Hatalmas sokk lehet majd az árstop megszüntetése a boltokban
A 24.hu Neubauer Katalinnal, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkárával együtt vizsgálta meg, hogy milyen hatásai voltak és vannak az immáron 13. hónapja fennálló magyarországi élelmiszerárstopnak.
Az nem mondható új információnak, hogy a kereskedők sokat veszítenek a mesterségesen olcsón tartott termékekkel, a portál most ezt igyekezett számszerűsíteni. A vizsgálódásból kiderült:
- A kristálycukor kilóját ma jó esetben 500 forint körüli áron tudják beszerezni, és 230 forint körüli áron adhatják. Vagyis mintegy 270 forint kilónként a kristálycukron a veszteség – több, mint amennyi a fogyasztói ár.
- A BL55-ös finomliszt értékesítése is veszteséges, 300 forint körüli áron tudják beszerezni, és mintegy 200 forintért adhatják.
Azoknak, akik csak nagykereskedőtől tudnak beszerezni, még nagyobb a veszteségük: például cukrot egy kisbolt inkább 700 forint körüli nagykeráron tud vásárolni, és 261 forintért eladni, azaz egy kilón mintegy 440 forint vesztesége van.
Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint egy év alatt átlagban 42 és 77 százalék között emelkedtek a statisztikájukban fellelhető kiskereskedelmi beszerzési árak az árstopos termékeknél.
– állapítja meg a cikk.
Az is jól látszik, hogy míg a hatósági áras termékek fogyasztói árai már egy éve egy helyben topognak, addig a helyettesítőnek elfogadható élelmiszerek árai kilőttek. Mint írják: február és december között a sertéscomb alternatívájaként figyelembe vett, eleve drágább sertéskaraj ára emelkedett a legkevésbé, bár ez is 45 százalékkal. Ha csirkemell helyett az egyébként olcsóbb csirkecombot választottuk, 55 százalékos drágulást észlelhettünk, ha finomliszt helyett megvettük az amúgy drágább réteslisztet, akkor 59 százalékost. Aki nem 2,8 százalékos UHT tejet, hanem ESL tejet tett a kosarába, az 76–79 százalékos áremelkedéssel szembesülhetett. Amennyiben pedig étolaj helyett sertészsírt vásároltunk, azt vehettük észre, hogy az év elejéhez képest több mint duplájára hízott az ár.
Neubauer Katalin szerint azért sem jó az árstopot ilyen sokáig fenntartani, mert a tavaly februári bevezetés óta nagyon sokat változott az élelmiszerpiac
Mostanában Ukrajnából nagyon sok gabona ömlik be Magyarországra, ennek következtében például a hazai lisztbeszállítók elkezdték mérsékelni az áraikat – igaz, ez még csak pár napja tapasztalható. Az árstop 13. hónapjában egyre halmozódik a kereskedők vesztesége az igen keresett hatósági áras termékeken, miközben a többi, inflációval érintett termékből egyre kevesebb fogy, készletek halmozódnak fel, amiket el kellene adni.
Másik példa szerint olcsósága miatt sokan csak az árstopos 2,8 százalékos UHT-tejet vásárolják, így nagyon lecsökkent a 1,5 százalékos tej iránti kereslet. És mivel hiány lett zsíros tejből, a zsíros tejkészítmények ára az egekbe szökött, ergo azok iránt is csökkent a kereslet. Egyik változásnak sem örülnek a kereskedők. Közben a termelőket az szorongatja, hogy olcsóbb lett az import.
Neubauer megemlítette, hogy az import trappista beszerzési ára mostanában nagyon alacsony volt, miközben a hazaié nagyon magas.
Bíznak abban, hogy a most tapasztalt termelői árkorrekciók tovább gyűrűznek, és segíteni fogják, hogy minél előbb túllegyünk az infláció tetőpontján. Azt egyelőre nem lehet megmondani, hogy mekkora lesz a jelenleg hatósági áras termékek ára májustól (ha akkor eltörlik az árstopot). Az MNKSZ főtitkára szerint annyit lehet mondani, hogy jó eséllyel nem lesz akkora mértékű áremelkedés ezeknél a termékeknél, mint amekkorára egy hónapja számítani lehetett.
