Kitiltották egy úszónőt az olimpiai faluból „nem megfelelő viselkedés” miatt

Egyáltalán nem váratlanul, máris tele van az internet a diákok mobiltelefon nélküli mémjeivel és történeteivel. A gyerekek midnent megtesznek, hogy borsot törjenek a tanárok orra alá, vagy valahogyan mégis megoldjáka azt, hogy velük lehessenek okoseszközeik a tanteremben. Az eduline az első néhány nap terméséből válogatott.

Az egyik legjobb mindenképpen a digitális ebédjegyről szól, amit ezentúl kinyomtatva kell maguknál hordani a diákoknak okostelefon híján:

A jelenleg is forgalomban lévő Történelmi Atlasz hátoldalán arra hívják fel a figyelmet, hogy a helyes használatához szükség lesz egy okostelefonra:

Egy másik mémben arról van szó, hogy újabb tevékenység miatt telnek majd meg az iskolai mosdók a tanórák közötti szünetekben:

De talán mind közül a legjobb – már amennyiben igaz –, hogy mivel törtek borsot a tanárok orra alá egy osztály tagjai:

Asif Kapadia Oscar-díjas dokumentumfilmes, új szintre emelte a figyelmeztetést: a 2073 című hibrid doku-játékfilmjében világunk pusztulása után járunk, és a film egyértelműen arra szólít fel, hogy lépjünk időben, ha nem akarunk globális katasztrófába torkollni.

Kapadia idáig olyan, jobbára életrajzi filmekkel vetette észre magát, mint a Senna, a Diego Maradona vagy az Amy Winehouse életéről szóló Amy – ez utóbbiért az Oscar-díjat is bezsebelhette.

A sztori 2073-ban játszódik, egy világégés után, ahol a túlélők zárt városokban, rendőrállamokban tengődnek, míg mások a felszín alatti világban rejtőzködnek, időnként „kukázni” jönnek fel. Samantha Morton egy néma nőt alakít, aki a múlt traumáit cipelvén meséli el, hogyan vezetett az emberiség tébolya a 2036-os világpusztító háborúig.

Kapadia valós felvételekből és oknyomozó újságírók interjúiból fűzte össze a film történetét, így nem csak egy disztópikus jövőt fest elénk, hanem az elmúlt évtized politikai eseményeit is kíméletlenül felidézi. A film üzenete nem kertel: a demokrácia a vesztébe rohan, és ezért a világ diktátorai a felelősek.

De nem marad ki Elon Musk és más milliárdosok sem, akik a tőkéjükkel manipulálják a világot, illetve a kínai arcfelismerő rendszerek és Izrael lehallgató technológiái is kritikát kapnak.

Kapadia egyszerű, de hatásos eszközökkel mutatja meg, hová vezethet a jelenlegi irány – és nem finomkodik. A 2073 nem csak egy film, hanem egy szándékos ébresztő, amely egy aktivista forradalmat kíván elindítani.

Az észak-yorkshire-i Newbyben élő Nicci Knight épp kéthetes törökországi nyaralását töltötte, amikor a szomszédok értesítették, hogy a macskája, Ted belefulladt a kerti tavukba.

Mivel nem akarta, hogy a szomszédoknak kelljen őrizniük Ted holttestét, amíg ők haza nem térnek,

Négy nappal később azonban, miközben a család még mindig nyaralt, a másik macskájuk gondozója felhívta őket azzal, hogy Ted visszasétált a házba – teljesen élve és egészségesen.

– mesélte Knight a BBC-nek. Amikor később elment a hamvakért, az urnán ez állt:

Vicki Crallan, a Heavenly Pets krematórium igazgatója szerint ez egy „keserédes” élmény, hiszen most valahol egy család biztosan keresi az eltűnt macskáját. A krematórium a hamvasztási díjat egy helyi macskamentő központnak ajánlotta fel.

(BBC)

Az Európa déli részét sújtó extrém szárazság miatt egy görögországi víztározó mélyéről újra felszínre került egy ötven éve elárasztott település, derül ki az RTL Híradójából. A nem mindennapi jelenséghez az kellett, hogy a mesterséges tó felszíne több mint negyven métert apadjon.

A görögországi Kalliót a hetvenes években szándékosan árasztották el. A falu helyén építették meg ugyanis azt a hatalmas tározót, amely a közeli Athén vízellátásáért felel a mai napig.

– mondta a legközelebbi település polgármestere.

A nem mindennapi jelenség izgalmas látványosságot jelent a környékbelieknek, akik közül a fiatalabbak soha nem látták az elsüllyedt falut. Sokan élnek még azonban Kallio egykori lakó közül, akiknek a víztározó építésekor kellett elhagyni otthonukat.

– nosztalgiázott egy asszony, akit tizenéves korában telepítettek ki Kallióból.

A hatóságokat azonban inkább aggodalommal tölti el a folyamat. A mesterséges tó ugyanis több mint negyven métert apadt pár hónap alatt, amire a keletkezése óta nemigen volt példa. Márpedig a víz elpárolgása nemcsak a főváros lakóit érintheti kellemetlenül, hanem a térség élelmezését biztosító helyi mezőgazdaságot is.

A súlyos és tartós aszály a Balkán-félsziget északabbi részén is különös dolgokat okoz. Belgrád lakóinak mindenképp szokatlan lehet, hogy a várost átszelő Száva egyik napról a másikra elzöldült. Mintha a folyó mocsárrá változott volna.

– magyarázta a jelenség okait egy vízügyi szakértő.

A folyó színeváltozását egyértelműen a klímaváltozás látványos jelének tudják be. Az előrejelzések szerint ráadásul mostanában nem várható jelentős hőmérséklet-változás, így egy ideig valószínűleg zöld marad a Száva.