A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Himnusz megnevezéssel 15 ezer forint névértékű ezüst és 3 ezer forint névértékű színesfém emlékérmét bocsátott ki a nemzeti énekünk alapjául szolgáló költemény megírásának 200. évfordulója alkalmából. A Soltra E. Tamás szobrászművész által tervezett emlékérmékkel indult a jegybank idei emlékérme-kibocsátási programja.
A Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) tartott hétfői rendezvényen Demeter Szilárd, az intézmény főigazgatója emlékeztetett arra: az emlékérme kiemeli annak a jelentőségét, hogy nincs másik himnuszunk, a kétszáz éve megírt és azóta a magyar néplélek részévé vált Himnusz ugyanis nem csereszabatos, hiába tettek kísérletet a Rákosi-rendszerben annak megváltoztatására. A következő kétszáz évben is minden ünnepi alkalomkor és minden határhelyzetben ezzel a fohásszal fordulhatunk Istenhez - tette hozzá Demeter Szilárd.
Hergár Eszter, a Magyar Nemzeti Bank társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója elmondta: a jegybank hosszú évtizedek óta fontosnak tartja az értékőrzés, a figyelemfelkeltés és az ismeretterjesztés kulturális missziójának felvállalását, éppen ezért az MNB 1968 óta bocsát ki emlékérméket az ország kiemelkedő kulturális, történelmi és tudományos évfordulói alkalmából.
A Himnusz megírásának bicentenáriuma előtt tisztelgő, azonos átmérőjú emlékérmék képe azonos, csak értékjelzésük tér el. Az emlékérmék értékét alapanyaguk mellett tovább növeli az alacsony kibocsátási példányszám. Az ezüst változatból 5 ezer darab, a színesfém változatból pedig 6 ezer darab készíthető összesen.
Az emlékérmék előoldalán Kölcsey Ferenc félalakos portréja látható, amint előlép az előoldal megosztott hátteréből. A költő ruházatába rejtve olvasható a költő vezetékneve. Az ábrázolás alatt egy korabeli toll utal Kölcsey Ferenc szerzőségére. A portré alatti két sorban olvasható az eredeti kézirat írásmódja szerinti "Hymnus" felirat, valamint a mű keletkezésének évét jelölő "1823" évszám.
Az előlapon találhatóak továbbá az emlékérmék kötelező elemei: a portrétól jobbra, függőlegesen a "MAGYARORSZÁG" felirat tünteti fel a kibocsátót. Az előoldal alsó harmadában bal szélen két sorban a "2023" verési évszám utal a kibocsátás idejére, valamint a "BP." verdejel a gyártás helyére; jobb szélen a "15000", valamint a "3000" értékjelzés, és a "FORINT" felirat jeleníti meg az emlékérmék névértékét.
Az emlékérmék hátoldalán a Himnusz szövegére és Magyarország ikonikus tájegységeire utaló képi elemek körpanoráma-szerű ábrázolása látható. A költemény szakrális jellegére utalva a Szentháromságot szimbolizáló központi háromszögből három irányba sugarak vetülnek a tájábrázolásra. A háromszög körül, köriratban, az eredeti kézirat írásmódja szerinti "NYÚJTS FELÉJE VÉDŐ KART HA KÜZD ELLENSÉGGEL" felirat olvasható.
A körpanorámában Kölcsey Ferenc szatmárcsekei sírhelye látható, valamint a Magyarország egyes tájait jelképező képi elemek közül Tihany, a Balaton, Szigliget, Esztergom, a Dunakanyar, Eger és Tokaj is kiemelkedik. Az emlékérmét tervező Soltra E. Tamás szobrász- és éremművész mesterjegye Tokaj ábrázolásába rejtve jelenik meg.
Az emlékérmék értékközvetítő és figyelemfelhívó szerepének minél szélesebb körű érvényesülése érdekében a Himnusz ezüst emlékérme a rendelkezésre álló készlet függvényében a kibocsátást követő három hónapig, a színesfém változat pedig egy évig névértéken vásárolható meg hétfőtől az érméket gyártó és forgalmazó Magyar Pénzverő Zrt. érmeboltjában és webáruházában.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Himnusz megnevezéssel 15 ezer forint névértékű ezüst és 3 ezer forint névértékű színesfém emlékérmét bocsátott ki a nemzeti énekünk alapjául szolgáló költemény megírásának 200. évfordulója alkalmából. A Soltra E. Tamás szobrászművész által tervezett emlékérmékkel indult a jegybank idei emlékérme-kibocsátási programja.
A Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) tartott hétfői rendezvényen Demeter Szilárd, az intézmény főigazgatója emlékeztetett arra: az emlékérme kiemeli annak a jelentőségét, hogy nincs másik himnuszunk, a kétszáz éve megírt és azóta a magyar néplélek részévé vált Himnusz ugyanis nem csereszabatos, hiába tettek kísérletet a Rákosi-rendszerben annak megváltoztatására. A következő kétszáz évben is minden ünnepi alkalomkor és minden határhelyzetben ezzel a fohásszal fordulhatunk Istenhez - tette hozzá Demeter Szilárd.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
13 ember, 12 milliárd euró: A Financial Times 350 ezer magyar közbeszerzést nyálazott át, és megnevezte Orbán oligarcháit, akik a legtöbbet kaszálták
A brit lap szerint Mészáros Lőrinc és 12 társa uralja a piacot. A vizsgált 42 cég a 2010 előtti arány tizennégyszeresét szerezte meg. Tóth János, a Budapesti Korrupciókutató Központ igazgatója szerint a rendszer kleptokráciaként működik, ahol az elit kirabolja az állami alapokat.
A Financial Times 350 ezer magyar közbeszerzés adatait elemezve arra jutott, hogy 2010 óta az állami pályázatokon odaítélt összes pénz 14 százaléka 13 társtulajdonos 42 vállalatához került. Összehasonlításképp, 2005 és 2010 között ugyanez a kör mindössze egy százalékot nyert el – írta a brit gazdasági lap. A hvg.hu által szemlézett cikk szerint az érintett cégek 2010 óta több mint 28 milliárd euró értékben nyertek el közbeszerzéseket, a kulcsfigurának pedig Mészáros Lőrincet nevezték meg, akihez a többi nyertes is valamilyen módon kapcsolódik.
A belső körhöz sorolták Orbán Viktor vejét, Tiborcz Istvánt, a kormányfő hegymászótársaként ismert Garancsi Istvánt, az állami reklámpiacot uraló Balásy Gyulát, valamint Szíjj Lászlót, akinek luxusjachtján több kormányzati szereplő is utazott már. Korábban a hálózat tagja volt Simicska Lajos is, de kegyvesztettsége után birodalmát Mészáros és társai vették át.
Tiborcz István a Financial Timesnak reagálva arról beszélt, hogy az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) Elios-ügyben folytatott nyomozása óta tudatosan távol tartja magát az állami megbízásoktól.
„Meg kellett tanulnom, hogy nem vehetek részt mindenben. Azóta nagy figyelmet fordítottam – és még mindig fordítok – arra, hogy az általam közvetlenül irányított cégek ne vegyenek részt közbeszerzési pályázatokon.”
Tóth János, a Budapesti Korrupciókutató Központ igazgatója szerint a rendszer kleptokráciaként működik, ahol az elit kirabolja az állami alapokat. A szakértő a verseny nélküli eljárások arányának közelmúltbeli növekedését azzal magyarázta, hogy az érintettek a választások esetleges elvesztésétől tartva igyekeznek minél több közpénzt megszerezni. „Az egyik lehetséges magyarázat az, hogy pánikba estek, és az utolsó pillanatban igyekeznek minél több közpénzt megszerezni. Úgy gondolom, arra számítanak, hogy elveszíthetik a választásokat.”
Az adatokból az is kiderül, hogy miközben a kormány az egyajánlatos közbeszerzések visszaszorítását ígérte, ezek aránya épp a politikailag bekötött cégek körében ugrott meg jelentősen: a nyertes pályázataik 69 százalékánál már csak egyetlen induló volt 2023 óta. Az OLAF egyik illetékese szerint ezek a statisztikák a versenyfeltételek torzulására utalnak.
Az elemzés szerint a 13 üzletember cégei 2010 óta 12 milliárd eurót vettek fel uniós pénzekből fedezett beruházások után. Ebből 700 millió euró már azután érkezett, hogy az Európai Unió a jogállamisági aggályok miatt befagyasztotta a támogatások egy részét. Daniel Freund német zöldpárti EP-képviselő szerint ez a szám azt mutatja, hogy a rendszer megtalálja a kiskapukat.
Farley Mesko, a Sayari kockázatelemző cég vezérigazgatója szerint a pályázatokon gyakran nyertek újonnan alapított vagy korábban alvó cégek, amelyek szoros kapcsolatban álltak köztisztséget viselőkkel. Jellemző volt az is, hogy egyes vállalatok azután kezdtek szárnyalni, hogy a belső kör tagjai felvásárolták őket. Az FT arra is kitért, hogy különösen az építőiparban érthetetlen egyes szereplők dominanciája, mivel itt külföldi cégek is versenyezhetnének, hiszen a helyi terepviszonyok ismerete nem kiemelt fontosságú.
Daniel Freund német zöld EP-képviselő árulkodónak tartja ezt a számot, mert arról tanúskodik, hogy a rezsim megtalálja a kiskapukat. Ráadásul hiába ígérte a kormány, hogy visszaszorítja az olyan tendereket, ahol csak egyetlen induló van. A helyzet romlott 2023 óta, a nyertes pályázatok 69%-ánál fordult elő.
A Financial Times 350 ezer magyar közbeszerzés adatait elemezve arra jutott, hogy 2010 óta az állami pályázatokon odaítélt összes pénz 14 százaléka 13 társtulajdonos 42 vállalatához került. Összehasonlításképp, 2005 és 2010 között ugyanez a kör mindössze egy százalékot nyert el – írta a brit gazdasági lap. A hvg.hu által szemlézett cikk szerint az érintett cégek 2010 óta több mint 28 milliárd euró értékben nyertek el közbeszerzéseket, a kulcsfigurának pedig Mészáros Lőrincet nevezték meg, akihez a többi nyertes is valamilyen módon kapcsolódik.
A belső körhöz sorolták Orbán Viktor vejét, Tiborcz Istvánt, a kormányfő hegymászótársaként ismert Garancsi Istvánt, az állami reklámpiacot uraló Balásy Gyulát, valamint Szíjj Lászlót, akinek luxusjachtján több kormányzati szereplő is utazott már. Korábban a hálózat tagja volt Simicska Lajos is, de kegyvesztettsége után birodalmát Mészáros és társai vették át.
Tiborcz István a Financial Timesnak reagálva arról beszélt, hogy az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) Elios-ügyben folytatott nyomozása óta tudatosan távol tartja magát az állami megbízásoktól.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Török Gábor szerint egyetlen kérdésen múlik minden, a kormány közben két fronton is magyarázkodhat
A politológus szerint a Fidesz a biztonságra épít, miközben Brüsszel és Pozsony is magyarázatot kér a külügytől. A fejlemények a kampány utolsó heteinek stratégiáját boríthatják fel. Az elemző szerint a kampányok utolsó hetei nem új témák bevezetéséről szólnak.
Húsz nappal a választás előtt már nem az számít, ki tud újabb témákat elővenni, hanem az, ki tud egyetlen ügyet a választás döntési tengelyévé tenni – írja Török Gábor politológus a Facebookon. A mai diplomáciai és brüsszeli fejlemények pedig pontosan megmutatják, hogyan ütközik a kormánypárti „biztonság” narratíva és az ellenzéki „kormányzásról szóló népszavazás” keretezése.
Az elemző szerint a kampányok utolsó hetei nem új témák bevezetéséről szólnak.
„A kampányokkal foglalkozó szakirodalom szerint az utolsó hetek nem új témák »építéséről« szólnak, hanem egy téma döntési tengellyé tételéről – elsősorban – a bizonytalanok számára.”
A politológus úgy látja, a mostani választás tétje is ebben a logikában ragadható meg:
„A 2026-os alapkérdés régóta látszik: sikerül-e a Fidesznek átkeretezni a választást biztonsági kérdéssé, vagy az a kormányzásról, a kormányfőről és az ország állapotáról szóló népszavazás lesz.”
Török Gábor összegzése szerint a győzelem kulcsa nem a témák sokaságában rejlik. „Nem az nyer, akinek több témája van, hanem aki képes egyetlen témát a választás döntési tengellyé tenni — és ezt a végén már nagyon nehéz megváltoztatni” – zárja gondolatait.
Török Gábor elméletét a gyakorlatban támasztják alá a mai brüsszeli események, amelyek a kormány által hangsúlyozott biztonsági kérdéseket érintik. Az Európai Bizottság szóvivője ma rendkívül aggasztónak nevezte azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint az orosz titkosszolgálat feltörte a Külgazdasági és Külügyminisztérium rendszereit, és magyarázatot vár a magyar kormánytól. Az Index tudósítása szerint a szóvivő kijelentette:
„Rendkívül aggasztónak tartjuk a magyar külügyminisztérium elleni állítólagos orosz kibertámadásokról szóló jelentéseket. A magyar hatóságok feladata, hogy kivizsgálják ezeket a rendkívül súlyos vádakat.”
Szintén ma reagált a szlovák államfői hivatal is a Szijjártó Péter és orosz kollégája, Szergej Lavrov közötti telefonbeszélgetésre, amelyben a magyar külügyminiszter a szlovák belpolitikáról is beszélt. A szlovák elnöki hivatal a 24.hu-nak küldött válaszában hangsúlyozta, hogy nem kommentálják a magyar külügyminiszter kijelentéseit, de leszögezték: „Szlovákia szuverén állam, és a szlovák állampolgárok szabadon és demokratikusan döntenek arról, hogy ki képviseli őket.”
Húsz nappal a választás előtt már nem az számít, ki tud újabb témákat elővenni, hanem az, ki tud egyetlen ügyet a választás döntési tengelyévé tenni – írja Török Gábor politológus a Facebookon. A mai diplomáciai és brüsszeli fejlemények pedig pontosan megmutatják, hogyan ütközik a kormánypárti „biztonság” narratíva és az ellenzéki „kormányzásról szóló népszavazás” keretezése.
Az elemző szerint a kampányok utolsó hetei nem új témák bevezetéséről szólnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter konkrétan megnevezte, kiket váltanának le azonnal, ha kétharmados többséget szereznek
A Tisza Párt tervei szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal helyén, annak költségvetéséből hoznák létre a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatalt. A kormányra kerülésüket követően azonnal felfüggesztenék a közmédia működését.
Hétfőn az Európai Bizottság hivatalosan tájékoztatást kért a magyar kormánytól azokról a sajtóértesülésekről, amelyek szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter uniós tanácsüléseken elhangzott bizalmas információkat oszthatott meg orosz kollégájával, Szergej Lavrovval.
A nemzetközi vihart kavaró ügyre Magyar Péter is reagált nyíregyházi fórumán, ahol hazaárulásnak nevezte a kormány lépéseit. A Tisza Párt elnöke szerint kétharmados felhatalmazásra van szükség a rendszerváltáshoz, hogy „minél gyorsabban és fájdalommentesebben, minél kevesebb jogászkodással” szabadíthassák ki az országot az „Orbán-bábok” kezéből.
Úgy fogalmazott, „minden pozíciót elfoglaltak, mindenhol Orbán és Putyin bábjai ülnek”. Szerinte ha a jelenlegi kormány marad, „tulajdonképpen az Unió fog kilépni belőlünk”, Magyarország pedig orosz gyarmat lesz. A teret megtöltő tömeg a felvételek alapján azt skandálta: „Ruszkik haza!” – írta a 444.hu.
Magyar Péter felvázolta, hogy kétharmados győzelem esetén módosítanák az alaptörvényt, és eltávolítanák a kulcspozíciókból Sulyok Tamás köztársasági elnököt, Varga Zs. Andrást, a Kúria elnökét, és Senyei György Barnát, az Országos Bírósági Hivatal elnökét. Leváltanák Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyészt, valamint Polt Pétert, az Alkotmánybíróság elnökét és a testület többi tagját is. A listán szerepelt továbbá Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke és elnökhelyettese, valamint a médiahatóság vezetője.
A Tisza Párt tervei szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal helyén, annak költségvetéséből hoznák létre a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatalt. A kormányra kerülésüket követően azonnal felfüggesztenék a közmédia működését a pártatlanság garantálásáig, és legfeljebb nyolc évben korlátoznák a miniszterelnöki pozíció betöltését.
Hétfőn az Európai Bizottság hivatalosan tájékoztatást kért a magyar kormánytól azokról a sajtóértesülésekről, amelyek szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter uniós tanácsüléseken elhangzott bizalmas információkat oszthatott meg orosz kollégájával, Szergej Lavrovval.
A nemzetközi vihart kavaró ügyre Magyar Péter is reagált nyíregyházi fórumán, ahol hazaárulásnak nevezte a kormány lépéseit. A Tisza Párt elnöke szerint kétharmados felhatalmazásra van szükség a rendszerváltáshoz, hogy „minél gyorsabban és fájdalommentesebben, minél kevesebb jogászkodással” szabadíthassák ki az országot az „Orbán-bábok” kezéből.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Nem kell kizárni, az unió fog kilépni belőlünk. Magyarország pedig itt marad egy keleti, egy orosz gyarmatként Európa közepén
Magyar Péter beszélt Szijjártó Péter külügyminiszter Lavrovval valón telefonjairól is,. „Ez a magyar és az európai érdekek nyílt elárulása. Ezt a büntető törvénykönyv úgy hívja, hogy hazaárulás” – mondta, hozzátéve, hogy a Btk. szerint a hivatalos eljárásban elkövetett hazaárulásért életfogytig tartó szabadságvesztés jár.
Magyar Péter Nyíregyházán tartott politikai gyűlést, ahol a kormányt nemcsak kormányzásképtelenséggel és korrupcióval vádolta, hanem hazaárulással is. Szerinte a kabinet az országot az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államává tette, de a közelmúltban az is kiderült, hogy el is árulták a hazát. Úgy fogalmazott, Orbán Viktor Kádár János után a második magyar vezető, aki behívja az oroszokat.
„A GRU, az orosz katonai titkosszolgálat ügynökei diplomáciai fedésben, az már önmagában hazaárulás” – jelentette ki. Hozzátette, a magyar egy szabadságszerető nép, és nem hagyják, hogy egy regnáló miniszterelnök elárulja a hazáját. A tömeg erre skandálásba kezdett: „Ruszkik haza!”.
Magyar Péter beszélt Szijjártó Péter külügyminiszter szerepéről is, aki állítása szerint az Európai Unió legérzékenyebb megbeszéléseiről, egy orosz-ukrán háború idején „forró dróton tájékoztatta” Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, és rajta keresztül Vlagyimir Putyint. „Az a magyar és az európai érdekek nyílt elárulása. Ezt a büntető törvénykönyv úgy hívja, hogy hazaárulás” – mondta, hozzátéve, hogy a Btk. szerint a hivatalos eljárásban elkövetett hazaárulásért életfogytig tartó szabadságvesztés jár. A politikus szerint a kormány politikája nem hiba, hanem bűn, utalva a mélyszegénységben élő gyerekek és a nyugaton élő magyarok számára, valamint az egészségügy helyzetére.
Szerinte Orbán Viktor nem Magyarország, nem az EU és nem a NATO, hanem egy harmadik ország érdekeit képviseli. Figyelmeztetett, hogy ha ez így megy tovább, a miniszterelnök vagy kivezeti az országot az Unióból, vagy az uniós pénzeknek és a tagságnak is búcsút lehet mondani.
„Nem kell kizárni ehhez egy országot, tulajdonképpen az unió fog kilépni belőlünk. Magyarország pedig itt marad egy keleti, egy orosz gyarmatként Európa közepén”
– vázolta fel a jövőképet.
Magyar Péter szerint ha az Orbán-kormány marad, az Európai Unióba integrált magyar gazdaság még inkább összeomlik. Állítása szerint a kormány két hónap alatt összehozta a teljes évre tervezett költségvetési hiány felét. Úgy véli, ha maradnak, összeomlik a forint, elszabadul az infláció, és a fiatalok elhagyják az országot.
„Ha ez a kormány, ez az áruló, dilettáns kormány marad, akkor soha nem látott kivándorlás lesz Magyarországon”
– fogalmazott. Kitért az egészségügy helyzetére is, mondván, a kormány 2010 óta tízezer kórházi ágyat és 225 osztályt szüntetett meg, és most újabb 38 vidéki kiskórház bezárását tervezik.
A politikus szerint az április 12-i választás tétje az ország sorsa.
„A Fidesz ma az árulás és a biztos bukás jelképe. A kórházak bezárása, a nyugdíjkassza összeomlása, a káosz és a teljes bizonytalanság”
– mondta. Felidézte Gulyás Gergely miniszter szavait, aki egy újságírói kérdésre, hogy a kormány beszállna-e egy iráni háborúba, azt válaszolta: „megfontoljuk”. Magyar Péter szerint ez, és a honvédelmi miniszter kitérő válasza is azt mutatja, hogy a kormány nem a békét szolgálja. Úgy látja, a Fidesz kampánya összeomlott, ezért a kormányfő külföldi segítséget hív. „Először keletre megy, orosz ügynököket hív be, elárulja Moszkva felé Magyarországot és Európát. Mindenki gondolja és látja, hogy azért jönnek ide vezetők, hogy az iráni háborúban való magyar részvétellel tárgyaljanak” – állította. A tömeg erre azt kezdte skandálni, hogy „Nem akarunk háborút!”.
A Tisza Párt alelnöke kifejtette, miért van szükségük kétharmados felhatalmazásra. Szerinte nem egy „Fidesz 2-t” akarnak, hanem a rendszerváltáshoz van szükségük alkotmányozó többségre. „A hazánk óriási bajban van, kedves honfitársaim, és a nagy bajok jó és erős megoldásokat kívánnak” – indokolta. Állítása szerint a Fidesz 16 év alatt elfoglalta a teljes magyar államot, és túszul ejtette az országot.
„Ez a maffia, ez a három-négyezer tagból álló politikai bűnözői maffia behálózza az egész országot. Ezt a maffiát, ezt a pókhálót legegyszerűbben, leggyorsabban, legfájdalommentesebben, egy kétharmados felhatalmazással lehet lebontani”
– jelentette ki.
Részletezte, hogy kétharmados győzelem esetén kiket távolítanának el pozíciójukból. Elsőként Sulyok Tamás köztársasági elnököt említette, aki szerinte megbukott a próbán, mert nem állt ki a bántalmazott gyerekek és a kirabolt ország mellett. Eltávolítanák Varga Zs. Andrást, a Kúria elnökét is, aki Magyar szerint soha nem dolgozott bíróként. Leváltanák az Országos Bírósági Hivatal elnökét, valamint Polt Péter legfőbb ügyészt is. „Én magam személyesen is találkoztam a legfőbb ügyésszel, és meggyőződtem arról, hogy ő nem a nyomozóhatóságok érdekeit képviseli, hanem a maffia által elkövetett bűncselekmények eltusolását, a nyomozások elhúzását, vagy éppen ellehetetlenítését” – mondta. A listán szerepelt még az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal és a Médiatanács elnöke is.
Magyar Péter beszélt a kormányváltás utáni terveikről is, mint a miniszterelnöki ciklusok korlátozása maximum kettőben, a fékek és ellensúlyok rendszerének visszaépítése, valamint egy nemzeti vagyon visszaszerzéséért felelős hivatal létrehozása. Köszönetet mondott azoknak az ellenzéki pártoknak, amelyek visszaléptek az indulástól, ugyanakkor élesen kritizálta az általa „szatelitpártoknak” nevezett formációkat. „A magyar emberek április 12-én, alig 20 nap múlva, nemcsak az állampárt felett mondanak majd ítéletet, hanem ezen álellenzéki, szatellitellenzéki pártok fölött is” – üzente nekik.
A Tisza Párt alelnöke szerint a Fidesz kampánya „földbe állt”, és az országjárásuk csupán egy „Temuról rendelt” másolata a Tisza Párt rendezvényeinek. Kitért a Magyar Nemzeti Bank felújítására is, amely szerinte 50 milliárd helyett 105 milliárd forintba került. „Orbán Viktor haverja, kérem szépen 30 millióért arany budit csináltatott magának” – mondta, majd sorolta a további luxuskiadásokat: aranyszínű szappanadagolók, intim hulladékgyűjtők és vécépapírtartók milliókért.
„Ha ez a 105 milliárd forint valódi célokra ment volna, akkor több mint ezer magyar település kaphatott volna 100-100 millió forintot útfelújításra, egészségügyi fejlesztésre, munkahelyteremtésre” – tette hozzá.
Beszédében megemlítette, hogy az utóbbi napokban fizikai fenyegetések is érték a Tisza Párt aktivistáit és őt magát is. Egyik fórumukon egy férfi késsel fenyegette a jelenlévőket, őt pedig Nagykanizsán próbálták megtámadni. „Én azt tudom mondani, hogy mi nem félünk. Nekünk nincs mitől félni. Nem nekünk van félnivalónk, hogy pontos legyek” – zárta gondolatait, mielőtt bemutatta a helyi jelölteket.
Magyar Péter Nyíregyházán tartott politikai gyűlést, ahol a kormányt nemcsak kormányzásképtelenséggel és korrupcióval vádolta, hanem hazaárulással is. Szerinte a kabinet az országot az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államává tette, de a közelmúltban az is kiderült, hogy el is árulták a hazát. Úgy fogalmazott, Orbán Viktor Kádár János után a második magyar vezető, aki behívja az oroszokat.
„A GRU, az orosz katonai titkosszolgálat ügynökei diplomáciai fedésben, az már önmagában hazaárulás” – jelentette ki. Hozzátette, a magyar egy szabadságszerető nép, és nem hagyják, hogy egy regnáló miniszterelnök elárulja a hazáját. A tömeg erre skandálásba kezdett: „Ruszkik haza!”.
Magyar Péter beszélt Szijjártó Péter külügyminiszter szerepéről is, aki állítása szerint az Európai Unió legérzékenyebb megbeszéléseiről, egy orosz-ukrán háború idején „forró dróton tájékoztatta” Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, és rajta keresztül Vlagyimir Putyint. „Az a magyar és az európai érdekek nyílt elárulása. Ezt a büntető törvénykönyv úgy hívja, hogy hazaárulás” – mondta, hozzátéve, hogy a Btk. szerint a hivatalos eljárásban elkövetett hazaárulásért életfogytig tartó szabadságvesztés jár. A politikus szerint a kormány politikája nem hiba, hanem bűn, utalva a mélyszegénységben élő gyerekek és a nyugaton élő magyarok számára, valamint az egészségügy helyzetére.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
