SZEMPONT
A Rovatból

„Hirtelen, amikor kedvesség, jóság éri őket, akkor eltörnek, zokognak. Ezeket nem lehet igazán elmesélni, lefotózni”

„Volt, aki visszajött és levideózott minket, hogy elküldhesse barátainak: merjenek elindulni, mert itt ilyen szeretet várja őket” – Chripkó Lili részletesen elmesélte, mit tapasztalt önkéntesként az ukrán–magyar határon.


Chripkó Lili az ukrán-magyar határon önkéntesként segítette a menekülteket. Megrendítő írásában az orosz-ukrán háborúból menekülőkről, a határon átélt tapasztalatairól, a segítség nehézségeiről ír a közösségi oldalán.

"Borzasztó nehéz erről az egész helyzetről úgy beszélni, hogy senkit ne sértsek meg, ne legyen általánosító, ne legyen diszkriminatív, ne legyek igazságtalan, elismerjek minden jószándékot és befektetett energiát, de mégis beszéljek minden aspektusról, ami az igazsághoz hozzátartozik" - kezdi részletes beszámolóját.

Éppen csak a lényeget téveszti a sajtó szem elől, mert nem látja, nem láttatja, mert nem láthatja, azt, amit mi (útszélen álló önkéntesek) láttunk... Az én legnagyobb fájdalmam, hogy azokról nem lehet képet csinálni, azokról sehol semmi hír, akik autóval jönnek át, azt a hatalmas masszát, aki a középosztály... Akik a záhonyi és a becsi iskolában készített képeken látszódnak azok az emberek, akik a lehető legkiszolgáltatottabbak, igen.

De így egyszerűen hamis kép alakul ki bennünk arról, hogy hogy néznek ki azok, akik ma Ukrajnából menekülnek. És mivel nem szerepelnek a képeken, nem is tudjuk elképzelni, hogy kik ők és ezért segítséget sem kapnak igazán.

A legnagyobb fájdalmam, hogy amíg ott voltam, nem sikerült kitalálnom, kivel lehetne egyeztetni arról, hogy az autóval érkezők is kapjanak segítséget. Azok a képek, amik örökre a retinámba égtek jelenleg egyrészt nem hagynak aludni, másrészt azt hiszem, már sosem kopnak belőlem ki.

Historikusan nem azt gondoljuk, hogy ukrán-magyar két jó barát. Ezért amikor a menekültek átértek ide, azt láttuk rajtuk, semmi jót nem feltételeztek, hogy itt majd kaphatnak. Mivel a „Becsi Hütte” létezését senki nem legitimálta, csak maximum nem tiltotta be, ezért a haború, és így a menekültáradat kilencedik napjára se jutottunk el oda, hogy ki lett volna írva ránk, hogy INFO POINT vagy hogy WELCOME vagy hogy FREE FOOD, DRINK, MEDICINE. Valamilyen teljesen érthetetlen és megfejthetetlen módon, az ország belseje felől kifelé irányba került ki egy hivatalos közlekedési, sárga tábla, hogy merre van a segélyközpont. Ezt csak azok láthatják meg, akik a gyalogosan érkező rokonaikat felvenni jöttek. A határ irányából érkezőknek 8 nap után került ki egy kézzel írt irányítótábla egy széknek támasztva, hogy az iskolában be tudnak csekkolni…

Szóval maradt az, hogy aki a nagy integetésünkre, Laci bá, a polgárőr elemlámpázására, vagy ha éppen olyan volt, rendőri segítségre lehúzódott, az először frászt kapott, hogy mit akarunk tőle, mit akarunk eladni, mi van már. Majd ha megállt és lehúzta az ablakot, és felfogta, hogy segíteni vagyunk ott, úgy 10-ből 7 vagy csak simán nagyon meglepődött és nagyon megrendült, vagy el is sírta magát. Mint ahogy egy másik posztban írtam,

volt, aki visszajött és levideózott minket, hogy kitehesse az oldalára vagy elküldhesse barátainak: merjenek elindulni, mert itt ilyen szeretet várja őket.

Ezek a villanások azok, amik emlékként örökké elkísérnek majd. Hogy azokban az autókban mi volt, hogy azokon az arcokon mi volt. Hogy azok a gyerekek, mit szóltak, amikor azt érezték, hogy átjutottak egy olyan országba, ahol csak úgy idegenek a kezükbe nyomnak 5 Kinder-csokit, ők pedig mondjuk 2 napja nem ettek. Hogy mit éreztek az anyák éjjel kettőkor, amikor azt hitték, hogy talán még egy újabb nap is eltelhet úgy, hogy nem tudják átpelenkázni vagy tápszerrel megetetni a gyereküket, és ehhez képest, minden, amit szerényen kértek, hogy jó lenne, azt kaphattak tőlünk csak úgy. Hogy azok a nagypapák, akik golyózáporon át vezették ki az országból az unokáikat, mennyire könnyebbültek meg, amikor el tudtuk nekik mondani, hogy nem, nem lesznek megbüntetve, ha nem vesznek itt a határon autópálya matricát és nem fognak véletlenül olyan útszakaszra keveredni, ahol már kérik, hanem lesz előtte benzinkút.

Tudjátok milyen kiszolgáltatottnak érzi magát az ember, ha egy olyan idegen országban van, aminek nem beszéli a nyelvét, nem ismeri a szabályait, és ahol adott esetben éjszaka fáradtan segítségre szorul?

Nem fogom elfelejteni, hogyan zokogtak bele az asszonyok a kis textil zsebkendőikbe, hogy a világ lehetne ilyen is, mint amilyen a határnak ezen az oldalán. Mert addig bírták sírás nélkül, amíg össze volt szorulva a gyomruk, hogy na, majd a magyaroknál, na ott is mi lesz és féltek, mint ahogy mindannyian félünk, akik ’90 előtt születtünk egy határellenőrzésen, mert tudjuk, hogy mennyi kellemetlenség érhet ott minket. És hirtelen, amikor kedvesség, jóság éri őket, akkor eltörnek, zokognak. Ezeket nem lehet igazán elmesélni, ezeket nem lehetett lefotózni...

... A Becsi Hütte addig üzemel, amíg az a néhány önkéntes kitart a hidegben. Se szék, se hőgomba, se egy sátor a fejünk felett. Amikor már nem bírtuk, nem tudtuk egymást leváltani, nem voltunk már annyian autóval, amikbe az eszközeink és a maradék dolgokat össze tudtuk pakolni, akkor a határon autóval átjövők nem kaptak segítséget. A rendőrök reményeim szerint osztják nekik az információs lapokat, de nem marad ember, aki beirányítaná őket az iskolába a segélypontra, ha tőlük nem meri megkérdezni, vagy ha nekik épp nincs tolmácsuk fent, akkor nem marad ember, aki megosztaná velük a 4g-jét, aki adna nekik egy vizet.

Vakon mennek bele az éjszakába, a telefonjukon többé nem működik a gps, mert hiába nincs roaming, EU-n kívülről érkezőként, már nincs mobiladatforgalmuk. Nem tudják, hogy ezernyi szállásfelajánlás várja őket itt, lelkisegély, ingyenes orvosi ellátás. Szóval ha lenne valaki, aki megbeszéli a polgármesterrel, vagy fogalmam sincs kivel, hogy igenis szükség van infopontra kint is, az autósok részére is, az nagyon jó lenne.

...Ezek az emberek az első percekben még nem érzik magukat „klasszikus” menekültnek, csak pár kilométer után esik le nekik, hogy most már ők azok, akiket korábban csak a hírekben láttak a Közel-Keleten. Azt hiszik, hogy tudnak majd a közelben egy hotelt foglalni, hogy hát olyan lesz ez, mint egy utazás. Nem tudják, hogy nem biztos, hogy van üzemanyag a következő benzinkúton.

Ha én lennék egy országnak a vezetője, aki arra ébred egy reggel, hogy háború van a szomszédjában és ezért holnaptól menekültáradatra számíthat, félretenném a büszkeségemet, és felhívnám mondjuk a Sziget vagy bármilyen tömegrendezvény rutinos szervezőit és mondjuk a Migration Aidet, hogy srácok, az van, hogy ti tudjátok, hogyan kell egy tömeget kezelni, hogy nekik mire lehet szükségük, és hogyan kell őket irányítani, csináljunk már egy gyors meetinget és találjuk ki, hogy hogyan tudnánk ezt a legjobban koordinálni. Egy ilyen esetben szerintem egyértelműen ki kell találni ki miért felel, elérhetővé tenni a kontaktokat, hálózatba kötni az embereket, kezelni a beérkezett felajánlásokat. Nem ördöngösség kitalálni, hogy szükség van irányítótáblára, WC-re, internetre, személyzetre.

...Tegnap egy olyan családdal beszélgettünk, akik Harkovból menekültek. A házukat, az iskolájukat lebombázták, 2 bőröndnyi vagyonuk maradt meg. Az apa (mérnök), az anya (nem derült ki, de valószínűleg háztartásbeli), egy 12 éves és egy 5 éves kislány. A trauma miatt a kisebb lány aznap evett először, 5 nap után, előtte csak sírt és szorongott.

Egy-egy szót beszélt az apa csak angolul, azokkal a szavakkal mondta el, hogy ötlete sincs a jövőjüket illetően. 3 nőt és magát kell eltartania. Holnaptól. Itt vagy más országban. Ezzel a nyelvtudással. Bólogattunk. Mit mondhattunk volna?

És akkor most azokról, akik ott alszanak a záhonyi pályaudvaron, és a környező települések tornatermeiben. A kárpátaljai romákról. Amikor kirobbant a háború senkinek sem jutott eszébe, hogy ne kellene azonnal és válogatás nélkül mindenkin segíteni. Pedig az igazat megvallva, a határ egyik és másik oldala között jóideje nem felhőtlen a viszony. A szavazás miatt magyarországi lakcímmel rendelkezők sok kellemetlenséget okoznak a határ ezen oldalán lévők számára. Egyesek szerint leterhelik az egészségügyet, mások szerint cigit csempésznek, stb. Sok a vita, nehéz erről úgy beszélni tényleg, hogy ne legyen általánosító. De jelenleg azért elég nagy a félelem a befogadó helyiekben, hogy „ezek majd itt ragadnak”. Erre nyilván nincs senkinek válasza. Én csak annyit tudok elmondani teljesen szubjektíven, amit magam láttam, magam hallottam.

Hiába vannak a romák melegben, kapnak élelmet és nem kell dolgozzanak vagy iskolába járjanak egyelőre, attól még nem, nem szeretnek 50-en vagy 200-an egy légtérbe összezsúfolva lenni, aludni. Azt mondják, hazamennének, ahogy tudnak. Szamosszegen fideszes polgármester van, és (de?)

nagy a roma közösség, ők fogadtak be kb. 250 olyan romát, akinek nem volt hova mennie. Aki még mindig, minden eddig elmondott érvem dacára is fél, hogy az ő adománya nem egy szőke ukrán kislányhoz fog kerülni, hanem éhes romákhoz, annak annyit tudok mondani: fogja fel úgy, hogy az adományával azokat a településeket és polgármestereket segíti, akik ezt a terhet a nyakukba vették.

És akkor még ott van a mindent megmérgező nacionalizmus. Sajnos azért mindenkinek van egy személyes története vagy sokat ismételgetett pletykája arról, hogy a „túloldal” se szeretett minket annyira ez idáig. Nem akarom most ezeket a történeteket felsorolni, mert nem a sérelmek sorolásának van itt az ideje. Én csak azt remélem, hogy ha vége lesz ennek az egésznek egyszer, akkor egy tanulsággal biztosan gazdagabbak leszünk: a szolidaritást kéne növelni minden erővel, minden médiumban, minden módon és nem a széthúzást. Mert én azt láttam, hogy még mindig a lehető legösztönösebben, a legmagátólértetődőbben jön mindenkiből a segítő szándék, ahogy a kiszolgáltatottnak arca lesz és keze, meg lába.

Egy pillanat alatt mindegy volt, hogy kinek ki a miniszterelnöke, mit szokott mondani a magyargyűlölő osztályfőnöke az órán, és hogy mit hallottunk róluk, hogy „azok” elvileg milyenek. Amikor konkrét emberként áll valaki előttünk, akkor elképesztő energiákat tudunk megmozdítani a segítésére.

Döbbenetes számomra, hogy mennyi jóakart munkál a világban, milyen igyekezettel próbáljuk egyszerre milliónyian a sebtapaszt ráragasztani azokra a borzalmas sérülésekre, amiknek az okozásához elegendő egyetlen egy hatalommal rendelkező idióta ördögi parancsa.

De ha ennek egyszer vége lesz, jegyezzük meg, egy nemzet sem egyenlő a vezetőivel. Az oroszok sem egyenlők Putyinnal, a fehéroroszok sem a maguk vezetésével, ahogy egyértelműen látszik, mi sem vagyunk egyenlők azzal a pökhendi gyűlölettel, amivel a világban azonosítanak minket, arcpirítóan szégyenletes miniszterelnökünk dörgölőzésének, nyilatkozatainak, tetteinek és fondorlatosságának okán"

- írja Lili Chripko.

Az írásból részleteket Lili Chripko hozzájárulásával közöltük, a teljes bejegyzést ITT olvashatod.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina: Ha itt nem arról van szó, hogy valami cucc túl lett tolva, akkor Lázár agyát kicserélték a hatvanpusztai Frankenstein-kastélyban
A humorista legújabb videójában Putyin, Kim Dzsongun és Hszi Csin Ping pekingi találkozójáról, Szijjártó Péter részvételéről, Lázár János megszólalásairól, Tarr Zoltán szavairól és a kötcsei eseményekről is beszélt.


Újabb videóban vette górcső alá az elmúlt időszak közéleti eseményeit Pottyondy Edina. A humorista legújabb videójában először Vlagyimir Putyin, Kim Dzsongun és Hszi Csin Ping pekingi találkozójáról beszélt.

„Hát ilyen nyomasztó péniszjárást én legutóbb akkor láttam, amikor egy onlyfans modell egyetlen nap alatt ezer férfival bújt ágyba. A győzelem napi ünnepség és fegyverexpo nem csak egy nosztalgikus elvtársi találkozó volt Japán második világháborús legyőzésére emlékezve, hanem félreérthetetlen jele annak, hogy Donald Trump vámháborús mesterterve és külpolitikai pojácáskodása felbátorította a világ diktátorait. A nagypofájú, hantázó, puncimán, csőcserearcú, drivetter traft lakhajú ingatlanügynök fölényeskedése, hazudozásai, blöffjei és zsarolásai most beárazódtak” – fogalmazott Pottyondy, aki szerint

„ez a pszichotrió egyértelmű üzenet a nyugati világnak: Végetek kutyák! És üzenet Trumpnak: köszönünk mindent elnök úr, további sok sikert a békéhez. A vonulós maffiastiló sem véletlen. Illiberális védjegy. Amit a lemenő nap fényéből nem pótol vissza a viagra, azt gangsztázással oldják meg”.

A humorista Szijjártó Péterre is kitért.

„Az Orbán-család külügyminisztere nem csak együtt vonult a Trump ellen szerveződő koalícióval, hanem alázatosan elfoglalta a helyét az illiberális tornasorban, precízen szemléltetve, hogy mit is jelent utolsó csatlósnak lenni. Mondjuk nem lennék boldogabb attól sem, hogyha az első sorban menetelne, csak legalább azt látnám, hogy a személyes ambíciója túlmutat azon, hogy Lavrov hónaljszőre legyen, és a 14 éves gyerekét is magánrepülőgéppel utaztassa”

– fogalmazott Pottyondy.

A humorista aztán megemlítette a Tisza Párt adóprogramját, Tarr Zoltán szavait és az arra érkező kormányzati reakciót is.

„Van a hatvanpusztai kastélykomplexus ismeretlen célú alagsoránál is van lidércesebb: a Tisza-adó, az új halálkampány, az új nemzetpusztulás, az új démon, a többkulcsos adórendszer. Annyira veszélyes, annyira vállalhatatlan, hogy ilyen van a legtöbb nyugati országban, sőt még Kínában is. És ezt a népnyúzó szörnyűséget próbálják rátolni a Tiszára. Annyira veszélyes, annyira vállalhatatlan, hogy ilyen van a legtöbb nyugati országban, sőt még Kínában is.

És ezt a népnyúzó szörnyűséget próbálják rátolni a Tiszára. Meg persze azt, hogy adót akarnak emelni. És hiába cáfolják Magyar Péterék, hiába mondják el minden alkalommal, hogy nincs ilyen terv, sőt éppen hogy adót akarnak csökkenteni.

A Fidesz már ott tart, hogyha lúd, legyen kövér, elégetnek pár tízmilliárdot nemzeti konzultációra a nem létező Tiszasarcról. Kevésbé zavartatják magukat az igazságtól, mint Győzike a Kodály-módszertől. Annyira köti őket a valóság, mint a Toy Story íróit. Mondjuk nagyban megkönnyítette az állampárt helyzetét, hogy Tarr Zoltán, a Tisza alelnöke egy fórumon elkezdett a politika helyett sunnyogás kell, különben a Fidesz kiforgatja a mondandót kommentbölcsességgel arcoskodni”

– fogalmazott a humorista, aki szerint „ezúttal nem egy ellenzéki Facebook profil, hanem egy kormányzásra készülő párt második embere adta elő a marketing Machiavellit”.

„Értem, hogy Tarr Zoltán azt hiszi, hogy a kiábrándult fideszes visszaábrándul, hogyha nem hall nemzeti lózungot és arrogáns hazudozást. De azért az művészet, hogy egyetlen mondattal sikerült olyan helyzetet teremtenie, hogy az ezer módon adóztató, katát eltörlő, különadókat kivető, világrekord áfát bevezető kormányzat, ami a 15%-os egykulcsos adóra rádobott 10-20-30% inflációt most azzal ijesztgethet, hogy jajaj, mire készül a Tisza” – jegyzi meg.

Pottyondy szerint

„legalább ennyire bizarr, hogy Orbán Viktor azzal akarja visszacsábítani a szavazóit, hogy Tarr Zoltán úgy csavarta a szót, mint digitális harcos a csípőjét egy Rakonczai Imre koncerten, a Főni felháborodik, ha a fideszes know-how-t egy tiszás adja elő, de ha Tarr Zoltán cinizmusa vállalhatatlan, akkor Lázár János ámokfutása hogy nem zavarja őket?”.

A humorista ezután bevágta Lázár János az ATV-ben arról beszélt, hogy a Fidesznek jobb hazugságai vannak, mint a Tiszának, illetve azt is, amikor a Tranziton azt mondta: „Nagyon szépen tudom magyarázni, hogy 15 évig miért nem csináltunk semmit, ez is egy képesség, és a Lázár-infók alkalmasak voltak arra, hogy ezt a képességemet még jobban tökélyre fejlesszem, és más fideszes társaimnak is jó szívvel ajánljam”.

„Be van kólázva, vagy speed, vagy mi a fasz? Ez már lassan a csurran-cseppen klip, csak nem az öreg diktátor, hanem a sunyi segédje kapta az igazságszérumot”

- fogalmaz Pottyondy, majd később hozzátette:

„Ha itt nem arról van szó, hogy valami cucc túl lett tolva, akkor Lázár agyát kicserélték a hatvanpusztai Frankenstein-kastélyban. Ez a fickó egy sima modorú, gátlástalan hazudozó volt. Most meg Kunhalmi Ágnes rossz képességű protekciós unokaöccse”.

A videóban végül a kötcsei események is szóba kerültek. Pottyondy szerint a Magyar-Orbán csatában nehéz eredményt hirdetni.

„A Tisza bemutatta a gazdasági tótumfaktumát, aki egy ex-fideszes államtitkár, az új alelnökét, aki egy nagyon szimpatikus asszony, és Magyar Péter ellopta a show jelentős részét azzal, hogy kordonok és rendőrsorfal mögé szorította a fideszes elitet. Ami eddig exkluzivitásnak és hatalomnak látszott, az most vergődésnek és gyávaságnak, hiába lett 24 év után most nyilvános a kötcsei Orbán-beszéd. A nemzetvezető sem volt különösebben izgi, viszont az nem látszott, hogy zavartatná magát a családja száz és ezermilliárdjaitól, vagy az állandósult gazdasági válságtól, vagy a közszolgáltatások leépülésétől. Pont olyan magabiztos volt most is, mint 5 éve, meg 10 éve, meg 15 éve. Vagy az van, hogy ez a faszi tökéletes színész, vagy egész egyszerűen nem tájékoztatják arról, hogy milyen a közhangulat. Vagy éppen annyira érdekli az ország állapota, mint a finn női biatlonbajnokság” – mondta Pottyondy, aki szerint Orbán Viktor beszédének végén „jött a szokásos keresztapa pillanat”.

„Megint elkattant az öreg, és fenyegetőzött egy sort”

– fogalmaz a humorista.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András a lengyelországi orosz drónokról: Nem egy NATO-orosz háború kezdetét látjuk éppen, de goromba provokáció, ami történik
A szakértő szerint az oroszok „harccal történő felderítést” végeznek. A céljuk a NATO válaszkészségének felmérése és politikai feszültségkeltés lehet.


Rácz András Oroszország-szakértő szerint nem egy NATO elleni orosz támadás kezdődött el akkor, amikor orosz drónok hatoltak be Lengyelország légterébe, majd azokat a lengyel hadsereg lelőtte. A szakértő a Facebook-oldalán osztotta meg a véleményét az esetről.

Azt írta: az orosz hadsereg jelenleg nem hajt végre semmilyen szokatlan műveletet, nem közelítik meg a NATO határait, és rakétahordozó bombázóikat sem vetik be.

„Nem egy NATO-orosz háború kezdetét látjuk éppen, nincs tehát ok pánikra. Ezzel együtt goromba provokáció, ami történik”

– fogalmazott Rácz.

Szerinte az is világos, hogy az orosz drónok berepülése szándékos volt. Korábban előfordult már, hogy egy-egy drón technikai hiba miatt sértette meg a lengyel vagy a litván légteret, vagy eltért a pályájáról a légvédelem tüze miatt. Most viszont egy több drónnal végrehajtott, mély behatolás történt – ez más lépték.

A szakértő szerint az orosz fél azt teszteli, mennyire képes a NATO megvédeni a saját légterét. Ezt az orosz katonai szlengben „razvedka bojem”-nek nevezik, vagyis harccal történő felderítésnek.

„Harcérintkezést provokálnak ki – jelen esetben drónokkal –, és azt vizsgálják, milyen reakciót ad a lengyel haderő, milyen reakciót ad a NATO”

– írta Rácz.

Szerinte az incidens akár a szeptember 12–18. között zajló orosz–fehérorosz Zapad–2025 hadgyakorlathoz is köthető. A litván, lett és ukrán hírszerzés is arra számít, hogy az orosz fél információs eszközökkel próbálja majd veszélyesebbnek láttatni a gyakorlatot, mint amilyen az valójában.

Rácz András szerint az oroszok célja lehetett az is, hogy éket verjenek Karol Nawrocki lengyel elnök és Donald Tusk miniszterelnök közé. Ha ez volt a terv, akkor úgy tűnik, nem sikerült: a két politikus – bár eltérő politikai oldalon állnak – együtt reagált a támadásra. A hosszabb távú következmények viszont még nem ismertek.

A mostani eset hatására Rácz szerint felgyorsulhatnak a megbeszélések arról, hogy a NATO-tagállamok kiterjesszék a légvédelmüket az Ukrajnával szomszédos megyékre is. Ez leginkább a Lengyelországgal és Romániával határos területeket érintené. Kárpátalját kevésbé, mert ha a többi térséget lefedi a légvédelem, onnan már nem valószínű, hogy bármi átrepülne – véli a szakértő.

Rácz András figyelmeztetett arra is, hogy a drónok roncsai, illetve a lehulló repeszek a földet érés után is veszélyt jelenthetnek.

„Nemcsak azért, mert akár az üzemanyag maradványai, akár a robbanótöltet (ha volt rajtuk) fel tudnak robbanni. Előfordul az is, hogy az oroszok robbanócsapdákat helyeznek a drónokba, azzal a céllal, hogy a földet ért gépeket megvizsgáló tűzszerészeket megöljék”

– tette hozzá Rácz András.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Szakértők a Tisza adóterveiről: a jelenlegi helyzetben erről nem lehet értelmes párbeszédet folytatni
Vadász Iván, Angyal József és Ruzsin Zsolt elemzi a Tisza személyi jövedelemadóval, vagyonadóval és áfá-val kapcsolatos terveit. Abban mindannyian egyetértenek, hogy egy alapos vitához számok is kellenének, de azokat a Pénzügyminisztérium nem adja ki.


Nemzeti konzultációt indít a Fidesz a Tisza „brutális adóemelési terveivel” kapcsolatban, jelentette be Orbán Viktor. Mindezt egy Index cikkre alapozzák, ami egy „megszerzett feljegyzésre” hivatkozva azt állította, hogy az ellenzéki oárt progresszívvé tenné és megemelné az szja-t. A kormpánypárti portál cikke szerint csak 5 millió Ft éves jövedelem alatt maradna a 15%, 5–15 millió Ft között azonban 22%-ra, 15 millió felett pedig 33%-ra emelnék az adó. Csakhogy az állítólagos „feljegyzésen” semmilyen aláírás nincs, és a gazdaságfejlesztési munkacsoport neve sem stimmel rajta.

Magyar Péter úgy reagált, „természetesen ebből egy szó sem igaz”. Kötcsei beszédekor egyetlen szót írtak a pulpitusra: adócsökkentés. A pártelnök korábban azt ígérte, hogy megtartják az egykulcsos szja-t, sőt, annak mértékét 15%-ról 9%-ra csökkentik. Erről meg is szavaztatták a követőiket. Azonban a pártnak nem jött jól, hogy nem sokkal később egy netre felkerült videó szerint Tarr Zoltán alelnök arról beszélt egy belső fórumon, hogy az egykulcsos adó nem igazságos, de erről még nem lehet értelmesen beszélgetni, mert a Fidesz meggyőzte az embereket, hogy az. Szerinte „számtalan olyan dolog van, amiről nem lehet beszélgetni”, csak a választások megnyerése után. Hozzátette, amit mond, „össze lehet úgy rakni, hogy ebből akár bukás is lehet a választáson”. A Fidesz össze is rakta, és azóta is sok pénzzel hirdetik az ebből készült montázst, azt állítva, hogy a Tisza titokban a „Tisza-adó” bevezetésére készül.

A kialakult helyzetre reagálva Magyar Péter részleteket közölt adócsökkentési terveikről.

Eszerint a mediánbér felett (amelynél ugyanannyian keresnek kevesebbet, mint amennyien többet) maradna a 15 százalékos személyi jövedelemadó, alatta pedig adójóváírás csökkentené az effektív kulcsot. A minimálbérig ez 20 ezer forint pluszpénzt jelentene havonta; havi 420 ezer forintos bruttó keresetig 15 ezer forintot; 420–500 ezer Ft között 10 ezer forintot; 500 és 625 ezer Ft között pedig 5 ezer forintot. 625 ezer forint felett maradna a 15 százalékos kulcs.

Mindezt az ötmilliárd forintnál nagyobb vagyonokra kivetett 1 százalékos vagyonadóból fedeznék. A vagyonba beleszámítanák az ingatlanok mellett a nagyértékű ingóságokat, például jachtokat, magánrepülőket, festményeket, sportkocsikat, valamint a a céges vagyonokat és a külföldön található vagyontárgyakat is.

Eközben csökkentenék az Európa-rekorder ÁFÁ-t is, az egészséges élelmiszerek és a tüzifa esetén 5%-ra, a gyógyszereknél pedig 0-ra,

Arra voltunk kíváncsiak, mennyire reálisak a Tisza nyilvánosságra hozott tervei. Három ismert adószakértővel: Ruszin Zsolttal, Vadász Ivánnal és Angyal Józseffel beszélgettünk.

Szja: több sáv helyett adójóváírás

Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke az adójóváírást bevett megoldásnak tartja: „Nekem semmi bajom vele, és a Fidesz is alkalmaz adójóváírást, tehát a 25 év alattiak SZJA az egy tipikus adójóváírás... Ezek mind-mind nagyon jóváírások.” Arra a felvetésre, hogy mennyire egykulcsos vagy „progresszív” ez a konstrukció, úgy reagált, hogy

a jelenlegi helyzetben erről nem lehet értelmes párbeszédet folytatni, pedig „tiszta, egyenes, őszinte beszédre lenne szükség.”

Angyal József okleveles adószakértő nem ért egyet az adójóváírással, szerinte a jelenlegi rendszerből ugyanis logikusan nem vezethető le. „Számomra ez egy eszetlen, régi DK-s ötlet, amelyet hiba volt a Tisza Párt környékére engedni” - fogalmaz.

A probléma szerinte az, hogy „ma több 0%-os sáv van (egy- és háromgyerekesek stb), és a 0%-os sávon belül 9%-os sávot létrehozni értelmetlen.” Egy háromgyermekes nőre például már nem hatna az új jóváírás, mert a jelenlegi 0%-os kedvezménye nagyobb. Ugyanígy a 25 év alattiakra sem vonatkozna. Angyal József emiatt úgy látja, „ezek politikai, nem szakmai javaslatok.”

Vadász Iván okleveles adószakértő, az Adótanácsadók Egyesületének alelnöke szerint fontos látni, hogy a magyar adórendszer a forgalmi adókra, a közvetett adókra épül. Ebből folyik be a legnagyobb összeg, idén például 8 ezer milliárd forint áfabevételt terveztek. A forgalmi adók közé tartozik az összes különadó is, például a tranzakciós illeték, a közművezetékek adója. Ehhez képest a személyi jövedelemadó bevételek aránya viszonylag kicsi. Ráadául ez az arány tovább csökken, hiszen a kormány nemrég újabb adókedvezményeket vezetett be.

„Ugye most jön az anyák kedvezménye, néhány nap múlva már a gyakorlatban is megjelenik, és ez tovább csökkenti a költségvetés bevételét, lyukat ütve benne.”

A Tisza víziójában a vagyonadó ellensúlyozná a munkát terhelő adók csökkentését.

Vadász megalapozatlannak látja, hogy a vagyonadó a további szja-csökkentést valóban fedezné.

„Jó lenne, ha lehetne vitatkozni, szakmai konzultációt folytatni erről az országban, de most nem lehet, mert mindenből politikai kérdés lesz. Azt a kérdést, hogy az állam működésének költségvetési fedezetét hogyan képzeljük el, nem szabadna ennyire átitatni politikával.”

Vagyonadó, de hogyan?

Angyal József okleveles adószakértő felveti a kérdést, hogy a külföldön tartott vagyon (például máltai bejegyzésű jacht, offshore tulajdon) esetén hogyan történne a felmérés és az adóztatás? „Ez gyakorlatilag kivitelezhetetlen”.

Vadász szintén úgy látja, a vagyonadó „egy nagyon problémás adónem. Nem is elterjedt a világban.”

„Én nem is hiszem, hogy a költségvetés nagy eredményekre számíthatna ebből, de jól hangzik, és a választók szeretik ezt hallani. De ha pénzügyminiszter lennék, elég szkeptikus lennék.”

Emlékeztet rá, hogy a Bajnai-kormány idején volt már egy ilyen próbálkozás, de azt 2010-ben az Alkotmánybíróság elkaszálta.

„A vagyonadóhoz kell társítani egy másik törvényt is, amit úgy hívnak, hogy vagyonértékelési törvény, mert enélkül nem megy” - mondja. Ugyanis a fő nehézség az értékelés, hogy mi mennyi ér. „Örök kérdés, hogy a sivatagban mi ér többet: egy pohár víz vagy egy aranytömb?”

Az értékelési vitákat a házastársi vagyonmegosztási perekkel illusztrálja. Ha van egy cég, és válás esetén az értékének 50%-át ki kell fizetni a feleségnek, akkor szerinte mindenki össze-vissza beszél. „Tudniillik nagyon sok módon lehet értékelni, tehát a vállalatértékelésre, az üzletértékelésre vonatkozóan vannak szakkönyvek, de ezek arról szólnak, hogy egyik módszernek ez az előnye, a másik módszer ebből a szempontból hatékonyabb, de ebből végtelen számú jogvita lehet.”

Vadász Iván szerint a műtárgyakra értékbecslése is problémás: „van egy Van Gogh festmény, akkor az most éppen mennyit ér?”

Magyarországon erre nincs gyakorlat. Bár az önkormányzatoknál létezik vagyonadó, a telekadó és építményadó, de azt nem a forgalmi értékhez, hanem a területarányhoz igazítják.

A végrehajtás egyik buktatója szerinte az is, hogy még az adóhatóságnak sincsen jogosítványa arra, hogy egy magáningatlanba csak úgy bemenjen, és megnézze, hogy milyen. Ráadásul „egy vagyont könnyű láthatatlanná tenni. Például úgy, hogy külföldre kerül, és külföldön már elég nehéz nyomon követni.” Szerinte nagyon végig kell gondolni, hogy mennyi energiát ölünk ebbe, és szélmalomhacra kényszerítjük-e az adóhatóságot. Vadász összegzése: „az önadózás rendszerében nagyon nehézkesen működik a vagyonadó”.

Ruszin azonban más oldalról közelít: a behajtás kulcsa szerinte a vélelmezési és ellenbizonyítási rend rendezése. „Az ellenbizonyítási jogok szoktak dominálni”. A hatóság vélelmezhet egy vagyonösszeget, de ha ezt vitatná az adóalany, akkor „egyszerű ellenbizonyítást kell letennie. Ilyenkor megfordul újra a bizonyítási teher.” Példaként megemlítette, hogy ez így szokott működni például Dániában.

„A Fidesz mindig attól tartott, hogy a vagyonadó kifejezés az egy politikai öngól, de most nagyon úgy néz ki, hogy társadalmi akarat van ennek a megalkotására” - fogalmaz.

Ruszin szerint később akár lejjebb is lehet hozni a vagyoni küszöböt, és ezáltal megfoghatnák azt a vagyongyarapodást is, amikor valaki semmiből hirtelen milliárdos lesz. Úgy gondolja, az 1%-os mérték sem sok. „Ha éppen 5 milliárdon áll ez a vagyon, akkor az egy 50 milliós összeg évente.” Ennek kifizetése szerinte nem lehet probléma.

Példák a gyakorlatból: repülőgép, cégautó, céges vagyon

Mi a helyzet akkor, ha például a repülőgépet nem közvetlenül a magánszemély, hanem egy cég birtokolja? Vadász gyakorlati példát is hoz egy magánhasználatú, de cégen keresztül kiadott repülőgépre. „Minden attól függ, hogy mit nevezünk vagyonnak”, de ha „a cég az enyém, aminek ugye a repülőgépe van, akkor a cég általam birtokolt részesedése az én vagyonom.” Ha a magánhasználat kedvezményes vagy ingyenes, „az az SZJA törvény szabályai szerint adóköteles jövedelemnek minősül”. Szerencsére „egy repülőgép használatot lehet ellenőrizni, mert ott nem lehet csak úgy röpködni”.

Ruszin szerint a vagyonok valamilyen formában történő megadóztatása egyáltalán nem ritka.

„Mindenhol van szinte a bolygón ingatlanok utáni adó, illetve van illeték, méghozzá örökösödési illeték.”

A fejlett ázsiai országokban ráadásul „elég magasak az örökösödési illetékek”. Dél-Koreában 60%-os örökösödési illeték terheli például a nagyvállalati öröklést; ilyenkor „nem készpénzt kell odaadni”, hanem „különböző technikái” vannak a teljesítésnek, például részvények átadása.

Angyal József szerint egyszerűbb megoldás lenne az osztalékadó emelése. „Miért adózik az osztalék 15%-kal? Meg lehetne emelni 30%-ra az 50 millió forint feletti osztalékoknál”.

Áfa: rossz tapasztalatok

A Tisza több termékkörben áfacsökkentést is emleget. Vadász szerint a korábbi hazai példák óvatosságra intenek: „attól, hogy csökkentjük az áfakulcsot, a fogyasztói árak nem csökkennek”, mert

„a piaci szereplők lenyelik az áfát”,

miközben a költségvetés bevétele csökken. Konkrétumot is mondott: „27 százalékról 5 százalékra vitte le az országgyűlés a lakások áfáját. Azóta is a lakások ára féktelenül emelkedik.” Felidézte a Medgyessy-kormány alatti áfacsökkentést is, amikor az öt százalékos csökkentés ellenére nem változott az ára több terméknek, mert „nem olyan erős a piaci verseny”. Tehát attól, hogy csökkentjük az áfakulcsot, a fogyasztói árak szerinte nem csökkennek, a politikai célt nem érik el, viszont a költségvetés bevétele csökken.

Nem árulják el a számokat

Senki nem vállalkozott arra, hogy megbecsülje, milyen további hiányt okozna a költségvetésnek az adójóváírások rendszere és az áfacsökkentések. Egybehangzóan azt mondták erre, hogy nincsenek nyilvános, értékelhető adatok. Vadász Iván szerint a számokat az ellenzéki pártok sem ismerhetik, mert ahhoz bent kellene ülniük a Pénzügyminisztériumban.

„A jelenlegi kormány minden adatot titkol, még azt is, ami nem képez államtitkot. Én, mint adószakértő sem tudom megnézni például, hogy a több mint 65 féle adóval kapcsolatban milyenek a részadatok. Az adózással kapcsolatos adatállomány is titkos. A Pénzügyminisztériumban elindult néhány évvel ezelőtt egy külön kutatási csoport, de azt is leálltották.”

Ruszin ugyanezt az akadályt emelte ki: „az NGM nem teszi hozzáférhetővé” a részletes adatokat; „csak nagy, nagyon általános költségvetési számokat látunk, a részleteket nem.”

Angyal éppen ezért korainak tartja, hogy a Tisza kijött az adóterveivel, szerinte

„egy ellenzéki adójavaslatnak december 31-ig nincs igazán tere”,

hiszen addig a Fidesz-kormány hozhat új intézkedéseket (most vezették be a háromgyerekes anyák kedvezményét, januártól jön a kétgyerekes anyáké), tehát a helyzet nem végleges.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina a Charlie Kirk elleni merényletről: Ez az indulat, ez a gyűlölet itt van Magyarországon is
A humoristát nagyon megrázta a konzervatív aktivista szerdai halála. Kirköt egy egyetemi közönségtalálkozó közben lőtték nyakon, esélye sem volt a túlélésre.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. szeptember 12.



„Végtelenül megrázott Charlie Kirk halála” – írja péntek reggeli posztja elején Pottyondy Edina. A jobboldali influenszert szerdán lőtte le egy eddig ismeretlen merénylő. Kirk éppen a Utah Valley Egyetemen tartott közönségtalálkozót, amikor nem sokkal dél után nyakon lőtték. A 31 éves konzervatív aktivista nem élte túl a merényletet.

„Talán azért, mert politikai tartalmakat gyártó influenszer volt. Talán azért, mert miközben nagyjából semmiben sem értettem vele egyet, a gondolatait kifejezetten kulturált módon adta elő. Talán azért, mert kétgyermekes apuka volt. Talán azért, mert alig 31 éves. Vagy azért, mert az infernális gonoszság, ami a halálát okozta, valószínűleg liberális irányból érkezett” - olvasható a humorista bejegyzésében.

„Az, hogy a közélet hova süllyedt az elmúlt évtizedekben, nyilván sokak felelőssége. Lehet joggal mutogatni a szélsőjobbra, a szélsőbalra, Finkelsteinre, a woke radikalizmusra. Lehet hibáztatni a hagyományos médiát, az algoritmusokat, az influenszereket, a társadalom mentális állapotát, a szociális igazságtalanságokat. Lehet vádolni a korszellemet, a kapitalizmust, a Covid-lezárásokat, a jogrendszert. És mindegyikben akad is némi igazság” - tette hozzá az influenszer, aki ezután a megosztottságról ír.

„Ez a szélsőséges megosztottság, amit a politika és a kultúra közösen zúdít az emberre, az az elképesztő indulat, ami világszerte forrong, számtalan tényezőből ered. Aki tényleg szembe akar nézni a valósággal, felteszi magának a kérdést, hogy a felelősség mennyire terheli a saját politikai közösségét”

– írja Pottyondy Edina, aki ezután a közelmúlt eseményeit is felidézi.

„Az elmúlt években egyre több politikai merényletet követtek el Amerikában. Meglőtték Trumpot. Minnesotában két demokrata törvényhozót és feleségeiket lőttek le, az egyik házaspár meghalt. A Képviselőház elnökének férjét kalapáccsal próbálták szétverni, megöltek egy vállalatigazgatót, és most Charlie Kirköt is.”

Pottondy szerint a Kirk halálához vezető indulat hazánkban is jelen van.

„Ne legyen kétségünk: ez az indulat, ez a gyűlölet itt van Magyarországon is, és egész Európában.

A Ficot megtámadó elmebeteg, a Budapesten garázdálkodó antifák, a Budah*ázy-galeri, vagy éppen az ellenzéki kritikust megtámadó propagandista mind ugyanannak a forrongó erőszaknak a jelei. Nem az a megoldás, hogy egyre hangosabban üvöltjük, hogy a másik a hibás. Ha egyáltalán lehetséges a változás, az csak úgy valósulhat meg, ha jobbak, türelmesebbek, nagyvonalúbbak leszünk, mint a tegnapi önmagunk. Különben a pokolra fogunk jutni mindannyian, még mielőtt meghalnánk.”

„Nyugodjon békében Charlie Kirk! És szégyellje magát mindenki, aki a halálán örömködik. És azok is, akik ezt a tragédiát is arra használják, hogy még több gyűlöletet, még több indulatot öntsenek a világra” – zárja a posztot Pottyondy Edina.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk