A Művészetek Völgye igazi összművészeti fesztivál, melynek programjában szinte minden műfaj képviselteti magát. Ilyen a komolyzene is: bár talán kevesebb figyelem irányul rá, mint a könnyűzenére vagy a színházra, ettől függetlenül minden évben stabil eleme a kínálatnak. Két helyszínnek (Völgykomolyzene, Papageno Klasszik) ez a fő profilja, emellett a Cirque du Tókert cirkuszi sátra is befogad néhány nagyobb szabású produkciót.

– Ki a Völgy komolyzenei programjainak célközönsége? Meg lehet nyerni ilyesmivel a fiatalabbakat is?

– A Völgykomolyzene esetében a legkisebbektől a régebb óta fiatalokig mindenki. Sokszor tapasztalom, hogy babakocsival is érkeznek a koncertre, így azt gondolom, hogy teljes mértékben partnere a fiatalabb közönség az igényes klasszikus zenének is.

– A Papageno Klasszik és a Völgykomolyzene helyszíne is egy templomban található. Mit tapasztalsz, célzottan érkeznek ide az emberek, vagy inkább megpihenni, esetleg a hőség elől menekülve ülnek be?

– Is-is. Ha nagy a hőség, akkor tagadhatatlanul a templom az egyik legjobb helyszín, bár telt ház esetén azért az is fel tud melegedni. Viszont a legtöbb előadásra kifejezetten célzottan érkeznek az érdeklődők, vagyis a fellépő vagy a program miatt jönnek.

– Milyen szempontok alapján döntesz a meghívott fellépőkről?

– A legfontosabb elvem a minőség. Olyan fellépőket kérek fel, akiknek legnagyobb részével máshol már dolgoztam, és pontosan tudom, hogy milyen magas szintet képviselnek. Ezen felül természetesen a számomra rendelkezésre álló büdzsébe is bele kell férnie a produkciónak, hiszen azért is felelek, hogy az általam szerkesztett 28 koncert teljes költségvetése ne lépje túl a megszabott keretet. Ennek ellenére szólókoncerttől kezdve a kamarazenén át akár nagyzenekari előadás is megtalálható a Völgykomolyzenén.

– Konkrét művek előadására kapnak felkérést, vagy a zenekar/előadó döntheti el, mivel érkezne szívesen?

– Mivel viszonylag behatárolt a rendelkezésemre álló keret, így azzal tudom sok esetben meggyőzni a fellépőket, hogy a műsorba ritkán szólok csak bele. Lenne ötletem ezen a téren is, de csak akkor választok, ha a fellépők erre kérnek.

– Vannak-e stabil fellépők, akik egyik évben se hiányozhatnak a programból? Ha igen, kik és miért pont ők?

– Stabil fellépőnek mondanám többek között a Danubia zenekart vagy a Snétberger Alapítvány növendékeit, de az Artisjus is visszatérő vendégünk. Őket még az előző szerkesztőtől „örököltem”, de örömmel viszem tovább őket a templomi fellépéseken.

– A fiatal tehetségek felkarolása mennyire fontos tényező?

– Jó kérdés és nagyon fontos. Éppen ezért a Zeneakadémiával is kialakítottam egy szoros kapcsolatot, aminek a keretében a tehetségprogramjuk által minden évben három pályakezdő szólista vagy kamaraegyüttes lép fel a templomban egy-egy koncerttel.

– Mekkora logisztikai kihívás az Operaház társulatát, vagy egy szimfonikus zenekart felléptetni a fesztiválon?

– Szerencsére a sok udvar jól elfér egymás mellett, így például a Danubia zenekar sem csak nálam dupláz, hanem fellép egy másik udvarban is ugyanazon a napon. A templom mérete pedig behatárolja a lehetőségeket, így időnként a zenekar nemes egyszerűséggel kilóg az oltártól a templom közepéig.

– Mit érdemes tudni az Operaház által a Völgykomolyzene helyszínre hozott idei két előadásról?

– Ami a Trio Flauticello előadását illeti, a trió egyik tagjával napi munka- és baráti kapcsolatban vagyok, így jött az ötlet, hogy az opera zenekarában játszó, de saját kamaraegyüttessel is rendelkező zenészek lépjenek fel szabadidejükben Kapolcson a templomban. A másik koncerten pedig a Budapesti Filharmóniai Társaság tagjaiból alakult kvintett lép fel, akik nagyon izgalmas, klasszikus és kortárs kamarazenét adnak elő.

– Mit javasolsz még mindenképpen az idei komoly- és klasszikus zenei felhozatalból?

– Mindenkinek ajánlom az orgona-napot, ahol egy fiatal orgonista és egy rézfúvós-orgona együttes mellett fellép Fassang Lászó is, aki improvizálni fog – de nem a templomi orgonán, hanem egy külön erre a célra odavitt Hammond orgonán.