Nézz körül Magyarország legmagasabb épületeiben!
A világ számos nagyvárosa híres magas épületeiről. Magyarországon kevésbé jellemző azonban az égig érő irodaházak, szállodák vagy üzletházak építése. Ugyanakkor meglepően sok magas építményünk van, melyekre felnézni bizony nyaktörő mutatvány. Ezek egy része zárt, hiszen olyan műszaki szerkezetek, melyek megmászása nem engedélyezett civilek részére, ám van jó pár csodás épület, melyekbe be lehet jutni, sőt érdemes is felkeresni és megcsodálni őket kívül-belül.
Íme egy válogatás a hazai legmagasabb építményekből:
1. Magyarország legmagasabb építménye: Lakihegyi adótorony
Tartja elsőségét a 314 méter magas adótorony, mely 1933-as átadása óta Magyarország legmagasabb építménye. A elnyújtott oktaéder formájú vasszerkezet 284 méter magas, ehhez jön még a csúcsán álló kitolható hangolócső 30 métere. Az ipari létesítmény a Szigetszentmiklóson lévő Lakihegyen található.
Magyarországon az első rádióadót, egy szikratávírót 1914. október 14-én adták át. Az első kísérleti rádióadás 1924. március 15-én hangzott el egy bútorszállító kocsiban berendezett stúdióból. A fejlesztések nyomán 1928-ban a Bródy Sándor utca 5-7.-ben készült el egy rádióadó, és Lakihegy mellett építettek fel egy 150 méter magas tornyot is. Ez akkor még csak a Budapesten és környékén lakók részére sugárzott adást.
Ám hamarosan felmerült az igény arra, hogy országosan fogható legyen a rádió. Az új torony amerikai terveit Tantó Pál mérnök tervezte át magyar viszonyokra. Az adót 1933. december 2-án adták át. Első műsorában az akkori miniszterelnök, Gömbös Gyula ünnepi beszédét sugározta a Budapest I. műsorán. Az új építmény világviszonylatban is az élvonalba került 120 kW teljesítményű adójával. A torony pedig Európa legmagasabb építménye és a Magyar Rádió jelképe lett.
A világháborúban a németek a nyolc feszítőkötélből hatot felrobbantottak, a torony így eldőlt és összetört. A felújítás után 1946-ban állt ismét munkába. 1977-től, a Solti rádióadó üzembe helyezésétől kezdve tartalék torony lett, majd 1980-as években elhatározták, hogy lebontják. A hírre rengetegen összefogtak, hogy a tornyot megmentsék, így a nyomásnak engedve a hatóságok 1985-ben ipari műemlékké nyilvánították. Sőt, 2006-ban felújították és ismét üzembe helyezték, így továbbra is a Solti adótorony tartaléka. Emellett érdekes faladata is van: 135,6 kHz-en HGA22 jelzéssel időszinkron jeleket sugároz, ezt az áramszolgáltatók az éjszakai-nappali ellátás közti váltásra használják fel.
Az adó érdekes funkciót is kapott: ipari alpinistákat képeznek rajta. A csúcsára kb. két óra alatt lehet feljutni.
Az antenna egyik különleges műszaki megoldása a talpcsukló. Ugyanis a vasszerkezet teljes tömegét két, egymással szembe fordított, különleges szilárdságú porcelán csonkakúp és az ezekre ágyazott acél félgömbök tartják. A 9 cm vastag, üreges kerámiadarabok a villamos szigetelést is biztosítják. A hangolócső végén, vagyis az antenna legtetején egy kosárlabda méretű üreges acélgömb van. Ezt is lecserélték az 1968-as felújításkor, mert a régi a villámcsapások miatt tele volt lyukakkal.
2. Magyarország legnagyobb teljesítményű rádióadója: Solti rádióadó
A 304 méter magas antennatorony Solt közelében épült, azzal a céllal, hogy leváltsa az addigra már elavult Lakhegyi adót. 1977. február 16-án avatták fel és azóta megszakítás nélkül sugároz középhullámon. Elsősorban a Kossuth Rádió adását biztosítja Magyarország teljes területén és Európa távolabbi részein is.
1974. szeptember 6-án volt az alapkő letétele a mai napig legnagyobb teljesítményű hazai rádióadónak. A beruházás összköltségét 750 millió forint volt (kb. 10 000 darab Lada ára). A 304 méter magas antenna építése 1976. márciusában kezdődött és augusztus 16-án fejezték be. 1977. január 10-én indultak az első próbaadások és február 16-án avatták fel hivatalosan a létesítményt.
3. AES Tiszai Erőmű kéménye
A Tisza Erőmű több mint 130 hektáros területen található. Saját vízkivételi és vízkezelő művei vannak és több mint 80 000 tonna kapacitású olajtárolóval, sőt saját belső iparvágánnyal is rendelkezik. Itt áll az erőmű jelképének számító 250 m magas kémény. Ez Magyarország legmagasabb kéménye. A kívülről látható burkoló kémény vasbeton szerkezetű, belsejében pedig 4 darab acél kémény van, ezek csatlakoznak az erőművi blokkhoz.
4. Kab-hegy – TV-URH gerincadó állomás
Az 1962-ben épült szerkezet magassága 238 méter
5. Szentesi tévétorony
Az 1959-ben épült torony átadásakor 218 méter volt, a ráépítések után ma 235 méter magas.
6. Dunamenti Erőmű tornya
Az erőmű 207 méteres 3 db kéménye Százhalombatta jelképévé vált. A Dunamenti Erőmű Magyarország legnagyobb gáztüzelésű erőműve.
A Dunamenti Hőerőmű Vállalat létrehozásáról 1960-ban döntöttek. A beruházásra a szénhidrogén program keretében került sor. A Szovjetunióból csővezetéken szállított kőolaj feldolgozására olajfinomítókat és ezekhez kapcsolódó olajtüzelésű erőműveket építettek. Az építkezés 1960-tól 1973-ig tartott.
7. Észak-Budai Hőerőmű tornya
Az 1974–1975 között épült torony 203 méter magas.
8. Pécsi tévétorony
A Mecsek 535 méter magas Misina csúcsán áll a 197 méter magas, 18 500 tonna vasbetonból épült pécsi tévétorony. Átadásakor, 1973. április 4-én ez volt Magyarország legmagasabb épülete. Eredetileg 191 méteres volt, de 1995-ben antennacsere miatt 6 méterrel magasabb lett. Ekkor érte el 197 méteres magasságát, ezzel ma az ország legmagasabb épülete.
Gyorslifttel lehet feljutni a 72 m magasságban kialakított üvegfalú eszpresszóig. Fölötte, 80 m magasan van a nyitott kilátóterasz, ahol a Misina-tetővel együtt 610 méterrel a tengerszint felett lehet szétnézni.
Az adótorony helyén az 1908-ban épült Kiss József-kilátó állt 1960-as évekig. Emlékét a Zsolnay porcelángyárban készült mázas pirogránit emléktábla őrzi a kilátó falán. Emellett állt 1959-1968 között egy 70 m magas acélszerkezetű adó, mely az első vidéki adótorony volt és az MTV 1 műsorát sugározta.
9. Széchenyi-hegyi adótorony
A Budapesten álló torony 192 méter magas.
10. Komádi – TV-URH gerincadó állomás
A Komádon található torony 186 méter magas.
+5 legmagasabb:
Esztergomi bazilika
A Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszékesegyház magassága 100 méter a kripta aljától a kereszt csúcsáig. Külső méretei alapján Magyarország legnagyobb egyházi épülete. Európa egyik legnagyobb bazilikája, világviszonylatban a 18. helyen áll.
Parlament
A 96 méter magas Országház Budapest egyik legismertebb középülete. Felépítésének egyik feltétele volt, hogy csak hazai építőanyagokat használhatnak fel hozzá. Kivétel volt a főlépcső mellé tervezett nyolc márványmonolit, ezeket Svédországból hozták ide. (Az oszlopok érdekessége, hogy összesen 12 darab készült belőle, a többi négyet a londoni Parlament kapta.)
Szent István-bazilika
A Szent István-bazilika (Lipótvárosi plébániatemplom) római katolikus templom Budapesten. A bazilika hazánk egyik legjelentősebb egyházi épülete. A magyar államalapító király, Szent István épségben maradt jobb kezét, a Szent Jobbot ereklyeként itt őrzik.
A Bazilika legnagyobb harangja a Szent István-nagyharang, mely egyben Magyarország legnagyobb harangja. A déli (jobb oldali) toronyban található a 240 cm alsó átmérőjű, 9250 kg súlyú harang. 1990-ben öntötték a passaui Perner öntödében. Koronáján 6 db fülecske van, ezekkel van felfüggesztve.
Pécsi magasház
A 80 méter magas épület Pécs legmagasabb panelháza, a város Szigeti negyedében található. 1974-ben indult az építkezés és 1976-ban adták át az összesen 250 db egy-, illetve másfél szobás lakást tartalmazó házat. Az építési technológia hibája miatt az épület 1989-ben életveszélyessé vált, ezért a lakókat elköltöztették. A 25 emeletes panelház bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe, mint Közép-Európa legmagasabb lakatlan épülete.
2013. október 22-én elrendelték az épület lebontását, de ez azóta sem történt meg.
Szolnoki toronyház
A 81 méter magas ház Jász-Nagykun-Szolnok megye legmagasabb épülete, és egyben a legmagasabb lakóépület Magyarországon, sőt Európa legmagasabb panelépülete is.
Az 1975-ben épült 24 emeletes magasház átadásakor Magyarország legmagasabb lakóháza volt. Ezt a címet vette át a pécsi magasház.
A toronyház akkoriban újdonságnak számító csúszózsaluval készült. Az eljárást az USA-ban szabadalmaztatták 1913-ban. Az épületek szerkezetépítését folyamatos betonozással, másfél méter magas, függőlegesen mozgatott zsaluzó köténnyel oldották meg. Érdekesség, hogy a házban lévő 2 személy- és 1 teherlift csak a 22. emeletig megy fel, onnan már csak gyalog lehet továbbmenni. A 23. emeletén található az Uránia Csillagvizsgáló és a valóságban nincs 24. emelete (ugyanis eredetileg magasföldszinttel készült).
Ha érdekes volt az összeállítás, nyomj egy lájkot!
