KÖZÖSSÉG
A Rovatból

Így dolgoznak az UNICEF félelmet nem ismerő futárai

Gyakran a saját testi épségüket kockáztatva, folyókon, sárlavinán átkelve kell eljuttatniuk a küldeményeket a gyerekekhez. Most fotókon is megmutatják, milyen nehéz a munkájuk.


A világ legnehezebb sorsú gyerekei háborús konfliktus közepette, természeti katasztrófa vagy járvány sújtotta területen élnek. Ők ritkán kapnak csomagot, ha azonban igen, az az életet jelentheti számukra.

Az UNICEF futárainak gyakran a saját testi épségüket kockáztatva, folyókon, sárlavinán átkelve kell eljuttatniuk a küldeményeket a gyerekekhez. A csomagokat olykor gyalog vagy rénszarvasháton, kötelet mászva, vagy drónnal szállítják ki, de semmi sem tántoríthatja el őket attól, hogy teljesítsék feladatukat.

Az UNICEF csomagjai tartalmaznak többek között:

meleg takarókat és vastag ruhákat a téli hideg elleni védekezéshez,

terápiás élelmiszer-készítményeket, magas kalóriatartalmú tej, mogyorópaszta és terápiás keksz formájában,

víztisztító tablettákat és higiéniás eszközöket,

alapvető gyógyszereket, védőoltásokat és orvosi eszközöket,

játékokat, oktatási és fejlesztési eszközöket.

Az UNICEF arra kér mindenkit, hogy aki megteheti, idén karácsonykor adományozzon egy reménnyel teli dobozt a világ rászoruló gyermekeinek. A szervezet ígéri, hogy történjék bármi, éljenek bárhol, bármilyen nehezen megközelíthető helyen, eljuttatja a kiszolgáltatott gyerekek számára az életmentő „ajándékcsomagokat”.

Ha kell, akár így is kiszállítják azokat:

Az UNICEF és a vele együttműködő civil szervezetek munkatársai egy árvíz sújtotta területen gázolnak át, hogy higiéniai csomagokat és élelmiszert juttassanak el a lakóhelyüket elhagyni kényszerült közösségek elosztó pontjaira a dél-szudáni Piborban.

A négyéves kis Rayana gyermekbénulás megelőzésére szolgáló oltásra vár India egyik elszigetelt településén. Nincs mitől tartania, hiszen az UNICEF munkatársai akár kötelet mászva is eljuttatják hozzá a segítséget!

Az UNICEF egy egészségügyi szakértőből és hordárokból álló csapatának egy függőhídon is át kell kelnie, hogy még a legelszigeteltebb faluban élő nepáli gyerekeket is elérje az oltások nyújtotta védelemmel.

Dominic, az UNICEF munkatársa a Pünkösd-szigetek meredek hegyoldalain halad keresztül, hogy a Melsisi Mini Kórházból védőoltást juttasson el a távoli Tsingbwege Kórházba. Az életmentő vakcinák szállítását a nehéz terep mellett a kedvezőtlen időjárás is nehezíti.

P. Oyunchimeg rénszarvasháton szállítja Mongólia egy elszigetelt területére az életmentő oltóanyagot. Hosszú utat kell megtennie ahhoz, hogy a legnehezebben megközelíthető helyekre is eljusson: sok család otthonát nem lehet autóval megközelíteni, így rengeteget gyalogol, a folyókat pedig egy révész segítségével, kézzel irányított komppal szeli át. „18 éven át dolgoztam nővérként egy műtőben, közel tíz éve járom a vidéket Mongóliában, hogy minden egyes gyerek számára biztosítsam az immunizáció jelentette védelmet. Jó érzés segíteni az itt élő embereket, akik más módon nem kapnának oltásokat” – mondta.

Az UNICEF mongol csapata kézzel hajtott komp segítségével juttat át egy vakcinákat szállító járművet a jeges folyón. A tél közeledtével kifejezetten megpróbáltató munkát végeznek, hosszú utat kell megtenniük – autóval, komppal, rénszarvasokkal és sokszor gyalogosan –, hogy a kanyaró és rubeola megelőzésére szolgáló oltást eljuttassák a nomád pásztorközösségben élő gyermekekhez.

Mamadou Kassé az UNICEF egyik immunizációs munkatársaként igazi elszántsággal dolgozik Malin. A 29 éves férfi akár napi nyolc órát is utazik a szamár húzta fogaton, hogy a legnehezebben elérhető területen élők számára is eljuttassa az életmentő vakcinákat. Most éppen Kakelena nevű kis faluba tart, ahová szinte lehetetlen motorral vagy autóval eljutni, így szamárháton vagy olykor lófogatok segítségével közlekedik.

Az UNICEF munkájának fontos része az innovatív megoldások alkalmazása. A képen látható drónnal a nehezen megközelíthető területekre is el tudják juttatni az életmentő orvosságot.

2019 februárjában a Malawiban található Lilongwe települést rendkívül komoly áradások sújtották, ami óriási kárt okozott a termésben és a lakóházakban. Az UNICEF egy drón segítségével készített légi felvételeket, hogy mielőbbi feltérképezze a probléma nagyságát, és megtervezhesse a segítség logisztikai elosztását.

Ezen a csónakon épp gyermekbénulás elleni oltóanyagot szállítanak az UNICEF pakisztáni munkatársai, a vakcinák hatékonyságának megőrzése érdekében speciális hűtőkonténerben. Az elkötelezett egészségügyi dolgozóknak hála az elmúlt 30 évben sikerült Pakisztánra és Afganisztánra visszaszorítani a járványos megbetegedést, de az itt élő védtelen gyermekek még mindig veszélyben vannak, ezért kitartó munkára van szükség.

További információk a karácsonyi kampányról ITT


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Éber kómába került a családapa egy injekció után – a család Svájcban reménykedik a gyógyulásban
A 36 éves László augusztus 20. óta van éber kómában. Családja és barátai összefogtak, hogy esélyt kapjon a gyógyulásra egy drága svájci klinikán, amihez segítséget is kérnek.


Egy budapesti család élete egyik pillanatról a másikra teljesen megváltozott. A 36 éves László, aki hangtechnikusként dolgozott, augusztus 20. óta éber kómában van, miután szervezete rosszul reagált egy izomlazító injekcióra. A férfi nyaka egy hosszabb autóút után beállt, ezért orvoshoz fordult, ám a kezelés során allergiás sokkot kapott.

Légzése és keringése leállt, és csak hosszú újraélesztéssel sikerült stabilizálni az állapotát

– számolt be a Blikk.

Jelenleg Magyarországon csak egyetlen kómaosztály működik, ahol azonban Lászlót a jelenlegi állapotában nem tudják fogadni. A család ezért Svájcba utazott, ahol egy különleges klinikán kezdődhet meg a férfi rehabilitációja.

„A svájci orvosok azt mondták, egyértelműen van tudata a férjemnek, ezért nagyon jó eséllyel vághatunk bele a rehabilitációba. Nyilván megígérni nem tudnak semmit azzal kapcsolatban, hogy milyen szintig tudják rehabilitálni, ez a következő hetek, hónapok során dől majd el”

– mondta Zsófia, László felesége.

A három hónapos terápiás kezelés naponta 2200 svájci frankba, vagyis körülbelül 927 ezer forintba kerül. A család számára ez hatalmas kiadás lett volna, ezért Zsófia gyűjtést indított, és rövid idő alatt sikerült összegyűjteni a szükséges összeget.

„Hatalmas összefogást értünk el, szerencsére négy nap alatt összegyűlt a háromhavi kezeléshez szükséges összeg. Hihetetlenül sok ember mozdult meg. Rengetegen ismerik a férjemet, a munkahelyén is sokra tartják, több együttesnek hangosít, nagyra becsülik, úgyhogy sokan segítenek” – mesélte az óvónőként dolgozó édesanya.

Zsófiáék korábban már szembenéztek hasonlóan nehéz helyzettel, és akkor is sikerült csodát tenniük.

„Nyolc évvel ezelőtt a kisfiunk rácáfolt az orvosi jóslatokra, és bebizonyította, hogy az emberi agy milyen csodákra képes” – idézte fel az édesanya. „Boti az agyat érintő rendellenességgel született, ma mégis teljes életet élhet a modern technikának köszönhetően. Rendkívül okos kisfiú, vívni jár, imád focizni, és nagyon jól viseli mindazt, ami az apukájával történt.”

A nyolcéves Boti is örökölte édesapja Fradi iránti szeretetét. Az FTC is jelezte, hogy támogatni szeretné a családot: egy dedikált mezt ajánlottak fel árverésre.

Amennyiben te is támogatnád Lászlót és családját, itt teheted meg:

A Don Bosco Barátai Alapítvány adószáma: 19335238-1-41

A szervezet címe: 1032 Budapest, Bécsi út 173.

Bankszámlaszám: 11734004-20476535

Közlemény: DL gyógykezelésére


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Több száz tonna svéd halászháló védi az ukránokat az orosz drónoktól
„Sok halász számára megnyugtató érzés, hogy az ukrán frontvonalra küldik a halászhálóikat. Úgy érzik, hogy ők is tehettek valamit azért, hogy az ukránok megvédhessék hazájukat.”


Svéd halászok leselejtezett hálói mentenek életeket Ukrajnában: ezekkel korábban heringet és tőkehalat fogtak a Balti-tengeren, most viszont a drónok ellen védik meg az ukránokat – olvasható a Szabad Európa cikkében.

Az Operation Change nonprofit szervezet partnerei eddig mintegy 400 tonna halászhálót vittek az országba. Ludvig Ramestam, a szervezet társalapítója közvetlenül azután küldte el az első adagot, hogy Oroszország megtámadta Kijevet. Nem sokkal később újabb csomagot kértek tőlük. „Nem értettük” – meséli Ramestam a Szabad Európának – „mert 16 köbméternyi hálót küldtünk, és egy jó időbe beletelik, amíg abból álcákat csinálnak. Ehhez képest máris többet kértek”.

Kiderült, hogy a hálók az állások vagy a fegyverek álcázására, hanem az FPV drónok elleni védekezésre kellenek. Ramestam egy konkrét esetről is beszélt.

„Volt egy autó, ami köré felszereltük az adományozott hálókat. Néhány nappal később az autót megtámadta egy orosz FPV drón. Az volt a szerencse, hogy a kocsitól körülbelül egy méterre lévő fémrudakra kerültek körben a hálók, amelyek így jelentősen csökkentették a robbanást, és az autóban lévő emberek túlélték. A köszönőlevélben kifejezetten azt írták, hogy ezek a hálók mentették meg az életüket”.

Irina Ribakova, az ukrán 93. gépesített dandár sajtósa szerint a drónok elleni hálókat „mostanában mindenhol felszerelik a donyecki régió útjain”. Mint mondta, „a hálók nem csodaszerek, csak a védelem egy eleme, ami nem biztos, hogy működik. Számos példa van arra, hogy egy drón berepült a háló lyukába, és megvárt egy autót. A mi drónpilótáink ugyanezt teszik”.

Azonban nem minden háló felel meg a feladatra: a nejlonból készült és a mezőgazdasági hálók tűzveszélyesek. A legideálisabb anyag a drótkerítés lenne, de „ez nyilvánvalóan drága és nehéz telepíteni”.

A svéd adományok hátterében változó szabályok állnak. Szigorodtak az uniós környezetvédelmi előírások, 2021-ben a Balti-tengeren teljesen betiltották a tőkehalhalászatot. Sok halász korábban értékes hálója így eredeti céljára használhatatlanná vált, ezért többen elővették a raktárból, és felajánlották az ukrán csapatoknak.

„Svédországban sokan támogatják Ukrajnát az oroszok ellen vívott harcukban” – mondja Ramestam. „Tehát sok halász számára megnyugtató érzés, hogy az ukrán frontvonalra küldik a halászhálóikat. Úgy érzik, hogy ők is tehettek valamit azért, hogy az ukránok megvédhessék hazájukat”.

Finnország svéd nyelvűek által lakott területén, Aland-szigeteken különösen erős ez a hozzáállás. Egy ottani önkéntes, Minnie Regland felidézte, egy 70-es éveiben járó nő elmesélte neki, milyen félelmek kísértették Finnországot évekkel az 1939-es szovjet invázió után.

„Elmondta, hogy amikor hét–nyolc éves volt, a tanára bejött az iskolába, és bejelentette, hogy »jönnek az oroszok!«. Mindenki pánikba esett. Az apja akkoriban éppen kint volt a tengeren”. Meg is tanította a nőt arra, hogyan kell kezelni a halászhálókat, ám ő végül nem ezt a munkát választotta.

„Bár nem folytatta a halászatot, soha nem tudott megválni apja hálóitól. De most azt mondta, szerinte apja is örülne, ha tudná, milyen célt fog a hálójuk szolgálni”

– mondta az önkéntes a Szabad Európának.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Nemrég halt meg az édesapja, most saját életéért küzd a 16 éves vízilabdázó – gyűjtést indítottak a család megsegítésére
A Budapesti Honvéd játékosát, Bihari Gábort leukémiával diagnosztizálták. Édesapja temetését követően felerősödtek a tünetei.


Élete legnagyobb harcát vívja egy fiatal vízilabdázó: csak néhány hete veszítette el az édesapját, most pedig kiderült, hogy leukémiával küzd.

A Honvéd U16-os vízilabdacsapatában játszó Bihari Gábort jelenleg a Tűzoltó utcai Gyermekklinikán kezelik. Édesanyja immár egyedül neveli, és minden erejével azon van, hogy ebben a harcban is segítse őt. Tünde a Blikknek nyilatkozva elmondta, hogy fia tünetei az apa temetését követően erősödtek fel. Kezdetben vírusfertőzésre gyanakodtak, ám a további vizsgálatok megerősítették, hogy nagyobb a baj.

„ Ezután a gyász mellett szorongás, belső feszültség és aggodalom kísérte a napjait, hiszen a tragédiát követően szinte nem maradt idő a feldolgozásra, a diagnózis pedig tovább növelte a lelki terheket. A leukémia fizikailag és lelkileg is rendkívül megterhelő, különösen egy fiatal sportoló számára.

A fáradékonyság csak az egyik tünet a sok közül, a kezelések mellékhatásai pedig komoly próbatételt jelentenek. Mindemellett hiányzik számára szeretett sportja és a közössége is. Mindezek ellenére Gábor igyekszik megőrizni azt a kedves, mosolygós személyiséget, amelyet mindenki szeret benne” – mondta el az édesanya.

Nagyon nehéz időszak ez a család számára, hiszen egyszerre küzdenek a gyásszal, a betegség súlyos terheivel, és a hirtelen megnövekedett anyagi kiadásokkal. A speciális étrend, valamint a mellékhatások enyhítéséhez szükséges vitaminok és immunerősítők beszerzése elengedhetetlen. Az édesanya önerőből már nem tudja fedezni ezeket, ezért Nemzeti Oktatási,  Sportpedagógiai És Tehetséggondozó Alapítvány – Gábor egyik sporttársának kezdeményezésére – adománygyűjtést indított. A vízilabda-közösség pedig összefogott: a Budapesti Honvéd Sportegyesület az elsők között ajánlotta fel a támogatását, majd több klub is csatlakozott. A sportolók, szurkolók és más jó szándékú emberek támogatása anyagi és erkölcsi erőt is ad a családnak.

„Ezúton is szeretnénk mindenkinek köszönetet mondani: hálával gondolunk mindazokra, akik bátorítják, támogatják vagy adományaikkal segítik Gábort. Hosszú út áll előttünk, de biztató a tudat, hogy ezt az utat nem egyedül kell végigjárnunk”

– üzente Gábor édesanyja.

Így tudsz segíteni:

A támogatásodat az alábbi alapítványon keresztül juttathatod el a családnak:

NOST Alapítvány (Nemzeti Oktatási Sportpedagógiai és Tehetséggondozó Alapítvány)

Bankszámlaszám: 11718000-22391812

Közlemény: „Bihari Gábor - gyógyulásáért”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Videó: elsírta magát Zacher Gábor a meglepetéstől – így ünnepelték kollégái a nyugdíjas kort elérő mentőorvost
Az ország toxikológusa még nem akar gondolni a visszavonulásra.


Váratlan meglepetésben volt része Zacher Gábornak: azt hitte, egy esethez riasztják, de szerencsére nem egy beteg, hanem munkatársai várták őt a helyszínen.

Az Országos Mentőszolgálat Facebook-bejegyzése szerint az ország toxikológusa elérte a nyugdíjkorhatárt, de ő még gondolni sem akar a visszavonulásra. Mivel a betöltötte a hivatalos "nyugdíjas kort", kollégái szerették volna megünnepelni őt – nem is akárhogyan:

„Tegnapi szolgálata végén a doki egyik kedvenc kávézójába kapott riasztást a rohamkocsi, ahol a bejelentéssel ellentétben nem egy rossz állapotú beteg, hanem szeretett bajtársai és Dr. Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója várták. A meglepetés remekül sült el, a megható pillanatokról pedig videó is készült”

- olvasható a beszámolóban.

Az Országos Mentőszolgálat egyik meghatározó alakját már orvostanhallgatóként is vonzotta a mentőautó, kezdetben ápolóként, majd mentőtisztként teljesített szolgálatot, 1986-tól pedig mentőorvosként folytatta áldozatos munkáját.

„Zacher doktor fanyar humora, megkérdőjelezhetetlen szaktudása és végtelen embersége hatására mindig a közösség középpontjába került. Bajtársai szeretnek vele dolgozni, pontosan tudja, hogy mivel tud mosolyt csalni az arcukra, még a legnehezebb napokon is. Szakmai tanácsért, segítségért bárki fordulhatott hozzá, mindig szeretett mesélni, tanítani és minden szituációhoz van egy jó sztorija”

– írják róla a Facebook-posztban.

Azt is közölték, hogy miután Zacher további szolgálatteljesítésének egészségügyi akadálya nincs, a mentőszolgálat engedélyével továbbra is gyakorolhatja hivatását a Központi Mentőállomás rohamkocsiján.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk