik arról hencegnek, hogy ők milyen remekül boldogultak”.
A pénzügyi szakember szerint az lenne a cél, hogy minden ország azzal foglalkozzon, amihez a legjobban ért. „Nekünk azt kellene tennünk, amihez mi értünk a legjobban, nekik pedig azt kellene tenniük, amihez ők értenek a legjobban” – mondta.
Bár szóba került az amerikai gazdaság helyzete és jövője is, Buffett megőrizte optimizmusát. Kiemelte: „Mindig a változás folyamatában vagyunk... Én nem csüggednék... Mindannyian elég szerencsések vagyunk”.
A beszéd után bejelentette, hogy lemond a Berkshire Hathaway vezetéséről. Az utódlás kérdése már korábban eldőlt, a pozíciót az előre megnevezett utód veszi át. A több mint 200 vállalkozásból álló portfóliót kezelő cég élére Buffett 1965-ben került, amikor az még egy közepes méretű textilipari vállalat volt.
Warren Buffett, a világ egyik leggazdagabb embere és a Berkshire Hathaway elnök-vezérigazgatója szombaton az éves részvényesi találkozón bírálta Donald Trump kereskedelmi politikáját, írja a 444. A 94 éves üzletember szerint az amerikai kormányzat hibát követ el, amikor a vámokat stratégiai fegyverként használja.
„A kiegyensúlyozott kereskedelem jót tesz a világnak”, mondta Buffett a nebraskai Omahában tartott eseményen, ahol évente körülbelül 40 ezer ember gyűlik össze. Hozzátette: „a kereskedelem nem lehet fegyver”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az utóbbi napokban több helyen is megjelent a hír, hogy extrém forró nyár várható, és akár 43–46 fokos hőmérsékletek is lehetnek Magyarországon. A ProfitLine cikke szerint száz éve nem tapasztalt hőség jön, amit több lap is átvett.
A Telex azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a cikk forrásmegjelölés nélkül közölte az információkat. Azt is kiemelték, hogy a szöveg az Országos Meteorológiai Szolgálatra hivatkozott a hőségriadó kapcsán, holott ez a szervezet 2023 végén megszűnt. Azóta a HungaroMet látja el a meteorológiai feladatokat.
A cikkre Tóth Tamás meteorológus Facebook-posztja irányította rá a figyelmet, aki azt írta:
Magyarországon egyetlen meteorológus sem beszélt olyan forróságról, amely abszolút melegrekordot döntene, és senki nem keltett riadalmat.
A Telex a HungaroMethez is fordult kérdéseivel. A szervezet nem kommentálta a ProfitLine cikkét, de közölték: három hónapra előre nem lehet pontosan megmondani, milyen hőmérsékletre számíthatunk, mert a meteorológiai modellek erre nem alkalmasak. A Telex szerint a HungaroMet azt is megerősítette, hogy nem terveznek bevezetni többfokozatú hőségriasztást, mert erre nincs hatáskörük.
A Telex megkereste a ProfitLine szerkesztőségét is, hogy honnan szerezték a cikkhez használt adatokat.
„A cikket a ChatGPT állította össze az elérhető publikus adatok és meteorológiai modellek alapján”
– írták a válaszukban.
Az utóbbi napokban több helyen is megjelent a hír, hogy extrém forró nyár várható, és akár 43–46 fokos hőmérsékletek is lehetnek Magyarországon. A ProfitLine cikke szerint száz éve nem tapasztalt hőség jön, amit több lap is átvett.
A Telex azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a cikk forrásmegjelölés nélkül közölte az információkat. Azt is kiemelték, hogy a szöveg az Országos Meteorológiai Szolgálatra hivatkozott a hőségriadó kapcsán, holott ez a szervezet 2023 végén megszűnt. Azóta a HungaroMet látja el a meteorológiai feladatokat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
