Orbán Viktor: Vétójog nélkül nincsen értelme az unióban lennünk
A közvetlen háborús veszélyt szerintem sikerült elhárítani – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken délelőtt Brüsszelben, az európai uniós csúcsértekezlet után tartott sajtótájékoztatóján, azt hangsúlyozva, hogy közvetlen, azonnali és súlyos veszélyt jelentett a 210-230 milliárd eurónyi befagyasztott orosz vagyon elvételének ügye.
A miniszterelnök azt mondta, szokatlanul kiélezett helyzetben és a lehető legnehezebb kérdést tárgyalva tartották az Európai Tanács ülését, ami „valójában nem is politikai tanácskozás volt, hanem haditanács”.
A hozzászólások 90 százaléka arról szólt, „hogyan győzzük le Oroszországot”, a fennmaradó részben a cseh, a magyar és a szlovák politikusok arról beszéltek, „hogyan csináljunk békét” – mondta.
Orbán Viktor elmondta: abban, hogy az orosz vagyont nem veszik el, hatalmas szerepe volt a belga miniszterelnöknek, aki nem geopolitikai, talán nem is morális megfontolások alapján lépett, hanem számolt, „amikor lényegében megölte ezt az előterjesztést”, hiszen az összeg legnagyobb részét egy belga pénzintézet őrzi, így, ha azt elveszik, és Oroszország perben végül visszanyeri azt, akkor Belgiumnak kellett volna fizetnie.
Belgium pénzügyi csődje forgott kockán tegnap, és a miniszterelnökük meg is mentette Belgiumot ettől, bár a nyomás, különösen a németek irányából rendkívül nagy volt – fogalmazott.
Szólt arról is: ha elvették volna a befagyasztott orosz vagyont, a magyar kormánynak másnap meg kellett volna tárgyalnia, hová tegyék a magyar devizatartalékot, mert „ott, ahol elkobozzák, semmiképpen nem hagyjuk”.
– jelentette ki.
Rögzítette, Magyarország kimarad a befagyasztott orosz vagyon és a hadikölcsön ügyéből. Hozzátette ugyanakkor, meggyőződése, hogy az európaiak „a háború ösvényén haladnak, és le akarják győzni Oroszországot, most folyamatosan azon kell dolgozni, hogy ne tudjanak maguk mellé rántani bennünket”.
A kormányfő azt mondta, ez a feladat történelmi kihívás, ahhoz elképesztő politikai teljesítményre lesz szükség, nagyobbra, mint amit Horthy Miklós kormányzónak vagy Tisza István miniszterelnöknek végre kellett volna hajtania, de nem sikerült nekik. Értékelése szerint ez a következő néhány év legnagyobb politikai feladványa.
Orbán Viktor kijelentette: az EPP-nél van a felelősség, az Európai Néppárt a „vezető háborús párt”, „onnan jön minden baj”. Hozzátette: az Európai Néppárt német, Németországban pedig lesznek ugyan választások, de csak regionálisak, országos választás egyelőre nem várható, ezért annak az esélye, hogy Németországban felülkerekedjenek a békepártiak, jelen pillanatban rendkívül kicsi.
„Ezért nekünk egy háborúba igyekvő Németország mellett élve kell kimaradnunk a háborúból, mint ahogy kellett volna '14-ben is, meg kellett volna '39-ben is” – fogalmazott.
Orbán Viktor az EU-s tárgyalásokról szólva felidézte: volt egy olyan pillanat, amikor felvetődött benne, hogy az Ukrajnát támogató közös hitelfelvételt meg tudná vétózni, ugyanis a költségvetés módosításához egyhangúság kell.
Jelezte: beszélt is erről mindenkivel, akivel kell, „a nagyfiúkkal”, de az a meggyőződés alakult ki benne, hogy Magyarország nem bírná ki, hogy egyszerre legyen az „összes nagy európai háborúpárti ország direkt, azonnali és közvetlen ellenségünk”, hogy „egyszerre legyen a mellkasunkon egy német, egy francia, meg egy olasz csizma”.
Ezért be kellett érni a kisebb céllal, hogy maradjunk ki a hitelfelvételből, amit el is értünk – szögezte le.
Azt a sajtóhírt, miszerint a franciák és az olaszok voltak azok, akik a tárgyalások során „kinyírták” a befagyasztott orosz vagyon felhasználásáról szóló tervet, Orbán Viktor úgy kommentálta: a franciák és az olaszok is kellettek ehhez, de valójában a belga miniszterelnök fordította meg az egészet.
– jegyezte meg.
Jelezte: a magyar álláspont az, hogy amíg nem kapjuk meg a pénzünket, addig nincs új költségvetés, amihez egyhangúság kell.
Orbán Viktor Magyarország uniós tagságáról szólva azt mondta: ha pénz nem is lenne, akkor is megéri még bennmaradni az unióban a piac miatt. Értékelése szerint az összes „nyesztetés ellenére” Magyarország még mindig jobban jár az unióban, mint anélkül, de nem tudni, ez meddig tart.
Ahogy Brüsszelben viselkednek, az a magyar ember számára idegen: hatalommal való visszaélés, sunyítás, ravaszkodás. Ez nem a magyarok világa, de ennek ellenére az érdekek idekötnek – fejtette ki.
A súlypontokat kell megváltoztatni Brüsszelben, és másként néz ki a világ – mutatott rá, és jelezte: tárgyalásokat folytat a Patrióta pártcsalád feljövőben lévő erőivel, például Marine Le Pennel, a többi között arról, hogy ha nyernek, a francia gazdaságpolitika hogy alakul, hogy viszonyul majd a szuverenitás kérdéséhez. Összességében a dolgok a politikai változás szempontjából jó irányba mennek, csak „ki kell ülni”.
„Ha a nemzetállamoktól el tudják venni döntő kérdésekben a vétójogot, akkor az egész Európai Unió átalakul egy birodalommá, ami nemcsak egy szuverenitáskérdés a magyaroknak, nekem, speciel, személyesen is az, hanem az gazdasági kérdés is. Én még olyat nem láttam, hogy mi egy elnyomó birodalom keretein belül éltünk volna jól” – mondta Orbán Viktor.
(via MTI)
