Kiderült, mennyivel olcsóbbak az árstopos termékek a magyar Lidlben, mint a szabadpiaci áruk Szlovákiában

„Ezt beszélje meg Orbán inkább Putyinnal, beszéljen például az energetikai hálózatot érintő tűzszünetről, vagy valami hasonlóról, mert olyan nincs, hogy Oroszország valamit megsemmisít, és azt Ukrajnának kell helyreállítania” – ezzel a kemény üzenettel vágott vissza Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azokra a magyar kormányzati nyilatkozatokra, amelyek Kijevet teszik felelőssé a Barátság kőolajvezeték leállásáért. A vita azután éleződött ki, hogy leállt a szállítás az Oroszországból Ukrajnán át Magyarországra és Szlovákiába tartó vezetéken. Kijev egy nap halasztás után csütörtökre ígéri az újraindítást – írta a Telex.

„Akkor minek állítsuk helyre?” – tette fel a költői kérdést az ukrán elnök. A magyar kormány pénzügyi fenyegetésére így reagált: „Először is, a vezetéket Oroszország rongálta meg. Ezért ha blokkolni akarják a pénzügyi támogatást, akkor blokkolják inkább Oroszországot, mert a vezeték megrongálásának oka nem Ukrajna. Másodsorban pedig, ez már nem az első ilyen támadás, és bizonyos vagyok, hogy nem is az utolsó az oroszok részéről.” Zelenszkij alternatívaként a horvátországi JANAF vezetéket javasolta.

A magyar kormány a leállás miatt egy már jóváhagyott uniós hitel blokkolásával fenyegetett, és kilátásba helyezte a villamosenergia-export leállítását is Ukrajna felé, bár ettől végül elállt.

Az ügyben megszólalt António Costa, az Európai Tanács elnöke is, aki együttműködésre szólította fel Magyarországot.

– közölte.

A Barátság vezeték egyik ukrajnai létesítményét január 27-én érte orosz csapás a Lviv megyei Brody térségében, ezután állt le a Magyarországra és Szlovákiába irányuló tranzit. A leállás nyomán Budapest jelezte, hogy blokkolhatja az EU 20. szankciós csomagját és egy 90 milliárd eurós uniós hitelcsomagot Ukrajna számára. A vita beárnyékolja az európai vezetők kijevi látogatásait a háború negyedik évfordulóján. A helyzetre reagálva Szlovákia is felfüggesztette az Ukrajnának nyújtott rendkívüli villamosenergia-segítséget. Bár a horvát JANAF vezeték alternatívát jelenthet nem orosz kőolaj szállítására, korábban már voltak viták a kapacitásáról és a szállítási költségekről.

Hétfőn, 2026. február 23-án a Parlament folyosóján próbálta Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője szóra bírni Orbán Viktort. Arra volt kíváncsi, a miniszterelnök szerint rendben van-e, hogy miközben a felcsúti stadion pályáját fűtik, addig Iványi Gábor templomában lekapcsolják az áramot. A kormányfő először elhárította a kérdést, mondván, forduljon az adóhatósághoz, majd amikor a képviselő azt mondta, "de hát tudjuk, hogy ön intézte, miniszterelnök úr", Orbán rávágta: "Nem igaz, ön hazudik!"

A miniszterelnök végül egy mondat erejéig kitért a személyes viszonyukra is – számolt be az összecsapásról az RTL Híradó.

"Iványi Gábornak személyesen egyébként sok mindennel tartozom, soha nem tennék semmit ellene. Az adót be kell fizetni"

– közölte Orbán Viktor.

Ezt a tartozást Iványi Gábor egészen máshogy értelmezi. A lelkész szerint a miniszterelnök "nagyon zavarban volt, és ha jobban meggondolja, nem mondja azt, hogy sokkal tartozik nekem és sosem tenne velem ilyet." Majd hozzátette:

Szerintem ezt nem gondolta végig. Az egyik oldala ugyanis teljesen így van: nagyon nagy kárt okozott nekünk.

A vita hátterében a múlt csütörtökön, 2026. február 19-én történt áramlekapcsolás áll, amikor a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) békásmegyeri templomában és parókiáján sötét lett. Azóta a helyzet annyiban megoldódott, hogy a MET egy új szolgáltatóval szerződött, így ma, kedden visszakapcsolták az áramot. A probléma azonban nem szűnt meg: további 21 telephelyükön – köztük a Dankó utcai központban, ahol főiskola, hajléktalanszálló és óvoda is működik – százmilliós tartozásuk van, és bármikor jöhet az újabb lekapcsolás.

A MET pénzügyi nehézségei 2011-ben kezdődtek, amikor a második Orbán-kormány elvette az egyházi státuszukat. Bár a strasbourgi bíróság később kimondta, hogy ez jogtalan volt, és 2015-ig kártalanítást is kaptak, a helyzetük nem rendeződött. Iványi szerint a kormány több mint 15 milliárd forintnyi állami támogatással tartozik nekik, amiből minden számlájukat ki tudnák fizetni.

A politikai és pénzügyi konfliktus mögött egy megromlott személyes kapcsolat is meghúzódik. Iványi Gábor adta össze Orbán Viktort és feleségét, Lévai Anikót, és több gyermeküket is ő keresztelte meg.

Az ügyet tovább bonyolítja, hogy friss hírek szerint egy orosz hátterű dezinformációs hálózat, a Storm-1516 is célkeresztjébe vette Iványi Gábort, a lejáratására létrehozott álhíroldalakkal.

„A szarháziak nincsenek itt, azok még ezután jönnek” – felelte Lázár János építési és közlekedési miniszter hétfő este Hajdúböszörményben egy lakossági fórumon, miután a közönségből valaki „szarháziak” bekiabálással köszöntötte őt és Papp Zsoltot, a Fidesz helyi országgyűlési képviselőjelöltjét – írta a 24.hu. A miniszter azokra a tiltakozókra utalt, akik korábbi fórumain kifütyülték.

A miniszter azokra a tiltakozókra utalt, akik több lakossági fórumán is kifütyülték. A Kormányzati Tájékoztatási Központ az RTL híradónak nem válaszolt arra, kikre vonatkozott a trágár kijelentés. Magyar Péter közben Szegeden gyűlésezett, arról beszélt, hogy a Tisza békét akar, és alaptörvénybe foglalná a sorkötelezettség tilalmát.

A miniszter fórumait azután kezdték tiltakozók megzavarni, hogy januárban egy rendezvényen a következőket mondta: „Ha migránsok nincsenek, és valakinek takarítani kell az InterCityn a mosdót, mert oda egyébként a magyar választópolgárok nem olyan nagy lendülettel jelentkeznek, hogy másnak a szaros mosdóját takarítsák, akkor fel kell tárni a belső tartalékokat. És a belső tartalék a magyarországi cigányságot jelenti. Ez a valóság”.

Lázár a botrányba fulladt gyöngyösi fórum után azt állította, azért tartja bűnözőknek a rendbontókat, mert a rendőrség igazoltatta őket. A rendőrség később közleményben cáfolta a miniszter állítását: a rendezvényen senkit sem igazoltattak, és a szervezők nem is kérték a rendőrség közreműködését.

A hajdúböszörményi eseményen a bekiabálást követően Papp Zsolt azt javasolta, beszéljenek inkább a fejlesztésekről és a lehetőségekről. Eközben Magyar Péter Szegeden tartott gyűlést, ahol arról beszélt, hogy a Tisza Párt békét akar, és alaptörvénybe foglalná a sorkötelezettség tilalmát.

Négy évvel Vlagyimir Putyin „néhány naposra” tervezett inváziója után a német, a francia és a lengyel külügyminiszter közös cikkben üzent Moszkvának: a tartós és igazságos béke csak Ukrajna erőpozíciójából érhető el. A teljes körű háború február 24-i évfordulóján megjelent írásban új katonai és energetikai támogatást, valamint a jogi elszámoltatás folytatását vázolnak – írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Nem tűnik véletlennek az sem, hogy a három ország budapesti nagykövetsége egyszerre jelentette meg a cikket a honlapján.

A három miniszter abból indul ki, hogy Putyin eredeti terve, miszerint napok alatt elfoglalja Kijevet és bábkormányt állít fel, kudarcot vallott.

A stratégiai kudarcot szerintük nemcsak a harctéri veszteségek, hanem a politikai átrendeződés is alátámasztja: a NATO egységesebb és erősebb, mint valaha. A szövetség Finnországgal és Svédországgal bővült, utóbbi ezzel kétszáz évnyi katonai semlegességet adott fel.

A miniszterek szerint Oroszország erre felőrlő stratégiával válaszol: a téli időszakban tudatosan a polgári energetikai infrastruktúrát támadja, hogy tömeges áramszüneteket idézzen elő. Ezeket a támadásokat háborús bűncselekménynek minősítik, amelyek célja az ukrán lakosság megtörése.

"A Kreml nem hagy semmi kétséget afelől, mi is végeredményben a szándéka. Nevezetesen egy illiberális autokráciákból álló világ, amely kihívást jelent a demokratikus Nyugat számára. Oroszország Ukrajna elleni agressziója egy a szabályokon alapuló nemzetközi rend elleni nagyobb léptékű támadás része. Erről van szó ebben a brutális hódító háborúban. És éppen ezért folytatjuk összehangolt támogatásunkat" - írja a három miniszter.

Válaszul a nyugati szövetségesek összehangolt lépésekkel felelnek. Ezek között szerepel további légvédelmi rendszerek biztosítása, segítség az energetikai hálózat védelméhez és helyreállításához, valamint egy 90 milliárd eurós uniós támogatási csomag. Emellett fenntartják az Oroszország elleni szankciókat, a befagyasztott orosz vagyonelemeket, és követelik egy különleges törvényszék felállítását a háborús bűnösök felelősségre vonásáért.

Ezért megingathatatlan a támogatásunk. Ezért maradnak befagyasztva a milliárdos értékű orosz vagyonelemek. És ezért fokozzuk egyre inkább a nyomást Oroszországra" - írják.

Az orosz kormány ezzel szemben azt hangoztatja, hogy a „különleges hadművelet” addig folytatódik, amíg el nem éri céljait, a konfliktus elhúzódásával pedig a Nyugatot vádolja. Az Európai Unión belül is zajlanak viták, a 90 milliárd eurós támogatási hitel elfogadása politikai egyeztetéseket igényel. A miniszterek szerint azonban a háború nemcsak Ukrajnát, hanem egész Európát megváltoztatta. „Európa erősebb és ellenállóbb lett. Európa ismeri a szabadság értékét. És kész arra, hogy kiálljon érte.”