HÍREK
A Rovatból

"Megkezdődött a hatodik kihalás kora" – az emberiség az állatok 60%-át kiirtotta 1970 óta

Ha véget is vetnénk ennek a folyamatnak, úgy is 5-7 millió évre lenne szükség a természet újjászületéséhez.

Link másolása

Egy friss jelentés szerint az emberiség az emlősök, a madarak, a halak és a hüllők 60%-át eltüntette az 1970-es évek óta, ez pedig arra ösztönzi a szakértőket, hogy megkongassák a vészharangot: az élővilág kiirtása vészhelyzetet eredményez, ami egész civilizációnkat fenyegeti.

Az élővilág lemészárlásáról szóló nagyszabású jelentést a WWF közölte, elkészítéséhez 59 tudóst vontak be a világ minden tájáról. Megállapították, hogy a globális lakosság hatalmas és növekvő fogyasztása az élelem és az egyéb források tekintetében lerombolja az élet évek milliárdjai alatt kialakult "hálóját". Márpedig végső soron ez a háló felel az emberi társadalom számára nélkülözhetetlen tiszta levegőért, vízért és minden másért is.

"Mintha alvajárás közben egy szikla peremén sétálnánk" - mondja Mike Barrett, a WWF tudományos és természetvédelmi igazgatója a kialakult helyzetről. "Ha az emberi populációban lenne 60%-os csökkenés, az egyenlő lenne Észak-Amerika, Dél-Amerika, Európa, Kína és Óceánia kiürülésével. Ehhez hasonlíthatjuk, amit tettünk."

"Bármennyire is borzalmas, ez túlmutat a természet csodáinak elvesztésén. Valójában az emberiség jövője került veszélybe. A természet nem csupán a gyönyörködtetésünkre született, hanem az életfenntartó rendszerünk."

"Vészesen futunk ki az időből," nyilatkozta Johan Rockström professzor, a potsdami Klímaváltozást Kutató Intézet globális fenntarthatósági szakértője. "Csakis akkor van esélyünk az emberiség stabil földi jövőjének megőrzésére, ha kézbe vesszük az ökoszisztémák és az éghajlat sorsát."

Sok tudós szerint megkezdődött a hatodik kihalás kora. Az első olyan kihalásé, melyet egy faj okozott - a homo sapiens. Más kutatások szerint az emberiség a civilizáció hajnala óta az emlősök 83%-ával és a növények felével végzett, és még ha véget is vetnénk ennek a folyamatnak, úgy is 5-7 millió évre lenne szükség a természet újjászületéséhez. Márpedig számtalan szakértő szerint az élővilág pusztulása ugyanannyira veszélyes, mint az éghajlatváltozás.

A természet márpedig hozzájárul az emberi jóléthez nemcsak kulturális és spirituális értelemben, hanem a táplálék, a tiszta víz és valamennyi természetes energia termelésével, valamint az éghajlat, a légszennyezés, a beporzási folyamatok és az árvizek szabályozásával is.

Az élővilág veszteségének első számú oka a természetes élőhelyek eltűnése - nagy részük a mezőgazdasági területek térnyerésének esik áldozatul. Jelenleg a Föld területeinek háromnegyedét érinti emberi tevékenység. A második legpusztítóbb ok az élelemszerzés - 300 emlős halt ki az emberiség táplálék utáni hajszájában, az óceánokon pedig tombol a végzetes ipari halászat. A harmadik kritikus krízis pedig a vízi és szárazföldi, vadon élő állatokat egyaránt sújtó kémiai szennyezés.

Ugyanakkor a védelmi erőfeszítések működhetnek, hiszen például Indiában a tigrisek száma 6 év alatt 20%-kal emelkedett, hála élőhelyük védelmének. A kínai óriáspandák és az Egyesült Királyság vidráinak helyzete is javuló tendenciát mutat. Ennek ellenére korántsem bízhatjuk el magunkat.

Marco Lambertini, a WWF International igazgatója szerint az alapvető kérdés a fogyasztás: "Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a jelenlegi fenntarthatatlan termelési modellek és a pazarló életmód hatását". A világ nemzetei már dolgoznak az ENSZ biológiai sokféleségről szóló, 2020-as egyezményén, mely Mike Barrett szerint az utolsó esélyünk, amit mindenképp meg kell, hogy ragadjunk.

Tanya Steele, a WWF vezérigazgatója elmondta: "Mi vagyunk az első nemzedék, aki tisztában van vele, hogy megsemmisíti a bolygóját, és az utolsó, aki bármit is tehet ez ellen."

Forrás: theguardian.com

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Átvariálta az eredményeit a Medián: még közelebb jött a Fideszhez a Tisza Párt
Javították a korábban közzétett eredményeket. A teljes eredménysoros kutatás kisebb változásokat hozott a korábbi számokhoz képest.

Link másolása

Elkészült a Medián kedden publikált pártpreferencia-felmérésének teljes eredménysoros kutatása, ami kisebb változásokat hozott a korábbi számokhoz képest, írja a HVG.

A választani tudó, biztos szavazóknál a Fidesz 45 (és nem 46), a Tisza Párt 25 (és nem 24), a DK-MSZP-Párbeszéd 9, az MKKP 6, a Momentum 4 (és nem 5), a Mi Hazánk 4, a Mindenki Magyarországa Néppárt 2, a Jobbik 1, és az LMP 1 százalékon áll.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Itt a magyarázat! Ezért volt a kavarás Magyar Péter pártjának EP-listájával
Kedden délután 3-kor megváltozott Magyar Péter Tisztelet és Szabadság Pártjának EP-listája. Aztán ezt később javították.

Link másolása

A hvg.hu öntött tiszta vizet a pohárba:

Kedden délután 3-kor megváltozott Magyar Péter Tisztelet és Szabadság Pártjának EP-listája. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) honlapján az első változat szerint Magyar egyáltalán nem szerepelt rajta, a névsort Dávid Dóra vezette.

Ezt nem sokkal később javították, és később már Magyar Péter vezette a listát.

A frissített lista eleje most már így néz ki:

1. Magyar Péter.

2. Dávid Dóra

3. Tarr Zoltán

4. Kulja András

A Nemzeti Választási Bizottság április 14-én vette nyilvántartásba jelölőszervezetként a Tisza Pártot, amely már korábban létezett, Magyar Péter tehát nem alapította, csak átvette.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter szerint olyan eredmény fognak elérni Budapesten, hogy a Tisza Párt képviselői nélkül senki sem tud majd többséget szerezni a közgyűlésben
Magyart is arról kérdezték az összegyűltek, mi a tervük az önkormányzati választásra vonatkozóan. Azt is megkérdezték tőle, hogy összefognának-e helyi civilekkel.

Link másolása

Varga Judit exférje Sümegen folytatta az országjárását szerdán.

Az Index beszámolója szerint Magyar Péter beszélt a júnusi választási esélyeikről.

„El fogunk érni egy olyan eredményt ott, hogy a Tisza Párt nélkül nem tudnak többséget szerezni”

– mondta Magyar Péter az országjárása szerdai állomásán, Sümegen.

Ha ez bekövetkezik, akkor Magyar szerint két lehetősége lesz a jobb- és baloldali pártoknak: vagy olyan döntéseket terjesztenek a közgyűlés elé, amely „a fővárosnak az érdekét szolgálja” mert ők csak ezeket támogatják, vagy pedig „kijönnek a napra, Gyurcsány és Orbán kezet fog, és mennek előre e lenini úton, amíg még mehetnek”.

Magyart is arról kérdezték az összegyűltek, mi a tervük az önkormányzati választásra vonatkozóan, összefognának-e helyi civilekkel.

Magyar erre úgy válaszolt, hogy bonyolult kérdésről van szó, de dolgoznak rajta, hogy minden megyében el tudjanak indulni.

„Mi egy garázscég vagyunk, ezt be kell, hogy valljam. Bármennyire is nem tetszik, bármit is mondanak rólunk, én nekem van tizenöt munkatársam, mindenki ingyen dolgozik, segít amikor tud”

– mondta Magyar Péter Sümegen.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Könnygázzal mentek neki a rendőrök a külföldiügynök-törvény ellen tiltakozókkal szemben Grúziában
Az ellen a külföldiügynök-törvény ellen tiltakoztak, amely előírná, hogy azok a médiumok és nem kormányzati szervezetek, amelyeknek anyagi forrásai több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi befolyásoló ügynökökként kell regisztráltatniuk magukat, különben súlyos bírsággal sújtanák őket.

Link másolása

Több ezren követelték a külföldiügynök-törvény visszavonását a grúz fővárosban kedden - írta meg a Telex.

A közösségi oldalakra felkerült, erőszakos videófelvételeken látható, hogy a rendőrség aránytalanul lépett fel a békés tiltakozókkal szemben.

Az ellen a külföldiügynök-törvény ellen tiltakoztak, amely előírná, hogy azok a médiumok és nem kormányzati szervezetek, amelyeknek anyagi forrásai több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi befolyásoló ügynökökként kell regisztráltatniuk magukat, különben súlyos bírsággal sújtanák őket.

A tüntetők azt skandálták a Tbilisziben tartott tiltakozáson, hogy nem akarnak szovjet rezsimet az országban. A tiltakozók attól tartanak, hogy a törvényjavaslatot felhasználhatják a kritikus hangok elhallgattatására az év végén esedékes parlamenti választások előtt.

A kedd esti tüntetésen legalább 63 tüntetőt vettek őrizetbe a grúz hatóságok.

Csak annyit lehet tudni, hogy 6 rendőr sérült meg, és a sebesültek között van Levan Khabesvili, a legnagyobb ellenzéki erőnek számító Egyesült Nemzeti Mozgalom (UNM) vezetője is, akit jelenleg kórházban ápolnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET: