Havonta 100 eurós bírságot kell fizetniük a 60 éven feletti oltatlanoknak Görögországban
Február 1-től oltatlannak minősülnek mindazok, akik nem vették fel a koronavírus elleni emlékeztető oltást a második oltás után eltelt hét hónap alatt.
Görögországban havonta pénzbírságot kell fizetniük azoknak a 60 év felettieknek, akik megtagadják a koronavírus elleni oltás felvételét - jelentette pénteken a Le Figaro című francia lap.
Jánnisz Ikonómu kormányszóvivő a döntést azzal indokolta, hogy tízből kilenc, koronavírussal összefüggő haláleset ebből a korcsoportból kerül ki.
"Tíz intubált betegből hét 60 év feletti, és közülük tízből nyolc oltatlan" - tette hozzá.
A január 16-án életbe lépő rendelkezés értelmében az oltást megtagadók havonta 100 eurót (mintegy 35 ezer forint) kötelesek fizetni mindaddig, amíg be nem oltatják magukat.
Tanosz Plevrisz egészségügyi miniszter vasárnap azt közölte, hogy február 1-től oltatlannak minősülnek mindazok, akik nem vették fel a koronavírus elleni emlékeztető oltást a második oltás után eltelt hét hónap alatt.
"Az oltási igazolás továbbra is érvényes lesz, mert kilenc hónapos európai igazolásról van szó, de nem részesülhetnek olyan előnyökben, mint a kizárólag oltottak számára engedélyezett helyek igénybevétele" - tette hozzá Plevrisz.
Görögországban a 11 millió lakosból több mint 7 millióan vették fel a védőoltást. Több mint 3,9 millióan kapták meg már az emlékeztető oltást is.
A fertőzéseknek az omikron variáns okozta fellángolása miatt a kormány december 29-én újabb korlátozó intézkedéseket jelentett be.
Görögországban havonta pénzbírságot kell fizetniük azoknak a 60 év felettieknek, akik megtagadják a koronavírus elleni oltás felvételét - jelentette pénteken a Le Figaro című francia lap.
Jánnisz Ikonómu kormányszóvivő a döntést azzal indokolta, hogy tízből kilenc, koronavírussal összefüggő haláleset ebből a korcsoportból kerül ki.
"Tíz intubált betegből hét 60 év feletti, és közülük tízből nyolc oltatlan" - tette hozzá.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kinevették az államtitkárt a beszéde közben a végzős állatorvosok a diplomaosztón
Varga-Bajusz Veronika államtitkár az Erasmus-ügyet bírálta az Állatorvostudományi Egyetem diplomaosztóján. A hallgatók a beszédet hangos nevetéssel és fütyüléssel zavarták meg.
Hangos nevetéssel és fütyüléssel szakították félbe a végzős hallgatók Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért felelős államtitkár beszédét az Állatorvostudományi Egyetem pénteki, február 27-i diplomaosztóján. Az eseményt élőben közvetítették a YouTube-on, így akár vissza is lehet nézni a közönség reakcióját.
A kacagás akkor tört ki, amikor az államtitkár elkezdte sorolni az eredményeket.
„Ellenszélben dolgoztunk. Hitvány, silány emberek próbálták ellehetetleníteni sikereinket, elvenni a lehetőségeket fiataljainktól, elnyomni a kiváló oktatókat, professzorainkat” – mondta az államtitkár, aki szerint a diákok „kicsinyes politikai bosszúállás” miatt nem vehettek részt az Erasmus csereprogramban.
A hallgatóság erre a kijelentésre reagált nevetéssel és fütyüléssel. Varga-Bajusz Veronika láthatóan meglepődött ezen.
A jelenetet az alábbi videóban 2:02:10 és 2:02:58 között lehet visszanézni:
Varga-Bajusz Veronika beszédében arról is szólt, hogy a kormánynak kötelessége volt helytállnia a hallgatókért, amikor kizárták őket az Erasmus és a Horizont együttműködésekből, ezért indították el válaszul a Pannónia ösztöndíjprogramot.
A történtekről Hadházy Ákos írt a Facebook-oldalán. Arról is beszámolt, hogy „a végzős diákok korábban petíciót indítottak, amikor megtudták, hogy az egyetem két minisztert is meghívott életük nagy napjára”. Az kérték, hogy az ünnepség maradjon mentes az aktuálpolitikai tartalmú beszédektől.
Hadházy Ákos szerint eredetileg Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter vett volna részt az eseményen Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter mellett, de előbbi végül nem jelent meg, Gulyás pedig csak egy pár mondatos udvarias köszöntőt mondott.
Az Európai Unió azzal indokolta a modellváltáson átesett, alapítványi fenntartású egyetemek kizárását, hogy az intézmények irányításában összeférhetetlenségi és autonómiával kapcsolatos kockázatok merültek fel. A kizárás azóta is érvényben van, mert az Európai Bizottság szerint a magyar kormány törvénymódosításai nem kezelték megfelelően ezeket az aggályokat.
Hangos nevetéssel és fütyüléssel szakították félbe a végzős hallgatók Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért felelős államtitkár beszédét az Állatorvostudományi Egyetem pénteki, február 27-i diplomaosztóján. Az eseményt élőben közvetítették a YouTube-on, így akár vissza is lehet nézni a közönség reakcióját.
A kacagás akkor tört ki, amikor az államtitkár elkezdte sorolni az eredményeket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vészjóslóan üzent Irán Izraelnek és az Egyesült Államoknak – azt is jelentették, hogy az elnök biztonságban van
Az Egyesült Államok és Izrael közös hadműveletet indított az iráni vezetés ellen. Válaszul az iráni Forradalmi Gárda rakétákat lőtt ki Izraelre, az iráni parlament nemzetbiztonsági bizottságának vezetője pedig egyértelmű üzenetet küldött az őket támadó országoknak.
Egy izraeli tisztviselő szerint a légicsapások Ali Hamenei legfelsőbb vezetőt és Maszúd Peszeskján elnököt is célba vették
– írta a Times of Israel. A tisztviselő hozzátette, hogy más magas rangú rezsim- és katonai parancsnokok is a célpontok között voltak, de a csapások eredményei egyelőre nem egyértelműek.
Az IRNA iráni állami hírügynökség sietett közölni, hogy Maszúd Peszeskján elnök biztonságban van, miután izraeli források a legfelsőbb vezetés sikeres célba vételéről számoltak be. A Tasnim hírügynökség azt is közölte, hogy Peszeskján „teljes egészségnek örvend”.
Az izraeli 12-es csatorna – meg nem nevezett forrásokra hivatkozva – már arról számolt be, hogy Izrael értékelése szerint a csapások eddig „nagyon nagy sikert” értek el az iráni vezetés eltávolításában.
Az iráni Forradalmi Gárda közölte, hogy válaszul a zsidó állam műveleteire rakétákat indított Izrael felé, a rendőrség pedig bejelentette, hogy ellenőrzése alatt tartja a helyzetet.
Ebrahim Azizi, az iráni parlament nemzetbiztonsági bizottságának vezetője egyértelmű üzenetet küldött, figyelmeztetve az Egyesült Államokat és Izraelt, hogy „olyan utat választottak, amelynek a végét már nem ők szabják meg”.
Reza Pahlavi trónörökös, az 1979-ben elűzött iráni uralkodói család évtizedek óta Egyesült Államokban élő feje üdvözölte az amerikai támadást. Az akciót „humanitárius beavatkozásnak” nevezte, amely, mint mondta, „az Iszlám Köztársaságot, nem pedig Irán dicsőséges népét célozza”. Pahlavi egyúttal parancsmegtagadásra szólította fel az iráni katonákat.
Az iráni állami média azt is jelentette, hogy támadás érte a Perzsa(Arab)-öböl partján lévő Busehr városát. Egyelőre nem tudni, hogy a csapásokban keletkezett-e kár a busehri atomerőműben. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség korábban többször is figyelmeztetett, hogy egy, az iráni nukleáris létesítményeket érő közvetlen támadás regionális katasztrófát idézhet elő.
A helyzet továbbra is rendkívül bizonytalan. Nem lehet tudni, hogy a legfelsőbb iráni vezetés elleni célzott csapások valóban elérték-e céljukat, ahogy a busehri atomerőmű állapotáról sincsenek megerősített információk. Az áldozatok számáról és a károk mértékéről a szinte teljes információs zárlat miatt egyelőre csak ellentmondásos hírek keringenek.
Egy izraeli tisztviselő szerint a légicsapások Ali Hamenei legfelsőbb vezetőt és Maszúd Peszeskján elnököt is célba vették
– írta a Times of Israel. A tisztviselő hozzátette, hogy más magas rangú rezsim- és katonai parancsnokok is a célpontok között voltak, de a csapások eredményei egyelőre nem egyértelműek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor Esztergomban jelentette be: összeül a védelmi tanács az Irán elleni támadások miatt
A miniszterelnök jelezte, hogy az esztergomi háborúellenes gyűlés után a tanács ülésére siet. A közel-keleti helyzet miatt a kormányfő globális olajárrobbanástól tart.
A gyűlésen jelezte, hogy Irán a világ egyik legnagyobb kőolajtermelője, és ott található a stratégiai fontosságú Hormuzi-szoros, amelynek elzáródása akadályozná a globális olajellátást.
Egy, a Barátság kőolajvezeték leállásával kapcsolatos kérdésre reagálva hozzáfűzte, hogy ilyen körülmények között „kétszeres bűn, kétszeres veszély” az, hogy az ukránok „elzárták az olajat”.
Orbán Viktor azt is jelezte, hogy az esztergomi esemény után a „támadás miatt” összehívott Védelmi Tanács ülésére igyekszik.
A Hormuzi-szoros, amelyen a világ kőolajforgalmának nagyjából ötöde halad át, valóban kritikus pontja a globális piacnak. A térség kockázata önmagában is fokozza az olajpiaci bizonytalanságot, ami érzékenyen érinti a forint árfolyamát és a hazai üzemanyagárakat is.
Digitális sötétség Iránban: szinte teljesen megbénult az internet az amerikai-izraeli csapások után
A hálózati adatok szerint szinte teljes internetkimaradás van az országban, miközben kibertámadások is indultak iráni állami kötődésű hírügynökségek és online platformok ellen. Több nagy hírügynökség honlapja is elérhetetlenné vált.
A NetBlocks hálózatfigyelő szervezet szerint jelentősen korlátozták az internet-hozzáférést: becslésük szerint
Irán országos kapcsolódása a szokásos szint mindössze 4 százalékára esett vissza, ami gyakorlatilag teljes leállást jelent.
„A hálózati adatok azt mutatják, hogy Irán jelenleg egy szinte teljes internetkimaradás közepén van” – közölte a szervezet a közösségi médiában, hozzátéve, hogy a lépés „megegyezik a tavaly Izraellel vívott háború idején alkalmazott intézkedésekkel”.
A katonai eszkalációval párhuzamosan célzott kibertámadások is indultak iráni állami kötődésű hírügynökségek és online platformok ellen, erről a keményvonalas Hamshahri napilap Telegram-csatornája számolt be.
A beszámoló szerint
a kiberműveleteknek „kiterjedt hulláma” indult meg, és több jelentősebb belföldi médiaplatform is fennakadásokat vagy működési nehézségeket tapasztalt.
Előzetes jelentések szerint a feltört vagy hozzáférési problémákkal küzdő oldalak között volt az állami IRNA és a félhivatalos ISNA hírügynökség honlapja is. A csatorna beszámolt Iránban széles körben használt online alkalmazásokat érintő zavarokról is, de a támadások jellegéről vagy forrásáról nem állt rendelkezésre bővebb információ.
A jelentések egy részét a BBC is megerősítette. Ellenőrzésük alapján
a közszolgálati műsorszolgáltató IRIB News oldalai, az Iráni Forradalmi Gárdához köthető Tasnim és Fars hírügynökségek, valamint a félhivatalos Mehr és ISNA hírügynökségek honlapjai nem voltak elérhetők, legalábbis külföldről.
Iránban a januári véres tüntetések idején volt már példa arra, hogy lekapcsolták az internetet. Január 8-án a hatóságok célzottan a mobilhálózatokat és a megkerülő eszközöket bénították meg. Jogvédők és cenzúramegfigyelők hónapok óta figyelmeztetnek, hogy az iráni hatóságok a globális internettől való leválás irányába mozdulnak, a lakosságot egy belföldi, államilag felügyelt hálózatra terelve.
