HÍREK
A Rovatból

Használhatatlan adatokat kapott Müller Cecíliától Szél Bernadett a szociális intézmények járványhelyzetéről

A független képviselő ráadásul 3 hónapja várt arra, hogy az országos tisztifőorvos válaszoljon neki.


Szél Bernadett vasárnap Facebook-oldalán számolt be arról, hogy három hónapon át kérte Müller Cecíliát, hogy közöljön részletesebb adatokat a szociális intézmények állapotáról. Végül pénteken érkezett válasz.

"Három hónapja vártam Müller Cecília válaszára a szociális intézmények helyzetével kapcsolatban, ami pénteken megérkezett. A tisztifőorvos asszony tovább már nem tudta halogatni a választ a hatályos szabályok szerint sem, de gondoskodott arról, hogy amit megkapok, használhatatlan legyen"

- írta posztjában Szél Bernadett, aki három hónappal ezelőtti adatokat kapott, vagyis a november 17-i állást.

A képviselő szerint azonban mindemellett az országos tisztifőorvos nem is arra válaszolt, amit kérdezett tőle.

„Én ugyanis a szociális otthonok aktuális fertőzöttségi adataira és arra voltam kíváncsi, hogy a járvány kezdete óta hány és mely otthonokban jelent meg a vírus. Azt is megkérdeztem, hogy hányan hunytak el a szociális otthonok lakói közül koronavírus következtében. Erre Müller Cecília elküldött két táblázatot, amiben szerinte »minden kérdésemre megtalálom a választ«.

Kezdjük ott, hogy sikerült olyan adatokat küldenie, amiben egy darab dátum sincs. Vagyis nem tudni, hogy milyen időszakra vonatkoznak a számok. Bár én az aktuális és a teljes pandémiás időszakra vonatkozó adatokat kértem, a táblázat valószínűleg a második hullám adatait tartalmazza, talán szeptember elejétől november közepéig. Nem tudjuk, mert ezt elfelejtették beleírni.

- írta Szél Bernadett.

A képviselő megemlítette azt is, hogy amikor augusztus végén berobbant a járvány második hulláma, akkor Müller közölte, hogy az első hullámban 142 idősotthoni gondozott hunyt el, ebből 99 fő Budapesten, 55 a Pesti úti idősotthonban. A tisztifőorvos asszony még azt is elárulta, hogy az érintett fővárosi otthonok közül melyik volt a fővárosi önkormányzat fenntartásában.

„Most pénteken, amikor a második hullám adatait ismertette, elmondta, hogy eddig 3316 idősotthoni lakó hunyt el, de már egy szót sem szólt arról, hogy ebből hányan voltak fővárosi gondozottak. Így politizál Müller Cecília, méghozzá számokkal”

- fogalmazott Szél Bernadett posztjában.

A képviselő a hiányos válasz ellenére azért összegyűjtötte, mit tudtak kikövetkeztetni a kapott adatokból: „Szeptember és november közepe között 1039 gondozott hunyt el és 5 gondozó — vagyis már november közepére több mint hétszer annyi idősotthoni gondozott hunyt el, mint a járvány első hullámában, és még ez is a háromszorosára nőtt most péntekig. A fővárosban 53-an hunytak el, 986-an a fővároson kívüli otthonban. November közepéig Győr-Moson-Sopron megyében volt a legsúlyosabb a helyzet a férőhelyek arányában: 109 áldozata volt a vírusnak 15 szociális otthonban (ezek között van idősek otthona, fogyatékossággal élőket és pszichiátriai betegeket gondozó otthon is).”

Széll Bernadett bejegyzése végén megemlíti, hogy szomorú helyzetről beszélünk, emberi tragédiákról, és nagyra értékelte volna, ha a tisztifőorvos együttműködik, és időben, pontos adatokat ad át.

„Szeretném elmondani azt, hogy tisztában vagyok vele, milyen kihívás elé állította a sok esetben nagylétszámú, zsúfolt otthonokat a járvány, és tudom, milyen emberfeletti erővel harcoltak a vírus ellen a szociális dolgozók és a felelős vezetők. A tisztánlátás nem az ő munkájukat kérdőjelezi meg – ezt nagyon fontos látni. De őszintén hiszek abban, hogy az átláthatóság és ellenőrizhetőség jobbá teszi az intézmények működését és a járvány elleni védekezést, a titkolózás viszont kontrollálatlan állapotokat eredményez rövid- és hosszútávon” - zárta posztját a képviselő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A titokban Lázár Jánosról készített hangfelvétel miatt nem tárgyal tovább a fuvarozókkal a minisztérium
A kormány egyoldalúan módosítja az útdíjrendszert, 2027-től jön a differenciált főúti díjszabás. A januári, inflációkövető növekedésen felül március 1-jétől már nem emelkedik tovább a főúti szakaszok útdíja.


Zaj, dugó és bírságeső helyett az autópályákra terelné a tranzitforgalmat a kormány: a főutak díja a januári inflációkövető emelés után márciustól nem nő tovább, jövőre pedig különbséget tesznek az utak között. Eközben akár 400 ezer forintos bírság is várhat a szabályszegő kamionosokra, a gazdák viszont több kedvezménynek örülhetnek.

A kormány felfüggesztette a tárgyalásokat a szakmai és logisztikai érdekképviseletekkel az útdíjrendszer átalakításáról, mert egy zártkörű megbeszélésről titokban hangfelvétel készült. A kabinet szerint ez aláássa a bizalmat és a korrekt együttműködés alapját, ezért ilyen körülmények között nem folytatják az egyeztetéseket. Ennek ellenére szerintük a kormány továbbra is a hazai vállalkozások oldalán áll, és képviseli a magyar gazdaság, a helyi lakosság és a logisztikai szektor érdekeit.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium közleménye szerint 2027. január 1-jétől megkülönböztetik a főutak díjszintjét. Ettől kezdve a gyorsforgalmi úthálózattal párhuzamos főutakat más díjért lehet majd használni, mint azokat, amelyeket nem vált ki autópálya vagy autóút. A cél az, hogy a tranzitforgalom a gyorsforgalmi hálózatot válassza, és ne terhelje a településeken áthaladó főutakat.

Az intézkedéscsomag része, hogy a januári, inflációkövető növekedésen felül március 1-jétől már nem emelkedik tovább a főúti szakaszok útdíja.

A szabályszegőkre súlyos bírság vár: a tranzitútszabályok megszegéséért kiszabható összeg 400 ezer forintra emelkedik. Az ellenőrző szervek határozottabban lépnek fel azokkal szemben, akik a magyar településeken keresztül próbálják elkerülni a fizetős gyorsforgalmi utakat. Ezzel egy időben a jogkövető magyar fuvarozók több könnyítésre számíthatnak: megszűnnek a teherforgalmi korlátozásokhoz kapcsolódó büntetőpontok, hibás tengelyszám-beállítás esetén pedig 60 perces türelmi idő jár bírság nélkül. Emellett jelentősen meghosszabbítják a viszonylati jegyek érvényességét. A mezőgazdasági termelőknek is kedveznek: a saját járművel szállítók továbbra is teljes díjkedvezményt kapnak, a kedvezményezett termékek köre pedig bővül a gabonafélékkel, élőállattal, tejjel, konzervipari alapanyagokkal és egyes takarmányfajtákkal. A kedvezményt – az üresfuvarok kivételével – kiterjesztik a fuvarozóval végeztetett szállításra is.

A mostani bejelentés egy hónapok óta tartó vita újabb fejezete, amely tavaly decemberben azzal indult, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium bejelentette a főúti és gyorsforgalmi díjszintek közelítését. A fuvarozói szervezetek, köztük a NiT Hungary és az MKFE, a költségek drasztikus emelkedése miatt tiltakoztak, decemberben kamionos demonstrációt is tartottak Budapesten.

Az egyeztetések után a kormány részben engedett, és a díjemelést két lépcsőben vezették be. Független elemzések szerint a magyar teherútdíj európai összevetésben is a legmagasabbak közé tartozik, a díjemelési kényszer mögött pedig a koncessziós autópálya-modell költségei és költségvetési szempontok is állhatnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Korábban még rosszul érintette volna Ukrajnát a magyar dízelcsap elzárása, de ma már sokfelől kapnak utánpótlást
A Druzsba-vezeték leállására hivatkozva a magyar kormány felfüggesztette a dízelszállítást Ukrajnának. A lépés azért is érdekes, mert három éve egy német elemzés kulcsszereplőnek nevezte az országot.


Orosz nyersolajból finomított dízellel működik az ukrán tankok jelentős része, miközben Magyarország és Szlovákia februárban bejelentette, hogy leállítja az üzemanyag szállítását Ukrajnának. Budapest Kijevet teszi felelőssé a Druzsba-vezetéken érkező orosz olajszállítások leállása miatt, amit Kijev visszautasít, és orosz támadásokra hivatkozik. A magyar külügyminiszter szerint a lépés „politikai döntés”.

A történet egy 2023-as német elemzésre nyúlik vissza, amely kimondta, hogy Ukrajna harcképessége jelentős mértékben függ a Magyarországról érkező üzemanyagimporttól. Miután 2022 áprilisában az utolsó működő ukrán finomítót, a kremencsukit is találat érte, az ukrán hadsereg ellátását gyakorlatilag Magyarország és Törökország dízelexportja biztosította – írta akkor a Handelsblatt. Mindkét ország főként orosz nyersolajat dolgoz fel, tehát az ukrán hadsereg közvetve orosz eredetű üzemanyagot használ.

A helyzetet az teszi lehetővé, hogy a Mol-csoport az Európai Uniótól kapott mentesség alapján továbbra is feldolgozhatja a Druzsba-vezetéken érkező orosz nyersolajat. Az EU tengeri olajembargója a vezetékes szállításra nem vonatkozik, ami versenyelőnyt biztosít a magyar vállalatnak.

Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a német lap állításaira reagálva hazugságnak nevezte, hogy a Mol lenne Ukrajna fő dízelszállítója. Állítása szerint az ukrán dízelimportnak mindössze 6 százaléka érkezett Magyarországról.

A piaci adatok szerint 2024-re és 2025-re azonban a kép jelentősen megváltozott. A behozatalnak már közel 80 százaléka Lengyelországból és Görögországból érkezett, miközben a magyarországi szállítások visszaestek. Ukrán üzemanyagpiaci szakértők szerint a magyar és szlovák forrásból származó üzemanyag aránya legfeljebb 10 százalék, és a magyar szállítások felfüggesztése nem okozott tartós piaci zavarokat.

Michal Paszkowski, az Institute of Central Europe elemzője a logisztikát úgy vázolta fel, hogy az üzemanyag egy része vasúton, Lengyelországon át érkezik, míg Magyarországtól és Szlovákiától csővezetéken, Romániától pedig tengeri és vasúti úton is kapnak utánpótlást.

Kritikus hangok szerint Magyarország 2025-ben arányosan növelte az orosz kőolaj részarányát, annak ellenére, hogy technikailag lenne lehetőség a leválásra, és ezzel bevételt biztosít Moszkvának. A magyar kormány ezzel szemben azzal érvel, hogy a vezetékes orosz nyersolaj behozatala jogszerű EU-mentesség alapján történik, és a régiós ellátásbiztonságot szolgálja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Márki-Zay Péter: ugrásszerűen növekednének a TISZA esélyei, ha Kapitány István lenne a miniszterelnök-jelöltjük
Márki-Zay Péter egy Facebook-videóban javasolta a cserét. A Tisza energetikai vezetője szerint azonban „Péter a csapatkapitány”, és elutasította a felvetést.


Márki-Zay Péter, a négy évvel ezelőtti ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje szerint a Tisza Párt jobban járna Kapitány Istvánnal, mint Magyar Péterrel – írta a 24.hu. Hódmezővásárhely polgármestere egy Facebook-videóban arról beszélt, hogy a Tisza elnökét a közelmúltban lejáratták, és „nyilvánvalóan volt mivel lejáratni”.

„Ha őhelyette Kapitány István lenne a miniszterelnök-jelöltje a Tiszának, hát őszintén szólva a Tiszának nem csökkennének a választási esélyei, hanem ugrásszerűen növekednének” – vélekedett Márki-Zay. A polgármester szerint Kapitány Istvánnal azok is a Tiszára szavaznának, akik a Fidesz kampánya miatt pártoltak el Magyar Pétertől, és a bizonytalanok is nagyobb eséllyel támogatnák a kormányváltást.

A felvetésre Kapitány István egy február 18-án megjelent interjúban reagált. Arra a kérdésre, hogy mennyi esélyt ad annak, hogy ő lesz az ország következő miniszterelnöke, azt mondta: „Nulla százalékot”. Egyúttal megerősítette Magyar Péter vezetői szerepét a párton belül. „Péter a csapatkapitány” – tette hozzá a Tisza gazdaságfejlesztési és energetikai vezetője.

A kormányoldal korábban élesen bírálta Kapitány Istvánt. Orbán Viktor és Szijjártó Péter is azt állította róla, hogy Brüsszelből azt a feladatot kapta, hogy „vágja el az olcsó orosz kőolajat és földgázt Magyarországtól”. A külgazdasági és külügyminiszter szerint „ezzel a rezsiköltségek nagyjából háromszorosára növekednének”.

Kapitány István a neki szegezett kérdésekre válaszolva a Tisza Párt céljairól is beszélt. „Nemcsak gazdaságilag kell rendbe tenni az országot, hanem morálisan is” – fogalmazott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Az Indexnek papírja van róla, hogy egy hazug szennylap” – Magyar Péterék ismét legyőzték az Indexet a bíróságon a kamu adócsomag ügyében
A Fővárosi Törvényszék ítélete szerint a lap valótlanul kötötte a Tisza Párthoz a sokat vitatott adóemelési tervet. Az Indexnek a helyreigazítás mellett perköltséget is fizetnie kell.


Újabb pert vesztett az Index a Tisza Párttal szemben a sokat vitatott, 600 oldalas adócsomag ügyében. A Fővárosi Törvényszék kimondta, hogy a dokumentumnak nincs köze Magyar Péter pártjához, a lapot pedig helyreigazításra és perköltség megfizetésére kötelezte – írta a 24.hu.

Magyar Péter a bírósági döntést a Facebookon úgy kommentálta: „az Indexnek papírja van róla, hogy egy hazug szennylap.” A pártelnök már a cikk megjelenésekor cáfolta, hogy bármi közük lenne a dokumentumhoz, és annak minden szavát hazugságnak nevezte. Az Index korábban jelezte, hogy fellebbez az elsőfokú döntés ellen.

Az Index tavaly novemberben egy 600 oldalas dokumentumra hivatkozva azt állította, a Tisza Párt adóügyekben radikális baloldali fordulatot és 1300 milliárdos adóemelést készít elő. A cikk megjelenése után a kormányzati kommunikáció is átvette a narratívát. Később több szakértő és az RTL Híradó vizsgálata is arra jutott, hogy a dokumentum vélhetően nem létező publikációkra hivatkozik, és mesterséges intelligencia hozhatta létre.

A Tisza Párt januárban már nyert egy elsőfokú pert az ügyben, miután a Fővárosi Ítélőtábla eljárási hiba miatt új eljárást rendelt el.

A Tisza Párt február elején mutatta be 240 oldalas, „A működő és emberséges Magyarország alapjai” című programját, amelyen állításuk szerint hónapokon át több mint ezer szakértő dolgozott. Ebben az anyagban az adópolitikáról szóló fejezet áfacsökkentést, valamint egy igazságosabb és szolidárisabb adórendszert ígér. Eszerint a dolgozóknak kevesebb adót kellene fizetniük, a szupergazdagoknak pedig nagyobb felelősséget kellene vállalniuk.


Link másolása
KÖVESS MINKET: