UTAZZ
A Rovatból

Legendák, különleges élővilág és lenyűgöző természeti csodák várnak a Tordai-hasadék sziklái között

A sziklafalak őrzik Szent László lovának nyomát, a tündérek kincset rejtettek egy barlangban, egy kéményseprő halállal lakolt a kapzsiságáért.
Fotók: Németh Zsolt, szöveg: Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2019. május 18.


Link másolása

Erdély egyik természeti csodája a mintegy 2 km hosszú, az Érchegységet átszelő Tordai-hasadék. A mészkő-hasadék a Torockói-hegységben található, Torda város közelében. A 125 hektárnyi terület – a különleges élővilágnak is köszönhetően - 1938 óta védett.

A helyet 1291-ben említi III. Endre király, akkor még Thorda hasadékja néven szerepelt egy kiváltságlevélben. Mai nevét a 19. század elejétől használják.

Jókai Mór is áradozva írt róla az Egy az Isten című művében:

"A tordai hasadék a vulkáni alkotás egyik legbámulatosabb remeke; itt egy hegylánc tetejétől a talapjáig kettérepedve. A két átelleni meredek fal kiálló sziklái és mélyedései még most is egymásba illenek, a háromezer lépésnyi sziklafolyosó hajlásai, megtörései mindenütt egyenközűek maradnak, csak imitt-amott mutat tágabb öblöket, hol a sziklaőrlő idő görgeteg kőzuhanyokká porlasztotta a bércfalat; míg egyes sziklatornyok, mint a gót építészet pillérei állnak el a falaktól, amiknek ormozata ma is a münsterek cifra, fantasztikus párkányzatát mímeli."

A több rétegű (vulkáni, üledékes, mészkő, homokkő) hegybe kisebb barlangok alakultak ki. Ezek egy része az idők folyamán beszakadt, az üregek megnőttek, a patak pedig tovább mélyítette a hasadékot, amelyen a Hesdát-patak folyik keresztül. Egyik oldalán a Peterdi-gerinc, a másikon a Kövesbérc-Szindi gerinc húzódik, melyek 250-300 méter magasak.

Barlangok

A mészkőben eddig 32 barlangot tártak, fel, közül 12 olyan, amelyik 6 méternél hosszabb.

A legnagyobb a Porlik-barlang, amely 75 méter hosszú, 19 méter széles és 11 méter magas, cseppkövek vannak benne és itt találták a legtöbb őskori leletet.

A szájhagyomány szerint II. Rákóczi Ferenc híve, egy román kapitány, Balika (Balyka László) az itteni barlangokban bújt el a szabadságharc alatt a labancok elől, innen kapta a nevét az egymással szemben lévő Kis- és Nagybalika barlang,

A barlangokban található legelső falfelirat 1563-ból származik. A Binder-barlang falán található a legrégibb, névről ismert turista neve: H.FV / PATO / 1574.

Az Oszlopos barlangban 600 ezer éves csiszolatlan kőkorszakbeli kőeszközt találtak, ezekből arra következtettek, hogy a barlangot kultikus célra is használták. A kilátás innen a legjobb a hasadék felső részére.

Különleges élővilág

A területnek különleges a növény- és állatvilága is. Nyárády Erazmus Gyula felmérése szerint

a Romániában található 3500 növényfajból 997 él itt.

A különböző klímájú helyeken más-más élővilág telepedett meg. A csúcsok árnyékában megmaradtak a különlegességnek számító jégkorszaki, fekete-tengeri, pannóniai, sztyeppei, alpesi növényfajok is, és itt él a merev nyúlfarkfű, a tűlevelű szegfű és a bánáti ördögszem is.

A napos helyeken sztyeppei növények, az erdélyi hangyabogáncs, csinos és hegyi árvalányhaj található. A hasadék nevezetessége a díszes zabfű, a méregölő sisakvirág, az illatos kankalin, a magyar-, törpe- és homoki nőszirom, de megtalálható például a havasi őszirózsa és az osztrák sárkányfű is.

Ritka sziklai növények a Rochel kőtörőfű, az erdélyi berkenye, és a legkülönlegesebb a magyarföldi husáng, amely Európában csak a Kárpát-medence hat termőhelyén él meg, vagy a tordai hagyma, amely legközelebb az Urál hegység déli részén és Közép-Ázsiában található csak.

A hasadék bennszülött növény különlegességei többek között a hasadéki sisakvirág, hasadéki bogáncs vagy a tordai hölgymál.

Az ornitológusok 108 madárfajt azonosítottak itt, védett madárfajok közül a kövirigó, hantmadár, hajnalmadár él a vidéken. 2005-ben a német GEO szaklap által szervezett biodiverzitás napján 320 lepkefajt azonosítottak. Többfajta gyík és béka is lakik a vidéken.

Legendák

Az egyik szerint Szent László a kunokkal ellen harcolt Torda mellett, de a túlerő miatt visszavonult a hegy felé. Ám a kun sereg tovább üldözte és a király az égiekhez fordult segítségért. Ekkor a hegy kettéhasadt, és László a katonáival megmenekült.

A monda szerint lovának patkónyomai a hasadék felett, a Patkós-kövön állítólag ma is látszanak. Sőt, a patkószegek helyét a 17. században még látni vélték.

Egy másik legenda szerint a Szent László pénzének nevezett, egysejtű apró állatka házának kövülete – amely ma is gyűjthető a Hesdát medrében – a kun vezér parancsára szétszórt pénzekből származik. A kunok azért szórták el a pénzt, hogy a magyarokat lelassítsák – bíztak abban, hogy a katonák szedegetni kezdik a fémpénzeket. Ám a király fohászára a pénz kővé változott, így a sereg megmenekült.

A szájhagyomány a Hasadékot különböző lények (sátán, tündér, lidérc) tartózkodási helyének is tartotta.

A Tündérvárhoz kapcsolódó történet szerint a barlangban tündérek élnek. Szent György-nap éjjelén megnyílik a barlang, ekkor hordják ki a tündérek a kincseket. Egy másik mese szerint a titkos bejárat hétévenként nyílik meg, amikor a tündérek vízért mennek a közeli forráshoz, és akkor a kincs őrizetlenül marad. Ezt használta ki egy kecskepásztor, aki többször is megdézsmálta a kincset. Ám az ajtó egyszer bezárult és ő bent rekedt Mikor hét év múlja kiszabadult, már ősz szakállú aggastyán volt, és a családjából már senkit nem talált életben.

A népi hiedelem szerint hatalmas kincset rejtettek el a Tordai-hasadék valamelyik barlangjában,

sokak szerint a Kéményseprő barlangban. A barlang nevét egy Kis nevű kéményseprő miatt kapta, aki megpróbál beereszkedni a sziklaüregbe. Egy kötelet kötött a derekára, így eresztették le a barátai a mélybe, ám egy helyen beszorult, megijedt és kiabálni kezdett. Hiába próbálták kihúzni, a férfi ott rekedt a barlangban.

Kirándulás

Ha szeretnéd te is felfedezni ezt a különleges helyet, akkor autóval a hasadék bejáratig tudsz eljutni Mészkő felől. Itt egy menedékház van, ahol parkolni is lehet. A hasadék falára turistáknak nem ajánlott felmászni, és a barlangok legtöbbjének a megközelítése is nehéz és veszélyes. Ezért a patak völgyében érdemes túrázni, ahol egy ösvény vezet végig, néhány helyen pedig függőhíd visz át.

Az úton láthatod a Sárga-tornyot, a 200 méter magas sima laposfalú Falkolosszust, a Csorgót, aminek vízéből inni is lehet. Az út felénél található a Danila-tó, ami a patak kiszélesedéséből jött létre. A hasadék végén vagy visszafordulsz, vagy a jelzett turistaúton a szakadék mentén tudsz visszatérni a bejárathoz.

De gyalogosan is megközelíthető a hasadék, a turistajelzések segítségével fel lehet fedezni a természetvédelmi területet és a környéket is.

A hasadékba vezető első utat a vármegye és Torda városa építette 1890-1893 között.

A Tordai-hasadék keleti oldalán épített menedékházat 1935. szeptember 8-án avatták fel.

Az alapító okiratát és építésének történetét ércdobozban befalazták, a fal egyik Peterd felé eső szögletébe.

A díszes iraton ez olvasható: “Ezt a turista menedékházat az Erdélyi Kárpát Egyesület építette az Úr 1934. esztendejében a régi elpusztult menedékház helyén tagjai áldozatos anyagi hozzájárulásával, Bors Mihály szindi földbirtokos példát mutató támogatásával és az EKE tordai osztályának megértő segítségével, hogy otthont nyújtson a vándornak, kit a természet szeretete csal erre a vidékre, pihenőhelyet a turistának, kit a Tordai-hasadék szépségei hoztak ide, hogy példát mutasson a jövőben is, hogy okos elhatározással, erős akarattal, áldozatra kész lélekkel minden időkben lehet alkotni és a köz javát szolgálni. Az idő kikezdheti ezt az emberi alkotást, romba is dőlhet az, de a benne kifejezésre jutó gondolat azonban örök életű lesz a maga nevelő hatásában is. Sânduleşti - Szind, 1934. június hó 3-án.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
Egy nap nem elég! - Új fejezet nyílt a miskolci turizmus történetében
Felújított épített és megújult természeti környezet várja a Miskolcra érkező turistákat több uniós forrásból finanszírozott fejlesztésnek köszönhetően. Új arcát mutatja a miskolctapolcai Csónakázó-tó és az azt körülölelő őspark, a felújított Avasi kilátó és a Horváth-tető is.

Link másolása

Miskolctapolca jól ismert brand a hazai turizmusban, a város idegenforgalmának zászlóshajójaként emlegetett desztináció évtizedek óta nagyszámú vendéget vonz. A Barlangfürdő szomszédságában található Csónakázó-tó és park felett viszont eljárt az idő, egy népszerű utazási céltól pedig elvárható, hogy rendezett környezettel fogadja az oda érkezőket. Ezt a célt szolgálta a „Miskolctapolca turisztikai fejlesztése” elnevezésű - Széchenyi 2020 Program részét képező -, európai uniós pályázat, melynek köszönhetően olyan fejlesztések mentek végbe, melyek hozzájárultak Miskolc turisztikai vonzerejének növeléséhez.

Újrafestett zászlóshajó

A komplex turisztikai fejlesztéscsomagnak köszönhetően az ide érkezők megtapasztalhatják, hogy lépten-nyomon egy-egy csoda várja őket, azokat megismerni szinte egy nap már nem elég. Amellett, hogy iszapmentesítették a tavat, a parkban új sétányokat alakítottak ki, pihenőpadokat, asztalokat és szeméttárolókat helyeztek ki. Az utcabútorok és a kandeláberek telepítése mellett növényeket ültettek. A komfortérzetet fokozzák az új, interaktív táblák is, melyek hasznos információkkal ellátott, háromdimenziós felületeken mutatják be a környék élővilágát. Egy digitális kijelzőt is telepítettek, az érintőképernyős felületen a látogató minden alapvető, fontos és érdekes, helyi információt megkap, a tájékozódást digitális térkép segíti. Egyfajta kincskeresésként pedig bronzból készült minifigurák mutatják be a térség állatvilágát és nevezetességeit a látogatóknak. Erről bővebb információkat ide kattintva találsz!

Régi terek új időkre hangolva

Felújították az Akropolisz Szabadtéri Színpadot is. A padokat kényelmes székekre cserélték, a kavicsos talaj helyére térkő borítás került, felújították az öltözőket, valamint külön feljárót építettek ki a színpadhoz. A Barabits Fülöp sétány egységes arculata jó példa lehet további, hasonló beruházásokhoz, az ötletek között pedig még számos, további elem szerepel a szabadtéri mozitól kezdve, a napozóágyak telepítésén át gasztronómiai és zenés programokig. További információk Miskolctapolcáról, ide kattintva!

A hegy megmozdult, az utóhatások most következnek

A vonat ablakából megpillantott lakótelep toronyházai, vulkanikus domb, amit a város hegyének becéznek, kőkori szakócák, a református templom miskolcikumként emlegetett jellegzetes harangjátéka, az emblematikus kilátó, borospincék, kilátás a városra és a Bükkre. Volt idő, amikor státuszszimbólumnak számított, ha valakinek pincéje volt a 114 méterrel Miskolc fölé magasodó dombon, amiről sokan, sok mindent gondoltak és éreztek az elmúlt évtizedekben. Ez mind az Avas.

Egy évtizede ha valaki a belvárosból az Avasra pillantott, a református templomon és a kilátón kívül szinte csak fákat és bokrokat láthatott. Ma már több látszik a hegyből, főleg amikor valamilyen rendezvény miatt nyüzsög zenével, lampionokkal, tömeggel és jó hangulattal. A környéken több mint kilencszáz pince és borház, valamint számtalan kanyargós utca található különleges, egyedi hangulattal. Az önkormányzat, civilek, borbarátok és turisztikai szereplők fogtak össze Miskolcon, hogy a sokáig szunnyadó történelmi Avas újra egy szebb arcát mutathassa. Ehhez kapcsolódott a Borangolás nevű bor- és gasztronómiai rendezvénysorozat is azzal a céllal, hogy a hagyományos, helyi és egyedi pincekultúrát újjáélesszék. A rendezvény kezdetben hatszáz érdeklődővel indult, 2023-ban viszont a program két nap alatt elérte a harmincezres látogatószámot. Az Avason való boros kalandozás, az egyedi környezet és a változatos zenei kínálat - mindez pár lépésre a belváros nyüzsgésétől - egyre több vendéget vonz. A környék népszerűségét jelzi, hogy az utóbbi években csaknem száz pince cserélt gazdát.

Fotó: Horváth Csongor

Turizmust erősítő beruházások

Tovább erősítette a turizmust az a beruházássorozat, mely a Széchenyi 2020 Program részeként valósulhatott meg. A Történelmi Avas turisztikai fejlesztése című projekt részeként a többi közt átépítették és modernizálták az Avasi kilátót, melynek korlátján található mini szobrok pedig egy városismereti sétára invitálnak, továbbá fejlesztették a környezetét, bővítették a Bormúzeumot, felújították az Avasi Református Templom tetőszerkezetét, izraelita emlékhelyet alakítottak ki, továbbá fejlesztették a Bortanyát is.

Régi iránytű új köntösben

Egyre több dolog miatt van miért felmenni a hegyre, és egyre gyakrabban téma az Avas, az ottani társasági események és a Horváth-tetőn épült szabadidőpark. A 60 éves Avasi kilátó már sok mindent látott, ha beszélni tudna, sok mindent mondana. Látta az acélváros virágzását, a változást, az ezredfordulót, a kiútkeresést, és minden bizonnyal látja majd a jövőt is. Tervek bőven maradtak: új parkolók, sétányok, kerékpárosok számára tervezett beruházások. Egy biztos, az Avas mindig a miskolciaké volt és az is marad. Az pedig, hogy mi tartogat a következő években Miskolcnak, és hogy mit tesznek érte az itt élők, az csak rajtuk múlik. A jelek szerint konkrét tervek és eredmények is vannak, ezért is mondják: Ideje másképp gondolni az Avasra. További információk az Avasról, ide kattintva!

Fotó: Horváth Csongor


Link másolása
KÖVESS MINKET:

UTAZZ
A Rovatból
Jelentősen megnőtt a Velencei-tó vízszintje, majdnem háromszorosa a két évvel korábbinak
Volt ok az aggodalomra, mert a tó annyira leapadt korábban, hogy már csak 53 centiméternyi víz volt benne. Megmutatjuk milyen volt.

Link másolása

Csütörtök reggel Agárdnál 145 centimétert mutatott a vízmérce - írja az Időkép.

Már február elején újra a régi fényében pompázott a Velencei-tó, a 2022-es kritikusan alacsony vízállást követően ugyanis ekkorra 75 centiméterrel emelkedett a vízszint.

Az elmúlt időszakban ez az emelkedés tovább folytatódott, csütörtök reggel már 145 centimétert mutatott a vízmérce Agárdnál, vagyis az 53 centiméteres rekordalacsony vízállás óta mára közel egy méterrel (92 cm) emelkedett a Velencei-tó vízszintje.

Ez az érték már meghaladja a 140 centiméteres alsó szabályozási szintet, így a tó újra a régi fényében pompázik.

Ilyen állapotok volttak 2022-ben:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


UTAZZ
Itt a lista Európa legélhetőbb városairól – egy magyar is bekerült a száz legjobb közé
Élhetőség, szerethetőség és a gazdasági lehetőségek mentén írták össze Európa legjobb városait.

Link másolása

Megjelent a Resonance Consultancy legfrissebb listája Európa 100 legjobb városairól. 2024 első tíz helye így alakult:

1. London

2. Párizs

3. Berlin

4. Róma

5. Madrid

6. Prága

7. Barcelona

8. Amszetrdam

9. Isztanbul

10. Milánó.

A három fő szempontjuk az élhetőség, a szerethetőség és a gazdasági lehetőségek voltak. Ezek alapján mindössze egy magyar város, Budapest került be a száz legjobb közé. A magyar főváros a 20. helyet szerezte meg.

A teljes listát itt lehet böngészni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


UTAZZ
Lezárták az egyik legnépszerűbb magyar kirándulóhelyet – balesetveszélyes a Rám-szakadék
2024. április 24-től kezdődően további tájékoztatásig nem látogatható. Az ok a klímaváltozás, ami ronthatja a kőfalak állékonyságát.

Link másolása

A Telex írta meg a Pilisi Parkerdő felszólítására hivatkozva, hogy a klímaváltozás hatásai miatt a Rám-szakadék jelenlegi állapotában veszélyes.

A klímaváltozás miatti hosszú, aszályos időszakok és rendkívül nagy mennyiségű csapadékkal járó esőzések váltakozása a Rám-szakadék kőfalainak állékonyságára is negatívan hat, ezért a Pilisi Parkerdő a látogatók biztonsága érdekében a helyszínt a teljes körű geológiai és statikai vizsgálatok elvégzéséig és kiértékelésééig ideiglenesen teljes egészében lezárja

– olvasható a közleményben.

A túrázni vágyók így a Rám-szakadék elkerülő útvonalaként a Lukács-árokban futó sárga sávú jelzést tudják használni.

A Rám-szakadék természeti adottságai miatt hazánk egyik legnehezebben járható jelzett turista útvonala, ahol még kőgurulás vagy sziklaomlás is előfordulhat. A szakadékot emiatt csak saját felelősségére látogathatják az érdeklődők.


Link másolása
KÖVESS MINKET: