HÍREK
A Rovatból

Nem kell negyedik dózis, mert a harmadik is nagyon hatékony a brit oltási bizottság szerint

A cél, hogy az oltási kampányban továbbra is a hatáserősítő, harmadik oltás minél szélesebb körű beadása kapjon elsőbbséget. Főként az idősebbek és a kockázati csoportokba tartozók esetében.


Brit szakértők pénteki állásfoglalása szerint egyelőre nem szükséges a koronavírus elleni oltás negyedik dózisának alkalmazása. Ezt azzal indokolják, hogy a három vakcinaadagból álló jelenlegi oltási rend is sokáig jelentős védelmet nyújt.

A harmadik, hatáserősítő oltási adag a korábban dominánssá vált delta és az azóta megjelent, gyorsan terjedő omikron vírusvariáns esetében is magas szintű lakossági immunitást biztosít a koronavírus-fertőződésből kialakuló súlyos, kórházi kezelést igénylő megbetegedések ellen. Ezt a brit kormány számára oltásügyi ajánlásokat kidolgozó független tanácsadó bizottság (JCVI) péntek esti tájékoztatója tartalmazza.

A JCVI idézte a brit kormány egészségbiztonsági hivatala által elvégzett legfrissebb nagyszabású vizsgálatot. A vizsgálat szerint

az enyhe tünetekkel járó koronavírus-fertőződés elleni védelem hatékonysága a harmadik adag beadása után három hónappal 30 százalék körüli szintre gyengül. A három dózis ennek ellenére a legveszélyeztetettebb időskorúakat is tartósan 90 százalék körüli hatékonysággal védi a súlyos szövődmények ellen.

Az oltásügyi tanácsadó testület minden tényezőt megvizsgálva áttekintette, hogy milyen potenciálisan kedvező egészségügyi hatásokkal járna a negyedik oltás azonnali bevezetése a legveszélyeztetettebb lakossági csoportokban az omikron okozta fertőzési hullám ellen.

Az bizottság szerint ennek alapján a nagy-britanniai oltási kampányban továbbra is a hatáserősítő harmadik oltási adagok minél szélesebb körű beadása kapjon elsőbbséget. Főleg az idősebbek és a kockázati csoportokba tartozók számára.

A JCVI szerint ugyanis a negyedik dózis - vagyis a második emlékeztető oltás - a 80 éven felüliek és az idősotthonok lakói esetében jelenleg csak korlátozott előnyökkel járna, miközben jelentősen megterhelné a már zajló oltási programot.

A testület megállapította azt is, hogy az omikron variáns okozta mostani fertőzési hullám nagyon gyors lefutású. Így csak korlátozott idő lenne rá, hogy a további oltások a jelenlegi járványhullám alatt jelentősebb hatást fejtsenek ki.

A JCVI hangsúlyozza, hogy az oltási program fő célja a koronavírus-fertőződésből kialakuló súlyos megbetegedések megakadályozása.

Az enyhe tünetekkel járó vagy tünetmentesen lezajló megbetegedések elleni védelem elérése a jelenleg rendelkezésre álló oltóanyagokkal az emlékeztető dózisok rendszeres, akár háromhavonta ismétlendő beadását tenné szükségessé, de ez nem tekinthető hosszú távon fenntartható stratégiának

- áll a JCVI péntek esti ajánlásában.

Jórészt ugyanezt fogalmazta meg minap megjelent nyilatkozatában Sir Andrew Pollard, a JCVI elnöke.

Pollard professzor - aki az Oxfordi Egyetem vakcinafejlesztő részlegének vezetőjeként az egyetem és az AstraZeneca brit-svéd gyógyszergyár koronavírus-vakcinájának kifejlesztését is irányította - a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilapnak nyilatkozva úgy fogalmazott: nem lehet az egész világot minden négy-hat hónapban újraoltani, ez nem tartható fenn és nem is finanszírozható, ezért a jövőben is a legveszélyeztetettebb lakossági csoportokra kell összpontosítani az oltási kampányokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kinevették az államtitkárt a beszéde közben a végzős állatorvosok a diplomaosztón
Varga-Bajusz Veronika államtitkár az Erasmus-ügyet bírálta az Állatorvostudományi Egyetem diplomaosztóján. A hallgatók a beszédet hangos nevetéssel és fütyüléssel zavarták meg.
DKA - szmo.hu
2026. február 28.



Hangos nevetéssel és fütyüléssel szakították félbe a végzős hallgatók Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért felelős államtitkár beszédét az Állatorvostudományi Egyetem pénteki, február 27-i diplomaosztóján. Az eseményt élőben közvetítették a YouTube-on, így akár vissza is lehet nézni a közönség reakcióját.

A kacagás akkor tört ki, amikor az államtitkár elkezdte sorolni az eredményeket.

„Ellenszélben dolgoztunk. Hitvány, silány emberek próbálták ellehetetleníteni sikereinket, elvenni a lehetőségeket fiataljainktól, elnyomni a kiváló oktatókat, professzorainkat” – mondta az államtitkár, aki szerint a diákok „kicsinyes politikai bosszúállás” miatt nem vehettek részt az Erasmus csereprogramban.

A hallgatóság erre a kijelentésre reagált nevetéssel és fütyüléssel. Varga-Bajusz Veronika láthatóan meglepődött ezen.

A jelenetet az alábbi videóban 2:02:10 és 2:02:58 között lehet visszanézni:

Varga-Bajusz Veronika beszédében arról is szólt, hogy a kormánynak kötelessége volt helytállnia a hallgatókért, amikor kizárták őket az Erasmus és a Horizont együttműködésekből, ezért indították el válaszul a Pannónia ösztöndíjprogramot.

A történtekről Hadházy Ákos írt a Facebook-oldalán. Arról is beszámolt, hogy „a végzős diákok korábban petíciót indítottak, amikor megtudták, hogy az egyetem két minisztert is meghívott életük nagy napjára”. Az kérték, hogy az ünnepség maradjon mentes az aktuálpolitikai tartalmú beszédektől.

Hadházy Ákos szerint eredetileg Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter vett volna részt az eseményen Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter mellett, de előbbi végül nem jelent meg, Gulyás pedig csak egy pár mondatos udvarias köszöntőt mondott.

Az Európai Unió azzal indokolta a modellváltáson átesett, alapítványi fenntartású egyetemek kizárását, hogy az intézmények irányításában összeférhetetlenségi és autonómiával kapcsolatos kockázatok merültek fel. A kizárás azóta is érvényben van, mert az Európai Bizottság szerint a magyar kormány törvénymódosításai nem kezelték megfelelően ezeket az aggályokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Vészjóslóan üzent Irán Izraelnek és az Egyesült Államoknak – azt is jelentették, hogy az elnök biztonságban van
Az Egyesült Államok és Izrael közös hadműveletet indított az iráni vezetés ellen. Válaszul az iráni Forradalmi Gárda rakétákat lőtt ki Izraelre, az iráni parlament nemzetbiztonsági bizottságának vezetője pedig egyértelmű üzenetet küldött az őket támadó országoknak.


Robbanások rázták meg Teheránt és más iráni városokat szombaton, miután az Egyesült Államok és Izrael összehangolt katonai csapásokat indított az ország ellen. Irán válaszul rakétákat lőtt ki Izraelre, az országban pedig gyakorlatilag teljesen leállt az internet.

Egy izraeli tisztviselő szerint a légicsapások Ali Hamenei legfelsőbb vezetőt és Maszúd Peszeskján elnököt is célba vették

– írta a Times of Israel. A tisztviselő hozzátette, hogy más magas rangú rezsim- és katonai parancsnokok is a célpontok között voltak, de a csapások eredményei egyelőre nem egyértelműek.

Az IRNA iráni állami hírügynökség sietett közölni, hogy Maszúd Peszeskján elnök biztonságban van, miután izraeli források a legfelsőbb vezetés sikeres célba vételéről számoltak be. A Tasnim hírügynökség azt is közölte, hogy Peszeskján „teljes egészségnek örvend”.

Az izraeli 12-es csatorna – meg nem nevezett forrásokra hivatkozva – már arról számolt be, hogy Izrael értékelése szerint a csapások eddig „nagyon nagy sikert” értek el az iráni vezetés eltávolításában.

Az iráni Forradalmi Gárda közölte, hogy válaszul a zsidó állam műveleteire rakétákat indított Izrael felé, a rendőrség pedig bejelentette, hogy ellenőrzése alatt tartja a helyzetet.

Ebrahim Azizi, az iráni parlament nemzetbiztonsági bizottságának vezetője egyértelmű üzenetet küldött, figyelmeztetve az Egyesült Államokat és Izraelt, hogy „olyan utat választottak, amelynek a végét már nem ők szabják meg”.

Reza Pahlavi trónörökös, az 1979-ben elűzött iráni uralkodói család évtizedek óta Egyesült Államokban élő feje üdvözölte az amerikai támadást. Az akciót „humanitárius beavatkozásnak” nevezte, amely, mint mondta, „az Iszlám Köztársaságot, nem pedig Irán dicsőséges népét célozza”. Pahlavi egyúttal parancsmegtagadásra szólította fel az iráni katonákat.

Az iráni állami média azt is jelentette, hogy támadás érte a Perzsa(Arab)-öböl partján lévő Busehr városát. Egyelőre nem tudni, hogy a csapásokban keletkezett-e kár a busehri atomerőműben. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség korábban többször is figyelmeztetett, hogy egy, az iráni nukleáris létesítményeket érő közvetlen támadás regionális katasztrófát idézhet elő.

A helyzet továbbra is rendkívül bizonytalan. Nem lehet tudni, hogy a legfelsőbb iráni vezetés elleni célzott csapások valóban elérték-e céljukat, ahogy a busehri atomerőmű állapotáról sincsenek megerősített információk. Az áldozatok számáról és a károk mértékéről a szinte teljes információs zárlat miatt egyelőre csak ellentmondásos hírek keringenek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor Esztergomban jelentette be: összeül a védelmi tanács az Irán elleni támadások miatt
A miniszterelnök jelezte, hogy az esztergomi háborúellenes gyűlés után a tanács ülésére siet. A közel-keleti helyzet miatt a kormányfő globális olajárrobbanástól tart.


„Fenyeget bennünket most egy jelentős világpiaci áremelkedés” – jelentette ki Orbán Viktor Esztergomban, a Fidesz háborúellenes gyűlésén.

A miniszterelnök Iránról is beszélt, miután a közel-keleti ország ellen összehangolt támadást indított Izrael és az Egyesült Államok. Elmondta, hogy a rendezvény előtt, Esztergom felé utazva kapta meg a légicsapásokról szóló első elemzéseket.

A gyűlésen jelezte, hogy Irán a világ egyik legnagyobb kőolajtermelője, és ott található a stratégiai fontosságú Hormuzi-szoros, amelynek elzáródása akadályozná a globális olajellátást.

Egy, a Barátság kőolajvezeték leállásával kapcsolatos kérdésre reagálva hozzáfűzte, hogy ilyen körülmények között „kétszeres bűn, kétszeres veszély” az, hogy az ukránok „elzárták az olajat”.

Orbán Viktor azt is jelezte, hogy az esztergomi esemény után a „támadás miatt” összehívott Védelmi Tanács ülésére igyekszik.

A Hormuzi-szoros, amelyen a világ kőolajforgalmának nagyjából ötöde halad át, valóban kritikus pontja a globális piacnak. A térség kockázata önmagában is fokozza az olajpiaci bizonytalanságot, ami érzékenyen érinti a forint árfolyamát és a hazai üzemanyagárakat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Digitális sötétség Iránban: szinte teljesen megbénult az internet az amerikai-izraeli csapások után
A hálózati adatok szerint szinte teljes internetkimaradás van az országban, miközben kibertámadások is indultak iráni állami kötődésű hírügynökségek és online platformok ellen. Több nagy hírügynökség honlapja is elérhetetlenné vált.


Miközben Izrael és az Egyesült Államok szombaton katonai csapásokat indított Irán ellen, az ország digitálisan szinte teljesen elsötétült – írja a Times of Israel.

A NetBlocks hálózatfigyelő szervezet szerint jelentősen korlátozták az internet-hozzáférést: becslésük szerint

Irán országos kapcsolódása a szokásos szint mindössze 4 százalékára esett vissza, ami gyakorlatilag teljes leállást jelent.

„A hálózati adatok azt mutatják, hogy Irán jelenleg egy szinte teljes internetkimaradás közepén van” – közölte a szervezet a közösségi médiában, hozzátéve, hogy a lépés „megegyezik a tavaly Izraellel vívott háború idején alkalmazott intézkedésekkel”.

A katonai eszkalációval párhuzamosan célzott kibertámadások is indultak iráni állami kötődésű hírügynökségek és online platformok ellen, erről a keményvonalas Hamshahri napilap Telegram-csatornája számolt be.

A beszámoló szerint

a kiberműveleteknek „kiterjedt hulláma” indult meg, és több jelentősebb belföldi médiaplatform is fennakadásokat vagy működési nehézségeket tapasztalt.

Előzetes jelentések szerint a feltört vagy hozzáférési problémákkal küzdő oldalak között volt az állami IRNA és a félhivatalos ISNA hírügynökség honlapja is. A csatorna beszámolt Iránban széles körben használt online alkalmazásokat érintő zavarokról is, de a támadások jellegéről vagy forrásáról nem állt rendelkezésre bővebb információ.

A jelentések egy részét a BBC is megerősítette. Ellenőrzésük alapján

a közszolgálati műsorszolgáltató IRIB News oldalai, az Iráni Forradalmi Gárdához köthető Tasnim és Fars hírügynökségek, valamint a félhivatalos Mehr és ISNA hírügynökségek honlapjai nem voltak elérhetők, legalábbis külföldről.

Iránban a januári véres tüntetések idején volt már példa arra, hogy lekapcsolták az internetet. Január 8-án a hatóságok célzottan a mobilhálózatokat és a megkerülő eszközöket bénították meg. Jogvédők és cenzúramegfigyelők hónapok óta figyelmeztetnek, hogy az iráni hatóságok a globális internettől való leválás irányába mozdulnak, a lakosságot egy belföldi, államilag felügyelt hálózatra terelve.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk