ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Kié a temető: csak a halottaké vagy a kocogóké is?

Budapesten elmeszelték a temetői futás terveit – a közvélemény szerint senki ne futkározzon ott, ahol a nemzet nagyjai nyugszanak. Külföldön viszont egyre inkább elfogadott, hogy a temető nem csak a holtaké – mi lehet tehát a baj a futással a temetőben?
Polák Zsóka - szmo.hu
2019. október 31.



Még szeptember elején robbant a hír, amelyre a város futói valószínűleg azonnal felkapták a fejüket: a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) futókört létesít a Fiumei úti sírkertben. Az 56 hektáros területen egy három kilométeres futókör átadását tűzték ki célul. Közleményükben rámutattak, hogy szeretnék jobban bevonni a sírkertet a város vérkeringésébe, másrészt így népszerűsítenék a mozgást a budapestiek körében.

A hírnek nagyjából két napig örülhetett a fővárosi futóközösség, a bejelentést ugyanis nem várt felháborodás-hullám követte. A cikkek alatt megjelent hozzászólások szerint rengetegen gondolják kegyeletsértőnek a temetőben futás gondolatát, a NÖRI pedig kénytelen volt visszalépni az ötlettől, pedig szeptember 14-én már átadták volna a kört. Az Intézet ügyelt volna arra, hogy az emlékezők és a futók ne zavarják egymást: az útvonalat a temető szélén jelölték volna ki, ahol a legrégebbi sírok vannak, távol a ravatalozótól és a temető középső részétől, ahova még mindig temetnek.

„A NÖRI továbbra is azt vallja, hogy a Fiumei úti sírkert több mint temető, kapui nyitva állnak mindazok előtt, akik a sírkertben szeretnének futni, sétálni”.

A közleményben az is szerepelt, hogy nemzetközi mintát követve szeretnék elérni, hogy megváltozzon az emberek vélekedése a temetőkről. Külföldön ugyanis egyre inkább kezdenek a temetők közösségi terekké válni, amelyek már nemcsak az emlékezés és a gyász helyszínei, hanem a kikapcsolódásé is. Az intézet a párizsi Pére-Lachaise temetőt hozta fel példának: a híres párizsi sírkert nem csupán egy hely, ahol a nemzet nagyjai nyugszanak, hanem park is egyben, egy olyan hely, amelyet szívesen keresnek fel a turisták, de azok is, akik csak kikapcsolódásra vágynak, sétálnának, ücsörögnének vagy sportolnának egy jót. E célból még 2001-ben jött létre az Association of Significant Cemeteries of Europe (ASCE), amely Európa műemléki temetőhálózata. Küldetésük nemcsak az, hogy az európai sírkertek jelentőségére felhívják a figyelmet arra, hogy ne csupán egy rideg, szomorú és sokak számára ijesztő helyként tekintsenek az emberek a temetőkre, hanem kiaknázzák a bennük rejlő szabadidős lehetőségeket is.

Budapest másik jelentős temetőjében, a Farkasrétiben is van olyan útvonal, amelyet a futótérképek jegyeznek, ám ez jellemzően a temetőn kívül esik. A G7 nemrégiben közölt is egy cikket arról, hogy a Strava nevű, a futók által előszeretettel használt alkalmazás szerint a budapesti futók nem szívesen mennek be a temetőkbe, míg külföldön az app adatai szerint sokkal jellemzőbb, hogy rendszeresen átlépik a temető kapuját a sportolni vágyók.

Az interneten rengeteg fórum és újságcikk foglalkozik a témával: illendő-e temetőben futni? Nemcsak Magyarországon, hanem világszinten megoszlanak erről a vélemények. Sokan azt gondolják, hogy a temető maradjon a halottaké és az emlékezőké, az időnként elsuhanó sportcipősök zavarják az összképet és a hely nyugalmát.

A futók mellett szól az, amivel a legtöbbször érvelnek: a nagyvárosokban ritkák az olyan összefüggő zöld területek, mint amilyenek a temetők.

A legtöbben városi parkokban vagy futópályákon futnak, mert a betonutak nem bánnak túl kíméletesen az ízületekkel, másrészt aki fut, tudja, mennyire zavaró gyalogosokat kerülgetni, és minden piros lámpánál kizökkenni a ritmusból. A sírkertek általában kevésbé zsúfoltak, mint a köztemetők, ahol valóban kevés a hely ahhoz, hogy ne sírokat és mécseseket cserélő látogatókat átugrálva kelljen végigfutni a távot. Parkos jellegük miatt pedig ideális környezetet jelentenek a futók számára, ám sokak szemét így is szúrja, hogy egy ilyen helyen a testmozgás jut valakinek az eszébe.

A futós fórumokat végigtekintve sokan rámutatnak arra, hogy bizonyos keretek között nincsen probléma ezzel, ám bizonyos szabályokat illik betartani a temetőben is.

Egy állandóan köpködő futó természetesen nem túl vonzó látvány egy átlagos futópályán sem, a temetőben még annyira sem. Ráadásul a nagy melegben sportmelltartóban futó nők, vagy a félmeztelenül futó férfiak látványa is meglehetősen oda nem illő. Ugyancsak érdemes úgy megválasztani a futóútvonalat, hogy lehetőleg távol essen a sírok közvetlen környezetétől, nem túl illendő átszökellni az éppen virágokat rendezgető hozzátartozóktól.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Tündérmeseként indult a magyar-olasz szerelem, Szilvi most versenyt fut az idővel, hogy megmentse kedvese életét
Temesvári Szilvi és párja, Giuliano életét egy szeptemberi agydaganat-diagnózis írta át. Egy németországi immunterápiára gyűjtenek, hogy meghosszabbítsák a férfinak jósolt 6-18 hónapot.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. március 14.



Mesébe illő történetként indult Szilvi és Giuliano szerelme, ami mára versenyfutássá vált az idővel, miután a férfinál szeptemberben egy rendkívül agresszív agydaganatot diagnosztizáltak. A pár 2019-ben egy online társkeresőn ismerkedett meg, és a kapcsolatuk gyorsan komolyra fordult – írta a Blikk.

„Abszolút működött közöttünk a kémia, így 3-4 héttel később ki is utaztam Giulianóhoz a dél-olaszországi Taranto városába.

Fantasztikus négy napot töltöttünk együtt, miután hazarepültem, egy héttel később már ő látogatott meg engem Budapesten.

Amikor másodjára jött, már hozzám is költözött, még ugyanabban az évben” – mondta Temesvári Szilvi. Giuliano, aki Olaszországban zenészként dolgozott, Magyarországon az informatikai szektorban helyezkedett el, és beleszeretett Budapestbe. Két éve kérte meg Szilvi kezét.

A közös életüket Giuliano rosszullétei törték meg. Nehezen járt, aluszékony volt és sokat fájt a feje.

„Végül elmentünk magán úton egy MRI-vizsgálatra, ahonnan egy órán belül telefonáltak, hogy azonnal menjünk be a sürgősségire, mert egy háromcentis tumor van az agyában.

Fel sem fogtam, mi történik. Kiderült, hogy életveszélyes állapotban van” – folytatta Szilvi. Giulianót két nappal később megműtötték, a daganat nagy részét sikerült eltávolítani. A szövettani vizsgálat azonban kimutatta, hogy a férfi glioblasztómával küzd.

A glioblasztóma az egyik leggyorsabban növő és legrosszabb prognózisú agydaganat. Hagyományos kezeléssel, azaz kemoterápiával és sugárkezeléssel az átlagos túlélési idő 6-18 hónap.

A daganat gyökérszerű terjedése miatt a teljes sebészi eltávolítás csak a legritkább esetekben lehetséges. „Úgy kell elképzelni, mint egy fa gyökerét. A nagyobb részt sikerült kiszedni, ám az agy belseje felé gyűrűző csápokhoz általában nem lehet hozzáférni” – magyarázta Szilvi.

A pár egy németországi, tübingeni intézményben készülő, egyénre szabott immunterápiában látja a reményt.

Ehhez kiküldték a daganat egy darabját és Giuliano vérét is. „A tumor analizálása alapján készítenek úgymond egy receptet, amiből végül legyártják a vakcinákat. Ebből 14 adag készül, amit 1,5 év alatt adnak be kúraszerűen egy litván kórházban. A benne lévő anyag felébreszti a beteg immunrendszerét, hogy vegye fel a harcot a rákos sejtek ellen” – részletezte Szilvi.

Giulianónak most komoly fájdalmai vannak, de a szerelme és a közös jövő reménye élteti. „Egyszer elsírta magát, és azt mondta, hogy korábban nem érdekelte, él-e vagy hal-e, mert nem volt boldog. Mellettem viszont megtudta, milyen érzés ez, és nem akarja elengedni.

Minden este úgy bújtunk oda egymáshoz, hogy mennyire szerencsések is vagyunk, hogy egymásra találtunk.

Annyi mindent elterveztünk már, és szeretnénk nagyon sokáig együtt élni” – mondta Szilvi.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Akár te is élőben nézheted a bírósági tárgyalásokat otthonról, de egyetlen ügybe soha nem kukkanthatsz be
Januártól bárki beülhet egy online tárgyalásra. Megmutatjuk, melyek azok a perek, amikről a törvény miatt soha nem tudhatsz meg semmit.


Egy kattintás, és már ott is ülsz a tárgyalóteremben: számos bírósági tárgyalás online is követhető Magyarországon, de szigorú szabályok mellett. Az új rendszert egy 2025-ben elfogadott törvénymódosítás tette lehetővé, a technikai hátteret pedig az Országos Bírósági Hivatal biztosítja – írta meg a Meglepetés magazin. A közvetítés alapvetően egyirányú, tehát a hallgatóság nem szólhat bele a tárgyalás menetébe.

„Főszabály szerint egyirányú kép- és hangkapcsolatról beszélünk, tehát a hallgatóság a tárgyalást követheti, de nem avatkozhat bele. Szükség esetén azonban kétirányú kapcsolat is létrejöhet”

– mondta Dr. Tarczay Áron ügyvéd.

Egy-egy tárgyalást legfeljebb az első száz sikeresen regisztráló, nagykorú személy követhet. A csatlakozás feltételei szigorúak.

„Az elektronikus regisztráció eAzonosításhoz kötött. A jelentkezőnek el kell fogadnia a részvételi szabályokat, valamint nyilatkoznia kell arról, hogy megismerte az adatkezelési tájékoztatót” – magyarázta az ügyvéd. A jogi és államtudományi képzésben részt vevő hallgatók, oktatók és kutatók előbb regisztrálhatnak. Ha egy tárgyalást tanóra keretében követnek, az oktató felel azért, hogy csak az arra jogosultak legyenek jelen.

A regisztráció során a digitális állampolgársági rendszer továbbítja a jelentkező adatait a bíróságnak, de ezeket szigorúan kezelik.

„Az adatok kezelésére szigorú szabályok vonatkoznak, nagy részüket a bíróság zártan kezeli, és azokat kizárólag törvényben feljogosított személyek ismerhetik meg” – tette hozzá a szakértő.

A peres feleknek ugyanakkor joguk van megismerni az online hallgatók nevét és fényképét, és ha kizáró okot találnak, a bíróságnak ezt vizsgálnia kell. Az online hallgatóságnak tilos felvételt készítenie a tárgyalásról, azt továbbközvetítenie vagy nyilvánosságra hoznia.

„E tilalmak megszegése büntetőjogi vagy polgári jogi felelősséget, valamint bíróság által megállapított kizárást vonhat maga után” – figyelmeztetett Dr. Tarczay Áron.

A Büntető Törvénykönyv módosítása szerint aki jogosulatlan felvétellel él vissza, akár három év börtönt is kaphat.

A bíróság előre is kizárhatja az online nyilvánosságot, ha az veszélyeztetné a tárgyalás lefolytatását, vagy ha minősített adatok, kiskorúak, illetve a felek személyiségi jogainak védelme ezt indokolja. A szakma részéről aggályok is felmerültek, például a bizonyítási kockázatok, mint a tanúk összebeszélése „közös képernyőzés” során.

Vannak olyan ügytípusok, amelyeket eleve nem lehet online követni. Ilyenek a személyi állapotot érintő perek, például a gondnoksági, házassági vagy szülői felügyelettel, kapcsolattartással, tartásdíjjal, valamint az örökbefogadás felbontásával kapcsolatos ügyek.

Via Meglepetés magazin


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Ezért pörög feleslegesen a villanyórád: folyamatosan apasztják a pénztárcádat még a kikapcsolt gépek is
Bosszantóan sok a villanyszámla, pedig látszólag minden ki van kapcsolva a lakásban? Iktasd ki a fantomfogyasztást, és súlyos ezreket spórolsz!


A villanyszámlád jelentős része észrevétlenül dagad egy sor figyelmetlenség miatt.

Az úgynevezett „fantomfogyasztók”, az elavult világítás és a rossz szigetelés együtt akár két számjegyű megtakarítástól foszthat meg.

Pedig szakértők szerint néhány egyszerű lépéssel gyorsan, mérhetően faraghatsz a költségeken.

Először is értsd meg, mi fogyaszt észrevétlenül plusz áramot, majd lépésről lépésre szüntesd meg a probléma okát.

A legnagyobb rejtett pénznyelő az úgynevezett „fantomfogyasztás”.

Ide tartozik minden olyan eszköz, ami kikapcsoltnak tűnik, mégis folyamatosan áramot vesz fel: a készenléti állapotot jelző LED-ek, a konnektorban felejtett töltők, a set-top boxok, a játékkonzolok és a routerek.

Egy amerikai összefoglaló szerint ez a háztartási fogyasztás 5–10 százalékát is kiteheti.

A megoldás egyszerű. Használj kapcsolós elosztókat a szórakoztatóelektronikai eszközökhöz, és húzd ki a töltőket, amikor épp nem töltesz semmit.

Ha a rejtett szivárgásokat megszüntettük, jöhetnek a látványos, tartós megtakarítást hozó lépések.

A LED-világításra való átállás azonnali és tartós csökkenést eredményez.

A LED-ek nagyságrendekkel kevesebb áramot igényelnek azonos fényerő mellett, élettartamuk pedig jóval hosszabb a hagyományos izzókénál. Érdemes a leggyakrabban használt helyiségekben, például a konyhában és a nappaliban kezdeni a cserét.

A világítás után a legnagyobb energiafaló a fűtés-hűtés, amit "okos termosztáttal" tehetsz sokkal gazdaságosabbá. Ez az eszköz önmagában további 10–15 százalékos megtakarítást hozhat a fűtési költségeken.

Az okos termosztát megtanulja a szokásainkat, érzékeli a jelenlétünket, és csak akkor fűt vagy hűt, amikor valóban szükség van rá. Különösen hatékony lehet időszakos áramdíjak mellett, mivel beprogramozható, hogy az olcsóbb idősávokban végezze a nagyobb energiaigényű műveleteket.

A vezérlés mellett az is számít, mennyi meleg szökik el a lakásból. Az ajtók, ablakok és konnektorok körüli réseken távozó hő komoly pluszköltséget jelent. Ezeket a kritikus pontokat viszonylag olcsón, öntapadós szigetelőcsíkokkal, tömítőhabbal vagy ajtóseprűvel javíthatjuk.

A standby terhelés megszüntetése, az okos termosztát használata, a LED-re váltás és a réseknél szökő meleg megfogása együtt könnyedén két számjegyű megtakarítást hozhat a háztartásokba. E lépések hatása összeadódik, vagyis a problémák megszüntetésével látható összeget spórolhatsz az áramon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Több mint 100 éves rejtély végére tettek pontot: most derült ki, miért esnek mindig a talpukra a macskák
Japán kutatók oldották meg a fizikusokat régóta foglalkoztató rejtélyt. A macskák gerincének két szakasza teljesen máshogy működik, ez teszi lehetővé a tökéletes landolást.


A japán Yamaguchi Egyetem kutatócsapata, Higurashi Yasuo állatorvosi élettanász vezetésével jött rá a titokra, miszerint a macskák gerincének elülső, mellkasi része sokkal hajlékonyabb, mint a hátsó, ágyéki szakasza - írta a ScienceAlert. A rejtély márciusban került a tudomány fókuszába, amikor Étienne-Jules Marey francia fiziológus

nagysebességű fotósorozatot készített egy zuhanó macskáról.

A fizikusoknak egészen 1969-ig kellett várniuk a matematikai magyarázatra, amely bebizonyította, hogy a macska a testrészeinek egymáshoz képesti csavarásával úgy tud átfordulni, hogy közben nem sérti meg a perdületmegmaradás törvényét.

Higurashi és kollégái öt, adományozott macskatetem gerincoszlopát vizsgálták meg. A kutatók vizsgálták, mennyire hajlékonyak az egyes szakaszok. Az eredmények döbbenetes különbséget mutattak: az elülső, mellkasi gerinc mozgástartománya körülbelül háromszorosa volt a hátsó, ágyéki szakaszénak, merevsége pedig mintegy harmadával alacsonyabb. Az elülső résznek ráadásul volt egy közel 47 fokos mozgástartománya, ahol minimális erő kellett a csavarodáshoz, míg a hátsó gerincszakaszon ilyen egyáltalán nem volt.

Ezután két élő macskát ejtettek le nyolcszor-nyolcszor, körülbelül egy méter magasról egy puha párnára, miközben nagysebességű kamerával filmezték őket.

A felvételek igazolták az elméletet: a macskák nem egyetlen mozdulattal fordulnak át. Először a testük elülső fele fordul, majd ezt követi a hátsó rész. Az egyik macskánál 94, a másiknál 72 ezredmásodperc különbséget mértek a két testfél elfordulása között. A kutatók megállapították, hogy „a törzs elfordulása a levegőben történő önrendezés során szekvenciálisan történik, először az elülső törzs forog, ezt követi a hátsó törzs, és a rugalmas mellkasi gerincük, valamint a merev ágyéki gerincük a tengelyirányú csavarodásban alkalmas erre a viselkedésre.”

Ez a változó rugalmasság más mozgásoknál, például a vágtázásnál vagy a nagy sebességű kanyarodásnál is segítheti a macskák rendkívüli mozgékonyságát.

A kutatók szerint „a gerinc anyagtulajdonságainak további vizsgálata segíthet tisztázni, hogy a törzs rugalmasságának különbségei hogyan befolyásolják az emlősök mozgásteljesítményét.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk