JÖVŐ
A Rovatból

Itt a világmentő műanyag, ami lebomlik és újrahasznosítható

A speciális fólia 'ereje' használatkor változatlan. Viszont 3 hónap múlva már nem is műanyagról van szó, hanem a természetben előforduló baktériumok és gombák számára emészthető tápanyagról.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2020. február 25.



Már eddig is ismertük az újrahasznosítható csomagolóanyagokat, sőt, hallottunk már a lebomló műanyagról is. Ám eddig ismeretlen volt az a fólia, amellyel gyakorlatilag nem tudunk hibázni, ha fontos számunkra a környezetünk.

A legújabb német fejlesztésnek köszönhetően megszületett az újrahasznosítható fólia, amely egyúttal biológiailag valóban lebomló. Olyannyira, hogy még szabad szemmel nem látható mikroműanyag sem marad hátra szétszóródva.

Bizonyos idő után ugyanis átalakul olyan anyaggá, amely a természetben lévő baktériumok számára tápanyagként szolgál, így a műanyag fólia után nem marad hátra más csak víz és szén-dioxid. Ráadásul a speciális tulajdonságai ellenére ugyanolyan erős a fólia, mint “hagyományos” társai.

A részletekről a különleges csomagolóanyagot kifejlesztő Manupackaging magyarországi ügyvezetőjével beszéltünk.

"A legjobb és legpraktikusabb a csomagolóanyagok esetében egyértelműen az, ha csökkentjük a felhasználásukat és gondoskodunk azok újrahasznosításáról, újrafelhasználásáról" - magyarázza a Manupackaging Magyarország ügyvezetője.

A németországi anyavállalat 50 éve foglalkozik csomagolóanyagokkal, a világ egyik legnagyobb gyártójának számít, jelentős kutatás-fejlesztési forrásokkal. Arató Gábor szerint "előfordulhat olyan eset, amikor valamiért mégsem kerül újrahasznosításra a csomagolóanyag. Ilyenkor lehet fontos, hogy az adott műanyag valóban, azaz molekuláiban is lebomló legyen. Erre eddig nem volt példa" - mondja a szakember rögtön hozzátéve azt is, hogy sok technológiával és megoldással kapcsolatban téves meghatározások és fogalmak keringenek. Így aztán nehéz is tisztán látni azt, hogy valójában mi a legjobb a környezetünk számára.

Valóban könnyű zavarba esni, ha a nagykereskedelmet, a logisztikát és az ipart kiszolgáló, környezetet kímélő csomagolóanyagot keresünk. Ugyan van, amire azt mondják, hogy lebomlik, ám ezzel szemben a helyzet az, hogy csak szabad szemmel nem látható, apró darabokra hullik szét, amelyek ugyanúgy hosszú éveken, akár évszázadokon keresztül megmaradnak a környezetben szétszóródva.

Létezik komposztálhatónak mondott műanyag is, amellyel kapcsolatban könnyen azt hihetnénk, hogy a földre hullva csak idő kérdése, hogy az enyészetté váljon. Lebomlik, ez igaz, de ehhez speciális körülmények - UV fény és hőmérséklet - szükséges, ezek nélkül pedig csupán ugyanolyan hétköznapi szemét, mint bármelyik másik. Továbbá a korábban már ismert lebomló fóliákkal az volt a probléma, ha véletlenül újrahasznosítás láncába került, akkor a lebomló tulajdonsága miatt tönkretette az amúgy visszagyűjtött, nem lebomló fólia alapanyag-tulajdonságát is.

"Ezért izgalmas a Manunature strech-fólia, amely teljes mértékben újrahasznosítható, ám ha mégis hulladékként végzi, akkor legkevesebb 3, legfeljebb 24 hónap alatt biológiailag lebomlik. Ezzel a két tulajdonsággal korábban egyetlen csomagolóanyag sem bírt"

- magyarázza Arató Gábor. Hozzátéve, hogy a speciális fólia “ereje” változatlan, azaz ugyanúgy alkalmas több tonnányi áru egyben tartására a raklapokon. Hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a valódi megoldást az újrahasznosítás jelenti. “Elsődleges célunk a visszaforgatás, azonban ha a hulladék gondatlan kezelése miatt a természetbe kerülnének a csomagolóanyagok, biztosítanunk kell, hogy ott ne okozzon károkat”.



# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
„A visszaszámlálás megkezdődött” - Hamarosan minket is elér az El Niño-jelenség hatása
A Csendes-óceán melegedése az eddigi rekordok dupláját is elérheti, ami a globális időjárást is felborítja. Magyarországon csapadékosabb időszakot hozhat, majd egy tartósabb száraz periódust - mondja Molnár László meteorológus.


Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) június 11-én hivatalosan is bejelentette az El Niño éghajlati jelenség kezdetét. Molnár László meteorológus szerint azonban ezúttal nem a megszokott esemény vár ránk: a melegedés mértéke az eddigi rekordnak is közel a duplája lehet, amire évszázadok, sőt talán évezredek óta nem volt példa - mondta el a 24.hu-nak.

„A visszaszámlálás megkezdődött: nagyjából 2–3 hónap, és ránk zúdulnak a következmények szélsőséges időjárási események formájában” – jelentette ki Molnár László.

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy míg a legerősebb, 2015–2016-os El Niño 2,6 °C-os melegedést hozott a Csendes-óceán kulcsfontosságú területén, az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ modellje most decemberre legalább 3 °C-os eltérést valószínűsít, sőt, akár a 4,1 °C-ot is elérheti. Az átlagos előrejelzés 3,6–3,7 °C-os melegedést mutat, ami egy fokkal haladja meg az eddigi csúcsot.

A szakértő szerint: „Ez már jóval meghaladja a szuper-El Niñót, egy új szintről beszélhetünk. Ez nem szuper-El Niño, hanem inkább hiper-El Niño”.

A követkemények között lehet például, hogy Afrikában komoly hidegbetörések jöhetnek. Európában viszont az átlagosnál melegebb télre lehet számítani, meglepetésszerű hidegbetörésekkel. De előfordulhatnak árvizek, gyors felmelegedések és hirtelen lehűlések is.

Magyarországon az eddigi tapasztalatok szerint az El Niño miatt átlagosan 20–30 százalékkal több csapadék hullott. A szakember a lapnak elmondta, hogy legkésőbb októbertől február–márciusig az átlagosnál jóval több csapadék várható a Kárpát-medencében.

A meteorológus szerint az lesz az alapállapot, hogy két-három éves La Niña-időszakokat nagyon erős, akár szuper-El Niñók fognak megszakítani.

A mostani csapadékosabb időszakot várhatóan egy újabb száraz periódus követi majd.

A következő La Niña-esemény pedig akár két-három évig is eltarthat, így 2027 júliusától rendkívül száraz időszak lehet majd Közép- és Nyugat-Európában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Több strand inkább ki sem nyitott: Megdöbbentő képeken a kiszáradó Velencei-tó
A Velencei-tó vízszintje olyan alacsony, hogy több strand inkább ki sem nyitott. Szakértők figyelmeztetnek: vízállás még ennél is alacsonyabb lehet őszre.


Annyira alacsony a Velencei-tó vízszintje, hogy bizonyos részein át lehet sétálni a túlpartra - amit semmiképpen sem javaslunk, ez még a profik számára is egy rendkívül veszélyes manőver.

Múlt szombaton 52 centiméterre apadt a Velencei-tó vízszintje Agárdnál, ami új történelmi mélypontot jelent, és a nyári intenzív párolgási időszak még csak most kezdődik.

Egy kedvezőtlen, de reális forgatókönyv szerint – havi 6-8 centiméteres vízveszteséggel számolva – ősz elejére akár 30 centiméter körüli vízállás is kialakulhat. Ez a tó több kisebb medencére szakadását, újabb halpusztulást és

a katasztrófaturizmus megjelenését vetíti előre.

Habár a tó nagyjából száz évente kiszárad, a klímaváltozás begyorsítja a tó változékonyságát a szakértők szerint.

A visszahúzódó vízpart miatt néhány strand idén ki sem nyitott. Lesújtó felvételeket közölt a több városból is az MTI.

Képeken a rekordalacsony vízszint:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Azonnal riasztást adott ki az ENSZ: Küszöbön áll az El Niño-jelenség, extrém időjárást hoz magával
Novemberig 90 százalékot is meghaladja az El Niño-jelenség kialakulásának valószínűsége a Meteorológiai Világszervezet szerint. A legtöbb előrejelzési modell legalább mérsékelt, de akár erős eseményt is valószínűsít, ami olajat önt az emberi tevékenység miatt amúgy is felmelegedő világ tüzére.


„Küszöbön áll az El Niño” – figyelmeztetett kedden az ENSZ, miután a Meteorológiai Világszervezet (WMO) közölte:

80 százalék az esélye annak, hogy a globális időjárást felforgató jelenség már idén nyáron visszatér, de annak már 90 százalékos a valószínűsége, hogy novemberig kialakul.

– írta a ScienceAlert.

António Guterres, az ENSZ főtitkára egy videóüzenetben a helyzetet sürgős klímavészjelzésnek nevezte, mondván: „Az El Niño jelenség olajat önt az amúgy is felmelegedő világ tüzére.”

Guterres szerint az egyetlen hatékony válasz a válsággal arányos klímavédelem, ami magában foglalja „a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség megszüntetését, a megújulókra való átállás felgyorsítását, a legsebezhetőbbek védelmét és a mindenki számára elérhető korai előrejelző rendszerek kiépítését”.

Az ENSZ aggodalmait alátámasztják a Csendes-óceán középső és keleti, egyenlítői részén már zajló folyamatok: a tengerfelszín hőmérséklete megközelítette a küszöbértékeket, a felszín alatti vizek pedig több mint 6 Celsius-fokkal voltak melegebbek az átlagnál - mindez az El Niño-jelenség kialakulására utal.

Mi az az El Niño?

Az El Niño egy természetes éghajlati jelenség, amely 2–7 évente jelentkezik, és a Csendes-óceán egyenlítői vidékének felszíni felmelegedésével jár. Ez világszerte megváltoztatja a szél-, nyomás- és csapadékviszonyokat, és ellentétével, a hűtő hatású La Niñával váltakozik.

A legutóbbi, 2023–2024-es El Niño a feljegyzések öt legerősebbike közé tartozott, és hozzájárult ahhoz, hogy 2024 a valaha mért legmelegebb év legyen

A Meteorológiai Világszervezet szerint arra nincs bizonyíték, hogy a klímaváltozás növelné az El Niño-események gyakoriságát vagy intenzitását. Az ügynökség ugyanakkor úgy véli, a globális felmelegedés felerősíti a jelenséggel járó hatásokat, mivel a melegebb óceán és légkör több hőt és csapadékot biztosít a szélsőséges időjárási eseményekhez.

Mi várható, ha visszatér az El Niño?

Az Euronews arra figyelmeztet, hogy a valószínűleg bekövetkező jelenség hatására Európában is extrém hőhullámokra kell számítani idén nyáron. Egyes területeken fokozott aszály- és az árvízveszély lehet.

A WMO szerint június és augusztus között a Föld szinte minden részén a normálnál melegebb hőmérsékletek várhatók. Ez egyes régiókban felgyorsíthatja az aszályok kialakulását.

A regionális előrejelzések szerint a Afrika Szarvának északi részén az átlagosnál kevesebb esőre, Dél-Ázsiában gyengébb monszunra, Közép-Amerikában pedig szárazabb és melegebb nyárra kell készülni. A jelenség a trópusi viharok eloszlását is átrendezi: a Csendes-óceánon táplálhatja a hurrikánokat, miközben az Atlanti-óceánon gátolhatja azok kialakulását.

Celeste Saulo, a Meteorológiai Világszervezet vezetője szerint a világnak fel kell készülnie egy olyan El Niñóra, amely „súlyosbíthatja az aszályt és a heves esőzéseket, és növeli a hőhullámok kockázatát a szárazföldön és az óceánon egyaránt”.

Meddig fog tartani?

Nagyjából egy évig. Erőssége általában november és február között éri el csúcspontját, és a globális hőmérsékletre gyakorolt hatása gyakran a kialakulását követő második évben a legerősebb.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
„Nem vízhiány van, hanem alkalmazkodási válság” – riasztó helyzetjelentés a haldokló Velencei-tóról
Dr. Boromisza Zsombor szerint a Velencei-tó rekordalacsony vízszintje egy mélyebb problémát jelez. A válságot az okozza, hogy egy természeténél fogva változékony tavat próbálunk mesterségesen állandó állapotban tartani.


Múlt szombaton 52 centiméterre apadt a Velencei-tó vízszintje Agárdnál, ami új történelmi mélypontot jelent, és a nyári intenzív párolgási időszak még csak most kezdődik. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy kedvezőtlen, de reális forgatókönyv szerint – havi 6-8 centiméteres vízveszteséggel számolva –

ősz elejére akár 30 centiméter körüli vízállás is kialakulhat. Ez a tó több kisebb medencére szakadását, újabb halpusztulást és a katasztrófaturizmus megjelenését vetíti előre.

A probléma azonban túlmutat a puszta vízhiányon; a jelenlegi helyzet egy teljes használati és fejlesztési modell válságát jelzi – mutat rá a Másfélfok cikkében Dr. Boromisza Zsombor okleveles tájépítészmérnök, élővilágvédelmi és tájvédelmi szakértő.

A MATE Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszékének docense emlékeztet, hogy a Velencei-tó egy természeténél fogva változékony, sekély, szikes tó, amelynek működéséhez a vízszintingadozás, sőt, szélsőséges években az időszakos kiszáradás lehetősége is hozzátartozik. A klímaváltozás ezeket a kisvizes állapotokat teszi gyakoribbá. Bár az alacsony vízállásnak vannak negatív következményei, a tó ökológiai szempontból vegyesen reagál.

Míg a nyugati medence kiszáradó nádasai egyes gémfélék költőhelyeit veszélyeztetik, a sekély, iszaposabb parti zónák kedveznek bizonyos partimadaraknak. A fokozottan védett gólyatöcs idén ismét nagy számban megjelent, és a gulipán számára is kedvezőbbek a feltételek. A szakértő szerint a mocsári növényzet terjedése és a madárvilág átalakulása a tó természetes regenerációs folyamatait mutatja.

A jelenlegi válság abból fakad, hogy a 19–20. századi beavatkozásokkal – csatornázással, víztározók építésével, kotrásokkal és partvédőművekkel – egy mesterségesen állandósított, üdülési célokra optimalizált tavat hoztunk létre. A társadalom ehhez a képhez szokott hozzá, és a tó köré épült gazdasági rendszer is ezt a stabil, magasabb vízszintet feltételezi. Amikor a természet visszaveszi az irányítást, ez a rugalmatlan használati rendszer omlik össze.

A megoldás hosszú távon nem a mindenáron való vízpótlás, hanem az alkalmazkodó tájhasználat. Ez magában foglalja a vízgyűjtőn történő vízmegtartás erősítését, a part menti zónák ökológiai állapotának javítását, a strand- és horgászati használat kockázattudatosabb tervezését, valamint egy olyan turisztikai kínálat kialakítását, amely nem kizárólag a magas vízállású tó képére épül.

A szakértő szerint a kommunikáción is változtatni kell: amíg a közbeszédben az „eltűnt a víz”, „vissza kell állítani a régi állapotot”, „katasztrófa van” típusú fordulatok uralják a témát, addig gyenge marad az alkalmazkodás társadalmi támogatottsága.

A mostani rekordmélypontot egy évek óta tartó folyamat előzte meg. 2021 nyarán már tömeges halpusztulás jelezte a bajt, és a vízpótlást a közeli Pátkai-víztározóból sem lehetett megoldani annak rossz vízminősége miatt. 2022 nyarára a helyzet tovább romlott, augusztus közepére a vízszint rekordközelbe, 58 centiméter alá süllyedt, majd szeptember 23-án 53 centiméterrel beállt a korábbi negatív rekord. A csapadékosabb időszak után 2024 elejére a vízszint látványosan megemelkedett, de ez a javulás csak a tó szélsőséges ingadozásokra való hajlamát bizonyította.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk