HÍREK
A Rovatból

Lemondott a skót miniszterelnök: „Egy új vezető alkalmasabb lehet nálam”

Nicola Sturgeon szerint a skót függetlenség kivívásához olyan vezetőre van szükség, aki nála alkalmasabb a politikai ellentétek áthidalására.


Nicola Sturgeon skót miniszterelnök hivatalosan is bejelentette szerdán, hogy távozik tisztségéből. Indoklásában úgy fogalmazott:

a skót függetlenség kivívásához olyan vezetőre van szükség, aki nála alkalmasabb a politikai ellentétek áthidalására.

Sturgeon nyolc éve áll a skót kormány és a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) élén, és ezzel ő töltötte eddig a leghosszabb időt a skót miniszterelnöki tisztségben.

Távozási szándékáról szerdán először skót kormányilletékesek számoltak be a médiának, majd Nicola Sturgeon az edinburghi rezidenciájára összehívott sajtótájékoztatón személyesen is megerősítette a hírt. Hozzátette: utódja hivatalba lépéséig tisztségében marad.

Nicola Sturgeon elmondta, hogy felkérte az SNP illetékes bizottságát az új vezető megválasztásának előkészítésére és lebonyolítására.

Elmondta, hogy meggyőződése, hogy jelenleg már többségben vannak azok, akik Skócia függetlenségét pártolják, azonban ezt a támogatottságot meg kell szilárdítani és tovább kell növelni annak érdekében, hogy a majdani független Skócia a lehetséges legjobb alapokra épülhessen.

Ennek eléréshez a skót politikán belül húzódó megosztottságok áthidalására van szükség, és "úgy ítélem meg, hogy erre alkalmasabb lesz egy új vezető, olyasvalaki, akiről még nem döntötte el majdnem mindenki jó vagy rossz értelemben, hogy mit gondol róla, olyasvalaki, akiről nem alakultak ki olyan polarizált véleménykülönbségek, mint rólam" - fogalmazott a skót kormányfő. Hozzátette:

minél tovább van hivatalban egy politikai vezető, annál inkább meggyökeresednek a róla alkotott vélemények, amelyeket egyre nehezebb megváltoztatni.

Sturgeon tavaly 2023. október 19-ét jelölte ki a skót függetlenségről tartandó újabb népszavazás időpontjául arra az esetre, ha a brit legfelsőbb bíróság megállapítja a skót parlament hatáskörét a szükséges törvények megalkotására.

A legfőbb brit jogi fórum azonban novemberben olyan végzést hozott, amely szerint a skót parlament nem alkothat önállóan, a brit kormány hozzájárulása nélkül törvényt az újabb skóciai függetlenségi népszavazás kiírásáról, mivel ez olyan hatásköröket érintene, amelyeket az egyébként igen széleskörű skóciai önrendelkezést megteremtő, 1999-ben kelt törvény meghagyott a brit parlament és a brit kormány felelősségi körében.

A skót függetlenségről 2014 szeptemberében már tartottak egy népszavazást, de akkor az elszakadást ellenzők győztek 55 százalékos többséggel.

A több mint nyolc évvel ezelőtti referendum eredménye a brit kormány rendszeresen hangoztatott érvelése szerint legalább egy nemzedéknyi időre lezárta a skóciai függetlenség kérdését, ezért London folyamatosan elzárkózik az újabb függetlenségi népszavazás engedélyezésétől.

A skóciai népszavazás újbóli kiírása azonban a brit EU-tagságról 2016-ban tartott - a kilépésre szavazók szűk, 51,89 százalékos többségű győzelmével végződött - referendum óta

ismét folyamatosan napirenden van, miután az EU-népszavazáson a skótok 62 százaléka arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság maradjon az Európai Unió tagja.

Nicola Sturgeon azóta rendszeresen hangoztatja azt a véleményét, hogy a 2016-os EU-népszavazás eredménye miatt elengedhetetlenné vált az újabb skót függetlenségi referendum, mivel Skóciát egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London "kiszakította" az Európai Unióból.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Ruszin-Szendi Romulusz a lengyelországi drónincidensről: A Karmelitában ennyi idő alatt még a kávéfőzők sem indultak be, Varsóban viszont már hadrendben állnak
A Tisza Párt politikusa szerint hat óra alatt a lengyelek mozgósították haderejüket, a NATO is a levegőben járőrözött, míg Magyarországon eközben semmi nem történt.


Ruszin-Szendi Romulusz a Tisza Párt politikusa élesen bírálta a magyar kormányt, amiért szerinte nem reagált megfelelően arra, hogy szerda éjjel több orosz drón is megsértette Lengyelország légterét.

„Az órám szerint most szeptember 10-én, dél elmúlt már. Több mint hat órával vagyunk túl azon, hogy Oroszország dróntámadást intézett Lengyelország ellen. Ez idő alatt a NATO gépei már a levegőben járőröznek, Varsóban vészhelyzeti intézkedések léptek életbe, egyes megyékben a katonai behívási időt hat órára csökkentették. Magyarországon eközben teljes a csend” – fogalmazott a volt vezérkari főnök.

Szerinte nyoma sincs a Védelmi Tanács összehívásának vagy bármiféle megelőző intézkedésnek, sőt közlemény sem született a szövetségeseinkkel való szolidaritásról. Úgy fogalmazott:

„A Karmelitában ennyi idő alatt még a kávéfőzők sem indultak be, Varsóban viszont már hadrendben állnak. Szijjártó Péternek pedig annyira futotta, hogy párbeszéd kell.”

„Egy katona pontosan tudja: a reakcióidő életeket ment. Egy drón- vagy légitámadás után minden perc kritikus; a hadseregnek azonnal fel kell mérnie a fenyegetés típusát, aktiválni a légvédelmi rendszereket, mozgósítani a gyorsreagálású egységeket, és biztosítani a szövetségesi kommunikáció folyamatos működését” – tette hozzá Ruszin-Szendi, megemlítve, hogy Varsóban már kijelölték a védendő területeket, felszállt a légierő, parancsokat adott a hadműveleti központ, és a tartalék erők mozgósítása is megkezdődött.

Ezzel szemben Budapesten szerinte hat óra telt el anélkül, hogy akár egyetlen katonai vagy politikai lépés történt volna. „Hat óra alatt egy NATO-hadművelet már működésbe lép, de nálunk még mindig csak hallgatás van, a stratégiai parancsok késnek, és senki nem adja meg a katonáknak az irányítást ahhoz, hogy érdemben reagáljanak a fenyegetésre.”

Ruszin-Szendi azt is felvetette:

vajon kit fog hibáztatni a magyar kormány: a lengyeleket, amiért megvédik magukat, vagy „mindenkit, aki nem hajlandó tétlenül nézni az orosz agressziót”.

„A biztonság nem plakátkampány. A biztonság gyors döntés, világos állásfoglalás és szövetségi kiállás. Lengyelország ma megmutatta, mi a honvédelem. Orbán Viktor pedig megmutatta, mi a csend. Ez a rezsim „biztonságpolitikája”: hangos hirdetések, de néma cselekvés, amikor valóban számítana” – zárta közleményét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Medián: 13 százalékponttal vezet a Tisza a Fidesz előtt, kétpárti parlament körvonalazódik, a Mi Hazánk 4, a DK 2 százalékon
A választók valamivel derűlátóbbak lettek júniushoz képest. A Medián szerint a Fidesz támogatottsága két százalékponttal nőtt.


A Medián legújabb felmérése szerint a Tisza Párt 13 százalékponttal előzi meg a Fideszt a teljes népesség körében. A biztos szavazók között a Mi Hazánk már nem éri el a parlamenti küszöböt, az MKKP 3 százalékon áll, a DK pedig 2 százalékra esett vissza.

A nyár folyamán a két nagy párt teljesen más stratégiát követett. A Fidesz online kampánnyal próbálta utolérni a Tisza sikerét, míg Magyar Péterék személyesen járták az apró településeket, hogy megszervezzék az aktivista hálózatukat. A választói magatartásban azonban ez nem hozott nagy változást – írja a hvg.hu.

A portál szerint a magyar politika kétosztatúsága stabil maradt az elmúlt hónapokban. A szeptember elején készült reprezentatív kutatás azt mutatja, hogy öt százalékponttal többen gondolják, hogy jó irányba mennek a dolgok, és ebből leginkább a Fidesz tudott profitálni.

A kormányváltást akarók aránya 62-ről 60 százalékra csökkent, miközben a Fidesz támogatottsága két százalékponttal nőtt.

Arra is többen számítanak, hogy a kormánypárt győzhet, mint három hónappal korábban.

Ugyanakkor a magyarok kétharmada továbbra is borúlátó. A változást akarók vannak többségben, és szűk előnnyel, de még mindig többen gondolják úgy, hogy a Tisza esélyesebb a választási győzelemre.

A Medián szerint Magyar Péter számára figyelmeztető lehet, hogy a teljes népességben három százalékponttal csökkent a pártja támogatottsága. A biztos szavazók körében viszont továbbra is 51 százalékon áll, ami azt mutatja, hogy a szimpatizánsok elköteleződése erősödött. A Fidesz hívei kevésbé lelkesek, ezért a két nagy tömb között megmaradt a kétszámjegyű különbség.

A részletes adatok szerint a Fidesz júniushoz képest a kisebb városokban és falvakban, valamint az alacsonyabb végzettségűek körében tudott erősödni – ott, ahol egyébként is jobban állt a Tiszánál.

A biztos szavazók között a Mi Hazánk a küszöb alatt van, az MKKP továbbra is 3 százalékos, a DK pedig 2 százalékon áll. Ez a helyzet jelenleg kétpárti parlamentet vetít előre – írja a hvg.hu a Medián alapján.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Megmagyarázta a kormány, hogy Orbán meccsnézését miért fizette az állam az adófizetők pénzéből
Az ír külügy magánlátogatásról beszélt, hiszen egy politikussal sem találkozott Orbán, a magyar kormány viszont hivatalos útnak tekinti a meccsnézést. A költségekről egyelőre nem adtak tájékoztatást.


Orbán Viktor a múlt hétvégén Dublinba utazott, hogy a helyszínen nézze meg az ír–magyar világbajnoki selejtezőt. A Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) szerint a látogatás hivatalos útnak számít.

Az ír külügyminisztérium ezzel szemben az Irish Timesnak úgy nyilatkozott, hogy a magyar miniszterelnök magáncéllal érkezett, kizárólag a meccs miatt, és „nincsenek tervezett hivatalos események”. Orbán nem találkozott egyetlen ír politikussal sem – írja a 24.hu.

A KTK azt írta, ha a kormányfőt nemzeti vagy nemzetközi sportszervezet hívja meg, az hivatalos útnak számít, és az állam szervezi, valamint fizeti az utazást.

Orbán az Öt YouTube-csatornának adott interjúban elmondta: ilyen esetekben a magyar állam állja a költségeket, mert a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) meghívására utazik. Hozzátette, hogy a parlament ezt a rendszert már megtárgyalta, és elfogadta. A KTK közölte, hogy erről „parlamenti döntés van”, de részleteket nem árultak el, és arra sem válaszoltak, mennyibe került az út.

A KTK korábban azt írta: „Orbán Viktor az ír–magyar meccsre a szokásoknak megfelelően az MLSZ elnökével utazott el, és vele is utazott haza”.

Az OTP általánosságban közölte, hogy „az állami vezetők minden esetben térítés ellenében, piaci áron használják az Air-Invest szolgáltatásait”, de a pontos összeget nem árulták el.

Az Air-Invest két business jetet üzemeltet – egy 22 milliárd forintos Dassault Falcon 8x-et és egy 11 milliárdos Falcon 900LX-et. A cég működtetése az elmúlt öt évben folyamatosan veszteséges volt, összesen több mint 4 milliárd forintos mínusszal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Mark Rutte: A NATO megvédi területének minden négyzetcentiméterét, beleértve a légteret is
Mark Rutte kijelentette, hogy az értékelés még folyamatban van. A főtitkár Putyint arra szólította fel, hogy fejezze be Ukrajna elleni háborúját.


A NATO főtitkára, Mark Rutte reagált a Lengyelországban történt éjszakai incidensre, amikor Oroszország több drónja (jelenlegi információk szerint 19) is megsértette a lengyel légteret.

Azt mondta: „A teljes értékelés még folyamatban van”, de hangsúlyozta: „akár szándékos volt, akár nem, ez teljesen felelőtlen, teljesen veszélyes.”

„Putyinnak az üzenetem egyértelmű: fejezze be a háborút Ukrajnában, fejezze be a háború eszkalálását, amelyet most alapvetően ártatlan civilek és polgári infrastruktúra ellen folytat, és hagyja abba a szövetségesek légterének megsértését. Tudja, hogy mi készen állunk, éberek vagyunk, és megvédünk minden egyes centiméternyi NATO-területet”

– fogalmazott a főtitkár.

Rutte szerint a tegnap esti reakció „nagyon sikeres” volt: „Mindig biztosítanunk kell, hogy egy lépéssel előrébb járjunk, de úgy gondolom, a tegnap este megmutatta, hogy képesek vagyunk megvédeni a NATO teljes területét, beleértve természetesen a légterét is” – áll a közleményében.


Link másolása
KÖVESS MINKET: