HÍREK
A Rovatból

Győri fideszes képviselő családi cégéhez került a bezárásra ítélt csokonyavisontai fürdő

Az önkormányzat szeptemberben adta el a fürdőt egy építési vállalkozásnak, amely pár hónap múlva két részletben továbbadta azt Hajtó Péterék cégének.


Egy győri fideszes önkormányzati képviselő családi cégéhez került a korábban bezárásra ítélt csokonyavisontai gyógyfürdő - írja a 24.hu. A létesítményt egy közeli építési vállalkozás nyerte meg az önkormányzat pályázatán, majd rögtön tovább is adták Hajtó Péterék vállalkozásának. A lap szerint

a történet iskolapéldája annak, hogy a rentábilisan nem működtethető vagy az évtizedek során elhanyagolt, lepusztult állapotba kerülő közvagyon hogyan vándorol egy kormánypárti kötődésű vállalkozás kezébe.

A Somogy megyei Csokonyavisontán az '50-es kezdték el a fürdőfejlesztést, miután fosszilis tüzelőanyagok után kutatva végül jó minőségű termálvízre bukkantak. A fürdő azonban egyre nagyobb teherré vált: az elmúlt években súlyos veszteséget termelt az önkormányzatnak, amely évek óta próbálja azt eladni.

2021-ben találtak is vevőt: Kuti Balázs vállalkozó több százmilliós fejlesztést, befektetők bevonását, vízilabdás sportközpont létrehozását ígérte a településnek. Tavasszal alapkőletétel is volt, a kormányhivatal azonban májusban megsemmisítette az adásvételt, mert 25 millió forintos értékhatár fölött nyilvános pályázaton kellett volna értékesíteni a fürdőt.

Tavaly augusztusban ki is írtak egy tendert, amire azonban egyetlen jelentkező akadt, a Barcsra bejegyzett Bau-Lizéna Kft.

A cég és az önkormányzat október 3-án írta alá az adásvételi szerződést, eszerint a fürdőt 440 millió forintért vette meg a cég. A konstrukció szerint ráadásul a vételárból 300 millió forint a vevőnél marad, ebből kezdi el a fürdő műszaki helyreállítását.

Október 11-én a Bau-Lizéna Kft. ezekkel a feltételekkel eladta a fürdőt üzemeltető cég nyolcvan százalékos üzletrészét a Hafe-Hungary Kft.-nek, Hajtó Péter családi cégének. November 21-én pedig a maradék húsz százalék is a fideszes képviselő vállalkozásához került.

A 24.hu megkereste az építési vállalkozó Zömbik Imrét, hogy miért pályázott a fürdőkomplexumra, és miként született meg a döntés, hogy szinte azonnal további is adja azt, ő azonban egyik kérdésre sem kívánt válaszolni.

Hajtó Péter már sokkal közlékenyebb volt az ügyben. A győri képviselő elismerte, hogy a tulajdonosváltás valóban gyorsan zajlott, ennek oka, hogy amikor „be akartak, be kellett szállniuk”, akkor az üzletrész nyolcvan százalékát megvásárolták. A maradék 20 százalékra pedig opciós szerződést kötöttek - ezt pedig később érvényesítették.

Azt is megkérdezték a fideszes képviselőtől, hogy miért nem pályáztak ők maguk a fürdő megvételére, miért volt szükség a Bau-Lizéna közbeiktatására.

Hajtó azt mondta: a cégüket eredetileg nem érdekelte a fürdő, a pályáztatás során kereste meg őket a Bau-Lizénia Kft. ügyvezetője, és külsősként csatlakoztak a befektetéshez.

Harasztia Attila polgármester azonban a lapnak azt mondta, hogy Hajtó Péter már akkor megjelent a fürdő közelében, amikor az önkormányzat a Bau-Lizénia Kft.-vel megkötött adásvétel gyakorlati teendőit intézte. A cikkben azt is megjegyzik, hogy a fürdő első vevője, Kuti Balázs és Hajtó Péter van kimutatható üzleti kapcsolat, és a fideszes képviselő is elismerte, hogy baráti a viszonyuk, együtt dolgoznak.

A fürdő december 16-án részlegesen újra megnyitott, a teljes nyitást azonban májusra tervezik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Legmagasabb szintű riadót rendelt el a NATO, felszálltak Kecskemétről a Gripenek egy izraeli utasszállító miatt
Azért riasztott a NATO, mert a Tel-Aviv–Prága járat nem vette fel a kapcsolatot a légiirányítással. A magyar vadászgépek az osztrák határig kísérték az utasszállítót, amely folytatta útját.


Magyar Péter számolt be arról, hogy egy izraeli utasszállító miatt riasztották a magyar Gripeneket.

„Egy izraeli Airbus A321-es utasszállító miatt nemrég a legmagasabb szintű riadót rendelt el a Magyar Honvédségnek a NATO Egyesített Légi Hadműveleti Központja” – írta.

A poszt szerint a JAS–39 Gripen készültségi géppár azért emelkedett a magasba, mert a Tel-Aviv–Prága között közlekedő járat nem vette fel a kapcsolatot a civil légiirányítással.

„A Gripenek a felszállás után röviddel vizuális kapcsolatot létesítettek az utasszállító gép pilótáival, akik ezt követően felvették a rádiókapcsolatot a magyar földi irányítással” – tette hozzá.

A vadászgépek – az ilyenkor szokásos előírásoknak megfelelően – a légtérhatárig kísérték az utasszállítót, amely a repülési tervének megfelelő útvonalon 20:10-kor Ausztria irányába kilépett a magyar légtérből.

A riasztást követően a vadászgépek rendben visszatértek a kecskeméti repülőbázisra.

A bejegyzés azzal zárul, hogy az eset során a Magyar Honvédség légirendészeti készenléti szolgálata és a NATO-integrált légvédelmi rendszere hatékonyan működött.

Hétfőn az iráni–izraeli feszültség miatt a Wizz Air és az Austrian Airlines is ideiglenesen felfüggesztette több Tel-Aviv-járatát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
A Tisza-kormány megszüntetné a jelzáloghitelek kamatstopját: 200 ezernél is több hitel törlesztője nőhet meg
Egy kormányzati tervezet szerint 2026. szeptember 30-ával kivezetik a jelzáloghitelek kamatstopját. A rászoruló adósoknak a kivezetésig lenne lehetőségük a bankjukkal újratárgyalni a feltételeket.


Csaknem öt év után, 2026. szeptember 30-ával megszűnhet a jelzáloghitelek kamatstopja egy társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet szerint - írja a Portfolio. A döntés több mint kétszázezer lakáscélú és szabad felhasználású jelzáloghitel-szerződés törlesztőrészletét érintheti, a rászoruló adósoknak a kivezetésig lenne lehetőségük a bankjukkal újratárgyalni a feltételeket.

A kormány indoklása szerint a 2022 elején bevezetett, majd a 2026-os választás után határozatlan időre meghosszabbított referencia-kamatstop nem fenntartható – írja már a 444.hu.

A Pénzügyminisztérium később pontosított a hírt eredetileg közlő Portfolionak, hogy a szeptember 30-ai dátum nem a végleges kivezetést jelenti, hanem eddig a napig kell kidolgozni a megoldást a ténylegesen rászoruló adósok számára. A cikk részletezi továbbá, hogy

A Magyar Nemzeti Bank szerint a sérülékeny adósok száma 19 ezer fő, nekik a szeptember 30-ai határidőig kell megegyezniük a pénzintézetekkel.
pp

Az MNB 2025 végi adatai szerint 848 milliárd forintnyi hitelállomány volt a kamatstop hatálya alatt, ami az összes jelzáloghitel-tartozás 11 százalékát teszi ki.

A lépésre a bankok régóta várnak, az intézkedés ugyanis 2025 végéig már 440 milliárd forintjába került a szektornak, a végső számla pedig megközelítheti az 500 milliárd forintot.

A pénzintézetek a referencia-kamatstop miatt többször is az Alkotmánybírósághoz fordultak, legutóbb májusban, de döntés eddig nem született az ügyben.

Az előző kormányzat korábban többször meghosszabbította a kamatstop intézményét, a családok védelmével indokolva a lépést. A bankszektor eközben folyamatosan a piaci torzulásokra és a jelentős veszteségekre hívta fel a figyelmet, a Magyar Nemzeti Bank pedig többször jelezte, hogy az intézkedés célzottabb formája lenne indokolt.

Miután a Pénzügyminisztérium jelezte a Portfolionak, hogy egyelőre tervezetről van szó, cikkünket mi is módosítottuk.

Kármán András pénzügyminiszter arról tájékoztatott minket, hogy: „Az előző kormányzat által 2022. január 1-től eredetileg fél évre bevezetett, de 2026. április 17-től határozatlan időre meghosszabbított a jelzáloghitelek referencia-kamatstopja a jelenlegi feltételek mellett érvényben marad szeptember 30-ig, amennyiben az országgyűlés elfogadja a kormány törvényjavaslatát.

A kormány a következő hónapokban fontos társadalmi és a szakmai egyeztetéseket fog kezdeményezni, hogy a valódi rászorulók számára kidolgozzuk a tényleges segítséget.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Újabb vezetőcsere: Leváltották a Magyar Pétert is védő Készenléti Rendőrség parancsnokát
Markó Attila István rendőr dandártábornok vette át a Készenléti Rendőrség irányítását a belügyminiszter döntése nyomán. Az új parancsnok a BRFK-tól érkezik.


Csütörtökön a belügyminiszter felmentette Tarcsa Csabát, és pénteki hatállyal Markó Attila Istvánt nevezte ki a Készenléti Rendőrség parancsnokának - közölte a Belügyminisztérium az MTI-vel.

Markó Attila István rendőr dandártábornok eddig a Budapesti Rendőr-főkapitányságon töltött be rendészeti rendőrfőkapitány-helyettesi pozíciót.

Az új belügyminiszter sorcserét hajt végre a rendőri vezetésben, korábban felmentette Terdik Tamást, a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetőjét, helyére Baricska Norbert Tamás rendőr ezredes került, de az Országos Rendőr-főkapitányság élén is változás történt, szerdán iktatták be Mecser Tamás új országos főkapitányt, akiről már egy hete azt pletykálták, hogy ő veheti át az ORFK irányítását.

A Készenléti Rendőrség az országos rendőrfőkapitány közvetlen irányítása alatt álló, országos hatáskörű szerv. Feladatai közé tartozik a tömegrendezvények biztosítása, a határőrizeti feladatok támogatása, védett létesítmények őrzése, és alá tartozik a Nemzeti Nyomozó Iroda is, amely a legkomolyabb bűnügyekben nyomoz.

Május 4-én az új miniszterelnök, Magyar Péter bejelentette, hogy személyi védelmét a Terrorelhárítási Központ helyett a jövőben a Készenléti Rendőrség látja el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Az Aranykonvoj-nyomozás fordulatai miatt lemondott a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője
Benyújtotta lemondását Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője. A HVG szerint a háttérben az ukrán aranykonvoj-ügy nyomozásának rendjéről folytatott éles szakmai vita áll a Legfőbb Ügyészséggel.


Benyújtotta lemondását Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője, miután éles szakmai vita alakult ki közte és a Legfőbb Ügyészség között az ukrán aranykonvoj ügyében jogtalan fogvatartás gyanúja miatt folytatott nyomozásáról – értesült a HVG.

A Legfőbb Ügyészség közleménye szerint a lemondáshoz vezető vita a nyomozás ütemezéséről és a lehetséges felelősök kihallgatásának sorrendjéről robbant ki, miután a vizsgálat már eljutott egy olyan pontra, ahol magas beosztású személyekkel szemben is felmerülhet gyanú.

„A Legfőbb Ügyészség szakfőosztályának szakmai álláspontja szerint egyes magas beosztású érintettek kapcsán már most megfogalmazódott bűncselekmény megalapozott gyanúja, míg a nyomozó ügyészség az eljárási cselekmények más sorrendjét preferálta” – áll a hivatalos közleményben.

A Legfőbb Ügyészség közleményében azt is jelezte, hogy a legfőbb ügyész írásos utasításba adta a nyomozóknak az ügy minden szálának kivizsgálását, függetlenül attól, hogy kit és mely szervezeteket érint. Azt is írták, hogy „a kérdéses nyomozásban a közeljövőben érdemi eredményekre lehet számítani”.

A vita miatt a Legfőbb Ügyész elvette az ügy vizsgálatát Fürcht Páléktól, aki ezután nyújtotta be lemondását. Ez fél év múlva lép hatályba. A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint Fürcht Pálnak felajánlottak egy ügyészi pozíciót a nyomozás felügyeleti területen.

A HVG információi szerint az Ügyészségen belüli feszültséget több tényező okozta, például hogy a rajtaütésre a legmagasabb kormányzati szintekről érkezhetett engedély, és ezzel sokkal kényesebbé vált, mint bármi, amiben a KNYF nyomoz. Ráadásul érintett lehet az Alkotmányvédelmi Hivatal is.

„A titkosszolgálatok elvileg nem befolyásolhatják az igazságszolgáltatást titkosszolgálati eszközökkel, márpedig ebben az ügyben – hasonlóan a néhány hónappal korábbi Gundalf- és Buddha-ügyhöz – az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) aktívan szerepet játszott” - jegyzi meg a lap.

Megemlítik saját információik alapján, hogy az ügyben tanúként kihallgatott egyik NAV-os vezető atipikus eljárásról beszélt, kiemelve, hogy a rajtaütés előtti napon kaptak csak az akcióra utasítást. A vallomás szerint hiába javasolták az ukrán konzul értesítését, az Alkotmányvédelmi Hivatal jelenlévő munkatársa ezt nem tartotta szerencsésnek. A NAV munkatársai megdöbbentőnek találták az ukrán pénzszállítókkal szembeni bánásmódot is, hogy bilincset és csuklyát húztak rájuk.

„Megdöbbentett ez az egész látvány, a saját eljárásainkban a gyanúsítottakkal sem szoktunk így bánni” – idézte a hvg a pénzügyőr vallomását.

Amikor elengedték volna az ukránokat, de egy telefonon bejelentkező államtitkár ezt a vallomás szerint megakadályozta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk