Megszavazta az infrastruktúrafejlesztési javaslatot, a szociális csomagról nem döntött az amerikai képviselőház

Tizennégy év kormányzati munka után visszaült a katedrára Maruzsa Zoltán, volt köznevelési államtitkár – az ELTE történészei pedig nyíltan megtagadják az együttműködést vele: vizsgabizottságba sem ülnének be mellé, és petíciót indítottak, hogy a politikából visszatérők múltjának legyen következménye.

Kemény mondatoktól izzott a levegő egy június eleji tanszéki értekezleten, ahol az ELTE Történettudományi Intézetének oktatói több mint másfél órán át kérték számon a volt köznevelési államtitkáron az elmúlt évek oktatáspolitikáját. A 24.hu cikke szerint a tanárok egyebek mellett az egyetemi autonómia és a tudományos szabadság területén véghez vitt rombolással vádolták a visszatérő adjunktust.

A volt államtitkár a lapnak nyilatkozva a világnézeti sokszínűség fontosságát hangsúlyozta, és jelezte, hogy a hallgatóknak szabad választásuk van. „Az ELTE BTK-n a bojkott nehezen értelmezhető, hiszen minden kódon több kurzust hirdetünk, és a hallgatók döntik el, hogy azt kinél veszik fel, tehát senki nem kényszerül arra, hogy hozzám jelentkezzen. Aki viszont szívesen tanulna tőlem, azt nagy örömmel várom” – fogalmazott Maruzsa. Hozzátette, hogy szakmai felkészültségét több mint 80 publikációja, doktori és habilitált fokozata, valamint egy korábbi „Félév Oktatója” címe is alátámasztja, és már ősszel új publikációi jelennek meg.

A dékáni hivatal tájékoztatása szerint Maruzsa Zoltán 2012. szeptember 15-től volt folyamatosan fizetés nélküli szabadságon, amelyet évente hosszabbítottak meg. Az utolsó, 2026. július 31-ig szóló engedélyének korábbi lezárását a 2026-os országgyűlési választások után három nappal, április 15-én kérte, így május 15-én visszakerült az egyetem állományába. A hivatal szerint az intézmény a fizetés nélküli szabadság indokát jellemzően nem vizsgálja, azt mérlegelési jogkörében engedélyezi.

A státuszbeli és anyagi változás is jelentős: Maruzsa államtitkárként közel 3 millió forintos bruttó fizetést, valamint kuratóriumi tiszteletdíjat kapott, míg adjunktusként a 2025-ös bérrendezés után is csupán bruttó 530 ezer forintos alapilletményre számíthat.

Egy forrás ennél is keményebben fogalmazott, aki szerint az anyagiak elő sem kerültek Maruzsa visszatéréséről folytatott vita során, hanem

Az ügyre reagálva az egyetem polgárai petíciót indítottak, amelyet már több mint ötszázan aláírtak. Ebben azt követelik, hogy a politikai megbízatás miatti fizetés nélküli szabadság időtartamát négy évben maximálják, a visszatérőket pedig vessék alá egy szakmai alkalmasságot és etikai szempontokat is vizsgáló eljárásnak, azaz habitusvizsgálatnak.

A cikk felidézi az ELTE és a kormány közötti vitákat, például a modellváltás elutasítását, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen indított konkurens tanárképzést, valamint az egyetem szerepét a pedagógus-tiltakozásokban.

Maruzsa Zoltán visszatérése nem egyedi eset, a közeljövőben több, a politikából távozó oktató kezdi újra a tanítást az ELTE-n. A szocialista Hiller István és a volt jobbikos Brenner Koloman is hosszú kihagyás után folytatja, míg a fideszes Navracsics Tibor esetében nem valódi visszatérésről van szó, mivel miniszteri és uniós biztosi munkája mellett is folyamatosan tartott órákat.

Néhány nappal a hétvégi Budapest Pride felvonulás előtt újabb fordulatot vett a fővárosi zászlóügy: szerda délelőtt a Mi Hazánk Mozgalom ifjúsági szervezetének tagjai magyar zászlókat raktak tele az Erzsébet hidat - írja a Telex.

A konfliktus vasárnap kezdődött, amikor egy férfi leszedte és a Dunába dobálta az Erzsébet hídról a Pride alkalmából kihelyezett szivárványos zászlókat. A Fővárosi Önkormányzat azonnal feljelentést tett rongálás miatt, és közölte, hogy napokon belül pótolja a lobogókat. A rendőrség kedd este mogyoródi otthonában elfogta az 58 éves gyanúsítottat, aki beismerte a tettét. Kihallgatása után szabadon engedték, az eljárás rongálás miatt folyik ellene.

Az ügy a parlamentben is téma lett: Juhász Hajnalka, a KDNP képviselője szerint a szivárványos zászlók társadalmi feszültséget okoznak, és inkább a magyar zászlónak lenne ott a helye.

Novák Előd eközben bejelentette, hogy kifizeti a zászlók leszedéséért járó bírságot, Fekete-Győr András pedig úgy kommentálta a zászlók eltávolítását, hogy azzal „egy kicsit megint nyomorúságosabb hely lett Magyarország.”

A hétvégi felvonulást idén a rendőrség – a tavalyi gyakorlattal ellentétben – nem tiltotta be, de a szervezők továbbra is a szerintük homofób törvény eltörlését követelik.

Tarr Zoltán, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter szerdán „Az uszoda” címmel tett közzé egy bejegyzést, amelyben a Nemzeti Kulturális Alap (ami körül a NAV is nyomoz) minisztériumi vizsgálatának egyik friss fejleményéről számolt be.

A poszt szerint ehhez a zsargonhoz illő kifejezéseket is használtak egymás között: a számukra kedves pályázókat „úszóknak” nevezték, és hívták meg őket az „úszóversenyre”. A miniszter szerint ebben több-kevesebb sikerrel próbáltak ügyelni arra is, hogy „ki úszik be” a medencébe.

Tarr azt írta, a tolvajnyelv használata tökéletesen leírja, hogyan működött a kulturális alapok kiosztása hosszú éveken át, szűk körben, az intézmény munkatársait megkerülve. A bejegyzést azzal zárta, hogy a bűnesetek feltárása folyamatban van, és

Az ügyészség tegnap hat embert vett őrizetbe hűtlen kezelés gyanújával, köztük Bús Balázst, Óbuda korábbi fideszes polgármesterét, ma pedig kezdeményezték letartóztatásukat, amiről csütörtökön dönthet a bíróság. A gyanú velük szemben hűtlen kezelés.

A botrány még áprilisban robbant, miután a nyilvánosságban felmerült a gyanú, hogy az NKA 17 milliárdos támogatási keretét politikai lojalitás alapján osztották szét, támogatva a Fidesz választási kampányát.

Miután a NAV nyomozói tegnap őrizetbe vették Bús Balázst és öt társát, a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség ma indítványozta mind a hat személy letartóztatását. Indítványuk szerint fennáll a veszélye, hogy megszöknek, elrejtőznek, megpróbálják befolyásolni az eljárást, vagy újabb bűncselekményt követnek el. Csütörtökön hallgatja meg őket a nyomozási bíró – írta a Telex.

Az érintettek között van az említett Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke, Óbuda volt polgármestere, a pályázatokat lebonyolító Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő főigazgatója és kabinetvezetője, valamint annak a kiemelt bizottságnak a három tagja, akik a 17 milliárd forint kiosztásáról is döntöttek.

A hat embert hűtlen kezeléssel gyanúsítják, amivel különösen jelentős vagyoni hátrányt okozhattak. Az ügyészség közleményében azt írja, a testület jogellenesen járhatott el a támogatások odaítélésekor.

Az eddigi információk szerint a hat gyanúsítottból csak hárman tettek vallomást, öten viszont panaszt nyújtottak be a gyanúsítás és az őrizetbe vételük ellen.

Az ügyet Molnár Áron színész-aktivista robbantotta ki áprilisban, miután nyilvánosságra került, hogy a pénzek nagy része a Fideszhez köthető körökhöz jutott, és a támogatások mintázata a kormánypárt választási érdekeit szolgálhatta. A kormányzat ezzel szemben azzal érvelt, hogy a döntések egy nemzeti értékalapú kultúrpolitika mentén születtek. A botrány hatására a kifizetéseket később felfüggesztették, és több kedvezményezett visszautalta a kapott összeget.

A botrány kirobbanása után, még májusban lemondott az NKA alelnöki posztjáról Bús Balázs, majd komoly lemondási hullám indult a döntéshozó testületben, távozott többek között Vidnyánszky Attila is.