SPORT

A kiszőrösödött izomkolosszus-hölgyektől a nőies fitneszig hosszú út vezetett – a testépítés és a női versenyzés kezdetei

A Magyar Testépítő és Fitnesz szakszövetség elnöke, Huber István büszke rá, hogy Magyarország fitneszben a világ éllovasa. Pedig 1977-ben még csodabogárnak nézték, amikor az első budapesti konditermeket elkezdte látogatni.


A női testépítés örökké vitatott téma: akad, aki csodálja a mögöttes teljesítményt, másokat pedig taszít a kidolgozott izomzatú hölgyek látványa. Kezdetben a testépítés kizárólag a férfiak terepe volt, 1965-től kezdve a híres Mr. Olympia versennyel az élen, melynek éveken keresztül Arnold Schwarzenegger volt a szimbóluma. A későbbi színészlegenda 1976-ban sorozatban immár a hatodik Mr. Olympia-győzelmét ünnepelte.

Egy évvel később, Jimmy Carter elnökké választásának évében indult el a nők bevonása is a hasonló megmérettetésekbe. Előtte nem igazán érdekelt senkit a nők izomépítése. Valójában nem is volt különösebben látványos, inkább az egészséges életmódról és diétáról szóltak ezek a kezdetleges bemutatkozások. 1977-ben viszont létrejött egy – nem hivatalos, de annál elszántabb – női szövetség, az Izmos Nővéri Rend. Mégpedig azzal a céllal, hogy lerombolják a női testépítéssel kapcsolatos előítéleteket. Naponta órákat emelgették a súlyokat, hogy felfigyeljenek az erőfeszítéseikre.

Ekkortájt kezdte hirdetni a daytoni Fiatalok Keresztény Egyesülete (YMCA) egyik tagja, Henry McGhee, miszerint a férfiakhoz hasonlóan a nőknek is meg kell adni a lehetőséget fizikumuk építésére és a versenyzésre.

Elindultak az első komolyabb megmérettetések a Las Vegas-i Resort and Casino szállodában (ahol utána Miss Universe szépségversenyeket rendeztek, sőt, rendeznek manapság is).

Az igazi áttörést azonban az jelentette, amikor 1979-ben megrendezték az IFBB által is elismert, a Világ Legjobbjai elnevezésű női testépítőversenyt, 2500 dolláros fődíjjal. Egy évvel később elindult a Ms. Olympia verseny is, amely máig a legrangosabb professzionális verseny testépítőnők számára. Az első nyertes Rachel McLish volt, a legeredményesebb versenyzőnek mindezidáig pedig Iris Kyle számít a maga 10 győzelmével.

A nemek közötti különbségtétel abban nyilvánult meg, hogy a Ms. Olympiát másfél évtizeddel később vezették be, mint a férfi megfelelőjét. De az elnyerhető pénzjutalomban is: a 2012-es Mr. Olympia például 250 000 dollárt vitt haza, míg Ms. Olympia csupán 28 000 dollárt.

Ennek több oka is lehet: egyrészt a nőknek más a testfelépítése, izommennyisége, és a tesztoszteronszintjük alacsonyabb, így a természetes módon építhető izomzat mennyisége is korlátozott számukra. Továbbá eleinte a női testépítés nem volt figyelemfelkeltő, mert a férfiaknak nem tetszett a műfaj, a nők pedig nem értették, hogy ez mire jó.

Megkérdeztük a magyar kezdetekről az MTFSZ (Magyar Testépítő és Fitnesz szakszövetség) elnökét, Huber Istvánt. Ő már csak tudja, mi fán terem hazánkban a testépítés, hiszen 1977-ben kezdte a testépítést. A világon majdnem minden országban képviselte már a szakmát, és két évtizede vezeti a szövetséget.

"Csodabogaraknak néztek minket akkoriban" – kezdett bele a mesélésbe István.

"Amikor végigmentem az utcán, mondták, hogy „odanézz!”, mire én is odanéztem, kiderült, hogy engem néztek. Az egész országban voltunk körülbelül százan, akik nagyon izmosak voltunk, akkoriban ez nem volt divat, a bodybuilder szót sem ismerték. Még arra is emlékszem, hogy 1970-ben az Athenaeum nyomda színiben versenyeztek az első testépítők.

Ami a női versenyzőket illeti, eleinte nem jött könnyen az áttörés. Amikor 1986-ban Lengyelországban megrendezték a női európai testépítő bajnokságot, a nyertes jó irányba vitte volna a sportágat, de a szakma azt szerette volna, ha a nők is nagyon izmosak lennének, holott szerintem nem szép, ha egy hölgyikén 20 kiló többletizom van. Illetve a férfiakra szabott szerektől (pl. tesztoszteron, szteroid) akkoriban a nők szőrösek lettek, és hangjuk is elváltozott.

Aztán szerencsére jött egy csodás hölgy, Szikszay Gabriella, aki tényleg csinos tudott maradni" – mondta az MTFSZ elnök, hozzátéve, hogy Gabriella 1991-ben lett amatőr női testépítő világbajnok, valamint páros testépítő világbajnok és első magyarként kijutott a Ms. Olympiára, ami hatalmas eredmény.

A következő fontos mérföldkő az volt, amikor sikerült bevezetni a fitness kategóriát. A ’90-es évek közepén indult be nálunk a fitnesz-őrület: ekkoriban nyerte meg a Fitness Magyar Bajnokságot Palatinus Tünde, valamint ekkortájt kezdte el a bajnoki címeit begyűjteni Béres Alexandra is, aki szintén sokat tett a műfaj népszerűsítéséért.

"A női testépítés elkezdett háttérbe szorulni a versenyzői létszám csökkenése és a szponzorok távolmaradása miatt, ezért az IFBB 2013-ban eltörölte ezt a kategóriát" – eleveníti fel a múltat István.

Magyarország fitneszben azóta is a világ éllovasa, Szlovákia a második, és Ukrajna a harmadik a rangsorban, és ez a hármas felállás időről-időre felcserélődik.

Arra a kérdésre, hogy hazánkban mióta léteznek konditermek és mióta járnak oda nők is, a Magyar Testépítő és Fitnesz szakszövetség elnöke azt válaszolta, hogy az 1970-es évek közepén egyszerre négy konditerem is nyílt Budapesten. Érdekességként megemlítette, hogy az első, Spartacus nevű hely ma is működik a Bartók Béla út 57. szám alatt, csak más néven. Hölgyek pedig körülbelül egy évtizeddel később, az 1980-as évek közepén kezdtek el edzőteremben súlyzózni.

– Akkoriban még nem izomkolosszusokat faragtunk belőlük, amit a világ elvárt, de az említett Szikszay Gabi is így kezdte, és volt egy Rubos Katalinunk is, aki juniorban világbajnoki címet szerzett. Aztán kiemelném a későbbi évekből Vargha Violát, az MTFSZ  jelenlegi főtitkárát, aki junior testépítésben fél évtizeden át élmezőnyben volt a rendkívüli genetikájával, majd páros testépítésben 2. helyen végzett Európa-bajnokságon, végül fitneszmodell világbajnok lett. ​

Ő nem használt szereket, és belevitt egy nőies vonalat a versenyzésbe, ráadásul a testépítésből át tudott menni a bikini fitneszmodell kategóriába és vissza, miközben mindkét kategóriában tudott versenyezni.

Az biztos, hogy a 21. századra jócskán változott a női izomépítés megítélése és szabályrendszere, és egyre szélesebb rétegeket szólít meg a súlyzós edzésforma. Manapság a világ legtöbb részén már teljesen természetes látvány egy lány egy konditeremben, miközben egyes muszlim vallású országokban, például Afganisztánban máig tilos a női testépítés.

Források: Csupasport, Wikipédia


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SPORT
Munka közben rosszul lett, és 46 éves korában meghalt Lipták László, a DVTK egykori focistája
Az egykori diósgyőri játékoson már a kiérkező mentők sem tudtak segíteni. A labdarúgó még 1998-ban mutatkozott be az NB1-ben.


46 éves korában elhunyt Lipták László, a DVTK egykori labdarúgója. A boon.hu információi szerint

Lipták külföldi munkavégzés közben lett rosszul, és a kiérkező mentők már nem tudtak segíteni rajta.

Lipták László 1978. november 14-én született Miskolcon. A Diósgyőr saját nevelésű játékosa volt, végigjárta az utánpótlás minden korosztályát. Az élvonalban 1998 tavaszán debütált az FTC ellen, az akkor még Professzionális Nemzeti Bajnokságnak nevezett első osztályban. A következő idényben hétszer lépett pályára, az 1999/2000-es szezonban pedig 22 alkalommal játszott, ebből húszszor kezdőként.

A diósgyőri csapat kiesése és megszűnése után a Kispest-Honvédhoz szerződött, ahol két szezon alatt 33 élvonalbeli bajnokin szerepelt. Később megfordult a Kecskemét, Besenyőtelek, Mezőkövesd, Bőcs és Tiszaújváros csapataiban is. A profi karrierje lezárását követően még alacsonyabb osztályú együttesekben futballozott, többek között Makláron, Bogácson és Markazon. Emellett vállalkozóként dolgozott egy üzemanyagtöltő állomás üzemeltetőjeként.

A DVTK így búcsúzott tőle: „Halálával egy olyan sportembert veszítettünk el, aki a diósgyőri utánpótlásból egészen a legmagasabb osztályig jutott, és ott is megállta a helyét. Lipták László emlékét örökké megőrizzük.”

Tóth István, a Bőcs korábbi szakosztályvezetője is megemlékezett róla a lapnak: „Teljesen letaglózott ez a hír. Egy csupaszív, élettel teli, rendes srác volt Laci, akivel olyan négy évvel ezelőtt találkoztam utoljára. A futballban abszolút csapatember volt, mindig alázatosan dolgozott, edzett, játszott, nem túlzás, abban, hogy olyan sikeresek voltunk, nagy szerepe volt neki, a középpályán óriási munkát végzett. Volt trombózis a lábában, műtötték is, amely után eltávolodott a labdarúgástól. Részvétünk a hozzátartozóinak...”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SPORT
A Rovatból
Meghalt Gyúró László
A bajai dzsúdósport emblematikus alakja 85 éves korában hunyt el. Nemrégiben a bajai dzsúdóklub is az ő nevét vette fel, ezzel tisztelegve életműve előtt.


Meghalt Gyúró László - a hírt Baja polgármestere közölte. Azt írta:

"Pótolhatatlan veszteség érte a bajai sportéletet. Ma hajnalban elhunyt Gyuró László, a bajai judo sport megalapítója.

Gyuró László neve egybeforrt a bajai cselgánccsal, szakmai tudását szűkebb lakóhelyén kívül országosan és nemzetközileg is ismerték és elismerték. Évtizedeken át végzett magas színvonalú munkája eredményeként tucatnyi kiválóságot nevelt ki a magyar judo sport számára".

Gyúró László, a bajai dzsúdósport emblematikus alakja 85 éves korában hunyt el. Nemrégiben a bajai dzsúdóklub is az ő nevét vette fel, ezzel tisztelegve életműve előtt.

Gyúró László 1940-ben született Baján, és már fiatal korában megismerkedett a cselgánccsal. Tanulmányait Kecskeméten kezdte, majd a Testnevelési Főiskolán folytatta, ahol Galla Ferenc edzésein vett részt. 1961-ben országos bajnoki bronzérmet szerzett, és bekerült a magyar válogatottba.

Edzői diplomája megszerzése után, 1965-ben visszatért Bajára, ahol megalapozta a helyi dzsúdósportot. 1967-től szervezett keretek között folytak az edzések, az általa vezetett egyesület pedig megszerezte Baja első országos bajnoki érmét. 1969-től a Bajai ÁG Medoszban dolgozott főállású edzőként.

A hetvenes években a Bajai Sportkör vezetőedzőjeként ért el kimagasló eredményeket tanítványaival, akik többek között IBV- és Európa-bajnoki érmeket is nyertek. A kilencvenes évek elején az ő kezdeményezésére indult el a cselgáncsoktatás a bajai gyakorlóiskolában, ami országosan is példaértékűnek számított.

Gyúró László neve mára összeforrt a bajai dzsúdóval. Életműve több generációt inspirált, és öröksége tovább él a sportban és a közösségben is - írja a Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SPORT
A Rovatból
Óriási magyar focisiker: Kerkez bekerült a Premier League álomcsapatába a szurkolóknál
A Bournemouth magyar válogatott védője bekerült a szezon csapatába az angol labdarúgó-bajnokságban a szurkolók szavazatai alapján.


A Premier League honlapján rendezett voksoláson az előzetes listán negyven játékos szerepelt: 5 kapus, 10 védő, 15 középpályás és 10 csatár, közülük lehetett összeállítani a legjobb 11-et, írja az MTI.

Kerkez a védelemben olyan játékosok mellé került, mint a már bajnok Liverpool két klasszisa, a holland Virgil van Dijk és az angol válogatott Trent-Alexander Arnold, valamint az Arsenalt erősítő brazil Gabriel.

Kerkez a Premier League 2024/25-ös idényében eddig mind a 34 fordulóban lehetőséget kapott, két gól és hat gólpassz került a neve mellé, míg a Tottenham Hotspur elleni parádés sprintjét követő beadása a legszebb gólpassznak járó különdíjért is versenyben van.

Az elképesztő sprint a lenti videóban 1:15-től látható:

A Premier League 2024/25-ös idényének álomcsapata:

Matz Sels (Nottingham) – Trent Alexander-Arnold (Liverpool), Virgil van Dijk (Liverpool), Gabriel (Arsenal), Kerkez Milos (Bournemouth) – Declan Rice (Arsenal), Ryan Gravenberch (Liverpool), Cole Palmer (Chelsea) – Mohamed Szalah (Liverpool), Alexander Isak (Newcastle), Matheus Cunha (Wolverhampton).

Kerkez Milos remek teljesítménye több klub érdeklődését is felkeltette. A magyar válogatott hátvéd a szezon végén szinte biztosan távozik a Bournemouth-tól. A hírek szerint a friss bajnok Liverpool mellett a Manchester City és a Real Madrid is fontolgatja az átigazolását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SPORT
A Rovatból
Meghalt Mohácsi Ferenc
Az egykori kiváló sportoló több sportágban is kipróbálta magát, és mindenhol maradandót alkotott. A búvársport hazai megalapozásában is kulcsszerepet játszott.


Kilencvenöt éves korában elhunyt Mohácsi Ferenc olimpiai bronzérmes kenus – tudatta a család a Magyar Olimpiai Bizottsággal (MOB), amely saját halottjának tekinti a legendás sportolót.

Mohácsi labdarúgóként kezdte sportpályafutását, egészen az ifjúsági válogatottságig jutott. Később bokszolni kezdett, majd áttért a kajakozásra. 1948-ban már a kajak-kenu válogatott tagja volt, de 1949 és 1955 között a sí-válogatott keretébe is bekerült.

1955-ben Wieland Károly új párt keresett maga mellé, és a választása Mohácsi Ferencre esett. Egy évvel később,

az 1956-os melbourne-i olimpián bronzérmet szereztek a férfi kenu kettesek 1000 méteres versenyszámában.

Az olimpia után Mohácsi búcsút vett a kenuzástól, de az aktív sportolást nem hagyta abba. Kipróbálta magát sportpisztolyban és motorcsónaksportban is. Utóbbi sportágban 1959-ben országos bajnoki címet szerzett a 250 köbcentis siklóhajók kategóriájában.

Jelentős szerepe volt a magyar búvársport megalapozásában is. A Magyar Könnyűbúvársport Szövetség főtitkári feladatait is ellátta, a Búvár Világszövetség végrehajtó bizottságának tagja volt, emellett nemzetközi versenyellenőrként is tevékenykedett.

Mohácsi Ferenc műszerészként végzett, majd 1966-ban tanári diplomát szerzett a Testnevelési Egyetemen.


Link másolása
KÖVESS MINKET: