HÍREK
A Rovatból

Megjelent a rangsor: ezek a boltok a legjobbak az egyszer használatos csomagolóanyagok visszaszorításában

A Greenpeace Magyarország és a Humusz Szövetség készített erről felmérést. Azt szeretnék elérni, hogy kiskereskedelmi üzletláncok felismerjék a felelősségüket, hogy üzleti gyakorlataikkal ők is nagymértékben hozzájárulnak a műanyagkrízishez, a felesleges nyersanyag-felhasználáshoz.


A Greenpeace Magyarország a Humusz Szövetség közreműködésével elkészítette az élelmiszerboltok hazai műanyag- és szemétrangsorát. Megvizsgálták és értékelték a kiskereskedelmi élelmiszer-üzletláncokat abból a szempontból, hogy azok mennyire teszik lehetővé a csomagolóanyag nélküli vásárlást, milyen intézkedéseket tesznek az egyszer használatos csomagolóanyagok, műanyagok visszaszorításáért, illetve a keletkezett hulladék minimalizálásáért és hasznosításáért.

A rangsorban a legjobban a SPAR teljesített, megelőzve az Auchan-t és a Tesco-t.

A Greenpeace és a Humusz Szövetség a felmérést a kilenc legnagyobb forgalmat elérő, hazánkban jelen lévő kiskereskedelmi élelmiszerláncban végezte el. Így a felmérés az ALDI, az Auchan, a CBA/Príma, a Coop, a Lidl, a PENNY, a Reál, a SPAR és a Tesco láncokra terjed ki. Kampányukkal azt szeretnék elérni, hogy a kiskereskedelmi üzletláncok felismerjék a felelősségüket – azt, hogy üzleti gyakorlataikkal ők is nagymértékben hozzájárulnak a műanyagkrízishez, a felesleges nyersanyag-felhasználáshoz – és tegyenek érdemi lépéseket a csomagolóanyagok visszaszorítása érdekében.

A globális műanyag krízis oly mértékű, hogy egész világunk ki van téve a műanyag szennyezésnek, szemétszigetek az óceánokban, mikroműanyagok a talajainkban károsítanak.

A mikroszkopikus műanyagdarabkákat már az emberi vérben és tüdőben is kimutatták, sőt, a legújabb kutatások szerint már születésük előtt megtalálhatóak a csecsemők szervezetében.

A Greenpeace az elmúlt években több országban hasonló felmérést végzett a kiskereskedelmi üzletláncoknál, mely egy egészséges, zöld versenyt generált az üzletláncok között. A tapasztalatok szerint a felmérés nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a cégek zöld irányba változtassanak üzleti gyakorlataikon. A legelső hazai Greenpeace felmérés óta számos pozitív előrelépést és jó gyakorlatot tapasztaltak.

„A műanyag és egyéb csomagolási hulladék lassan ellep minket, egyre nagyobb károkat okozva a természetben, a mikroműanyagok pedig már az emberi szervezetben is megjelentek. Közös felelősségünk, hogy ezt a folyamatot megállítsuk!

A felmérésünk bizonyítja, hogy igen nagy az élelmiszerláncok mozgástere. A felelősséget, bár eltérő mértékben, de a cégek is érzik. Bízunk benne, hogy a kutatásunkkal további fejlődésre motiváljuk az üzletláncokat”- nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.

Mi történt a korábbi kutatás óta?

A korábbi 2022-es kutatást követően a Greenpeace kifejezetten élelmiszer-üzletláncoknak szóló jó gyakorlatokat, konkrét csomagolást csökkentési lehetőségeket bemutató - az Egyesült Királyságban publikált “Unpacked” jelentés alapján készült - Kicsomagolva című kiadványát is nyilvánosságra hozta, és megosztotta az üzletláncokkal. A két felmérés között eltelt három év alatt jelentős előrelépést vártak az üzletláncok csomagolási hulladék csökkentése felé irányuló lépéseiben, ennek megfelelően a magasabb elvárásokhoz igazodva szigorúbb értékelést alkalmaztak.

Többszöri halasztás után végül 2024. január 1-től új, kötelező italcsomagolás-visszaváltási rendszert vezettek be Magyarországon, ezáltal a keletkező hulladék nagyobb részét lehet újrahasznosítani.

Ez a Greenpeace értékelése szerint feltétlenül előrelépés, hisz a PET palackok és alumínium dobozok korábban csak 30-40%-ban hasznosuló nyersanyagok hasznosítási aránya így várhatóan 90% körülire nő. Sajnálatosnak tartják azonban, hogy az új rendszer a gyakorlatban a környezetvédelmi szempontból előnyösebb újratölhető italcsomagolások visszaszorulásával is együtt járt. A Greenpeace és a Humusz szerint kifejezetten problémás, hogy sem a MOHU, sem az illetékes Energiaügyi Minisztérium nem tesz érdemi, hatékony lépéseket a hulladékmegelőzés és az újratöltés ösztönzése érdekében.

Hogy alakult az üzletláncok sorrendje a 2026-os rangsorban?

Jelen kutatás két módszerrel történt: egyrészt a Greenpeace Magyarország aktivistái helyszíni felmérést végeztek 39 hazai üzletben, másrészt közvetlenül az élelmiszer-üzletláncokat is megkeresték egy kérdőívvel. A CBA/Príma, a COOP és a Reál nem töltötte ki a kutatást végző szervezetek kérdőívét, így ezeket az üzletláncokat csak az aktivisták helyszíni felmérései alapján tudták értékelni. A Greenpeace sajnálatosnak tartja, hogy ez a három cég második alkalommal sem vett részt a kutatásukban, megnehezítve az összehasonlítás, zöld feljődés lehetőségét.

A szervezet ugyanakkor értékeli azoknak a cégeknek az együttműködését, akik válaszaikkal segítették a kutatásukat. Számos területen tapasztaltak is fejlődést az együttmüködő a cégeknél a műanyaghulladék kezelésében:

• a SPAR jelezte, hogy a felmérés időpontjában elérhető volt újratölthető csomagolásban ásványvíz

• az Auchan elindította „A természet már becsomagolta” kampányt, és bővítette a csomagolásmentes zöldség- és gyümölcskínálatát

• a Tesco az egyszer használatos műanyagok csökkentésében jelentős előrelépést ért el

• a Lidl saját márkás beszállítói részére részletes csomagolásoptimalizálási útmutatót bocsát rendelkezésre, többek között a műanyag csomagolás csökkentésének érdekében

• az ALDI ütemtervet készített a csomagolási hulladék újrahasznosítási arányának növelésére

• A PENNY átláthatósága jelentősen javult, a sajátmárkás termékek csomagolásánál fejlesztéseket végzett

Ennek ellenére a Greenpeace szerint a felmért boltok többségében továbbra is nagyon erős fejlesztésre szorulnak: kevés az újratölthető ital, nem nőttek érdemben az egyéb újratöltési lehetőségek. Még mindig találni olyan üzletláncot is, ahol kizárólag egyszer használatos műanyag zacskó áll a vásárlók rendelkezésére.

A 2026-os rangsorban első helyen a SPAR végzett, megelőzve az Auchan-t és a TESCO-t. Őket követte a Lidl, a COOP és a CBA/Príma.

A rangsor végén az ALDI, a Penny és a Reál található. A felmérés honlapjára kattintva az üzletláncok részletes, az egyes kategóriákban elért eredményeket is bemutató értékelése is elérhető.

„Egy szupermarket sohasem lesz teljesen csomagolás- vagy műanyagmentes, ám az nagyon is számít, hogy egy-egy üzletlánc milyen lépéseket tesz a fenntarthatóság irányába. Itt dől el, hogy a vásárlóik mennyire lesznek képesek környezettudatos döntést hozni. A lakossági elvárásoknak és a civil szféra nyomásának hála vitathatatlanul vannak pozitív kezdeményezések, de fontos lenne, hogy a hulladékhierarchia legmagasabb szintjeire koncentrálva ne elsősorban a szelektív begyűjtésre és újrahasznosításra kerüljön a hangsúly, hanem a hulladékmegelőzés és az újrahasználat előnyben részesítésére” - nyilatkozta Szabó György, a Humusz Szövetség nulla hulladék programjának vezetője.

A Greenpeace petíciójában várja mindazoknak a csatlakozását, akik nyomást szeretnének gyakorolni az élelmiszerláncokra, szupermarketekre, hogy a hazai üzletláncok mondjanak nemet az eldobható műanyagokra, a túlcsomagolásra.

További információ itt olvasható.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter keményen visszavágott a vendégmunkásokra vonatkozó szigorításokra panaszkodó Master Goodnak
A miniszterelnök a Master Good 2025-ös pénzügyi eredményeire hivatkozva utasította el a cég panaszát a vendégmunkás-szigorítások miatt. A 25,5 milliárd forintos adózott nyereség szerinte elegendő fedezetet nyújtana a béremelésre, amivel magyar dolgozókat is vonzhatnának.


A Master Good Csoport vezérigazgatója szerdán jelezte, hogy a Tisza-kormány vendégmunkásokra vonatkozó szigorításai miatt veszélybe kerülhet a cég 350 milliárd forintos beruházása. Erre Magyar Péter miniszterelnök a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón élesen reagált, és bírálta a vállalat álláspontját a Portfolio kérdésére válaszolva.

A kormányfő arra hívta fel a figyelmet, hogy a cég jelentős állami támogatásokat kapott magyar munkahelyek létrehozására, miközben szerinte az alacsony bérek miatt nem tud elegendő hazai munkavállalót vonzani.

A miniszterelnök a rendelkezésére álló adatokra hivatkozva elmondta, hogy a Master Good csoport 2025-ben 25,5 milliárd forintos adózott eredményt és 32 milliárd forintos EBITDA-t ért el.

Magyar Péter szerint a vállalatnak a nyereségéből kellene a bérfejlesztést finanszíroznia, amivel több magyar munkavállalót tudna megtartani, vagy hazacsábítani a külföldi munkából.

Hozzátette, Kelet-Magyarországon sokan nem a munkahelyek hiányát, hanem az alacsony béreket látják problémának, és számos panasz érkezik a Master Good által kínált fizetésekkel kapcsolatban, különösen a nehéz fizikai munkakörökben.

Bárány László, a vállalatcsoport ügyvezető igazgatója egy szerdai konferencián arról beszélt, hogy a beruházás megvalósításához mintegy 3000 új dolgozóra lenne szükség, azonban a csökkenő népességű Magyarországon nincs elegendő hazai munkaerő. A cégvezető szerint amennyiben a külföldi munkavállalók alkalmazását ellehetetlenítik, a tervezett, 120 milliárd forintos üzem megépítése is kérdésessé válhat.

A vállalat vezetője egyértelművé tette, mekkora a tét a cég számára.

„Ha nem fogunk tudni külföldről munkaerőt behozni, akkor azt a gyárat, ami 120 milliárd forintba kerül, azt mi nem fogjuk megépíteni, Magyarországon biztos nem, és akkor tegyék fel a politikusok a kérdést, hogy az jó-e az országnak” – hangzott el a cégvezetőtől.

A kormány június elején lényegében leállította az új vendégmunkás-engedélyek kiadását, az országlista kiürítésével szigorítva a beáramlást. A kabinet érvelése szerint a harmadik országból érkező tömeges munkaerő lefelé nyomhatja a béreket, ezért a cél a hazai dolgozók foglalkoztatása és a bérfelzárkóztatás. A hivatalos rendelet kimondta: a már itt dolgozó külföldiek a papírjaik lejártáig maradhatnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Aranykonvojügy: Terrorcselekményben való részesség merülhet fel Sulyok Tamásnál az ügyvéd szerint
Dr. Horváth Lóránt, az ukrán felet képviselő ügyvéd szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök büntetőjogi felelőssége is felvethető. Az államfő egy olyan törvényt hirdetett ki, amelyet a vád szerint külpolitikai nyomásgyakorlásra használt a kormány.


„Ha a köztársasági elnök felismerte a célzatot, akkor bűnrészes, ha nem, akkor pedig alkalmatlan” – ezzel a súlyos dilemmával foglalkozik az aranykonvojügyben érintett ukrán állampolgárokat és az Oscsadbankot képviselő ügyvédi iroda vezetője. Dr. Horváth Lóránt közleményében azt vezeti le, hogy Sulyok Tamás államfő esetében akár terrorcselekményhez kapcsolódó részesség gyanúja is felmerülhet. Az érvelés alapja, hogy a kormányzat részéről elhangzottak olyan nyilatkozatok, amelyek szerint a lefoglalt vagyon visszatartása valójában külpolitikai nyomásgyakorlás eszköze volt Ukrajna felé.

Az ügyvéd szerint a 2026. évi II. törvény kihirdetése már nem egy vitatható büntetőeljárásról szólt, hanem arról, hogy egy állami kényszerítő intézkedést nyíltan külpolitikai célra használtak fel, összekapcsolva a pénz visszatartását a Barátság kőolajvezeték újranyitásának követelésével. Horváth szerint Sulyok Tamás szakmai múltja miatt különösen nagy a felelőssége.

„Egy volt alkotmánybírósági elnöktől különösen elvárható lett volna annak felismerése, hogy a folyamatban lévő büntetőeljárás, és a titkos információgyűjtést lehetővé tevő, rendkívüli vagyonvisszatartást legitimáló törvényi vizsgálat együttesen nem alkalmazható és nem használható fel külpolitikai nyomásgyakorlás eszközeként anélkül, hogy súlyos jogszabályi problémák ne merüljenek fel benne.”

A döntő kérdés az, bizonyítható-e, hogy az államfő a törvény kihirdetésekor tisztában volt annak valódi funkciójával. Ha ez igazolható, akkor az ügyvéd szerint a büntetőjogi felelősség is felvetődhet.

„Ha ez bizonyítható, akkor elméletileg már nemcsak hivatali visszaélés, hanem akár terrorcselekményhez kapcsolódó részesség kérdése is felmerülhetne, mint a terrorcselekményhez nyújtott bűnsegély, szélsőséges esetben társtettesség” – írta a 24.hu.

Az államfő és a kormányfő viszonya az elmúlt hetekben kiéleződött: Magyar Péter többször is az államfő távozását sürgette, mellette pedig szimpátiatüntetést tartottak a Sándor-palotánál. Sulyok Tamás a Velencei Bizottsághoz fordult az elmozdítására tett kísérletek miatt.

Az aranykonvojügyben a kormány a nemzetbiztonsági és bűnügyi kockázatokra hivatkozott, míg az ukrán fél jogszerű banki műveletre. A lefoglalt vagyont május elején a magyar hatóságok végül visszaadták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Fontos döntést hozott a kormány a babaváróról: újabb haladékot kapott 24 ezer pár
A Tisza-kormány meghosszabbítja a babaváró hitelre vonatkozó moratóriumot. A 24 ezer érintett párnak így 2026. november 1-jéig van idejük a gyermekvállalásra, elkerülve a büntetést.


Meghosszabbította a kormány a babaváró hitel moratóriumát – jelentette be Köböl Anita kormányszóvivő csütörtökön a kormány sajtótájékoztatóján.

Ismertette, hogy a 2019-ben bevezetett 11 millió forintos babaváró hitelt az elmúlt hét év alatt 270 ezren vették igénybe, de a gyermekvállalási feltételt nem mindenki teljesítette. Közlése szerint a 2026-os határidőre a párok egyötöde nem vállalt gyermeket. Esetükben, mint mondta, a babaváró sima piaci hitellé alakul a kamattámogatást pedig egy összegben kellene visszafizetniük. A szóvivő emlékeztetett, hogy az Orbán-kormány moratóriumot hirdetett a visszafizetésre, amelynek határidejét többször meghosszabbították, legutóbb 2026 júniusának végéig.

A Tisza-kormány úgy döntött, hogy ők is meghosszabbítják a fizetési haladék határidejét egy újabb intervallummal, amíg a Pénzügyminisztérium ki nem dolgoz egy enyhébb, de jogkövető rendszert a rendezés érdekében.

Azt is közölte, hogy 24 ezer szerződést érint a probléma, összesen 182 milliárdos hitelállományról van szó. A kérdést pedig társadalmi egyeztetésre is bocsátják, a kormány célja egy méltányosabb eljárásrend kialakítása.

A sajtótájékoztatón szintén részt vevő Magyar Péter kormányfő a bejelentést azzal egészítette ki, hogy

a határidőt egészen 2026. november 1-jéig tolják ki.

Mint mondta, eddig van idő a gyermekáldás érdekében is tevékenykedni és abszolválni a feladatot. Az intézkedés szükségességét azzal indokolta, hogy a párokat meg kell védeni a hirtelen rájuk zúduló anyagi terhektől.

Kitért arra a problémára is, hogy sokan nem a meghatározott célra használják a támogatást, ezért hangsúlyozta, hogy a visszaéléseket meg kell akadályozni. Gazdaságpolitikai célként jelölte meg, hogy a kamatkörnyezet kedvezőbb legyen mind a cégeknek, mind a magánszemélyeknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
3,6 milliárdot költ a kormány a kórházak hűtésére: kiderült, mely intézmények kapnak a forrásból
A kormány célja az elavult kórházi hűtőrendszerek ütemezett, teljeskörű megújítása. A hűtés-rekonstrukciós program kiterjed több fővárosi és vidéki nagyvárosi kórházra is.


Kórházi hűtés-rekonstrukciós programról döntött a kormány, amellyel több mint 3,6 milliárdból javítják és fejlesztik a kórházi hűtőberendezéseket – jelentette be Köböl Anita kormányszóvivő a csütörtöki kormányzati tájékoztatón.

A cél az elavult kórházi hűtőrendszerek ütemezett, teljeskörű megújítása. Konkrét intézkedések is elhangzottak:

  • megjavítják a budapesti Szent László Kórház hibás folyadékhűtőjét,
  • új hőcserélőket telepítenek a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézetben,
  • helyreállítják a fővárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórház hőszivattyúit,
  • javítják a budapesti Szent Imre Kórház hűtési és épületfelügyeleti rendszereit.

A program kiterjed a Heim Pál Gyermekkórház, az Országos Onkológiai Intézetre, a Honvédkórházra, Miskolc, Győr és Kaposvár kórházaira is.

Köböl Anita elmondása szerint országszerte olyan korszerű technológiákat vetnek be, amelyek a műtők, az intenzív osztályok, a szülészetek és az onkológiai részlegek biztonságos működését szolgálják.

Magyar Péter elmondta, hogy a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) főigazgatójától megtudták, hogy bőven alultervezték a költségvetést. Takács Péter, az Orbán-kormány egészségügyi államtitkára ugyan „nagy számokat durrogtatott”, amikor a költségvetés növeléséről beszélt, ám valójában 30-40-50 milliárdos hiány volt. A kormányfő szerint az előző vezetés nulla forintot szánt idén a klimatizálásra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk