Meg lehet-e akadályozni, hogy valaki megölje a gyerekét, majd öngyilkos legyen?
Rengeteg kérdés merül fel a néhány nappal ezelőtti, borzasztó hajdúszoboszlói eset kapcsán. Mint megírtuk, az ügyben sok a homályos pont, de annyi biztos, hogy egy teljes család életét vesztette: a szülők valószínűleg öngyilkosok lettek, és hatéves gyereküket is magukkal vitték a halálba.
Annak jártunk utána, megelőzhetőek-e vajon a hasonló esetek, egyáltalán mi késztethet valakit ilyen szörnyű tettre, és van-e bármilyen lehetősége a szomszédoknak, ha észreveszik, hogy valami nagyon nincsen rendben.
Dr. Vizi János, pszichiáter és igazságügyi elmeszakértő kérdésünkre elmondta, azok az (ön)gyilkosságok, amikor egyszerre többen halnak meg, két csoportra bonthatóak.
Az egyik a megegyezéses öngyilkosság, ami főként idős párokra jellemző: ilyenkor az egyik fél általában súlyos beteg, vagy komoly egzisztenciális problémáik vannak, ennek következtében megbeszélik egymással, hogy inkább mindketten véget vetnek az életüknek. Ez tehát egy tudatos döntés eredménye.
A másik a kiterjesztett öngyilkosság, ebben az esetben van legalább egy olyan személy, akinek nem saját tudatos döntése a halál. Leggyakrabban párkapcsolatok végén van példa ilyenre, ha az egyik fél elhagyja a másikat, aki bosszúból, csalódottságból, vagy hasonló indíttatásból megöli őt, majd magával is végez. Néha nem közvetlenül a szakításkor, csak miután az elhagyó fél új társat talál magának.
A kiterjesztett öngyilkosság második leggyakoribb formája, amikor egy szülő a gyermekével végez. Bár Dr. Vizi János a konkrét esetről etikai okokból nem szeretett volna találgatásokba bocsátkozni, könnyen előfordulhat, hogy mindkét válfaj igaz az ügyre: a szülők esetében a megegyezéses, gyereküknél pedig a kiterjesztett.
A szakértő szerint az ilyen esetekben szinte mindig biztos, hogy a háttérben valamilyen súlyos mentális probléma állt: depresszió, bipoláris zavar, esetleg skizofrénia. Nehezíti a megelőzést, hogy ezek közül legfeljebb utóbbinak vannak laikus szemmel is könnyen észlelhető jelei, a depressziós emberek nagy része kifelé leplezni igyekszik tüneteit.
Ők általában azért követnek el kiterjesztett öngyilkosságot, mert olyan szörnyűnek érzik az életet. Ezt kiterjesztik a gyerekre is, mondván, ha nekem ennyire borzasztó az életem, biztosan az övé is az.
Skizofrénia ennél jóval ritkábban áll a kiterjesztett öngyilkosságok hátterében. Ebben az esetben téveszmék, vagy úgynevezett parancs-hallucinációk vezérelhetik azt, aki kioltja a saját, és egy hozzá közel álló személy életét. Például úgy érzi, hogy szörnyű veszély leselkedik rá, aminél még a halál is jobb.
Az ilyen esetekben a környezetben élők sajnos eléggé tehetetlenek: még ha észre is veszik, hogy az illetővel (például a szülőkkel) valami nincs rendben, sokan félnek beavatkozni egy későbbi bosszútól tartva, hiszen ne feledjük, labilis személyiségekről van szó. Vagy egyszerűen úgy vannak vele, élje csak mindenki a maga életét, nincs jogalapjuk közbelépni.
A hajdúszoboszlói tragédia során ezen a környéken ölte meg apja a kisfiút.
De akkor mi lehet a megoldás?
Erről Herczog Mária gyermekvédelmi szakértőt kérdeztük. Bár ő is csak a sajtóhírekből értesült az ügyről, szerinte egyértelmű, hogy a depressziótól szenvedő szülő nem kért segítséget, így állapota idővel egyre súlyosabbá vált. Alapvető probléma, hogy a lelki gondokat az emberek ritkán osztják meg másokkal, mivel úgy érzik, stigmatizálná őket, ha kiderülne: pszichológushoz járnak.
"Nem vagyok én hülye, hogy odamenjek" - gondolják sokan, pedig egyáltalán nem szégyen szakember segítségét igénybe venni.
A környezetet Herczog szerint a konkrét ügyben nem terheli felelősség, hiszen senkinek nem dolga alapesetben, hogy a szomszédjait figyelje.
A hajdúszoboszlói eset kapcsán az igazi rejtély az, mi késztette az anyát az öngyilkosságra, hiszen neki súlyosan depressziós férjével ellentétben volt munkája. "Az egész ügy nagyon bizarr, valószínűleg valamilyen fatális helyzet állhat a háttérben" - véli a szakember.
A részletekre talán sohasem derül majd fény, de a tanulságot le lehet vonni:
abban kéne az embereket minél inkább megerősíteni, hogy lelki problémáikkal is álljanak elő, ne érezzék szégyennek. Erre van a család és az ismerősök, de ezek híján a szakemberek is. Segítség nélkül olyan izoláltak lesznek, amiből hosszabb távon aligha létezik kiút.
Ha te magad, vagy valaki a környezetedben krízishelyzetben van, hívd a 116-123-as ingyenes lelki elsősegély-számot!
