HÍREK
A Rovatból

Megszavazta az infrastruktúrafejlesztési javaslatot, a szociális csomagról nem döntött az amerikai képviselőház

Az 1200 milliárd dolláros törvény egyebek között utak, hidak és repülőterek építését és felújítását finanszírozza. A vasúthálózat korszerűsítésére 66 milliárd dollárt költenének. Tervezik a víziutak helyreállítását és az internetszolgáltatás bővítését.


Amerikai idő szerint péntek éjszaka megszavazta a törvényhozás alsóháza Joe Biden amerikai elnök infrastruktúrafejlesztési törvényjavaslatát, azonban a szociális csomagról továbbra sem döntött.

Az 1200 milliárd dolláros infrastruktúrafejlesztési törvény egyebek között utak, hidak és repülőterek építését és felújítását finanszírozza. A vasúthálózat korszerűsítésére 66 milliárd dollárt, a vízellátásában fennálló problémák megoldására 55 milliárdot, az elektromos hálózat korszerűsítésére pedig 65 milliárdot költenének. Tervezik a víziutak helyreállítását és az internetszolgáltatás bővítését.

A szenátus augusztusban hagyta jóvá a tervezetet. A képviselőház - a demokraták szándékai szerint - már hetekkel ezelőtt szavazott volna az infrastruktúrafejlesztési csomagról, illetve azzal egy időben Joe Biden elnök akkor még 3500 milliárd dollárosra becsült szociális csomagjáról. Utóbbi családi, oktatási, egészségügyi és klímavédelmi intézkedéseket tartalmaz.

Azonban a tervezettel, amelyet az amerikai történelem egyik legnagyobb adóemeléséből finanszírozna a Biden-kabinet, nemcsak a republikánusok, hanem a centrista demokraták sem értettek egyet. A múlt hónapban Joe Manchin, Nyugat-Virginia, valamint Kyrsten Sinema, Arizona demokrata szenátora is jelezte, hogy sokallja a 3500 milliárd dolláros kiadást.

Amennyiben a demokrata többségű alsóház megszavazza a szociális csomagot, akkor az az 50 demokrata és 50 republikánus szenátorból álló felsőház elé kerül, ahol - ha szavazategyenlőség alakul ki - Kamala Harris alelnök dönt a javaslatról. Ehhez azonban minden demokrata szenátor szavazatára szükség van, a centristákéra is.

A demokrata párton belül feszültség alakult ki, ugyanis a "progresszív" törvényhozók bejelentették, hogy nem hajlandóak engedni a 3500 milliárd dollárból. Kilátásba helyezték, hogy addig nem szavazzák meg az infrastruktúrafejlesztési törvényjavaslatot, amíg nem egyeznek meg a szociális csomagról.

Végül október végén egy kompromisszumos, felére csökkentett, 1750 milliárd dolláros szociális csomagot terjesztett a kongresszus elé a kormány. A tervezet jelentősen megváltozott az egyeztetéseket követően. Kikerült például a csomagból Biden azon terve, hogy két évre tandíjmentessé teszik a közösségi felsőoktatási intézményeket.

Nem szerepel a csomagban a korábban beharangozott 12 hetesre tervezett fizetett szabadság, illetve családi betegszabadság sem. Szintén a tervek között volt az úgynevezett Medicare szövetségi egészségbiztosítási program kibővítése, azonban ezt sem tartalmazza az új javaslat. Az úgynevezett tiszta villamosenergia-program - amely pénzügyi támogatást nyújtott volna az elektromos közműszolgáltató vállalatoknak, hogy beszüntessék a fosszilis tüzelőanyagok használatát - szintén kimaradt a tervezetből.

Az új javaslat szerint 2022-ig meghosszabbítanák a gyermekek után járó adókedvezményt, illetve ingyenes óvodai ellátást biztosítanának a 3 és 4 éves gyermekek számára. A Biden-kabinet 100 milliárd dollárt költene a bevándorlók felzárkóztatására és jogi képviseletére, valamint a menekültügyi és határvédelmi rendszer fejlesztésére, 500 milliárd dollárt pedig az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedésekre.

Pénteken - immáron sokadszorra - ismét azt tervezték a demokraták, hogy egyszerre szavaznak a képviselőházban a két csomagról. Azonban ez a hetek óta tartó egyeztetéseket követően sem történt meg, ugyanis a párt centrista politikusai kijelentették, nem szavaznak addig a szociális tervezetről, amíg nem látják a kongresszus költségvetési hivatalának (CBO) teljes elemzését a törvényjavaslatról.

Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata párti elnöke pénteken azt mondta: a párt vezetői bíztak abban, hogy mindkét javaslatról szavazhatnak, de úgy döntöttek, hogy "elfogadják néhány törvényhozó kérését", és tisztázzák a jogszabály pénzügyi vonatkozásait.

Steny Hoyer, a képviselőház demokrata párti frakciójának vezetője azt mondta: meggyőződése, hogy hálaadás napja előtt elfogadják a javaslatot.

Biden - elhalasztva vidéki utazását - késő este közleményt adott ki, amelyben a párt minden tagját felszólította, hogy támogassa a két tervezetet. Reményét fejezte ki, hogy a szociális csomag elfogadásáról november 15-én szavaznak majd, amikor a képviselők visszatérnek egyhetes szünetükből.

A képviselők helyi idő szerint nem sokkal éjfél előtt 228-206 arányban megszavazták az infrastruktúrafejlesztési törvényt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kiszámolták a legdurvább forgatókönyvet: a Fidesz akkor is nyerhet, ha a Tisza Párt kapja a több szavazatot
A 21 Kutatóközpont érdekes modellt tett közzé a 2026-os választásról. A mandátumok elosztása miatt a kormánypárt akár 1-2 százalékpontos hátrányból is győztesen jöhet ki.
F. O. Fotó: - szmo.hu
2025. november 06.



A 21 Kutatóközpont legújabb mandátumkalkulátora szerint a Fidesz által kialakított választási rendszer nem csupán a győztest jutalmazza, hanem szisztematikusan a kormánypártnak kedvez – írta az Index.

A modell egyik legfontosabb tanulsága, hogy akár kevesebb listás szavazattal is hatalomban maradhat az Orbán-kormány.

Ha a Mi Hazánk is bejut a parlamentbe, a Tiszának körülbelül 5 százalékpontos előnyre van szüksége az abszolút többséghez, és 3,5 százalékosra a relatív többséghez. Ezzel szemben a Fidesz akár 1–2 százalékpontos Tisza-fölény mellett is megtarthatja az abszolút többséget.

A kétharmados győzelemhez a Tiszának 16–18 százalékpontos, míg a Fidesznek 12–14 százalékpontos listás előnyre lenne szüksége.

A modellben bárki beállíthatja a pártok feltételezett országos listás eredményeit, a rendszer pedig ez alapján számolja ki a mandátumarányokat.

A kutatóközpont hangsúlyozta, hogy a program célja elsősorban tendenciák és összefüggések érzékeltetése, nem pedig a pontos előrejelzés, hiszen a billegő választókerületekben akár néhány száz szavazat is dönthet.

A kutatók azt ígérik, hogy a választások közeledtével tovább fejlesztik az eszközt. A legtöbb ilyen billegő kerület Békés, Csongrád-Csanád, Jász-Nagykun-Szolnok, Fejér, Győr-Moson-Sopron és Pest megyében található.

A Fidesznek kedvező rendszerszintű hatás több tényezőből adódik. A Fidesz erős bástyáinak számító egyéni választókerületek jellemzően kisebbek, így ott kevesebb szavazat is elég egy mandátumhoz, emellett a határon túli magyarok listás szavazatai és a Fidesszel együtt szavazó német nemzetiségi képviselő is a kormánypártnak kedvez.

A rendszer egyik kulcseleme a „győzteskompenzáció”: nemcsak a vesztes jelöltek szavazatai, hanem a győztes jelöltek győzelemhez nem szükséges, „felesleges” szavazatai is felkerülnek a párt országos listájára.

Kormánypárti érvelés szerint a vegyes rendszer célja a stabil kormányzás biztosítása, a győzteskompenzáció és a határon túliak részvétele pedig legitim elemei a politikai közösségnek. Az ellenzéki oldal szerint a rendszer strukturálisan torzít, és a versenyfeltételek sem egyenlőek.

A magyar Országgyűlés 199 fős, ebből 106 képviselőt egyéni választókerületben, 93-at pedig országos listán választanak meg. A listás mandátumok elosztásához egy pártnak el kell érnie az 5%-os küszöböt.

Az elemzés szerint

a Tiszának és az ellenzéknek a billegő körzetekben kell célzottan mozgósítania, míg a Fidesz a stabil bázisának megőrzése mellett a körzetnyerésekkel egy kisebb listás hátrányt is kompenzálhat.

A kisebb pártok, mint a Mi Hazánk, bejutása vagy kiesése pedig alapjaiban változtathatja meg a mandátumarányokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Izlandon szakította meg útját Orbán Viktor Washingtonba tartó gépe – kiderült, miért nem repülhették át egyszerre az óceánt
A miniszterelnököt szállító Airbusnak nincs meg a megfelelő engedélye a hosszú úthoz a Telex egyik olvasója szerint. A gép üzemanyagot is vételez, mielőtt továbbindul a fontos találkozóra.


Magyar idő szerint délután fél egy után az izlandi Keflavíkban szállt le az Orbán Viktor miniszterelnököt és a magyar delegációt szállító különgép, amely Washingtonba tart. A gépnek a Telex információi szerint

azért volt szüksége a technikai pihenőre, mert a légi irányításban jártas forrásuk szerint nincs meg a megfelelő, úgynevezett ETOPS-engedélye, amely az Atlanti-óceán teljes átrepülésének feltétele.

Az ETOPS (Extended-range Twin-engine Operational Performance Standards) engedélyt a két hajtóműves repülőgépek számára állítják ki, hogy meghatározott hatótávolságon belül biztonságosan repülhessenek a legközelebbi alkalmas repülőtérig hajtómű meghibásodás esetén. Ez különösen fontos az óceánok vagy elhagyatott területek átrepülésekor, ahol kevés a lehetőség kényszerleszállásra.

Az ETOPS engedély hiánya miatt a repülőgépnek több lépcsőben kell megtennie a Washingtonba vezető utat, technikai megállót kellett beiktatnia, mielőtt átrepülték volna az Atlanti-óceánon. A gép végül két órás pihenő után indult tovább.

A WUK9001 járatszámú Airbus útját több mint háromezren követték élőben a Flightradar oldalán, ami a portál statisztikája szerint abban abban az időben világszerte a legmagasabb szám volt.

Az Airbus A321XLR típusú gépet a Wizz Airtől bérelték az utazáshoz, a fedélzeten a miniszterelnök és több kormánytag mellett a legnagyobb elérésű, Fideszhez köthető influenszerek is helyet kaptak.

A Fidesz közismert véleményvezérei, köztük Deák Dániel, Bohár Dániel, Kohán Mátyás, Szánthó Miklós és Lentulai Krisztián is posztoltak a reggel fél kilenckor Budapestről indult gépről – írta a Telex. Lentulai Boarding boss címmel egy rövid videót is megosztott, amelyen a miniszterelnök látható, amint a körülötte állókhoz beszél.

A Telex kérdéseket tett fel a Kormányzati Tájékoztatási Központnak és a Honvédelmi Minisztériumnak arról, hogy miért nem a Honvédség saját utasszállító repülőgépével utazott a delegáció, mennyibe került a Wizz Air gépének bérlése, és ki finanszírozta az influenszerek útját, de válaszokat egyelőre nem kaptak. A miniszterelnök saját Instagram-posztjában Csuhaj Ildikó, az ATV korábbi főmunkatársának hangja is hallható, aki jelenleg az állami médiában futó Selyemzsinór című podcast résztvevője.

A delegáció a Donald Trumppal péntekre, november 7-re tervezett fehér házi találkozóra utazik. A napirenden energia-, védelmi- és gazdasági ügyek, valamint az orosz–ukrán háborúhoz kapcsolódó kérdések szerepelnek.

Magyarország célja egy stratégiai gazdasági csomag elfogadtatása és mentesség elérése az orosz energiát érintő amerikai szankciók alól.

A magyar kormány az utat a magyar–amerikai kapcsolatok „új fejezeteként” kommunikálja, amely a stratégiai együttműködés megerősítését szolgálja. Szakértők szerint ugyanakkor a szankciós mentességre vonatkozó magyar igény feszültséget kelthet, mivel a Trump-adminisztráció korábban jelezte, elvárja az európai szövetségesektől az orosz energiafüggőség csökkentését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Megkapta a magyar engedélyt a Revolut: belföldi bankszámlaszámot kapnak a hazai ügyfelek
Hivatalosan is megkapták az engedélyt, így már a munkáltatók sem mondhatnak nemet. Mutatjuk, mi lesz a régi, litván számlaszám sorsa!


A bejegyzés alapján a Revolut 2025. október 23-án megkapta az összes szükséges engedélyt a magyarországi bankfiók elindításához - írta a 24.hu. A Magyar Nemzeti Bank nyilvántartásába hivatalosan is bekerült a Revolut Bank UAB magyarországi fióktelepe, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hazai ügyfelek hamarosan magyar, HU-kezdetű IBAN-számot kapnak. A cég oldalán már frissült is a vonatkozó tájékoztatás.

„Ha magyarországi ügyfelünk vagy, és litván (LT) IBAN-el rendelkezel, amikor a számládat magyarországi fiókhoz migráljuk, akkor HU IBAN-t kapsz. A régi LT IBAN-számot továbbra is használhatod, de számládat innentől kezdve az új HU IBAN-szám azonosítja majd” – fogalmaz a vállalat.

Ez a fejlemény azért is fontos, mert a jövőben a felhasználók a fizetésüket is a Revolut-számlájukra kérhetik, és a belföldi forintátutalások is egyszerűbbé válnak.

A magyarországi fióktelep elindításának régóta napirenden lévő kérdése a felügyeleti és betétbiztosítási háttér. A mostani fióktelepi működés azt jelenti, hogy a cég prudenciális felügyeletét továbbra is a litván jegybank és az Európai Központi Bank látja el, míg a magyar hatóságok a fogyasztóvédelemre és a pénzmosás elleni küzdelemre fókuszálnak.

A Magyar Nemzeti Bank korábban többször hangsúlyozta, hogy egy magyar leánybank alapítását tartaná megnyugtató megoldásnak, mivel az a hazai felügyelet alá tartozna, és a betéteket a hazai Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) védené.

Jelenleg a Revolut-ügyfelek pénzét a litván betétbiztosítási rendszer garantálja. A mostani lépés emellett egy másik aktuális problémára is megoldást hozhat: nemrég az OTP Bank szigorított, és díjat számít fel a külföldi kibocsátású kártyákkal, így a Revolut kártyáival történő készpénzfelvételre is. A magyar fiók nyitásával ez a helyzet a jövőben változhat.

A magyar ügyfelek átállítása várhatóan ütemezetten történik majd, a Revolut erről külön értesítést küld majd. Más európai országokban, például Hollandiában, a helyi IBAN-ra való átállás után a korábbi, litván számlaszám egy átmeneti ideig, jellemzően 12 hónapig még használható maradt. Az átállást követően az ügyfeleknek maguknak kell majd frissíteniük új, magyar bankszámlaszámukat a munkáltatójuknál, a szolgáltatóknál és minden olyan helyen, ahonnan rendszeresen utalásokat fogadnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Egy tenger felett átívelő és egy napi 100 ezres forgalmú német híd árával vetekszik a mohácsi Duna-híd költsége
Számítások szerint a mohácsi híd négyzetméterára 10,2 és 14,1 millió forint között mozoghat. Ehhez képest az A40-es Rajna-híd fajlagos költsége 5,2 millió forintra, a törökországi 1915 Çanakkale függőhídé pedig 7,4 millió forintra jön ki.


Nemzetközi összehasonlításban is kiugróan magas a mohácsi híd fajlagos költsége, amely várhatóan még több lesz, mint amennyivel a kormány számolt – írja a G7.

A kormány 389,3 milliárd forintos teljes költségvetési keretet biztosít a mohácsi Duna-híd és a hozzá kapcsolódó úthálózat megépítésére, ez egy 2024. augusztusi kormányhatározatból derült ki. A kivitelezésre a Duna Aszfalt nettó 295 milliárd forintos szerződést kötött, ám a kormány egy külön döntéssel további nettó 63 milliárd forintot biztosított arra, hogy az alföldi oldalon a tervezett kétszer egy sáv helyett kétszer két sáv épüljön meg 19,5 kilométeren.

Ez a sávbővítés önmagában kilométerenként 3,2 milliárd forintos pluszköltséget jelent.

A beruházás keretében valójában három híd épül – egy mederhíd és két ártéri híd –, összesen 756 méter hosszan. A hídon kétszer két sáv mellett egy kerékpárút is helyet kap, a teljes szélessége pedig megközelíti a 23 métert. A nyugati, dunántúli oldalon 8,5 kilométeren épül új, kétszer kétsávos út az M6-os autópályáig, míg a keleti oldalon a már említett 19,5 kilométeres szakasz köti majd össze a hidat az 51-es főúttal.

A projekt fajlagos költsége nemzetközi összehasonlításban is kiugróan magas.

Számítások szerint a mohácsi híd négyzetméterára 10,2 és 14,1 millió forint között mozoghat, attól függően, hogy a kapcsolódó utak építésére mekkora költséget számolunk. Ezzel szemben a Németországban épülő, lényegében nyolcsávos, és napi százezres forgalmat bonyolító A40-es Rajna-híd (amely ráadásul háromszor olyan széles, mint a leendő mohácsi) fajlagos költsége átszámítva 5,2 millió forint, míg a Törökországban, földrengésveszélyes területen, tenger felett átívelő, kétszer háromsávos 1915 Çanakkale függőhídé (aminek a szélessége duplája a mohácsinak) 7,4 millió forint négyzetméterenként.

A beruházás indokoltsága körül komoly vita bontakozott ki a várható forgalom miatt. A kormány azzal érvel, hogy a Vajdaságban épülő új gyorsforgalmi út a balkáni tranzitforgalom egy részét Mohács felé tereli majd, tehermentesítve a röszkei határátkelőt és növelve az M6-os autópálya kihasználtságát. A kritikusok szerint azonban a jelenlegi forgalmi adatok alapján a kétszer kétsávos kapacitás teljesen felesleges.

A három déli határátkelő (Röszke, Tompa, Hercegszántó) teljes óránkénti forgalma jelenleg 1360 egységjármű. Még abban az irreális esetben is, ha ez a forgalom teljes egészében az új hídra terelődne,

sávonként akkor is csak 680 jármű haladna át rajta óránként, ami kevesebb mint a fele annak az 1400 jármű/órás kapacitásnak, amit a magyar útügyi előírások megfelelőnek tartanak.

A számítások szerint még a forgalom megduplázódása esetén is bőségesen elegendő lenne az irányonkénti egy sáv.

A kormányzat álláspontja szerint a mohácsi híd stratégiai beruházás, amely a déli országrész felzárkóztatását szolgálja, és a tranzitforgalom átterelésével jelentős útdíjbevételt is hozhat. A kritikusok ezzel szemben egy alacsony forgalmú területen megvalósuló, túlméretezett és túlárazott projektről beszélnek, amelynek megvalósíthatósági tanulmánya nem nyilvános. A tenderen a Duna Aszfalt nyert, megelőzve a Strabag és a Swietelsky ajánlatát. A beruházás jövőbeli kihasználtságát nagyban befolyásolja a szerbiai gyorsforgalmi út megépülésének üteme, amely nélkül a kormányzati érvelés a tranzitforgalom áttereléséről nehezen tartható.


Link másolása
KÖVESS MINKET: