FELFEDEZŐ

Modern ketrecbe zártság – ma is sokan szenvednek a „lakótelep-szindrómában”

Többnyire ártalmatlan bosszantásokkal indul, de a vége súlyos agresszió vagy szív- és érrendszeri betegség is lehet.
Forrás: Tó-retró blog, Címkép: Debrecen, Libakerti (ekkor Új Élet parki) lakótelep. Űrhajósok tere. Skoda Octavia. 1968. Fortepan/Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központ - szmo.hu
2022. április 29.


Link másolása

A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaiból.

A felső lakó lehúzza a WC-t, leengedi a kádat, és az alsó lakásokban ettől zeng a „vízszimfónia”. A gyerek labdázik, amitől az alatta lévő lakásban dübörög a mennyezet, vagy éppen az egész házban énekelnek a fűtéscsövek, amikor a labda a radiátornak pattan. Valaki odaégeti az ebédet, és az egész épületben ezt a kellemetlen szagot érzik. A szomszéd TV-t néz, és a mellette lévő lakásban nem lehet aludni...

Csupán néhány jellemző, idegesítő velejárója a lakótelepi életnek. Ezek a dolgok egyidősek a hatvanas években indult lakótelep-építési lázzal, és más ugyancsak jellemző sajátossággal együtt gyakran kezdik ki az emberek idegrendszerét.

A fokozatos elszigetelődés (a szomszédok néha azonos emeleten sem járnak össze, sőt néha nem is köszönnek), a kilátástalanság (szó szerint és átvitt értelemben is), a szürkeség és az összezártság (mint állatok a ketrecben), folyamatos indulatokat keltenek.

Az ilyen felgyülemlett düh pedig előbb vagy utóbb nyílt konfliktusba vagy rejtett kiszúrásokba, feljelentgetésekbe torkollik. A saját feszültségük okát az emberek másokban kezdik keresni.

Budapest IX., József Attila lakótelep, az Ifjumunkás út és a Dési Huber utca közötti rész, háttérben a Kós Károly téri templom. 1972. Fortepan/Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény

Az így keletkezett tünetegyüttest, mely szélsőséges esetekben depresszióhoz, alkoholizmushoz, sőt szív- és érrendszeri megbetegedésekhez vezet, féltudományosan „lakótelep-szindrómának” vagy „apartman-neurózisnak” hívják. Megjelenési formái nagyon színesek, ám aki lakott lakótelepen, annak szinte mind ismerős lesz és könnyen felismeri benne a hasonlóságot az általa megélt esetekkel. Egymásra seperik a szőnyeget, az alsó lakó fejére hullajtják a morzsát az abroszról. Valaki rendszeresen végigköpködi a lift üvegét és a nyomógombokat, feljelent számára teljesen ismeretlen embereket, hogy télikabátjukkal eldugaszolták a szemétledobót, tejet önt az alatta lakók ablakára, stb. Egytől egyig jellemző cselekvések a felgyülemlett düh okozta agresszió által indukálva.

Noha az első időkben a panelházak modernnek és jól felszereltnek tűntek az ideköltöző vidéki vagy szükséglakásokból kiszabadult tömegek számára, az örömbe csakhamar üröm vegyült.

Már a hetvenes évek elején(!) foglalkozni kezdtek a lakótelepen élők megváltozó szokásaival, sőt egyértelműen kimutatták a szív- és érrendszer túlterheltségéből adódó problémák sokasodása és a panelházak benépesülése közötti párhuzamot.

A gondok pedig fokozottan jelentkeztek olyan embereknél, akik a jó munka vagy a jobb lakhatás következtében vidékről költöztek lakótelepekre. A hetvenes évek második felében sok tanulmány szültetett a probléma gyökereinek feltárása kapcsán. magányosság, bezártság érzése, pihenésképtelenség, fokozott idegfeszültség és a felgyülemlő, le nem vezetett energiák okozta fokozott agresszív megnyilvánulások (melyek időnként felfokozott formában törnek ki) és az ezek által kiváltott mást tünetek okait végül néhány meglehetősen nyilvánvaló forrásra sikerült visszavezetni.

Az első ilyen ok, ami talán egyben a legkézenfekvőbbnek is nevezhető, hogy az embernek – az állatokhoz hasonlóan – szüksége van bizonyos territóriumra, amit a panellakások és a lakótelepek nem képesek megadni. A pici szobák, konyhák, a kert hiánya, mind a ketrecbe zártság érzetét erősíthetik.

Miskolc, légifotó a Szentpéteri kapu lakótelepről. 1981. Fortepan/Szalay Zoltán

Ezzel párhuzamosan a lakások jellemzői (vékony falak, közös csőrendszer hangtovábbítása) folytán sérül a nyugalom és biztonságérzet is. Az ember az otthonában érzi a legnagyobb kényelemben és biztonságban magát (mindenütt jó, de a legjobb otthon), ám ez gyakran kivitelezhetetlen a lakótelepi lakásokban. Egyrészt a szomszéd által keltett zajok, ételszag, stb. zavarja meg a nyugalmat, másrészt nekünk is folyamatosan ügyelnünk kell, hogy ne tegyünk olyat, ami a körülöttünk lakókat idegesítheti. Lábujjhegyen élni pedig sokak számára kényelmetlen.

Talán kevésbé egyértelmű ok a felsorolásban a változatlanság.

Amíg a hagyományos vidéki utca állandó változásban van – hiszen lebontanak/építenek épületeket, emeletet húznak a házra, boltokat nyitnak, kirakatot rendeznek, nyáron „kiköltöznek” a kertehelyiségek stb. –, addig a lakótelepi „utca” örökös változatlansága, színtelen szürkesége, a betonból sugárzó változtathatatlanság és az épületek folyamatos leromlása nem tesz jót a mentális egészségnek.

Ugyanígy hat a távlatok hiánya is. Az ember önkéntelenül a nyílt terek felé szeret nézni. Megnyugtatja egy végtelen rét vagy a tenger látványa, miközben biztonságot ad a mögötte álló épület, hegy vagy erdő érzete. A lakótelepek betondzsungelében ilyen perspektívát ritkán találni, hiszen többnyire minden irányban mesterséges hegyek (emeletes házak) zárják el a látványt.

Arról nem készült felmérés, hogy a lakótelepeken élők hány százaléka szenved a lakótelep-szindrómában, ám szerencsére a számuk nem lehet túlságosan magas. Az emberek többsége képes alkalmazkodni a környezethez és különösebb mentális problémák nélkül éli le életét panelházakban. Valószínűsíthető, hogy a szindróma kialakulása olyan embereknél játszódik le, akik egyébként is hajlamosabbak a lelki problémákra. Mindenestere a velük való együttélést megkönnyítheti, ha tudjuk, hogy milyen tényezők okozhatják a viselkedésüket és megpróbálunk azokon – a lehetőségeinek megfelelően - változtatni.

Ha a múlt században imádtál a Balatonnál nyaralni vagy szeretnéd tudni, hogyan nyaraltak a szüleid, neked írták a Tó-retró blogot. Ha pedig szeretnél visszaemlékezni a 70-es, 80-as évekre, és vannak fotóid, amiket szívesen megosztanál, csatlakozz a Retró Insta-csoporthoz!

Ha érdekel a panelépítészet és a Balatoni szállodák születése, többet tudhatsz meg Tó-retró blog szerzőjének első könyvéből. A "Hotelek futószalagon" ezeket a témákat járja körbe. További részletek és megrendelés itt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


FELFEDEZŐ
Hadházy Ákos: 44 éves, használt síneket és talpfákat építenek a kínai szupervasútba
A független országgyűlési képviselő elment Kelebiába, és lefotózta a Diósgyőrben gyártott, ősrégi alkatrészeket.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. május 09.


Link másolása

Használt síneket és talpfákat építenek a kelebiai kínai szupervasútba, írja csütörtök reggeli bejegyzésében Hadházy Ákos a Facebookon. A független országgyűlési képviselő posztjából kiderül, hogy néhány vasútbarát látogatott el a munkálatok helyszínére, ők szúrták ki, hogy bár van némi haladás, de 44 éves eszközöket építenek be.

„A két fővágányon új sínek és talpfák vannak, de a kitérőkön ott virít a DIÓSGYŐR felirat és a dátum: 1980 , 1983 és 1984 volt a gyártási év... Végülis: kommunista állam építi, így kompatibilis a kommunista államban gyártott sín...” – olvasható a képviselő posztjában.

Hadházy megjegyzi, hogy „önmagában nem ördögtől való kitérőbe használt, kisebb teherbírású síneket tenni. Na de egy 850 milliárdos beruházásnál??”. Szerinte jó lenne tudni, hogy mi szerepel a szerződésben erről, de az sajnos titkos.

A teljes posztot ott lehet elolvasni:

A Telex tavaly szeptemberben arról írt, hogy pénzügyi és technológiai gondok miatt áll a Budapest-Belgrád vasútvonal építése. A fő gondot a biztosítóberendezések kiépítése okozza, ami teljesen eltér Európában és Kínában. Ezen felül az infláció sem tett jót a projektnek, és teljesen elszálltak az anyagárak is:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

FELFEDEZŐ
Pottyondy Edina Magyar Péterről: A csávó vagy egy zseni, vagy végzetesen hiteltelen a teljes ellenzék
A youtuber ezúttal sem kímélte Orbán Viktort vagy Gyurcsány Ferencet sem, de kapott most Dobrev Klára, Kunhalmi Ágnes, sőt még Dancsó Péter is.

Link másolása

Ismét jelentkezett heti videójával Pottyondy Edina. A humorista ezúttal is az elmúlt hét nap politikai történéseit vette górcső alá, és nem meglepő módon 16 perces videója nagy részében a Magyar Péter körüli történésekre fordította a legtöbb időt.

Mondataiból kiderül, hogy bár nem rajong a Tisza Párt politikusa iránt, azt elismerte, hogy az ellenzék többi része nem volt képes az utóbbi időben hasonló népszerűséget elérni.

„Az a helyzet, hogy a csávó vagy egy zseni, vagy végzetesen hiteltelen a teljes ellenzék, és egyikért sem reális Magyar Péterre haragudni”.

Kitért Magyar mondataira, amiben a politikai plakátok „vizuális környezetszennyező” hatásairól beszélt, és amit a DK megvágva úgy interpretált, hogy abból az derüljön ki, a NER-ből kivált politikus Dobrev Klára külsejére tett dehonesztáló megjegyzést. Pottyondy szerint esélyesebb, hogy valóban ez történt, de ezután

a DK európai parlamenti politikusát a plakát alapján maga is Hide the Pain Harold és a csengeri örökösnő szerelemgyerekének, illetve a Psota Irén Hasonmásverseny 6. helyezettjének nevezte.

Pottyondy Edina beszélt arról is, hogy Dancsó Péter beszólt a magyarországi influenszerek egy részének és Azahriah-nak, amiért David Pressmannel vacsoráztak az amerikai nagykövet rezidenciáján. A volt momentumos politikus szerint ha az USA vagy a CIA be akarná szervezni a magyar tartalomgyártókat, valószínűleg nem nyilvános vacsorákon próbálkozna. Volt csípős megjegyzése arra is, hogy Dancsó később inkriminált részeket kivágott a videójából, majd mikor ezt szóvá tették neki, visszatette azokat.

„Egyetlen egy napig politizált, és ez alatt kétszer tolt 180 fokos fordulatot. Hát, ez a Péter is egy figyelemre méltó politikai tehetség”

– vonta le a végkövetkeztetést Pottyondy Edina.

Pottyondy Edina teljes videója

Link másolása
KÖVESS MINKET:


FELFEDEZŐ
A Rovatból
Tenerifére költözött és egy sátorban él egy magyar nyugdíjas – Gábor már csak egy lakóautóra gyűjt
Sok EU-s állampolgárral együtt élnek a sziget egy kevésbé lakott részén, többen barlangban laknak. A helyiek azonban egyáltalán nem örülnek a sziklák közt lakó idegeneknek.

Link másolása

Az Express brit lap riportot közöl néhány, Tenerifén nomád körülmények között élő uniós állampolgárról. Köztük van a magyar nyugdíjas Gábor is, aki a spanyol szigeten él egy sátorban.

Gábor Tenerife déli részén, El Medano városához közel lakik, ami a számára legfontosabb: békében és csendben, az emberektől viszonylag távol. Már ha nem számoljuk a hozzá hasonlóan sátrakban vagy barlangokban élőket.

„Nyugdíjas vagyok, és Tenerifére jöttem, ahol sokkal jobb az idő, mint Magyarországon. Márciusban és áprilisban gyönyörű. Magyarországon ekkor nagyon hideg van” – nyilatkozta a tetovált, napbarnított férfi az Expressnek.

A helyiek nem feltétlenül nézik jó szemmel Gábor és társainak területfoglalását. Többen tüntettek is a jelenlétük ellen, mondván: engedély nélkül tartózkodnak a sziklákon és életvitelükkel tönkreteszik a tájat.

Gábor ugyanakkor azt állítja, neki eddig kevés interakciója volt a helyben élőkkel, és az is jobbára pozitív. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy bár Tenerifén tervez maradni, hosszútávon nem ezt az életformát szeretné élni.

„Havonta kapok nyugdíjat Magyarországról, és ebből annyit tudok félretenni, hogy négy-öt hónap múlva vegyek egy lakóautót”

– mondta el a lapnak. „Ezután elhagyom a sátrat, de szeretnék hosszabb ideig Tenerifén maradni” – tette hozzá.

Az Express tudósítása szerint nem Gábor az egyetlen magyar a tenerifei „hajléktalanok” között. A lapnak sikerült két másik honfitársunkkal beszélni, akik épp a közeli szupermarketben vásároltak. Ők azt mondták, sziklába vájt barlangokban laknak.

Gábor és társai életmódja miatt több helyi tiltakozásba kezdett: azt akarják elérni, hogy szabályozzák a beutazást és a tartózkodást a szigeten. „Tudom, hogy ez nem az ő hibájuk, de milyen jogon jönnek, hogy elfoglalják ezt a barlangot?” – tette fel egy El Medano-i lakos, aki elmondta: nagyon dühösek az ott tartózkodók miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


FELFEDEZŐ
A Rovatból
Háztetőn ragadt egy ló a brazíliai áradások során
160 ezren hagyták el otthonukat, legalább százan meghaltak - Dél-Brazíliát soha nem látott méretű árvíz tarolja le a napokban.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. május 09.


Link másolása

Háztetőn rekedt egy ló Brazíliában az ország déli részét sújtó árvíz miatt, írja a BBC. A Rio Grande do Sul államban pusztító áradások és földcsuszamlások következtében legalább száz ember vesztette már életét.

Az árvíz miatt már 160 ezernél is többen hagyták el otthonaikat. Az államban akadnak olyan települések, melyeket teljesen elpusztított a víz. Az állam fővárosában, Porto Alegrében található nemzetközi repülőtér kifutópályáit teljesen elárasztotta a víz, és legalább egy hónapig nem lehet majd használni. Az Arena do Grêmio focistadiont is ellepte az árvíz.

Szerdán terjedt el az interneten egy szívszorító videó, amin egy ló ácsorog reményvesztetten egy épület tetején Canoas városában.

A település polgármestere a helyi televíziónak elmondta: reméli, hogy sikerül kimenteni a bajba jutott állatot helikopterrel.

A háztetőre szorult lóról készült felvételt itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk