Ismét lecsúszhat az új vonatokról a magyar vasút, a kormány jóváhagyása miatt bukhatja a GYSEV
Még mindig nem hagyta jóvá a kormány az új intercityk beszerzéséről szóló szerződést. Lázár János szerint 20-30 éves, Nyugat-Európában leszerelt járműveket kellene beszerezni.
A GYSEV Zrt. és a Stadler idén márciusban írt alá egy szerződést új intercity motorvonatok beszerzéséről, ami egy másfél éves tenderfolyamat eredménye, írja a Telex. Az új vonatok Sopron és Budapest, illetve Szombathely és Budapest között közlekednének.
Azonban a kormány jóváhagyása még mindig várat magára, miközben a határidő szeptember 19-én lejár. Ha a kormány addig nem hagyja jóvá a projektet, az egész beszerzés meghiúsulhat.
A GYSEV 2023 májusában indította el a közbeszerzési eljárást, amelyen végül a Stadler nyert, bár a Siemens is versenyben volt.
A szerződés szerint kilenc vonatot szállítanak, és további négyet opcióként, ami összesen 3640 új ülőhelyet biztosítana a magyar vasúti közlekedés számára, amely jelenleg meglehetősen elavult.
Az új motorvonatokat a Sopron–Budapest és Szombathely–Budapest vonalon állítanák forgalomba, ami Magyarország egyik legforgalmasabb vasútvonala.
A járművek kétáramneműek, így akár Ausztriában is használhatók lennének.
Bár az Európai Befektetési Bank (EIB) már a nyár előtt jóváhagyta a projekt finanszírozását, a kormányzati engedélyre még mindig várni kell. A szerződés életbe lépésének feltétele ugyanis a kormány jóváhagyása, és ha ez szeptember 19-ig nem történik meg, akkor a beszerzés meghiúsul.
A minisztérium ugyan azt válaszolta, hogy a jóváhagyási folyamat még zajlik, és szükség lesz a vonatokra, de konkrétabb információt nem adtak.
Az biztos, hogy a GYSEV beszerzése az egyetlen jelenleg végrehajtható projekt, amely új vasúti járműveket hozhat Magyarországra. Az első vonatok három év múlva állnának forgalomba.
A magyar vasúti járműbeszerzések helyzete nem túl fényes: a MÁV utoljára 2017-ben szerzett be új járműveket, és azóta két közbeszerzést is visszavontak, például a HÉV-flotta cseréjét és akkumulátoros motorvonatok beszerzését.
A kormány emellett visszalépett a 115 Siemens mozdony vásárlásától is.
Eközben a környező országok sorra vásárolnak új vonatokat: Ausztria 369-et, Lengyelország 533-at, Csehország 597-et, Románia 191-et és így tovább. Magyarország viszont mindössze két bérleti szerződést tud felmutatni: 2023-ban 24 használt Eurosprinter, 2024-ben pedig 15 Henschel dízelmozdony érkezik.
Lázár János közlekedési miniszter is megerősítette, hogy a magyar vasúti járművek átlagéletkora 45 év, és
„nincs olyan közlekedési eszközünk, ami ne amortizálódott volna le az elmúlt időszakban.”
Szerinte 20-30 éves, Nyugat-Európában leszerelt járműveket kellene beszerezni, és a miniszterelnök utasítására már ő maga is ilyeneket keres, hogy százas nagyságrendben vásárolhassanak belőlük.
A GYSEV Zrt. és a Stadler idén márciusban írt alá egy szerződést új intercity motorvonatok beszerzéséről, ami egy másfél éves tenderfolyamat eredménye, írja a Telex. Az új vonatok Sopron és Budapest, illetve Szombathely és Budapest között közlekednének.
Azonban a kormány jóváhagyása még mindig várat magára, miközben a határidő szeptember 19-én lejár. Ha a kormány addig nem hagyja jóvá a projektet, az egész beszerzés meghiúsulhat.
A GYSEV 2023 májusában indította el a közbeszerzési eljárást, amelyen végül a Stadler nyert, bár a Siemens is versenyben volt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor kiadta a parancsot a Békemenetre: ezzel a három lépéssel győzhetik le Magyar Pétert a Facebookon
A miniszterelnök a Digitális Polgári Körben adott eligazítást a március 15-i Békemenet résztvevőinek. A posztolásra, lájkolásra és megosztásra vonatkozó utasítások a közösségi médiás dominanciát célozzák.
Fél nappal a március 15-i Békemenet előtt posztolt Orbán Viktor az általa alapított Digitális Polgári Kör Facebook-csoportjába, és eligazította a digitális polgárokat azzal kapcsolatban, hogyan használják a közösségi médiát vasárnap a békemenet-témában. A kormányfő szerint minderre azért van szükség, mert összehangoltan kell működniük ahhoz, hogy március 15-én is az ő hangjuk legyen a legerősebb „a Facebookon is” - írta a 24.hu.
Orbán biztosított mindenkit, hogy a legfontosabb intelmeket vasárnap elküldik majd SMS-ben, illetve Messengeren is,
de a következőket már most rögzítette:
„Ha jössz a Békemenetre, posztold ki az üzenőfaladra, milyen sokan vagyunk. Minden esetben írd mellé, hogy a Békemeneten vagy.”
Azt is kérte, hogy
„minden Békemenetről szóló posztot, ami szembejön veled, lájkolj és kommentben támogasd a békepárti erőket”,
valamint hogy
mindenki ossza meg a legjobb tartalmakat a Békemenetről.
A miniszterelnök szerint ez három alapfeltétele annak, hogy győzelmet arassanak a digitális térben, majd feltette a költői kérdést: „Számíthatok rátok a fenti kihívásban?”
Az ugyanakkor már most valószínűsíthető, hogy bármekkora létszám is jön össze a Békemeneten, illetve a Tisza Párt Nemzeti Menetén, mindkét tábor magát fogja a számháború nyertesének kikiáltani. Így történt ez október 23-án is, igaz, akkor Szabó Andrea vezetésével az ELTE szociológusai tudományos alapossággal vizsgálták testközelből a két tömeget, és arra jutottak, hogy Magyar Péterék rendezvényén közel kétszer annyian lehettek, mint a Békemeneten.
Fél nappal a március 15-i Békemenet előtt posztolt Orbán Viktor az általa alapított Digitális Polgári Kör Facebook-csoportjába, és eligazította a digitális polgárokat azzal kapcsolatban, hogyan használják a közösségi médiát vasárnap a békemenet-témában. A kormányfő szerint minderre azért van szükség, mert összehangoltan kell működniük ahhoz, hogy március 15-én is az ő hangjuk legyen a legerősebb „a Facebookon is” - írta a 24.hu.
Orbán biztosított mindenkit, hogy a legfontosabb intelmeket vasárnap elküldik majd SMS-ben, illetve Messengeren is,
de a következőket már most rögzítette:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Március 15-én olyan üzenetet küldünk a hatalomnak, ami Moszkvából is látszik
A TISZA Párt elnöke a szabad Magyarország újjászületésének napjára készül. Arra kéri követőit, hogy vasárnap vonuljanak vele, és írjanak közösen történelmet.
Magyar Péter egy Facebook-posztban buzdított a vasárnapi Nemzeti Meneten való részvételre. A TISZA Párt elnöke szerint „az idei március 15. a magyar nép békés és derűs feltámadása lesz.” Hozzátette, ez lesz az a nap, amikor szerinte igenis számít a méret.
A politikus arra kéri követőit, hogy a holnapi eseményen küldjenek „egy olyan üzenetet a romlott hatalomnak, ami nemcsak a Holdról, de Moszkvából is látszik!”
Magyar állítja, hogy az idei nemzeti ünnepünk a szabad Magyarország újjászületésének napja lesz. A bejegyzését így zárta: „Gyere el, és írjunk közösen történelmet! »A magyar név megint szép lesz, Méltó régi nagy híréhez.«”
Péter Magyar és a TISZA Párt március 15-ére hirdette meg a „Nemzeti Menetet” Budapestre: a tervek szerint vasárnap 14:00-kor indul a Deák térről, az Andrássy úton halad a Hősök teréig, ahol Magyar Péter beszédet mond. Ugyanerre a napra, délelőttre a kormányoldalhoz köthető CÖF–CÖKA is Békemenetet szervez, amely 9:00-kor gyülekezik az Elvis Presley téren, és 11:00-kor indul a Szent István körúton át a Kossuth térre.
Magyar Péter egy Facebook-posztban buzdított a vasárnapi Nemzeti Meneten való részvételre. A TISZA Párt elnöke szerint „az idei március 15. a magyar nép békés és derűs feltámadása lesz.” Hozzátette, ez lesz az a nap, amikor szerinte igenis számít a méret.
A politikus arra kéri követőit, hogy a holnapi eseményen küldjenek „egy olyan üzenetet a romlott hatalomnak, ami nemcsak a Holdról, de Moszkvából is látszik!”
Magyar állítja, hogy az idei nemzeti ünnepünk a szabad Magyarország újjászületésének napja lesz. A bejegyzését így zárta: „Gyere el, és írjunk közösen történelmet! »A magyar név megint szép lesz, Méltó régi nagy híréhez.«”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kijev nem engedett, Orbán Viktor hazahívta a Barátság-bizottságot a békemenetre
A Czepek Gábor vezette magyar delegáció nem kapott hozzáférést a Barátság kőolajvezetékhez Kijevben. A kormányfő a küldöttség hazarendelése mellett döntött.
Hazarendelte a Barátság kőolajvezeték ügyében Kijevbe küldött vizsgálóbizottságot Orbán Viktor – jelentette be egy szombati Facebook-videóban.
A miniszterelnök arra utasította a bizottság tagjait, hogy a békemenetre érjenek haza.
A miniszterelnöknek a videóban jelentést tevő Czepek Gábor energiaügyi államtitkár elmondta,
az ukránok nem engedték a magyar delegációt a vezetékhez, amiből ő arra következtet, hogy az újraindítható lenne.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy az ukrán Naftogaz szombatra tájékoztatót hívott össze az ügyben, amelyre Heizer Antalt, Magyarország kijevi nagykövetét is meghívták. Orbán Viktor ezt a magyar nyomásgyakorlás eredményének tudta be.
A Barátság kőolajvezetéket január 27-én érte orosz rakétatámadás, a kőolajszállítást azóta nem indították újra. Az ukránok sokáig arról beszéltek, hogy a vezeték helyreállítása nagyon hosszú időbe telne, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök később azonban azt is közölte, hogy nem is áll szándékukban megtenni. A magyar kormány március 4-én hozott rendeletet a vizsgálóbizottságról, a Czepek Gábor vezette csapat pedig március 11-én indult Kijevbe. Az ukrán külügyminisztérium még aznap jelezte, hogy nem tekintik őket hivatalos delegációnak. Később az Európai Bizottság is bejelentette, hogy vizsgálati missziót küldene Ukrajnába a vezeték állapotának felmérésére.
Trumpot is meglepte a Hormuzi-szoros lezárása, és szorít az idő, hogy megoldást találjon
Az amerikai erők csapást mértek Kharg-szigetre, ahol több mint 90 katonai célpontot semmisítettek meg. A Nemzetközi Energiaügynökség rekordmennyiségű olajtartalékot szabadított fel az árrobbanás miatt.
Bár Donald Trump amerikai elnök azt ígéri, „így vagy úgy, de hamarosan NYITOTTÁ, BIZTONSÁGOSSÁ és SZABADDÁ” teszik a Hormuzi-szorost,
a valóság az, hogy a szoroson, amelyen a világ tengeri kőolajszállítmányainak negyede halad át, gyakorlatilag leállt a forgalom.
A helyzet súlyát jól mutatja, hogy az amerikai erők péntek este csapást mértek a Perzsa-öböl északi részén található Kharg-szigetre, ahol a közel-keleti térségért felelős amerikai parancsnökség szerint több mint 90 iráni katonai célpontot, köztük tengeri aknák raktárait és rakétatároló bunkereket is megsemmisítettek.
A konfliktus a február 28-án indított amerikai–izraeli légicsapásokkal kezdődött, amire Irán a Hormuzi-szoros lezárásának bejelentésével válaszolt. A lépés azonnali és súlyos zavart okozott a globális olajellátásban, az olajár meredeken emelkedni kezdett, ezért a Nemzetközi Energiaügynökség március 11-én, szerdán soha nem látott mennyiségű olajtartalékot szabadított fel. A helyzet mintegy háromezer hajót és becslések szerint húszezer fős legénységet érint.
Irán olcsó, de hatékony eszközökkel bénítja meg a hajózást.
„Kis méretű rombolók, tengeri drónok, kisebb tengeralattjárók, part menti rakétaállások, mobil rakétarendszerek, mindez Irán rendelkezésére áll, hogy támadja az áthaladó hajókat” – mondta a BBC-nek Michael Clark, a londoni King's College professzora. A legfenyegetőbbek a tenger fenekén várakozó aknák, amelyek egy hajó áthaladásakor aktiválódnak, és a hajótestbe ütközve robbannak. Péntekig legalább 16 kereskedelmi hajót ért támadás. „Ezek ellen nincsen biztonságos rejtekhely egy ilyen hajón” – nyilatkozta egy matróz a helyszínről a BBC-nek.
A Fehér Házat láthatóan felkészületlenül érte a szoros lezárása. Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter szerint az amerikai és izraeli légicsapások hatására az iráni ballisztikusrakéta-támadások 90, a kamikaze dróntámadások pedig 95 százalékkal estek vissza,
de a háború céljai – Irán katonai potenciáljának lenullázásától a rendszerváltásig – továbbra sem világosak. A kormányzaton belül sem volt teljes az egyetértés, állítólag az alelnök, J. D. Vance ellenezte az Irán elleni háborút.
A beavatkozás közvetlen költsége az Egyesült Államoknak eddig több mint 11 milliárd dollárba került.
Hegseth szerint a hajózást egyetlen dolog akadályozza: „Jelenleg egyedül az akadályozza a hajózást, hogy Irán lövöldöz a hajókra. Nyitva áll a hajóforgalom előtt, ha Irán ezt nem teszi.”
Teherán politikailag is játszik: miközben a legtöbb hajót feltartóztatja, az általa kiválasztott néhányat, elsősorban Kínába és Indiába tartó tankereket, majd egy török hajót is átengedett. Az iráni külügyminiszter-helyettes tagadta, hogy aknákat telepítenének, de elismerte, hogy az Irán elleni „agresszióhoz” csatlakozott országok nem számíthatnak biztonságos áthaladásra. A támadások első napján megölt Ali Hamenei ajatollah helyét fia, Modzstaba Hamenei vette át, aki azonnal megerősítette, hogy továbbra is zárva tartják a szorost.
A konfliktusnak Oroszország is nyertese lehet, mivel az Ukrajna elleni agressziója miatt szankciók alatt álló orosz kőolaj kereskedelmi korlátozását az amerikaiak időlegesen enyhítették, amit európai vezetők élesen bíráltak.
A megoldás még várat magára. Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter szerint „hamarosan, amint katonailag lehetséges lesz”, megjelenhetnek a kereskedelmi hajókat kísérő hadihajók, vélhetően egy nemzetközi koalíció részeként. Erre utalt Trump is szombati posztjában. Az iráni elnök, Maszúd Peszeskján már jelezte, hogy tárgyalnának, ha Iránt visszakapcsolnák a globális finanszírozási rendszerbe, és garanciát kapnának további támadások ellen. Trump azonban egyértelművé tette, hogy ez nem a tárgyalás ideje, sőt, pénteken újabb lépéseket helyezett kilátásba: „Nagyon kemény csapásokat hajtunk végre ellenük a jövő héten”.
Bár Donald Trump amerikai elnök azt ígéri, „így vagy úgy, de hamarosan NYITOTTÁ, BIZTONSÁGOSSÁ és SZABADDÁ” teszik a Hormuzi-szorost,
a valóság az, hogy a szoroson, amelyen a világ tengeri kőolajszállítmányainak negyede halad át, gyakorlatilag leállt a forgalom.
A helyzet súlyát jól mutatja, hogy az amerikai erők péntek este csapást mértek a Perzsa-öböl északi részén található Kharg-szigetre, ahol a közel-keleti térségért felelős amerikai parancsnökség szerint több mint 90 iráni katonai célpontot, köztük tengeri aknák raktárait és rakétatároló bunkereket is megsemmisítettek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
