Már napszámban is filippínók dolgoznak Magyarországon, annyira drága az idénymunka
Megugrottak a közterhek, emiatt súlyos pluszkiadással számolhatnak a gazdák. Egyre többen mondanak le az almáskertekről, és inkább vendégmunkásokat hívnak a Fülöp-szigetekről.
Idén jelentősen nőtt az idénymunka díja Magyarországon – írja a haszon.hu. A napszámos munkák órabére legalább 7–9 százalékkal, vagyis óránként 1000–1500 forinttal lett magasabb, ami hektáronként 60–375 ezer forintos költségnövekedést jelenthet a gazdálkodóknak.
A drágulás egyik fő oka, hogy február 1-jétől emelkedtek a mezőgazdasági idénymunka közterhei. A napi közteher 1300 forintról 2200-ra nőtt, az alkalmi munkavállalásé pedig 2700-ról 4400 forintra. A zöldség-gyümölcs termesztőket tömörítő FruitVeb szerint a korszerűbb almás és csonthéjas ültetvények munkaerőigénye hektáronként 500–2000 munkaóra, azaz 60–250 munkanap között mozog. Emiatt az egyszerűsített foglalkoztatás terheinek emelése idén 54–225 ezer forint többletköltséget jelenthet hektáronként.
A haszon.hu cikke szerint a tavalyi szezonban Kelet-Magyarországon naponta 12 ezer forintot is fizettek az idénymunkásoknak, míg a középső és nyugati országrészben ez az összeg elérte a 15–18 ezret is.
Ennek ellenére egyre nehezebb megfelelő számú munkást találni.
A hajdúnánási Tedej Zrt. vezérigazgatója, Bódi László elmondta, hogy korábban több száz idénymunkást foglalkoztattak, most viszont csupán 50–60 főre van lehetőségük. „Harminc hektárnyi almást már felszámoltunk, maradt tíz hektár. A meggynél egyelőre még nem csökkentettük az ültetvényeink méretét, de az idén a harminc hektár meggyesből 15–20 hektárt biztosan kiszedünk” – nyilatkozta.
Nagypéter Sándor, a Dél-alföldi Kertészek Szövetkezetének elnöke szerint a megoldást egyre inkább harmadik országbeli munkások jelentik. Mint mondta,
a Fülöp-szigetekről érkezők „alázatosak, szorgalmasak és megbízhatók.”
Hozzátette, a magyar dolgozóknál előfordul, hogy nem jelennek meg a munkaterületen, míg a filippínókra ez nem jellemző, ezért még a magasabb adminisztratív terhek mellett is megéri őket alkalmazni.
A vendégmunkások számának korlátozásáról tavaly döntött Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. A tárca célja, hogy 2025-ben legfeljebb 35 ezer fő kapjon tartózkodási vagy foglalkoztatási célú engedélyt, ami körülbelül a fele az előző évinek. A döntést a magyar családok, munkavállalók és a hazai munkaerőpiac védelmével indokolták.
Idén jelentősen nőtt az idénymunka díja Magyarországon – írja a haszon.hu. A napszámos munkák órabére legalább 7–9 százalékkal, vagyis óránként 1000–1500 forinttal lett magasabb, ami hektáronként 60–375 ezer forintos költségnövekedést jelenthet a gazdálkodóknak.
A drágulás egyik fő oka, hogy február 1-jétől emelkedtek a mezőgazdasági idénymunka közterhei. A napi közteher 1300 forintról 2200-ra nőtt, az alkalmi munkavállalásé pedig 2700-ról 4400 forintra. A zöldség-gyümölcs termesztőket tömörítő FruitVeb szerint a korszerűbb almás és csonthéjas ültetvények munkaerőigénye hektáronként 500–2000 munkaóra, azaz 60–250 munkanap között mozog. Emiatt az egyszerűsített foglalkoztatás terheinek emelése idén 54–225 ezer forint többletköltséget jelenthet hektáronként.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Szuverenitásvédelmi Hivatal megállapította, hogy Panyi Szabolcs „nem önálló, nem alanyi jogú tényező”
Az kormányszerv egy nappal a kormánymédia támadása után adott ki jelentést Panyi Szabolcsról. Az ötoldalas irat szerint az újságíró egy nemzetközi hálózat végrehajtója.
Villámgyorsan, mindössze egy nappal a Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró elleni kormánypárti sajtótámadás után egy ötoldalas „jelentést” tett közzé kedden a Szuverenitásvédelmi Hivatal. A dokumentumban „hálózati személyként” azonosítják az újságírót, akinek a szerepét egy Magyarország ellen irányuló, titkosszolgálati hátterű művelet részeként értelmezik
A hivatal szerint Panyi Szabolcs „szerepe csak a Magyarországgal szemben végrehajtott, dezinformációs célú és titkosszolgálati hátterű műveletek szempontjából, ebben a speciális, rétegzett hálózati struktúrában értelmezhető”.
A dokumentum tíz lábjegyzetéből nyolc a Szuverenitásvédelmi Hivatal saját, korábbi anyagainak linkjét tartalmazza. A hivatal arra a következtetésre jut, hogy „Panyi Szabolcs ebben a szisztémában nem önálló, nem alanyi jogú tényező, hanem egy Magyarországgal szemben mozgósítható nemzetközi politikai és média infrastruktúra aktív szereplője, végrehajtója”.
Lánczi Tamás, a hivatal elnöke már korábban jelezte álláspontját: „Pontosan ezért van szükség az átláthatósági törvényre. A Panyi-féléknek pedig nincs helyük a magyar közéletben”.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentését az előzte meg, hogy hétfőn a kormánypárti Mandiner egy hangfelvételt hozott nyilvánosságra, amelyen Panyi egy feltételezhetően külügyminisztériumi forrással beszél. A portál azzal vádolta meg az újságírót, hogy segédkezett Szijjártó Péter külügyminiszter lehallgatásában azzal, hogy átadta a telefonszámát egy külföldi titkosszolgálatnak. A HVG szerint ez a vád a felvételből nem olvasható ki. Panyi a Mandiner cikkét előcsapásnak nevezte, mivel éppen egy olyan anyagon dolgozik, amely szerint Szijjártó Péter uniós tárgyalásokról szivárogtatott információkat Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek. Ennek alátámasztására közzétette a két miniszter egy 2020-as beszélgetésének leiratát is, amelyben Szijjártó arról győzködte Lavrovot, hogy avatkozzanak be a szlovákiai választásokba a magyar kormánnyal szövetséges pártok érdekében.
Az ügy keddre nemzetközi botránnyá terebélyesedett. Szlovákiában több ellenzéki párt is vizsgálatot sürget. Grendel Gábor, a Slovensko képviselője szerint „ez Szlovákia példa nélküli megalázása. Soha nem fordult elő a történelemben, hogy a szlovák kormányfőnek más kormány közbenjárását kell kérnie egy moszkvai látogatáshoz.” Az Európai Bizottság is magyarázatot vár a magyar kormánytól az állítólagos szivárogtatások miatt.
Az ügyben a politikai álláspontok élesen szemben állnak. A kormány és holdudvara hazaárulással vádolja Panyit, aki tagadja, hogy köze lenne Szijjártó lehallgatásához. Ezzel szemben Magyar Péter, a Tisza Párt alelnöke szerint nem az újságíró, hanem Szijjártó Péter követett el hazaárulást.
Villámgyorsan, mindössze egy nappal a Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró elleni kormánypárti sajtótámadás után egy ötoldalas „jelentést” tett közzé kedden a Szuverenitásvédelmi Hivatal. A dokumentumban „hálózati személyként” azonosítják az újságírót, akinek a szerepét egy Magyarország ellen irányuló, titkosszolgálati hátterű művelet részeként értelmezik
A forgókaput átlépve menekült a kérdések elől az ukrán hamis zászlós akciót irányító férfi
A 444.hu stábja a rendkívül furcsa interjúban azt szerette volna megtudni Balog Gézától, a Digitális Demokrácifejlesztési Ügynökség egyik vezetőjétől, hogy fizetett-e azoknak, akik a Tisza menetén ukrán zászlót feszítettek ki. Ő azt válaszolta, nem fizetett soha senkinek, de azt nem árulta el, miért is csinálták.
A 444.hu stábja a Digitális Demokrácifejlesztési Ügynökség irodájánál készített interjút Balog Gézával, a cég egyik regionális vezetőjével, aki a március 15-i Tisza meneten egy ukrán zászló kifeszítését koordinálta egy Deák térhez közeli erkélyről. A riporter kérdésére, hogy mit csinált a nemzeti ünnepen az erkélyen, Balog úgy felelt:
„Igazából ti is, pontosan tudjátok, hogy az a menet az a háborús menet volt, és a mészárszékért meneteltek.”
Balog az interjú alatt elég sietősre vette figurát. A beszélgetés során meg sem állt, előbb a forgóajtóba menekült, majd a beléptetőkapun úgy ment át, hogy átlépte azt. Ezután - valószínűleg a közös liftezést elkerülendő - a lépcsőházba vette az irányt, ahol gyorsan felgyalogolt, és közölte, hogy innen az újságírók nem jöhetnek tovább.
A kampányban egyre gyakrabban felbukkanó, rejtélyes non-profit cég tavaly nyáron került először a nyilvánosság elé, mint a Fidesz egyik kampányeszközének, a Digitális Polgári Köröknek a szervezője. Ők menedzselik a több száz csoportból álló Facebook-hálózatot, szervezik az offline találkozókat és árulják a Lázárinfós pólókat.
A cégnek azonban van egy láthatatlanabb oldala is: a 444 szerint egy XIII. kerületi irodából trollfarmot működtetnek, ahonnan az alkalmazottak fideszes és kormányzati posztok alá kommentelnek pozitív üzeneteket. Emellett a nevükhöz kötik a Magyar Péter filmjére történt tömeges mozijegyvásárlásokat és a március 15-i „hamis zászlós műveletet” is.
A nemzeti ünnepre a cég alaposan felkészült: a Tisza menetének útvonalán lakásokat vettek ki, köztük egy Bajcsy-Zsilinszky úti penthouse-t, ahonnan különféle akciókat hajtottak végre.
A Digitális Demokrácifejlesztési Ügynökségn irodájához tartó Balogot a riporter tovább faggatta, többek között arról, hogy fizetett-e azoknak a kiskorúaknak, akiket az ukrán zászló kifeszítésével hoztak összefüggésbe. „Nem fizettem soha senkinek” – hangzott a rövid válasz. Arra a kérdésre, hogy a Digitális Demokrácifejlesztési Ügynökség vagy a Morális Forráskód Kft. alkalmazásában áll-e, és hogy mik a tervek a céggel a választások után, Balog kitérő választ adott.
„Nem tudom, nem én vagyok az ügyvezetője a cégnek” – mondta, majd a kormányzati megrendelésekre vonatkozó felvetést is elhárította: „Szerintem nem történt semmilyen kormányzati megrendelés.”
A stáb egészen a cég első emeleti irodájáig jutott, ahol a választások előtt három héttel meglehetősen zsúfolt volt a hétfő reggel. A reggeli mítingre befutott Tatabánya fideszes önkormányzati képviselője, Horváth Kristóf is. Amikor a riporter arról kérdezte, miért a Digitális Demokrácifejlesztési Ügynökségnél kezdte a hetet, a politikus nem válaszolt érdemben. „Itt sétálok az utcán, kérem szépen! Legyenek szívesek, ne zaklassanak! Dolgozunk minden nap, Fidesz győzelem lesz, ne aggódjanak!” – zárta rövidre a beszélgetést.
A 444.hu stábja a Digitális Demokrácifejlesztési Ügynökség irodájánál készített interjút Balog Gézával, a cég egyik regionális vezetőjével, aki a március 15-i Tisza meneten egy ukrán zászló kifeszítését koordinálta egy Deák térhez közeli erkélyről. A riporter kérdésére, hogy mit csinált a nemzeti ünnepen az erkélyen, Balog úgy felelt:
„Igazából ti is, pontosan tudjátok, hogy az a menet az a háborús menet volt, és a mészárszékért meneteltek.”
Balog az interjú alatt elég sietősre vette figurát. A beszélgetés során meg sem állt, előbb a forgóajtóba menekült, majd a beléptetőkapun úgy ment át, hogy átlépte azt. Ezután - valószínűleg a közös liftezést elkerülendő - a lépcsőházba vette az irányt, ahol gyorsan felgyalogolt, és közölte, hogy innen az újságírók nem jöhetnek tovább.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter szerint Orbán Viktor öngólt lőtt: a 2024-ben alakult Tisza Párton kéri számon Szijjártó 2020-as lehallgatását
A miniszterelnök a Facebookon támadta be Magyar Péter pártját a külügyminiszter lehallgatása miatt. Magyar szerint a vád azért sántít, mert a pártja akkor még sehol sem volt.
Magyar Péter szerint Orbán Viktor úgy vádolta meg a Tisza Pártot azzal, hogy tudott Szijjártó Péter 2020-as lehallgatásáról, hogy közben a pártot négy évvel később, 2024-ben alapították. A pártelnök a Facebookon reagált a miniszterelnök posztjára, amelyben Orbán Viktor azt írta, hogy „külföldi titkosszolgálatok a Tisza párt tudtával és a Tisza párt érdekében lehallgatták a magyar külügyminisztert.”
Magyar Péter a bejegyzésében szó szerint azt írta:
„Orbán Viktor szerint a külföldi szolgálatok 2020-ban a TISZA tudtával figyelték meg Szijjártó (hazaáruló) Pétert. A TISZA Párt 2024-ben indult. Orbán Viktor az öngólok királya”
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró egy beszélgetést tett közzé a Facebookon, ami állítólag Szergej Lavrov orosz és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter között zajlott le 2020-ban. A felvételen Szijjártó szívességet kér moszkvai kollégájától, hogy egy meghívással segítsék a szlovák szociáldemokraták választási esélyét.
A kormánypárti Mandiner egy hangfelvételt közölt Panyi Szabolcsról. Az erről szóló cikkükben pedig úgy keretezték az elhangzottakat, mintha Panyi azt mondaná, hogy átadta Szijjártó telefonszámát egy külföldi szolgálatnak, ezért tudták lehallgatni. A felvételen nem ez hangzik el.
Magyar Péter szerint Orbán Viktor úgy vádolta meg a Tisza Pártot azzal, hogy tudott Szijjártó Péter 2020-as lehallgatásáról, hogy közben a pártot négy évvel később, 2024-ben alapították. A pártelnök a Facebookon reagált a miniszterelnök posztjára, amelyben Orbán Viktor azt írta, hogy „külföldi titkosszolgálatok a Tisza párt tudtával és a Tisza párt érdekében lehallgatták a magyar külügyminisztert.”
Magyar Péter a bejegyzésében szó szerint azt írta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Feketekabátosok tépték ki az Orbán ellen tüntetők kezéből a transzparenseket Nagykanizsán
Szervezettnek tűnő csoport vette el és tépte szét a kormányellenes táblákat Orbán Viktor nagykanizsai gyűlésén. Az incidens új szintre emelte a kampányrendezvényeken tapasztalható feszültséget.
A színpad mögé, a kordonon keresztül tűnt el az a feketekabátosokból álló csoport, amely kedden este Orbán Viktor nagykanizsai kampányrendezvényén kormányellenes tüntetők kezéből tépte ki a táblákat, majd darabokra szaggatta azokat. A szervezettnek tűnő férfiak a helyszínen dolgozó újságírókat is kérdőre vonták és megfenyegették – írta a Telex.
A feszültség akkor éleződött ki, amikor a kormányfő beszéde alatt több ellentüntető is azt kezdte skandálni, hogy „Mocskos Fidesz” és „Hazudsz”. Erre a tér egyik oldalán fel-alá járkáló, fekete kabátos csoport tagjai körbevették a tiltakozókat, majd elvették és széttépték a transzparenseiket.
Amikor a lap munkatársai arról kérdezték őket, hogy kik ők és szervezetten érkeztek-e, a legtöbben nem nyilatkoztak. Egyikük a kérdésre annyit válaszolt, hogy
„no parlo italiano”.
A rendezvény után a csoport több tagja a színpad mögötti, elzárt területre ment be.
Orbán Viktor a beszédében maga is utalt a tiltakozókra, akiket úgy jellemzett: „tiszások ott hátul a félhomályban”. A miniszterelnök nekik azt üzente, hogy Magyarországon a legkönnyebb saját lakáshoz jutni.
A kormányfő a felszólalásában arról is beszélt, hogy Nagy Imre temetésekor ő is fiatal volt, és akkor a kommunizmus vett el éveket az emberektől. Ezzel párhuzamot vonva kijelentette: „ha ukránbarát kormány alakul, akkor keresztet vethettek a következő húsz évetekre”.
A nagykanizsai események nem előzmény nélküliek, az elmúlt napokban több helyszínen is megjelentek a kormányellenes tüntetőkre reagáló csoportok. Hétfőn Kecskeméten egy tízfős, feketébe öltözött társaság vonult a tiltakozók elé, és azt skandálták, hogy „Hajrá Fidesz!” és „Ukrán Tisza!”. A két csoport egymástól alig fél méterre kiabált, de fizikai atrocitás akkor nem történt.
A színpad mögé, a kordonon keresztül tűnt el az a feketekabátosokból álló csoport, amely kedden este Orbán Viktor nagykanizsai kampányrendezvényén kormányellenes tüntetők kezéből tépte ki a táblákat, majd darabokra szaggatta azokat. A szervezettnek tűnő férfiak a helyszínen dolgozó újságírókat is kérdőre vonták és megfenyegették – írta a Telex.
A feszültség akkor éleződött ki, amikor a kormányfő beszéde alatt több ellentüntető is azt kezdte skandálni, hogy „Mocskos Fidesz” és „Hazudsz”. Erre a tér egyik oldalán fel-alá járkáló, fekete kabátos csoport tagjai körbevették a tiltakozókat, majd elvették és széttépték a transzparenseiket.
Amikor a lap munkatársai arról kérdezték őket, hogy kik ők és szervezetten érkeztek-e, a legtöbben nem nyilatkoztak. Egyikük a kérdésre annyit válaszolt, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
